Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-11 / 86. szám

lígyebck kozott

A Daktari űrügyéit

Egyszer minden sorozatnak be kell fejeződnie, ez az élet rendje még a televízióban is.

A Forsyte Saga a jelek szerint vitézül állja a hetek múlását, a Daktari azonban menthetetlenül hiányozni fog a vasárnap délutánok műsorából. Lassan elfeledjük Judy majmot, pedig hát micsoda viharokat kavart az a vita, hogy lehet-e egy állat ennyire okos; pléhdobozba került Clarence, a kancsal hímoroszlán. „aki arról vált ismeretessé, hogy bár kettőt lát, de lépni egyet is alig tud; a feledés pora belepi a romantikus „Wameru” táblát, a gaz orvvadászokat, a szüntelenül táncoló négereket, a minduntalan apja után kiáltozó Paulát, és magát az apát is, a jóságos, de főleg frissen vasalt Daktari t. azaz Doktor Tracy-t.

Mi lesz velünk ezután, felebarátaim? Miről fogunk beszélgetni az oly unalmas hétfő délelőttökön, minthogy a labdarúgó-mérkőzések már amúgyis lekerültek a napirendről, nincs róluk mit beszélni, hiszen a kilencven perc alatt jóformán alig történik említésre méltó esemény és azt is vajh, ki figyeli.

De visszatérve a Daktari- ra, erről most már némi higgadtsággal lehet elmélkedni, úgyszólván indulatok nélkül. Ez nagy szó, mert micsoda szenvedélyek vertek hullámokat: a bárgyú történeteket a legteljesebb komolysággal tették esztétikai, politikai és zoológiái mérlegre a legkülönbözőbb szakmák jeles tudorai, másrészt a legcsekélyebb szaktudás birtokában sem lévő amatőr tévénézők. Olvastam annak idején kritikákat jó nevű toliforgatóktól, akik holmi politikai mondanivalót, árnyalt jellemábrázolást kértek számon az alkotóktól és hallottam tudatlan gyermek szájából azt a kijelentést, hogy holnap mennem kell a fogdák farihoz.

Azt hiszem a tudatlan gyermek ezúttal jobban megértette a Daktari lényegét, mint sok más tudós tollforgató vagy egyébként „dörzsölt" felnőtt. Mert a lényeg mindenképpen az, hogy a televíziós filmsorozat eredetileg gyerekeknek készült. A cél — gondolom — a a volt, hogy • néhány kellemes órát szerezzenek a legfiatalabb korosztályoknak; olyan történeteket konstruáltak, amelyekben az emberszereplők tulajdonkép- *- pen csak keretet adtak, sta- ? tisztáltak a betanított állatok-' kgllő érvényesüléséhez. Per- :« sze, az alkotók arra nem szá- T írathattak, hogy akad ország, ahol komoly felnőttek is oda ülnek a képernyő elé és fej- w----------------------------------------s.

l

ett logikával, kritikus elmével rábukkannak a történetek sebezhető pontjaira, gyermeteg fordulataira.

Mert a Daktari — gyermekeknek szólt. Csakhogy nálunk még mindig szép számmal akadnak felnőtt gyermekek, akik az ötven forintjukért minden szabad idejüket a televíziós készülék előtt töltik, mivel ez jár nekik. S ha már ott ülnek, akkor azt várják, hogy minden műsor nekik szóljon. Akkor is, ha húszévesek, akkor is, ha a negyven felé járnak, vagy éppenséggel a nyugdíjkorhatár körül.

Nem, hölgyeim és, uraim, ez bizony nem megy; aligha fogjuk megérni, hogy minden műsor mindenkinek szóljon, legyen az fiatal, vagy öreg, munkás, paraszt vagy haladó értelmiségi. Nemcsak a televízió, de az élet is sokkal bonyolultabb ennél. Előfordul, hogy valakinek tetszik például Simone de Bovoire, tehát megveszi és elolvassa. Ha a másik embernek nem tetszik, hát ne vegye meg és ne olvassa el.

De menjünk tovább. Megint mások panaszkodnak, hogy egy idő óta mennyi drága importholmit látni a kirakatokban. Hallottam olyan ki- fakadásokat, hogy mi az ördögnek kell francia kölnit, olasz pulóvert, spanyol cipőt, angol borotvapengét árusítani, nekik bizony ezek nem kellenek.

