Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-11 / 86. szám

lígyebck kozott A Daktari űrügyéit Egyszer minden sorozatnak be kell fejeződnie, ez az élet rendje még a televízióban is. A Forsyte Saga a jelek sze­rint vitézül állja a hetek mú­lását, a Daktari azonban ment­hetetlenül hiányozni fog a vasárnap délutánok műsorá­ból. Lassan elfeledjük Judy majmot, pedig hát micsoda viharokat kavart az a vita, hogy lehet-e egy állat ennyi­re okos; pléhdobozba került Clarence, a kancsal hímorosz­lán. „aki arról vált ismeretes­sé, hogy bár kettőt lát, de lépni egyet is alig tud; a fe­ledés pora belepi a romanti­kus „Wameru” táblát, a gaz orvvadászokat, a szüntelenül táncoló négereket, a mind­untalan apja után kiáltozó Paulát, és magát az apát is, a jóságos, de főleg frissen va­salt Daktari t. azaz Doktor Tracy-t. Mi lesz velünk ezután, fele­barátaim? Miről fogunk be­szélgetni az oly unalmas hét­fő délelőttökön, minthogy a labdarúgó-mérkőzések már amúgyis lekerültek a napi­rendről, nincs róluk mit be­szélni, hiszen a kilencven perc alatt jóformán alig tör­ténik említésre méltó ese­mény és azt is vajh, ki fi­gyeli. De visszatérve a Daktari- ra, erről most már némi hig­gadtsággal lehet elmélkedni, úgyszólván indulatok nélkül. Ez nagy szó, mert micsoda szenvedélyek vertek hullámo­kat: a bárgyú történeteket a legteljesebb komolysággal tet­ték esztétikai, politikai és zoológiái mérlegre a legkülön­bözőbb szakmák jeles tudorai, másrészt a legcsekélyebb szak­tudás birtokában sem lévő amatőr tévénézők. Olvastam annak idején kritikákat jó nevű toliforgatóktól, akik holmi politikai mondanivalót, ár­nyalt jellemábrázolást kértek számon az alkotóktól és hal­lottam tudatlan gyermek szá­jából azt a kijelentést, hogy holnap mennem kell a fog­dák farihoz. Azt hiszem a tudatlan gyer­mek ezúttal jobban megértet­te a Daktari lényegét, mint sok más tudós tollforgató vagy egyébként „dörzsölt" felnőtt. Mert a lényeg min­denképpen az, hogy a tele­víziós filmsorozat eredetileg gyerekeknek készült. A cél — gondolom — a a volt, hogy • néhány kellemes órát szerez­zenek a legfiatalabb korosz­tályoknak; olyan történeteket konstruáltak, amelyekben az emberszereplők tulajdonkép- *- pen csak keretet adtak, sta- ? tisztáltak a betanított állatok-' kgllő érvényesüléséhez. Per- :« sze, az alkotók arra nem szá- T írathattak, hogy akad ország, ahol komoly felnőttek is oda ülnek a képernyő elé és fej- w----------------------------------------s. l ett logikával, kritikus elmé­vel rábukkannak a történetek sebezhető pontjaira, gyermeteg fordulataira. Mert a Daktari — gyerme­keknek szólt. Csakhogy ná­lunk még mindig szép szám­mal akadnak felnőtt gyerme­kek, akik az ötven forintju­kért minden szabad idejüket a televíziós készülék előtt töltik, mivel ez jár nekik. S ha már ott ülnek, akkor azt várják, hogy minden műsor nekik szóljon. Akkor is, ha húszévesek, akkor is, ha a negyven felé járnak, vagy éppenséggel a nyugdíjkorha­tár körül. Nem, hölgyeim és, uraim, ez bizony nem megy; aligha fog­juk megérni, hogy minden műsor mindenkinek szóljon, legyen az fiatal, vagy öreg, munkás, paraszt vagy haladó értelmiségi. Nemcsak a tele­vízió, de az élet is sokkal bo­nyolultabb ennél. Előfordul, hogy valakinek tetszik pél­dául Simone de Bovoire, tehát megveszi és elolvassa. Ha a másik embernek nem tetszik, hát ne vegye meg és ne ol­vassa el. De menjünk tovább. Megint mások panaszkodnak, hogy egy idő óta mennyi drága importholmit látni a kiraka­tokban. Hallottam olyan ki- fakadásokat, hogy mi az ör­dögnek kell francia kölnit, olasz pulóvert, spanyol cipőt, angol borotvapengét árusíta­ni, nekik bizony ezek nem kellenek. Ha nem, hát nem. Nem kö­telező megvenni. Viszont kö­telező megfelelő választékot biztosítani mindenből, ami hozzátartozik az emberek m'ndennapi