Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-11 / 86. szám

Érdemes-e élni 65 éves koron túl? Először is, mi az öregség? Azt.' is . mondhatnánk, hogy újkéíetű jelenség, mert az át­lagos' életkor a legutóbbi 150 éven bélül megkétszereződött, ma\a'férfiaknál 69 év, a nők­nél 75. \ Az első és legfontosabb do­log az, hogy az öregség nem •ráérhető 'évekkel. Lehet vala­ki ;öreg"45 évesen, és lehet, •Jiogy valák'i 65 éves és nem öiég. - .Megállapítást nyert, 'hogy egész sor tényező be­folyásolja az öregedés sebes­ségét: 'i. Az- öregedés legfőbb előidé­zője a tétlenség. A fiziológiai öregedés fékezésének első sza­bálya, ' hogy testi erőnket a ítliető legtovább foglalkoztas­suk: -A -' Szellem területén .•Szinte1 azt mondhatnánk, hogy máris ismerjük az örök' fi­atalság receptjét. És ez nem más, mint az aktíy szellemi élet, érdeklődés és kíváncsi­ság. A. szakértők megegyez-; nek ugyan abban, hogy a szellemi teljesítmények kb. a 30. életévtől kezdve életünk végéig csökkennek*, de ugyan­akkor* a" kor tanít meg ben­nünket arra, hogy élni tud­junk, intelligenciánkkal. Ver- űi'-'éó i eyes korában fejezte be Ja \ Falstaf főt, Thomas Mann j72v*.év'es korában írta a Dr. Fausfust. Kivételes egyénisé­gek? Minden bizonnyal. ;Áz öregségnek nem egyet­len ‘arca van, sokfeleképpen lehet . megöregedni és min- .ijderíki úgy-’öregszik meg aho- -'''i^yan' élt* Akinek ereje hanyatlik, an- " .ft alt- nem pihenésre, hanem ■Jiányatlb ereiéhez mért mun- .Jearaí-van szüksége. [Küzdeni, ke,11 továbbá áz »cefei# füsKái eHzigétéléSe el­• -Még jegyszer feltesszük a "'«Siéraést: érdemes-e még élnij ;65. éves koron túl? Igen, ha ;a- rezignációt' dinamizmussal ■a pihenést- tevékenységgel, a magányt szolidaritással he­lyettesítjük. Voltaire 68 éyes korában ezt írta: „Fejlődnünk kell 85 évas korunkban is. Egyálta­lában- bem szeretem azokat az öregeket, akik azt mond­ják: ,Igy szoktam meg.’ Vén bolond, változtass szo­kásodon!” * Agatha Christie, 80 éves: Az alkotás öröme. Az angol írónő 80 éves, 80 regényt írt. Szünet nélkül újabb bonyodalmakat eszel ki, gyűjti a dokumentációkat, és minden évben, karácsony táján új kötettel jelentkezik Egy dologhoz nem élt, a tét­lenséghez, ezért csak annyi időre szakítja félbe az írást, amennyi ételreceptjeinek ösz- szeállításához szükséges. Sze­rinte az öregség csas arra jó, •hogy kinevessük: „Azért men­tem archeológushoz férjhez mert minél öregebb leszek, annál szebbnek talál.’’ * Arthur Rubinstein, 83 éves: Az élet szeretete. Ez a páratlan, 83 éves zon­goraművész folyton úton van valamelyik távoli főváros fe­lé. Az egész világ varja, hogy tapsolhasson neki. Szenvedé­lye a zene, örömmel tölti el az utazás, élvezi mindazt, amit az élet nyújt neki. Min­den reggel felleltározza ja­vait: „Mérhetetlen gazdagság. Van szemem, láthatom mind­azt, ami szép; van fülem, mennyi szépét hallhatok. Sze­relmes lehetek, futhatok, ug­rálhatok, táncolhatok, olvas­hatok.” Boldogságának titka: szeretni kell az életet, hogy az élet viszontszerethessen bennünket. • Pablo Picasso, 90 éves: örö­kös megújulás. Semmi sem képes megállí­tani őt. Kora sem, pedig 90 éves. Műtermébe bezárkózva fest, szobrot farag, kerámiát formál, fáradhatatlanul. Ener­giája kivételes? Szerinte nem erről van szó. „Az emberek hasonló mennyiségű energia- készlettel rendelkeznek. Az átlagember elfecsérli energiáit. Én minden erőmet egyetlen irányban összpontosítom és minden egyebet feláldozok ezért.” j Vetés, szántás nélkül Az újvidéki mezőgazdasági kutatóintézetben befejezéshez közeledik az a hat év óta tar­tó kísérlet, amely a szántás nélküli vetés lehetőségeit ku­tatta. Egy vezető jugoszláv szakember, dr. Zdravko Koso- vac szerint a hibridek hasz­nálata lehetővé teszi a gabo­nafélék termesztésének teljes „forradalmasítását”, és meg­szabadítja a parasztságot az egyik, legfárasztóbb munkától, a szántástól. Eddig hibrid búzával, kuko­ricával és napraforgóval kí­sérleteztek: a szántatlan föld csaknem ugyanolyan termést hozott, mint a