Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-14 / 112. szám
Ötvenéves a CSKP Emberek, házak, udvarok Formálódik az új emberideál 3. A dombon veszteglő autóbusz fiatal vezetője megáll a járdán és kurta, bizalmatlan félmondatokkal, a ház feié pislogva válaszolgat a kérdésekre. A kapu mögött, gyerekkel a karján, a felesége várja. Talán éppen a presszóba indulnának és a gépkocsi- vezető bosszús, hogy "eltartom őket. — A bányászok, azok igen, azok keresnek — mondja a gépkocsivezető. ö maga nem dolgozna a föld alatt semmi pénzért. Befuvarozza Komlóra a bányászokat, s visszainduláslg oda megy az autóbusszal besegíteni, ahova küldik. Haza, Nagymá- nyokra ilyenformán szinte vendégségbe jár. Igaz, mindennap. de mégis. Ahogy látom az utcán sétálgató nőket, férfiakat, a presz- szóban sörözgető vendégeket, még inkább az az érzésem, hogy sokan járnak úgy haza, mintha vendégségbe jönnének. S ez egy tipikus mai életforma, mert a községből nemcsak a föld mélyéhez ragaszkodó bányászok az eijáró dolgozók, hanem mások is igen sokan. Olyan ház talán egy sincs, ahonnét reggel, vagy este, — műszakkezdéshez igazodva — ne indulna el valamelyik családtag Bonyhádra, Szekszárdra, Komlóra, esetleg Pécsre. Ez az életforma azzal jár, hogy a fiatal házaspárok helyett a gyereknevelés a nagymamákra, a nagypapákra marad, annak minden örömével, gondjával. A nagypapákra, a nagymamákra, meg az iskolákra. De nincs panasz! A nagymányoki gyerekek az életbe kikerülve mindenütt derekasan megállják helyüket a szülői ház, az iskola, a tantestület felelősségét, lelkiismeretességét dicsérve. Egyediségével, a községben élő, dolgozó munkások és termelőszövetkezeti parasztok, műszakiak, újszerű és eleven kapcsolatával tűnik ki a Tolnai Textilgyár és a tolnai Aranykalász Termelőszövetkezet társadalmi szervezetei és gazdasági vezetői által május elsején aláírt szocialista szerződés. Mi a céljuk e kezdeményezéssel? Pintér János tsz-párt- titkártól tájékozódván és a szerződést forgatva kialakul a válasz: a társadalmi és gazdasági kapcsolatok, a két szövetséges szorosabbra fűzésére törekszenek. Abból a meggondolásból indultak ki az aláírók, hogy az egy községben, egymástól nem is nagy távolságra lévő ipari és mezőgazdasági üzem dolgozói a hétköznapokban is ápolják és gazdagítsák barátságukat, közelebb kerülésüket munkával pecsételjék meg. A két nagy szövetséges osztály tolnai osztagainak tagjainál ezt a szorosabb kapcsolatot mind a mozgalmi munkában, mind a termelést szolgáló együttműködésben konkrétan kívánják kamatoztatni. Tapasztalatcserék szervezésével sietnek egymás segítésére, a pártszervezetek vezetőségei, mely kiterjed az irányítóellenőrző tevékenység, a jó munkamódszerek kölcsönös Kicserélésére. Az egymást gaz* Minden kis közösség megformálja a maga emberideálját. A külvilággal naponta ezer szálon érintkező, vele személyesen is kapcsolatot tartó Nagymányok „emberideálja” mintha jóval közelebb lenne a szocialista emberideáihoz, a hasonló nagyságú és lélekszámú földművesfalvakhoz képest. Wusching Adám gépészeti vezető a brikettgyárban, 30 esztendős munkaviszonnyal a háta mögött, őslakos. Mindenkit ismer. — Kik a barátai? — kérdezem tőle. — A közeli munkatársak. — Válogatás nélkül? — Válogatás nélkül, mert mindegyik rendes ember. — Kit nevez rendes embernek? — A komoly gondolkodású ember, rendes ember. — Van-e Nagymányokon úr’ — Az esperes úr, de szerintem a bányász is úr. — Számít az autó? Rangot ád? — Nem ad rangot — mondja Wusching Ádám határozottan. Ennek ellenére a Trabantot Nagymányokon se tekintik igazi autónak, s csak a rend kedvéért jegyezzük meg, hogy jelenleg 127 az autótulajdonosok száma, s az emlékezet úgy tartja számon, hogy Füzesi Pálné volt az első nő, aki a felszabadulás után a községben jogosítványt szerzett. De folytassuk a beszélgetést. — Élnek Nagymányokon magánzók? — Nem. — Mire állérgiás? — A vörös salakra. — Mire? — Mondom a vörös salakra. Z-re emlékeztet. Van autója, szép háza, udvara felszórva vörös salaikkal, de Z. életeben soha még könyvet nem olvasott. dagító