Ha nem, hát nem. Nem kötelező megvenni. Viszont kötelező megfelelő választékot biztosítani mindenből, ami hozzátartozik az emberek m'ndennapi igényeihez. Baj csupán akkor van, ha — az előbbi példánál maradva — csak drága francia kölnit lehetne kapni, olcsóbb és kellemes illatú magyar vagy más illatszert nem, vagy ha csak olasz pulóvert kínálnának és a kisebb pénzűek nem vehetnének mondjuk kétszázötven forintos, divatos magyar műszálas divatholmit.

Szóval, jó magyarsággal szólva, disztingválni kell tudni, hogy kicsoda, micsoda, ezt ennek szánják, azt meg amannak. Mert más az igénye ennek és megint más amannak, ugyanúgy a befogadóképességünk vagy lehetőségeink is különbözőek.

A televíziónál maradva kétségtelen, hogy olykor —majdnem azt írtam, hogy gyakran — a felnőttműsorok láttán is úgy érzi magát az ember, mintha gyermekműsort látott volna. Például... de ezt talán hagyjuk egy más alkalomra.

Hiszem, hogy ezt a gyermekcipőt is kinőjük.

(laikus)

Városaink új rangsorolása

Valamikor a város fogalma szorosan kapcsolódott a vár fogalmához és a vármegyéktől függetlenül, a várispánnak volt alárendelve.' A városi rangot hajdanában inkább a kiváltságok és a közigazgatási szempontok jellemezték. Legalábbis hazánkban.

Az igazgatás szempontjából ma vannak megyei jogú és járási jogú városaink. Az ÉVM országos településfejlesztési keretterve a regionális szerepkör szerint az igazgatási szempontokon túlmenőén — főként a jövő fejlődés szempontjait tartva szem előtt •— gazdasági, közlekedési és kulturális szempontokból is osztályozza városainkat. így - sn egy kijelölt országos központ: Budapest. A második csoportba tartoznak a felsőfokú központok: Debrecen. Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok. Részleges felsőfokú központ: Békéscsaba, Eger, Kaposvár, Kecskemét, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Salgótarján, Szekszárd, Szombathely, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg. Van ezenkívül negyven középfokú központ és tizenhárom részleges középfokú központunk. A központok fejlesztését, jelentőségüknek megfelelően, céltudatos terv- szerűséggel támogatja az állam, nemcsak igazgatási eszközökkel, hanem jelentős anyagi erőforrások biztosításával is.

Az egyes városok költség- vetésében az állami hozzájárulás igen jelentős tétel és a szükségletnek megfelelően hol emelkedő, hol csökkenő irányzatot mutat. A fővárosi költségvetéshez 1969-ben az allam 523,6 millió forinttal járult hozzá. Bár összegszerűen ez a

legnagyobb hozzájárulás, százalékban viszont a legkisebb, mert csupán 9 százaléka a HS-: város költségvetésének. Balassagyarmaton például 84,8 százalékos volt ugyanakkor az állami hozzájárulás. 84 százalék volt Sárvárott is. .

Városaink rászolgálnak a támogatásra, mert nemcsak gazdaságilag fejlődnek, de már a népmozgalomban is állandó és egészséges előrehaladást mutatnak. így például a fővárosban az ezer lakosra jutó élveszületések száma a2 1960. évi 8,8-ról 12,4-re. Debrecenben 13,6-ról 16,3-ra, Győrött

11.3- ról 17,6-ra, Miskolcon

14.9- ről 16-ra, Pécsett 13,5-ről 15,1-re, Szegeden 10,1-ről K,-’-, re, Székesfehérvárott. 13,5-rőt,

17.3- ra, Szolnokon 12,6-ró)

15.9- re emelkedett a múlt év-, ben. Hasonló arányú az emel-,, kedés többi városainkban is.

Nincs is kép a filmszalagon, mégis térszerűen

látunk a moziban

Rövid hír jelent meg az egyik nyugat-európai lapban arról, hogy térhatású filmet készítenek Galilei életéről. A film hőse olasz, a forgató- könyv a német Bertolt Brecht drámája nyomán készült, a filmet amerikaiak forgatják, de a módszert, az úgynevezett holográfiát, amely három dimenzióban teszi láthatóvá a sztorit, egy Londonban élő magyar fizikus, Gábor Dénes találta fel 1948-ban.