szántott terü­let. Az újfajta vetési módszert eleinte kísérleti földeken al­kalmazták; most kiterjesztet­ték Jugoszlávia fő búzatermő vidékeire, a Vajdaság köze­lében fekvő termelőszövetke­zetek földjére is. \ Kerülik a dohányzást a matematikusok és atomfizikusok A csehszlovák sajtó nemré­giben adatokat közölt a do­hányzásról. A fiúk 12 éves korukban, a lányok általában 16 éves korukban kezdik a rendszeres dohányzást. A fia­talok közül a legerősebb do­hányosok a tanulók: az álta­lános iskolás fiúk 55, a lányok 30 százaléka; a középisko’ás diákok közül a fiúk 45, a lá­nyok 25 százaléka dohányzik. A felnőttek közül a legtöbb munkás dohányzik, — a fér­fiak 81, a nők 64 százaléka; a mezőgazdaságban dolgozók közül a férfiak 72, a nőknek viszont csak 1 százaléka do­hányzik. A prágai kórházban dolgozó férfi orvosoknak majdnem a fele dohányos, míg a női orvosoknak pedig egyharmada. A statisztika kimutatásai szerint a matematikusok és az atomfizikusok dohányoznak a legkevesebbet „Szedj babvirágot, citromfüvet., “ Tízmillió üveg kölni húsvétra Illdtosvirágokat, hódító ■■'Szagú növényeket már évez­redekkel1 ezblőtt használtak, .gyűjtötték, szárítottak. A mirhát, tömjént, fahéjat pa- 'pázsra szórták, (perfumum — ftíVien az angol perfume, a francia-, parfüm szó.) így nyer­lek .kellemes illatú füstöt. Az ókori' Egyiptom vallásos szer­da riásain naponta többször viiitáttak be füstáldózatot Isis és : Osiris tiszteletére. A füs­tölő.' edény parazsára mirhát, ■üjiraxót és tömjént szórtak. A 'titn~Üu'k'J illatos Cédrúsfa ko­porsóban égették él halottai- ÍMt. A ■ Védák dalai már em­lítést tesznek á rózsa és kál- myszolajról: Ovidius és Catul­lus. (tz.. ókori' rómaiak túlzott illatszérhasználatáról. Plínivs tudósít*egy lakomáról, ahol az értékei rózsaszirommal borí­tottak, . és .rózsaolajjal locsol­ták. Kleopátra Antonius lak­osztályát. szórta tele rózsa­szirmokkal. .A görög lányok jácintból fótit koszorút visel­tei: ''barátnőik lakodalmán. .'Az- óköri népek ismerték a (lt>sztiUálást, a növényi illó- anyagak', kivonási módját, de Európában ez a művelet, az illatszerekhez hasonlóan, arab közvetítéssel terjedt el. Albu- ktttTéi XII. századi gyógyszer- könyve ismerteti a lepárló ké- szüiéket és az illatos vizek készítési módját. A XIII. szá­zadi barcelonai egyetem gyógyszerészprofesszora roz­maring-, levendula- és zsálya­olajból készített híres illatsze­rét „magyar királynő vizének” nevezte el. Az 1700-as évek elején Köln városában az olasz származású Giovanni Maria Farina illatos, szárított növé­nyek keverékéből lepárlással nyert illatos folyadékot •— kölnivizet, „Szedj babvirágot, citrom­füvet két marékkai, friss roz­maringot is annyit, mandu­lát, egy jó tányér hársfavirá­got, kányafavirágot is. Törd meg erősén mozsárban, ledd tiszta faedénybe, tölts rá kecsketejet, adj hozzá viola- magot, eperlevelet összetörve. Töltsd rézüstbe, vagy lombik­ba, desztilláld — illatos arc- vizet kapsz, minden napon evvel mosd orcád, nyakad, meglátod, igen nagy haszna lesz.’’ — E sorokat, más egyéb kozmetikai jótanácsokkal egye­temben Tsömöry Zay Anna 1690-ből származó receptjei közül jegyeztem fel, annak bi­zonyítására, hogy nálunk is régi hagyományai vannak az. illatszer készítésének. A ma készülő arcvizek, köl­nivizek, vagy a kozmetüm cikkek' illatosító kompozíciói sem készülnek egyszerűbben. Legfeljebb modernebb körül­mények között és másféle anyagokból. Magyarországon egyedül a Kozmetikai és Ház­tartásvegyipari Vállalat 1. számú gyáregységében készí­tenek kölnit, parfümöt; 40 fé­le magyar kölnit hoznak for­galomba, közülük a legked­veltebb a rózsa, a nárcisz, az orgona és az ibolya illatú, az ötféle levendula, a Camea és a Caola nevű kreáció. Egy- egy illatnak legalább 20 féle alkotóeleme van, bázisanya­gokból, fixatőrből, adalék­anyagokból. Ezekben a napokban tízmil­lió kölnisüveg került a bol­tokba a HKV gyárából. T'jbo- nyire könnyű, franciás illatok — a magyar ízlésnek meg­felelően. S talán nem árt a gyöngéd