tapasztalatátadást később kiterjesztik a legkisebb kulcsegységek, a pártcsoportok kapcsolataira is. Mivel eddig a tsz-ben még nem jött létre önálló KISZ-szervezet, a textilgyári KISZ-esek vállalták, hogy annak feltételeit is érlelve évente két esetben adnak tájékoztatást a szövetkezetben dolgozó fiatalok részére és a két üzem ifjúsága közös összejöveteleken találkozik. A gyár és a tsz nőfelelőse a bevált tapasztalatok gyümölcsöztetésé- hez támogatják egymás munkáját, hogy mielőbb leküzdjék a kezdeti nehézségeket. Újdonság és figyelemreméltó vállalkozás, hogy a textilgyár új telepén létesítendő konyha üzemeltetését az Aranykalász Termelőszövetkezet vállalja, gondoskodik annak rendszeres ellátásáról. (Másutt is érdemes volna követni őket.) Az ugyanott megépítendő zöldségboltot saját termelésű friss áruval látja el a termelőszövetkezet, mégpedig olcsóbban, nagykereskedelmi áron árusít. A munkaerőgondok enyhítése végett szükség szerint kisegítik egymást, ennek érdekében a mozgalmi szervezetek társadalmi munkát szerveznek a dolgozók körében. Az értékes szellemi kapacitás hasznosításához üzem- és munka- szervezési tapasztalatok átadására kerül sor a termelést irá— Z. ellenszenves magának? — Nevetséges. — Felteszem mások szemében Z. az eszménykép. — Hozzon ide tíz ilyen embert. Ne tizet, ötöt — mondja Wusching Ádám. Róla még annyit: szeret olvasni, tagja a vadásztársaságnak és bevezette a lakásba a vizet. A család valamennyi felnőtt tagja munkaviszonyban van, jószágot nem tartanak, ahogy mondani szokás, a piacról élnek. A Wusching-család Nagymányokon tipikus család. Úgy él a többség, miként ők élnek. A közösség kohójában egy olyan embertípus formálódik eszményképpé, aki „hajt”, olvas, tévét néz, országot jár, elmegy üdülni, szeret sportolni és a szentképek helyére festményeket akaszt. Mondom, formálódik. A helyi közvélemény alakítja, jórészt kívülről jövp hatásokra. S így Mózes György tanácselnök elégedetten állapíthatja meg a következőket: „A községben megfelelően kiépített sporttelep áll a sportolni vágyók rendelkezésére. Az anyagi feltételeket a tanács és a község üzemei együttesen biztosítják. A labdarúgószakosztály színvonala az együttműködés eredményességét mutatja. A labdarúgó-! csapat ugyanis évek óta az NB: III-as osztályú bajnokságban szerepel eredményesen”. A formálódáshoz még egv1 adalék. Ilyennel nem sok község dicsekedhet. A nagymá- nyoki könyvtár forgalma oly magas, hogy 1971. január 1-től részfoglalkozású könyvtáros helyett főfoglalkozású könyvtárost kell alkalmazni. Az igazi meglepetés a postán ért. (Folytatjuk) SZEKULITY PÉTER nyitó szakemberek részvételével. Mindezek mellett esetenként, az igények szerint meghatározott sürgős feladatok elvégzésére más szakembereket is egymás rendelkezésére bo- csájt a szövetségre lépő két üzem. Hogy a termelőszövetkezetben is megteremtődjék a feltétele a szocialista brigádmozgalom kiépítésének, a textilgyáriak szoros kapcsolatra lépnek a tsz munkabrigádjaival. A gyárban, a mezőkön, az állattenyésztésben dolgozó emberről való gondoskodás jegyében fogant, s az erők összegezését szolgálja a szerződésnek azon kiemelkedő pontja, amelyben a textilgyár és a tsz közös lakásépítő szövetkezet alakítását határozta el. A Tolna megyében tudomásunk szerint egyedülálló szocialista szerződés konkrét volta, aláírói eddigi törekvéseinek sikere biztosítékot nyújthat a benne foglaltak megvalósításához. De késlekedés nélkül hozzá is fogtak már a vállaltak valóraváltásához, a felelősöknek e napokban tartott első, beindító összejövetelén kiosztották a névre szóló reszortokat. Érdeklődéssel és bizakodva várjuk a munkás—paraszt szövetség új hajtásának erősödését,-Í -é Ma fél évszázada, hogy a csehszlovák szociáldemokrata munkásmozgalom baloldala, amely már korábban szervezetileg is elvált a tőke szolgálatába szegődött jobboldali szociáldemokrata vezetéstől, elhatározta: felveszi a Csehszlovák Kommunista Párt nevet és csatlakozik a III. In- ternacionáléhoz. Történelmi tett volt ez. A munkásosztály a CSKP megalakulásával hivatott vezetőt