Ez a módszer a lefényképezendő tárgyat ugyanazon fényforrás ugyanazon pontjából ugyanazon időpontban kiinduló úgynevezett koherens sugarakkal „tapogatja körül ". Ezt a sugarat azonban előzőleg különleges lencse —, illetve tükör-rendszerrel ..kettészakítják’". Azon a lemezen, vagy filmen, ahol a sugár két fele újra összetalálkozik, ujjlenyomatok tömegéhez hasonló ábra, a hologramra tűnik fel, amely még csak nem is emlékeztet a lefényképezett tárgyra. De ha a néző ezt a hologrammot ugyanilyen koherens sugárral átvilágítva a túlsó oldalról figyeli, megjelenik előtte a tárgynak tulajdonképpen nem is létező, de számára mégis három dimenzióban mutatkozó képe.

Ennek az immár csaknem negyedszázados felfedezésnek gyakorlati megvalósítását, elsősorban a filmgyártásban való alkalmazását azonban sokáig megakadályozta azt hogy csak igen gyenge koherens sugarakat lehetett előállítani. De amikor az 1960-as évek

F

* M

J f "

Csortos-kötvény

a „mozgó fényképek” múzeumában

Nagy érti&kü ritkaságokkal gyarapodott a közel- ■múltban a budapesti Filmtudományi Intézet. 15 olyan filmet kaptak az USA-ból, amelyeknek csak töredék kópiáival rendelkeztek eddig —• vagy még azzal sem. Köztük az 1831-ben készült „Kék bálvány”, — az első magyar hangosfilm! Lázár Lajos, a film rendezője, a főbb szerepeket Jávor Pál, Gőzön Gyula, Beregi Oszkár és Makláry Zoltán alakította. »

Előkerült még — ugyanebből a csomagból az „Uz Bence” (1838) a „Hotel Kikelet” (1939), az „Ember a híd. alatt” (1936), és a Jókai regényéből forgatott „Fekete gyémántok” (1937). A rendezők között olyan nevekkel találkozhatunk, mint például Gaál Béla (Hotel Kikelet), Csepreghy Jenő (Uz Bence), illetve Vajda László (Fekete gyémántok és Ember a híd alatt). Es a szerep- osztás? Kabos Gyula, Páger Antal, Uray Tivadar, Tompa Sándor, Mály Gerő, Csortos Gyula, Lázár Mária, Bajor Gizi, ÖBvedy Zsóka, Bordy Bella, Greguss Zoltán, Jávor Pál, Törzs Jenő, Makláry Zoltán, akiknek neve nemcsak a tömegeket csá- bítota be az előadásra, de méltán reprezentálta a magyar film játszás j hírnevét,' sikerét. .. ,,

A háború előtt készült filmeknek^ mintegy ötven százalékát nélkülözni kénytelen az archívum. Ennek egyik oka. hogy a 30-as és 40-es években filmjeinknek két nagy külföldi vásárlója volt az USA és Kanada- Az „amerikás” magyarok számára vásárolt filmek jó üzletet Jelentettek a tengerentúli mozisoknak. így aztán tömegével vásárolták fel az egyedi kópiákat. (A technika fejlettsége akkoriban még nem tette lehetővé a filmmásolást). így „vándorolt ki”, — és még máig sem került vissza — első színes filmünk, a Beszélő köntös.

Bitka dokumentumokkal kedveskedett az intézetnek az elmúlt napokban Schwott Lajos, a Ludas Matyi rajzolója. Kevesen tudják, hogy a háború előtt, mint rajzfilmkészítő dolgozott, így kapcsolatban volt a Híradóval is. A kifejezetten híradójellegű filmek között olyan ritkaságok vannak, mint az Ady Endréről készült portr'éfilm, a 30-as évek Budapestjét bemutató alkotás, és a Londonról készült riportfilm.

És hogy miként toborozták a nézőket a hőskorszakban? Engedtessék meg, hogy szóról szóra idemásoljuk a „Hyppolit, a lakáj” című alkotás _ meghívóplakátjának hátoldalát...

Biztosítási kötvény

amelynek tulajdonosát alulírott Csortos Gyula, Kabos Gyula és Góth Sándor biztosítják afelől, hogy a magyar. filmgyártás legkimagaslóbb alkotása

HYPPOLIT, A LAKAJ 10 000 (Tízezer) aranypengő értékben sem becsülhető fel az a szórakozás és élvezet,, amit ezen- páratlan remekmű nyújt.

/ . rr' Budapest, 1931. november 28.

r f ■ Sajátkezű aláírások

elején felfedezték a lézert, a szűk nyalábba szorított, de ott igen nagy energiákat hordozó fénysugarat, elvileg ez az akadály is elhárult. Most már csak a mozikban való vetítés technikáját kellett kidolgozni, s ehhez, „csupán"’ néhány feladatot megoldani. A színes hologrammot három, az alapszíneknek megfelelő színű lézersugárral az eddig használtnál legalább 80—100-szor érzékenyebb filmre kell rögzíteni, a filmet átvilágító keskeny sugarat a hologramul háta mögött úgy kell a nézők számára is érzékelhető méretre széthúzni, hogy az energia szétszóródása ellenére se sötétedjék láthatatlanná. A holog-: rammot két különleges vetítővel a legkedvezőbb pontról." kell a vászonra, egy speciális^ s tv-ernyőhöz hasonlítható7 „nagy fényerejű” felületre ve-, títeni. ^mek az ernyőnek: függőleges és vízszintes irányi ban egyaránt homorúnak keik. lennie a nézők felé, és rajta. _ parányi különleges lencséket* kell elhelyezni. Ezek után máz _ csak a nézőteret kell úgy kiaf alakitani, hogy minden poni'üg ján háromdimenziós megjeúf lenésben váljék láthatóvá nem is létező kép. Úgy lót-j szik, az utóbbi években ezt air „néhány apróságot” is sikerüli# már megoldani. Talán. pontO-4 san azon a módon, amelyre!? vonatkozólag éppen Gábor Dé-j|h nes jelentette be nem is-olyat»^ régen új találmányát

Matematikai modellek a biológiában íj evolúciós elmélet a veszprémi egyetemen

Utóbbi két évben különbö- - ző fórumokon kilenc tudományos előadásban számolt be új elméletéről dr. Baumann Miklós, a Veszprémi Vegyipari Egyetem elektronmikroszkóp laboratóriumának ve- . zetője. Munkájának eredményét rendkívüli érdeklődés és élénk vita követte, hiszen megkísérelte új megközelítésben az evolúció , molekula- ’ ris biológiai magyarázatát.

A feltűnést keltő új modellről és arról a sajátos bizonyítási módszerről, amely a maga nemében egyedülálló a hazai biológiai kutatásokban, a tudós elmondotta:

Az a kérdés, hogy mi a fejlődés hajtóereje, mi ösztönzi az egysejtűt a magasabb szervezettségű élet kialakítására — több mint száz éve foglalkoztatja az emberiséget. Darwin szerint az evolúció hajtóereje a létért való küzdelem. Ennek a molekuláris hátterét vizsgálják ma a kutatók. Kiemelkedő eredményük annak megállapítása, hogy a sejtek tevékenységét nukleinsavak szabályozzák a bennük raktározott információk alapján. 1 A fejlődés molekuláris hátterét a klasszikus iskola a következőkben foglalja össze: az élet elindult az első életképződményekből, amelyek nukleinsavat tartalmaznak, mint információtároló anyagot. Ez az információ azonban csak arra elegendő, hogy az élő képződményt fenntartsa az adott körülmények között.

A külső hatásokra ez a nuk- leinsav-molekula bonyolultabbá, nagyobbá vált és egyre több adottság hordozója lett. Ezen az úton alakultak ki a

jeiemegi eiojenyeK. isr-az. is*l mert elmélet azonban több? nyitott kérdést hagy maga,’ után. J

Dr. Baumann Miklós rao-1 delijének kiindulópontja: aa első életképződmény, a:klasz<i szikus iskolával szemben nem-i csak egy meghatározott. funkJ cióra determinált, hanem« nukleinsava tartalmazza ai korlátlan lehetőségeket. Tehá» sokkal gazdagabb nukleinsay«jt val rendelkezett, mint amis' fel tudott használni. Ezek fi* gyelembevételével a veszpré* mi kutató véleménye szerinti' az evolúció nem más, mint a* nukleinsav-molekula egyre na-«1’ gyobb, rendezettebb génekké’ való felépülése és ezek in-: formáció-tartalmának egyre fokozottabb felhasználása. Te» hát már az ősi életkezde» mény magába foglalta annak lehetőségét, hogy abból év-» milliók fejlődése során, akii; a legmagasabb fejlettségű élő- lény is kialakuljon a kiüsd tényezők hatására.

Ezt az értékes modellt i amely a molekuláris biológia tudományos eredményeinek szintéziséből jött létre — sajátos módszerrel bizonyítja dr. Baumann Miklós: klasszikus matematikai rendszereket adaptált a biológiára. Abból indult ki, hogy az élet mozgás, és a mozgás már matematikailag analizálható. A. biológiai mozgás bonyolult matematikai modellekkel jellemezhető. Többek között sí- terült megszerkesztenie agén- záltozások folyamatainak ma* :ematikai modelljét, amely /alószínűsíti a kutató által ’eltételezett - kiinduló állapo-