igényeihez. Baj csupán akkor van, ha — az előbbi példánál maradva — csak drága francia kölnit le­hetne kapni, olcsóbb és kel­lemes illatú magyar vagy más illatszert nem, vagy ha csak olasz pulóvert kínálnának és a kisebb pénzűek nem vehet­nének mondjuk kétszázötven forintos, divatos magyar mű­szálas divatholmit. Szóval, jó magyarsággal szólva, disztingválni kell tud­ni, hogy kicsoda, micsoda, ezt ennek szánják, azt meg aman­nak. Mert más az igénye en­nek és megint más amannak, ugyanúgy a befogadóképessé­günk vagy lehetőségeink is különbözőek. A televíziónál maradva két­ségtelen, hogy olykor —majd­nem azt írtam, hogy gyakran — a felnőttműsorok láttán is úgy érzi magát az ember, mintha gyermekműsort látott volna. Például... de ezt talán hagyjuk egy más alkalomra. Hiszem, hogy ezt a gyer­mekcipőt is kinőjük. (laikus) Városaink új rangsorolása Valamikor a város fogalma szorosan kapcsolódott a vár fogalmához és a vármegyék­től függetlenül, a várispánnak volt alárendelve.' A városi rangot hajdanában inkább a kiváltságok és a közigazgatási szempontok jellemezték. Leg­alábbis hazánkban. Az igazgatás szempontjából ma vannak megyei jogú és járási jogú városaink. Az ÉVM országos településfejlesztési keretterve a regionális sze­repkör szerint az igazgatási szempontokon túlmenőén — főként a jövő fejlődés szem­pontjait tartva szem előtt •— gazdasági, közlekedési és kul­turális szempontokból is osz­tályozza városainkat. így - sn egy kijelölt országos központ: Budapest. A második csoport­ba tartoznak a felsőfokú köz­pontok: Debrecen. Győr, Mis­kolc, Pécs, Szeged, Székesfe­hérvár, Szolnok. Részleges fel­sőfokú központ: Békéscsaba, Eger, Kaposvár, Kecskemét, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Salgótarján, Szekszárd, Szom­bathely, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg. Van ezenkívül negyven középfokú központ és tizenhárom részleges középfo­kú központunk. A központok fejlesztését, jelentőségüknek megfelelően, céltudatos terv- szerűséggel támogatja az ál­lam, nemcsak igazgatási esz­közökkel, hanem jelentős anyagi erőforrások biztosítá­sával is. Az egyes városok költség- vetésében az állami hozzájá­rulás igen jelentős tétel és a szükségletnek megfelelően hol emelkedő, hol csökkenő irány­zatot mutat. A fővárosi költ­ségvetéshez 1969-ben az allam 523,6 millió forinttal járult hozzá. Bár összegszerűen ez a legnagyobb hozzájárulás, szá­zalékban viszont a legkisebb, mert csupán 9 százaléka a HS-: város költségvetésének. Balas­sagyarmaton például 84,8 szá­zalékos volt ugyanakkor az ál­lami hozzájárulás. 84 százalék volt Sárvárott is. . Városaink rászolgálnak a tá­mogatásra, mert nemcsak gaz­daságilag fejlődnek, de már a népmozgalomban is állandó és egészséges előrehaladást mutatnak. így például a fő­városban az ezer lakosra jutó élveszületések száma a2 1960. évi 8,8-ról 12,4-re. Debrecen­ben 13,6-ról 16,3-ra, Győrött 11.3- ról 17,6-ra, Miskolcon 14.9- ről 16-ra, Pécsett 13,5-ről 15,1-re, Szegeden 10,1-ről K,-’-, re, Székesfehérvárott. 13,5-rőt, 17.3- ra, Szolnokon 12,6-ró) 15.9- re emelkedett a múlt év-, ben. Hasonló arányú az emel-,, kedés többi városainkban is. Nincs is kép a filmszalagon, mégis térszerűen látunk a moziban Rövid hír jelent meg az egyik nyugat-európai lapban arról, hogy térhatású filmet készítenek Galilei életéről. A film hőse olasz, a forgató- könyv a német Bertolt Brecht drámája nyomán készült, a filmet amerikaiak forgatják, de a módszert, az úgynevezett holográfiát, amely három di­menzióban teszi láthatóvá a sztorit, egy Londonban élő ma­gyar fizikus, Gábor Dénes ta­lálta fel 1948-ban. Ez a módszer a lefényképe­zendő tárgyat ugyanazon fény­forrás ugyanazon pontjából ugyanazon időpontban kiindu­ló úgynevezett koherens suga­rakkal „tapogatja körül ". Ezt a sugarat azonban előzőleg különleges lencse —, illetve tükör-rendszerrel ..kettészakít­ják’". Azon a lemezen, vagy filmen, ahol a sugár két fele újra összetalálkozik, ujjlenyo­matok tömegéhez hasonló áb­ra, a hologramra tűnik fel, amely még csak nem is em­lékeztet a lefényképezett tárgyra. De ha a néző ezt a hologrammot ugyanilyen ko­herens sugárral átvilágítva a túlsó oldalról figyeli, megje­lenik előtte a tárgynak tulaj­donképpen nem is létező, de számára mégis három di­menzióban mutatkozó képe. Ennek az immár csaknem negyedszázados felfedezésnek gyakorlati megvalósítását, el­sősorban a filmgyártásban va­ló alkalmazását azonban soká­ig megakadályozta azt hogy csak igen gyenge koherens sugarakat lehetett előállítani. De amikor az 1960-as évek F * M J f " Csortos-kötvény a „mozgó fényképek” múzeumában Nagy érti&kü ritkaságokkal gyarapodott a közel- ■múltban a budapesti Filmtudományi Intézet. 15 olyan filmet kaptak az USA-ból, amelyeknek csak töredék kópiáival rendelkeztek eddig —• vagy még azzal sem. Köztük az 1831-ben készült „Kék bál­vány”, — az első magyar hangosfilm! Lázár La­jos, a film rendezője, a főbb szerepeket Jávor Pál, Gőzön Gyula, Beregi Oszkár és Makláry Zol­tán alakította. » Előkerült még — ugyanebből a csomagból az „Uz Bence” (1838) a „Hotel Kikelet” (1939), az „Ember a híd. alatt” (1936), és a Jókai regényé­ből forgatott „Fekete gyémántok” (1937). A ren­dezők között olyan nevekkel találkozhatunk, mint például Gaál Béla (Hotel Kikelet), Csepreghy Jenő (Uz Bence), illetve Vajda László (Fekete gyémántok és Ember a híd alatt). Es a szerep- osztás? Kabos Gyula, Páger Antal, Uray Tivadar, Tompa Sándor, Mály Gerő, Csortos Gyula, Lázár Mária, Bajor Gizi, ÖBvedy Zsóka, Bordy Bella, Greguss Zoltán, Jávor Pál, Törzs Jenő, Makláry Zoltán, akiknek neve nemcsak a tömegeket csá- bítota be az előadásra, de méltán reprezentálta a magyar film játszás j hírnevét,' sikerét. .. ,, A háború előtt készült filmeknek^ mintegy öt­ven százalékát nélkülözni kénytelen az archívum. Ennek egyik oka. hogy a 30-as és 40-es években filmjeinknek két nagy külföldi vásárlója volt az USA és Kanada- Az „amerikás” magyarok szá­mára vásárolt filmek jó üzletet Jelentettek a ten­gerentúli mozisoknak. így aztán tömegével vásá­rolták fel az egyedi kópiákat. (A technika fej­lettsége akkoriban még nem tette lehetővé a film­másolást). így „vándorolt ki”, — és még máig sem került vissza — első színes filmünk, a Beszé­lő köntös. Bitka dokumentumokkal kedveskedett az inté­zetnek az elmúlt napokban Schwott Lajos, a Lu­das Matyi rajzolója. Kevesen tudják, hogy a há­ború előtt, mint rajzfilmkészítő dolgozott, így kapcsolatban volt a Híradóval is. A kifejezetten híradójellegű filmek között olyan ritkaságok van­nak, mint az Ady Endréről készült portr'éfilm, a 30-as évek Budapestjét bemutató alkotás, és a Londonról készült riportfilm. És hogy miként toborozták a nézőket a hőskor­szakban? Engedtessék meg, hogy szóról szóra idemásoljuk a „Hyppolit, a lakáj” című alkotás _ meghívóplakátjának hátoldalát... Biztosítási kötvény amelynek tulajdonosát alulírott Csortos Gyula, Kabos Gyula és Góth Sándor biztosítják afelől, hogy a magyar. filmgyártás legkimagaslóbb al­kotása HYPPOLIT, A LAKAJ 10 000 (Tízezer) aranypengő értékben sem becsülhető fel az a szórakozás és élvezet,, amit ezen- páratlan remekmű nyújt. / . rr' Budapest, 1931. november 28. r f ■ Sajátkezű aláírások elején felfedezték a lézert, a szűk nyalábba szorított, de ott igen nagy energiákat hor­dozó fénysugarat, elvileg ez az akadály is elhárult. Most már csak a mozikban való ve­títés technikáját kellett ki­dolgozni, s ehhez, „csupán"’ néhány feladatot megoldani. A színes hologrammot három, az alapszíneknek megfelelő színű lézersugárral az eddig hasz­náltnál legalább 80—100-szor érzékenyebb filmre kell rög­zíteni, a