figyelmeztetés a locsolkodásra készülő gyerekekhez, ifjakhoz, férfiakhoz sem: gondoljanak arra, hogy jó ízlésre valló, kellemes illatú kölnivízzel ko­pogtassanak be a lányos há­zakhoz. Hiszen szegény lá­nyokra, asszonyokra egész dro­géria ömlik ezen a szép na pon. (K. M.) Táj jeifegű madárto jás-gyűjtemény Mosonmagyaróvárott, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mezőgazdaság tudomá nyi karának állattani tan­székére került Rapos Pál rajkai pedagógus nagy értékű madártojás-gyűjteménye. A zömmel a Szigetközben élő 118 madárfajnak mintegy 129(1 darab tojásból álló tájjellegű gyűjteményt, főleg az oktatás ban hasznosítják. Képünkön: rendszerezik a madártojás-gyűjteményt. (MTI foto — Bajkor József feiv. — KS) A technikai felsőfokú ok­tatásnak aíig kétszáz esztendős múltja van Magyarországon, de ennél nincs sokkal több más európai országokban sem. Az első műszaki szakiskola Fran­ciaországban alakult 1747-ben, az „Ecole des ponts et chaus- ses”, a hidak és utak iskolája. De ez az iskola1 nem volit fő­iskola rangú. Hazánkban az első mérnöki főiskola az úgynevezett Mér­nöki Intézet Volt, az „Institu- tum Geometricum Hydrotech- nicum”, amelyet 1782-ben ala­pított II. József császár, a „ka­lapos király”. Ez az intézet, amely a mai Budapesti Mű­szaki Egyetem elődje, a Nagy­szombatról Budára áthelye­zett magyar királyi tudomány- egyetem filozófiai fakultásá­hoz csatolva nyílt meg 1782. november 1-én. Ettől az időtől, kezdve a mérnökök képzése főiskolán történt Magyarorszá­gon. E tekintetben megelőztük az egész világot és tizenkét év­vel megelőztük a franciákat,' akik az 1794-ben alapított: „École Polytechnique”-kal tet­ték lehetővé a mérnökök fő-, iskolai képzését. A Budapesti Műszak; Egyetem magas szín­vonalú tudományos kapacitása, ma . világviszonylatban is el­ismert, amelynek optimális ki­használása kz ország' gazda­sági és műszaki fejlesztésének érdekében az egyetem vezető- testülete által jóváhagyott el­képzelések alapján történik. De amíg a Duna jobb part­ján, a Gellérthegy tövében lé­vő, impozáns épületekben mű­ködő egyetem kialakult mos­tani formájában, egykori előd­jéből, a hajdani Mérnöki Inté­zetből, nagyon sok változatot ért meg. 1846-ban a két intéz­ményt — a .MI-.-.-;- - Intézetet és a József Ipárknadát — egyesítették, az ipartanoda ke­retében. 1856-ban az ipartano­da főiskolai rangot ' kapott, „Joseph Polytechnikum” hé­ven. 1861-től József Műegye­tem néven működött. Az egye­tem az 1871—72-es tanévben — tehát kereken száz esztendő­vel ezelőtt .— kapta a Magyar Királyi József Műegyetem el­nevezést és a- mérnöki szi­gorlathoz kötött oklevelek ki­adásának jogát. A második világháború után az ország . társadalmi és gaz­dasági fejlődése új fejezetet nyitott az egyetem történeté­ben. A politikai változás ma­gával hozta a felsőoktatás ■ és ezen belül a Budapesti Mű- szaki Egyetem nagyobb arányú 1 fejlődését. 1946-ban a mező- gazdasági és állatorvosi kar , láváit a műegyetemből; a me­zőgazdasági osztály az Agrár- tudományi Egyetemhez került, az állatorvosi osztály pedig önálló Allatorvostudományi Főiskolává alakult. 1948-bán újabb változás történt az egye­tem szervezetében: a közgazda­ságtudományi kar önálló egye­temmé alakult. Az 1949—50-es tanévben a villamosmérnöki karral, az 1950—51-es tanévben pedig a ‘nehézipari karral bő­vült az egyetem. Ez utóbbi kar 1951-ben önálló egyetemmé alakult, át és Veszprémi Ne­hézipari Egyetem héven mű­ködik. Az egyetem átszerve­zése még ezután .sem szűnt meg: 1952-ben kivált két kar: az építészmérnöki és építő- mérnöki kar, ezekből Építő­ipari Műszaki Egyetem néven, önálló egyetem lett, majd 1955-ben,, miután a Szolnoki Közlekedési Főiskolából ki-. . vált közlekedésmérnöki kart hozzácsatolták.' , Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyeténj-é mé alakult. E két egyetem azután 1967-ben újra egyesült, Budapesti . Műszaki . Egyetem •néven. Amiben megelőztük az egész világot

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents