Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-19 / 116. szám
Munkások továbbképzése az MMG-ben Csak a céltanfolyam a megfelelő — nem jelentkeznek 25 éves az úttörőmozgalom Jubileumi úttörőtalálkozó: május 20 23 Az 10141971. (IV. 28.) számú kormányhatározat értelmében minden szakmunkás továbbképzéséről gondoskodni kell: öt-nyolc évenként az adott üzemben legjobban megfelelő módszerrel kell a szakmunkásokat oktatni, új ismeretekre megtanítani. Az MMG szekszárdi ©’árának 40 dolgozója jelentkezett gépipari felsőfokú főiskolára. Az volt a terv, hogy Szekszárdon kihelyezett osztályt indítanak. A 40 jelentkező közül 24-en nyolc hónapon keresztül hetenként két alkalommal ültek az iskolapadba, készültek a főiskola felvételijére. A felvételi vizsgán 5 személy felelt meg. ketten be is iratkoztak, de fél év után abbahagyták a tanulást. Miért? — kérdeztük a gyárban a párttitkártól, az szó-titkártól és az oktatási előadótól. Nincs egységes válasz. Legalább huszonnégy okot — ahány ember annyi, ha nem több — lehetne felsorolni, hogy miért jutott zsákutcába ez a nem kevés költséget, áldozatot követelő előkészítő-továbbképző tanfolyam. A döntő ok: senki nem számított arra, hogy a főiskolán a követelmények nagyon magasak. Egy mellékes ok: a jelentkezettek nagy része már korábban abbahagyta a rendszeres tanulást és most nem sikerült a tempót átvenni, a sok éves kihagyás után. És még egy ok a sok közül: a család. Könnyen lehetne napirendre térni a kérdés felett, hogy tudniillik miért nem tanulnak a munkások? Az okokat fel lehet sorakoztatni. Érvelni is lehet mellettük, vitatkozni is az érvekkel, mégis: tenni kel! valamit — mondották a mu- szergyárban. S keresték a szakmunkás-továbbképzés új útját. Megtalálták. Céltanfolyamokat szerveznek. Amikor új termék gyártását készítik elő, nemcsak a rajzasztalon kezdődik meg a munka, hanem a személyzeti ügyekkel foglalkozó osztályon is. Kiválogatják a munkások közül — a leendő kulcsembereket, őket tanfolyamba szervezik és megkezdődik az oktatásuk. Témája változtatja a tanfolyam hosz- szát: két naptól két hónapig. A hegesztőpisztoly komplett gyártására történt áttérésekor tucatnyi művezető, meós, munkás té-f az anyaggyárban — több héten át. Amikor áttértek az anyaggazdálkodás új szisztémájára, elég volt három főt tanfolyamra küldeni. A minőségi ellenőrző tanfolyamon már csaknem félszázan vettek részt. A galvántechnikai szim- pozionra két embert küldtek. A céltanfolyamok — gyártmányismertetők — azonban alkalmasak arra is. hogy ne csak az adott témában adja- nk újat a munkásoknak. Kénytelenek is újat adni, mert a tapasztalat szerint csak addig tart a nagy figyelem, az érdeklődés, amíg a tanfolyamon az előadók újat tudnak mondani. (A kulcsemberek nagy része érettségi után tett szakmunkásvizsgát). A gyár káder-beiskolázási terve a kormányrendeletben megfogalmazott kívánalomnak megfelelő, ugyanakkor annál többet Is magában foglal. Például : kötelezően előírták, hogy a felső vezetők — művezetőkig — a Marxizmus—Leni- ni znius Esti Egyetemét végezzék el. A művezetőiknek az ML középfokú vizsgát írták elő. Emberekkel foglalkoznak, egyre műveltebb szakemberekkel, szükséges a vezetőik politikai tisztánlátása is. Az új ismeretek megszerzésére, a továbbképzésre elsősorban a gyárban van lehetőség. A munkások élnek is ezzel. Tanulnak, de úgy tűnik, elsősorban saját érdekükben A gyárral nem kötnek semmiféle szerződést. így nem kapnak fizetett tanulmányi szabadságot, csak hat napot azok, akik gépipari technikumba iratkoztak és ezért kilenc nap fizetés nélküli szabadságot kérnek — és kapnak —. hogy tanulni, vizsgázni tudjanak. A gyár eltekintene a dolgozóval történő megállapodástól, de ezt egy régi KGM- rendelet nem teszi lehetővé. Természetes, hogy a továbbtanulók a legjobb munkásokból kerülnek ki. Némelyikkel terveik is vannak a gyár vezetőinek. ezt tudják a munkások, mégsem kötnek szerződést. És e furcsa helyzet ellenére is egyre többen kívánnak tovább tanulni. Ezekben a napokban két dolgozó — Csapé János tmk-lakatos, Gecse Lajos esztergályos — készül a gépipari technikumi érettséGimnáziumba glre. Sólyom Józsefné adminisztrátor, Széles Istvánné betanított munkás pedig a gimnáziumi érettségi vizsgáin izgul. Eddig tizenöt munkás jelentkezett, hogy ősszel tovább akar tanulni. Mind a tizenöten a műszaki szakközépiskolába jelentkeztek, a közgazdaságiba, a gimnáziumba senki. A tanulmányi szerződéskötések kudarca — (a tavaly jelentkezetteket felvétel után összehívták, de mindenki elutasította a gyár ajánlatát, mert a lekötelezettséggel nincs arányban a juttatás) —. azonban csak kis gond a harmincnál több betanított munkásnót érintő ügynél. Az asszonyok küldöttsége felkereste a gyár vezetőit: tegyék lehetővé, hogy szakmunkásvizsgát tegyenek. Az idevonatkozó rendeletek előírják: ha valaki bizonyos munkakörben meghatározott időt eltölt, kérheti szakmunkásvizsgára bocsátását. A gyár illetékesei nagy igyekezettel álltak a munkásnők rendelkezésére: tárgyaltak a szakmunkásképző — a vizsgát lebonyolító — iskolával, futkostak tankönyv után. Az eredmény: vizsgázni lehet, ha előkészítő tanfolyamon túlestek a jelöltek. Tanfolyamot munka - idő után lehetne tartani, de a harminc munkásnö — családanya, nem tudja vállalni ezt a plusz terhet. Ugyanakkor sehol nem tudnak szakkönyvet vásárolni. Az asszonyok — a betanított munkásnők — ügye vakvágányra jutott A szakemberek továbbképzése napirend az MMG-ben. Még soha nem számolták, mibe kerül a szakmunkások továbbképzése. Tulajdonképpen azért sem neheztelnek, ha az általuk kiképzett, továbbképzett szakembert elcsábítja más vállalat. A kecskeméti gépipari és automatizálási főiskola első sikertelen előkészítője sem vette el azok kedvet, akik tanulni akarnak. Sok a „megátalkodottan tanulni akaró ember, ezek előtt csak a tanulás van” — mondják a gyárban, nem kis büszkeséggel. És néha kissé mérgesen is, mert előfordul, hogv egy-egy munkás inkább csak tanulni akar, dolgozni kevésvj Országosan már elkezdődött az az ünnepi eseménysorozat, amely minden mozzanatában méltóképpen kívánja megünnepelni és megünnepeltetni a Magyar Úttörők Szövetségének 25. születésnapját. A jubileumi ünnepségekre való fölkészülés jegyében úttörőink már ősszel úgy láttak munkához, hogy az évforduló tiszteletére rendezett valahány eseményen számot tudjanak adni a mozgalom életéről, sőt annak 2á éves múltjáról is. Nagy és gondos előkészület munkájáról vall, annak a jubileumi kiállításnak az anyaga, amelyet a megyei jubileumi úttörőtalálkozó első napr- ján, május 20-án délután kettőkor nyitnak meg Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési központ márvány- termében. Ez a kiállítás méltóan demonstrálja az úttörőélet tartalmi gazdagságát, gazdagodását. Szekszárd, Kakasd, Szálka erdős területén ugyancsak 20- án kezdődik a kétnapos „Győzelem J—25” harci játék, több száz úttörő részvételével. Május 22-én, 9 órakor ünnepélyes keretek között nyílik meg Szekszárdon, a városi sporttelepen a VII. nyári úttörőolimpia megyei döntője. A tét, nem akármilyen: itt dől el, hogy sportoló úttörőink közül ki, milyen sportágban képviseli az országos küzdelemben a megyei színeket. Ugyanezen a napon 10 órakor kezdődik a Babits Mihály művelődési központban az úttörő nagykórusok megyei fesztiválja. Délután négykor a déldunántúli néptánc és népi- játék-fesztivál résztvevői a művelődési központ színház- termének közönségét szórakoztatják majd. Május 23-án, vasárnap délelőtt kilenc órai kezdettel kerül sor arra az eseményre, aminek meghívottai a kitüntetett úttörővezetők lesznek. Ez a tanácskozás az MSZMP megyei székházának nagytermében zajlik majd. A megyei, jubileumi úttörőtalálkozó színes, tartalmas programját zárja 11 órakor a több ezer úttörőt mozgósító megyei úttörőszemle, aminek színtere a Felszabadulás tér lesz, s ahova a Garay térről indulnak a csapatok. A fent ismerteti eseménysor rangját, jelentőségét mi sem bizonyítja hívebben, mint az, hogy a megyei úttörőtalálkozó egyes rendezvényeinek megnyitására megyénk, városunk politikai, áliami és társadalmi életének ismert vezetői vállalkoztak. így például a jubileumi kiállítást Tolnai Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának titkára, a déldunántúli néptánc- és népi játék-feszti vált Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei titkára, a megyei úttörőszemlét pedig Horváth József, az MSZMP megyei bizottságának titkára nyitja meg. A Korsó építésvezetője Termálfürdő Tőserdőn 48 fokos termálvízre leltek a Bács-Kiskun megyei Lakitelek közelében, Tőserdőn. A víz hasznosítására három nagy medencét építenek öltözőkkel, zuhanyozókkal, kabinokkal. Az új fürdőt júniusban átadják rendeltetésének. (MTI foto — Érczi K. Gyula íelv. — KS.) Évi 12000 forintos keresetig foglalkoztathatók az egészségügyi nyugdíjasok Elkészült Szekszárd és Dél- Dunántúl legnagyobb ruházati áruháza. Az 1150 négyzet- méteres labdarúgópálya nagyságú eladótérben Kriszt Henrik építésvezetővel beszélgetünk. A látvány lenyűgöző. A hatalmas áruház főterme üres — csupán egy munkás dolgozik: ötös létrán fiatal villanyszerelő, a sok száz fénycső világítását ellenőrzi. A valamikori munkahely most csendes, elvonultak az építők. Az építésvezető alig 30 éves, büszkén mutatja a valóban mutogatásra érdemes munkát. — Hogyan lett építésvezető? — A leszereléstől kell számolni. Dombóvárott dolgoztam Darvasi Jóska keze alatt, mint technikus, bejött Darvasi a megyeszékhelyre, jöttem én is. Büki László volt az építés- vezetőnk. 1968-ban Papp Gézát leváltották, akkor lettem építésvezető. Büki meg föépí- tésvezciő. Mindjárt a Pipaház alsó részét kaptam, meg az Otthon Áruházat, aztán a 32 lakásos lakótömböt a járműbolt fölött. Ezt követte a legnagyobb föladat, a három irodaház: GELKA, Bank, Közúti Igazgatóság, utána jött az AKÖV járműbontó üzeme. Most meg az áruház, meg a pártszékhdz. — Mit mondtak a népboltosok az átadáskor? — Tetszett nekik. — És a tervező? — Azt mondta szépen dolgoztunk. — Milyen a viszonya a tervezőkkel? — Négy éve együtt dolgozom velük, a szekszárdi belvárosban, jól megértjük egyr mást. — Sok a tervezési hiba? — Előfordul, de nincs hatással a munkára. Azonnal konzultálunk, aztán minden rendbe jöji. — Büki László, a főépí:ésvezető, hogyan vélekedett az áruházról? — Nem volt problémája. Egy kis igazítás itt-ott az persze van. A bejáratnál is most módosították az ajtórendszert. Ez plusz munka. — Hány munkás dolgozik a keze alatt? — Nyolcvan-kilencven. — Van olyan, akitől meg akarna szabadulni? — Igen, de honnan vennék helyette mást? — És kikkel dolgozik szívesen? — Máté Mihály brigádjával. ök kilencen szerelik ösz- sze a pártszékházdt. Kiváló munkások. A kőművesek közül László Antal brigádját tartom nagynak. Meg a törzsgárdát. Jó együttesem van, nem panaszkodhatom. — Az áruház elkészült, mi lesz a következő feladat? — A pártszékházat sürgősen befejezni. Kriszt Henrik, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat legfiatalabb építésvezetője. — cs — Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az egészségügyi és szociális intézményekben, valamint a gyógyszertári központokban foglalkoztatott nyugdíjas orvosok, gyógyszerészek és középfokú egészségügyi dolgozók (ápolók, műtősök, asszisztensek, védőnők stb.) évi 12 000 forintot kereshetnek nyugdijuk korlátozása nélkül. Az esetleges veszélyességi pótlék nem számít be az említett keresetbe. Az ilyen keretben foglalkoztatott nyugdíjasok munkáját létszámkorlátozás nélkül vehetik az intézmények igénybe. Nyugdíjas takarítókat és fűtőket létszám és kereseti határkorlátozás nélkül lehet foglalkoztatni. Nem számít be a 12 000 forint keresetbe az évi jutalom 500 forintot meg nem haladó része, valamint a miniszteri, vagy magasabb kitüntetés alapján adott bármilyen ösz- szegű jutalom sem. (MTI)