filmet átvilágító kes­keny sugarat a hologramul háta mögött úgy kell a nézők számára is érzékelhető méret­re széthúzni, hogy az energia szétszóródása ellenére se söté­tedjék láthatatlanná. A holog-: rammot két különleges vetí­tővel a legkedvezőbb pontról." kell a vászonra, egy speciális^ s tv-ernyőhöz hasonlítható7 „nagy fényerejű” felületre ve-, títeni. ^mek az ernyőnek: függőleges és vízszintes irányi ban egyaránt homorúnak keik. lennie a nézők felé, és rajta. _ parányi különleges lencséket* kell elhelyezni. Ezek után máz _ csak a nézőteret kell úgy kiaf alakitani, hogy minden poni'üg ján háromdimenziós megjeúf lenésben váljék láthatóvá nem is létező kép. Úgy lót-j szik, az utóbbi években ezt air „néhány apróságot” is sikerüli# már megoldani. Talán. pontO-4 san azon a módon, amelyre!? vonatkozólag éppen Gábor Dé-j|h nes jelentette be nem is-olyat»^ régen új találmányát Matematikai modellek a biológiában íj evolúciós elmélet a veszprémi egyetemen Utóbbi két évben különbö- - ző fórumokon kilenc tudo­mányos előadásban számolt be új elméletéről dr. Baumann Miklós, a Veszprémi Vegy­ipari Egyetem elektronmik­roszkóp laboratóriumának ve- . zetője. Munkájának eredmé­nyét rendkívüli érdeklődés és élénk vita követte, hiszen megkísérelte új megközelí­tésben az evolúció , molekula- ’ ris biológiai magyarázatát. A feltűnést keltő új modell­ről és arról a sajátos bizo­nyítási módszerről, amely a maga nemében egyedülálló a hazai biológiai kutatásokban, a tudós elmondotta: Az a kérdés, hogy mi a fej­lődés hajtóereje, mi ösztönzi az egysejtűt a magasabb szer­vezettségű élet kialakítására — több mint száz éve foglal­koztatja az emberiséget. Dar­win szerint az evolúció hajtó­ereje a létért való küzdelem. Ennek a molekuláris hátterét vizsgálják ma a kutatók. Ki­emelkedő eredményük annak megállapítása, hogy a sejtek tevékenységét nukleinsavak szabályozzák a bennük rak­tározott információk alapján. 1 A fejlődés molekuláris hát­terét a klasszikus iskola a következőkben foglalja össze: az élet elindult az első élet­képződményekből, amelyek nukleinsavat tartalmaznak, mint információtároló anya­got. Ez az információ azonban csak arra elegendő, hogy az élő képződményt fenntartsa az adott körülmények között. A külső hatásokra ez a nuk- leinsav-molekula bonyolultab­bá, nagyobbá vált és egyre több adottság hordozója lett. Ezen az úton alakultak ki a jeiemegi eiojenyeK. isr-az. is*l mert elmélet azonban több? nyitott kérdést hagy maga,’ után. J Dr. Baumann Miklós rao-1 delijének kiindulópontja: aa első életképződmény, a:klasz<i szikus iskolával szemben nem-i csak egy meghatározott. funkJ cióra determinált, hanem« nukleinsava tartalmazza ai korlátlan lehetőségeket. Tehá» sokkal gazdagabb nukleinsay«jt val rendelkezett, mint amis' fel tudott használni. Ezek fi* gyelembevételével a veszpré* mi kutató véleménye szerinti' az evolúció nem más, mint a* nukleinsav-molekula egyre na-«1’ gyobb, rendezettebb génekké’ való felépülése és ezek in-: formáció-tartalmának egyre fokozottabb felhasználása. Te» hát már az ősi életkezde» mény magába foglalta annak lehetőségét, hogy abból év-» milliók fejlődése során, akii; a legmagasabb fejlettségű élő- lény is kialakuljon a kiüsd tényezők hatására. Ezt az értékes modellt i amely a molekuláris biológia tudományos eredményeinek szintéziséből jött létre — sa­játos módszerrel bizonyítja dr. Baumann Miklós: klasszi­kus matematikai rendszere­ket adaptált a biológiára. Ab­ból indult ki, hogy az élet mozgás, és a mozgás már matematikailag analizálható. A. biológiai mozgás bonyolult matematikai modellekkel jel­lemezhető. Többek között sí- terült megszerkesztenie agén- záltozások folyamatainak ma* :ematikai modelljét, amely /alószínűsíti a kutató által ’eltételezett - kiinduló állapo-

Next

/
Thumbnails
Contents