kapott az első világháborút követő idők gyorsan kiéleződött osztályharcában. , A burzsoá Csehszlovákia államapparátusa az első perctől kíméletlen hajszát folytatott a kommunista párt ellen. Feldúlta helyiségeit, akadályozta kiadványainak terjesztését, üldözte, perbe fogta tagjait és vezetőit. A munkástömegek azonban ugyancsak kezdettől fogva felismerték, hogy a burzsoá államban egyetlen szervezett erő van, amely ténylegesen képviseli és védelmezi a dolgozók érdekeit: a CSKP. Ezért tömegestől léptek soraiba, és a hatósági önkénnyel szemben sztrájkokkal, utcai tüntetésekkel és más eszközökkel mindannyiszor megvéd- ték a pártot. Kladno, Ostrava, Most, Plzen és a többi iparvidék a CSKP szilárd bázisa lett. Különösen emlékezetes a CSKP tevékenysége a gazdasági válság időszakában, 1929—32-ben. A munkanélküliségtől és kenyértelenségtől sújtott munkások és szegény- parasztok országszerte elkeseredése minden korábbinál hevesebb tiltakozó mozgalmakban robbant ki: A Masaryk és Benes nevével fémjelzett polgári kormányzat tucatnyi városban és faluban belelövetetl a tömegekbe, a vérontás azonban nem csökkentette, hanem fokozta a kommunisták vezette mozgalom elszántságát. A mosti iparvidék sztrájkja 1932-ben nemcsak Csehszlovákia, hanem egész Európa akkori legnagyobb arányú munkásmegmozdulása volt. A kormány a párt betiltását szerette volna elérni, a tömegek azonban válaszul harminc kommunista képviselőt küldtek a parlamentbe. A hitleri fasizmus hatalomrajutása és a csehszlovák közélet egyre veszélyesebb fasizálódása nyomán a párt kiadta a jelszót: a Szovjetunióval való együttműködésben kell megtalálni Csehszlovákia függetlenségének biztosítékát. A kormány a tömegek nyomására 1935-ben megkötötte a szovjet—csehszlovák barátság: szerződést. Ezt követően a párt százezerrel növelte parlamenti választóinak számát,' ami a CSKP népszerűségének ugrásszerű növekedését fejezte ki. A hitleri megszállás évei a Csehszlovák Kommunista Párt történetének legsúlyosabb, egyben a legdicsőbb időszakát hozták. Mind a protektorátussá süllyesztett cseh és morva területeken, mind az „önállósított” és fasizált Szlovákiában a kommunisták vezették az antifasiszta nemzeti ellenállást. Ebben az időben hozták létre a Szlovák Kommunista Pártot, amely a CSKP szerves részeként ma is működik. Az antifasiszta harc különböző frontjain a CSKP 25 ezer tagja áldozta életét, köztük az olyan kiváló személyiségek, mint Julius Fucik és Jan Sverma, a legendás hírű partizánvezér. A felszabadulás után a kommunista párt meghirdette a népi demokratikus államrend felépítésének programját. A párt népszerűségére és hatalmas tömegbefolyására jellemző, hogy az 1948. februári válságos napokban a párt felhívására szinte az egész ország munkássága és parasztsága az utcára vonult, hogy megakadályozza a burzsoá restaurációt. 1948 nyarán egyesült a két munkáspárt, és ettől kezdve a CSKP minden erejét az új társadalom felépítésére fordíthatta. Közismertek azok a nagyszerű eredményeit, amelyeket a csehszlovák nép a CSKP vezetésével elért. Ismertek azok a hibák és torzulások is, amelyek a fejlődést kísérték. A CSKP a közeljövőben rendezi meg XIV. kongresszusát, amely hivatott lesz értékelni a pártban 1968 —69-ben végbement válság okait. A CSKP jelenlegi vezetése, annak határozott, marxista—leninista irányvonala a biztosíték arra. hogy az ország új fellendülés előtt áll. A félévszázados jubileum alkalmából a magyar kommunisták forró elvtársi üdvözletüket küldik a csehszlovák kommunistáknak és szívből kívánják, hogy a nagy forradalmi hagyományokkal rendelkező CSKP vezesse új győzelmekre a testvéri Csehszlovákia népeit Űj típusú együttműködés a textilgyár és a tolnai tsz között Szakemberekkel segítenek — A tsz üzemelteti a gyári konyhát Zöldségjélék nagykereskedelmi áron — Kölcsönös tapasztalatcserék Közös lakásépítő szövetkezet A német fasiszta megszállás éveiben is élen haladt az illegalitásba szorított párt. A Rudé Právo 1942. május 1-i címlapja nemzetközi összefogásra szólítja fel a fasiszta leigázás alatt szenvedő népeket.
