Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-11 / 86. szám
m » z-unrWfi KERESZTÉNY HÚSVÉT húsvét ÉS SZERELEM — Valahogy a húsvétrói nekem, nem a régi értelemben vett .'hús vét jut eszembe. In- • kább.ia tavasz és a szerelem. A húsvéti ajándékozás közelebb hozza • egymáshoz az embereket, ■ és- azt hiszem soha nem látni annyi szerelmespárt mint -húsvétikor. A régi. ünnep varázsából- a tavasz, a vidámság, a.lo.csolkodás és a .boldogság maradt meg az emberek- . ben. És ez így van jól. Azt hi- szem, nagyon kevés az olyan ember, akinek húsvétikor régi bibliai történetelv jutnák az' eszébe. S azt hiszem, a mi korosztályunk gyerekei pedig csak a nagymama, vagy a dédnagymama meséjéből fognak hallani róla. A húsvét egyre inkább a tavasz, a szerelem ünnepe lesz. — mondja G. Ilona, harmadikos 'gimnazista. Amikor elbúcsúzunk, néhány lépésről még ,egy viszontlátást int,' s átadja aktatáskáját egy szőke' kamasznak-; .pki néhány- méterrel., arrébb jvárja. KITAKARÍTOTTÁK A TELET Erzsi néni. • aki- nemrég - töltötte be a 82. életévét, előbb elmélázik, aztán nem kíván nyilatkozni. Szikár, mozgékony . és derűs. Ez utóbbi tulajdonsága magyarázza, hogy mégis szó esik közöttünk a ibúsvétrój.. — Hát az nagy ünnep volt, de az asszonyok igen örültek, hogy egy év. csak egy húsvé- tot térem, mert kezdődött az ünnep' a tél kitakarításával, a pincétől, a padlásig, meszelés, súrolás, mosás, vasalás. Amikor kitavaszodott a lakás, folytatódott -a .készülődés a sütéssel, főzéssel, ajándékkészítéssel, tojásfestéssel. Később az ünnepi jöyés-menés, kínálgatás, locsolkodás. Most egyszerűbb. Igv jobban, tetszik, mert kevesebb a ceremónia, a család ad találkozót ilyenkor, és mindenki - jókedvű. Kissé furcsa. nekem szokatlan- — hiszen engem másként neveltek, másként is éltem —, hogy a mai húsvét a természet feltámadásának ünnepe lett, meg azoké, akik egymás- hoz tartoznak. De én csak egy öreg asszony vagyok, -a világ meg, mint mindig is — a fiataloké! GYÖKE IMRE: SZÉP IDŐ Pangó kedvem, bújj elő, itt a harcos, szép idő, jó s a rossz gyümölcs megért, van ki ellen, s van kiért. Nyüglődésem, félre csak, rikkantsunk jó hangosat, pisla parázs, el veled, győzni: lángok kellenek. — Mit-jelent a húsvét a római katolikus papnak? — kérdeztük Dornyei István . szekszárdi apátplébánost. r— A húsvét.'az éjét kiteljesülésének'"az, ünnepe. Valahogy’a ■ híve# is ezt sejtik a misztériűftibah. Az embernek van egy természetes röppályá- ja, bölcsőtől á sírig és. a mi hitünk szerint, ágion. túl'is. Ezt ■á komolyabb hivő hiszi; ase- kélyesebb sejti, A húsvéti nagymisén, kör- meneten ■ való - részvétel egykor annyira „kötelező” volt, hogy társadalmi illemszabályokat sértett, aki elmulasztotta. Korunk kevésbé fogékony a külsőségek iránt, mint az elődöké. Mi a véleménye erről a szeikszárdi plébánia apáti rangban lévő vezetőjének? — Egy közönyösödés van a világban, ez kétségtelen. Ahol hiányzik a meggyőződés, ott kétségtelenül csökkenés van. Ma már nem vonz a külső hagyomány. Kálmán Ferenc, a Hőgyészi Állami Gazdaság fiatal traktorosa keveset tud azokról a .népszokásokról, amelyek húsvét tájékán újraéledtek itt is, más községekben is. Neki a .múlt helyett a jelen, még inkább a jövő az, ami érdekes,- izgalmas,- y — Az én húsvétj aim régóta pihenéssel, szórakozással teltek.. Ismerőm a,.húsvét. jlegen- dakörét. de számomra a tavasz ünnepélyes beköszöntéséit jelenti ez a két nap, Leállítja a gépét, napbarnított arcáról letörli a verejtéket, . azután mosolyogva folytatja: — Az. idei "húSvétot Jugoszláviában töltörh a meny-! asszonyommal.. Három napra megyünk csak, . de nagyon iz- gátotJt vagyok,, mert nem voltam még-az Adrián, és tavasszal a tenger is szebb lehet. Vagy nem? Fölösleges lenne a válaszon tűnődnöm. Majd megkérdezem tőle visszatérte után, hogy milyen a tenger a mediterrán ég alatt, húsvétikor. HIÚBBAK A NŐK Székszárdon a szabó ktsz férfirészlegében Komáromi Istváh vezető ezeket mondja: — Régebben a húsvét a túlórát jelentette, Ma már valahogy elmosódott ez a' dátum, s inkább a tavaszt jelenti. Szinte alig van egy-két rendelésünk, amit konkrétan hús- vétra kértek. Persze a vállalási határidő is elég hosszú, de a férfiaknál ez nem jelent kü- ■ lön.ösebb prpblémát. Azt mondják a hús vét is tavasz, a tavasz is húsvét. Egy-két hét ide, vagy oda, nem számít. S vajon mit mond Varga József né, a női részleg vezetője? — A nők sokkal hiúbbak. Az idén körülbelül kétszázötven ruhát, kosztümöt, kabátot rendeltek húsvétra. Nálunk bizony van túlóra. De a tavaszi hónapok, napok között nem a húsvéti forgalom a legnagyobb, hanem a május elseje előtti. Akikor már jobb idő van. És a nők szamára az ünnep egyenlő az új ruhával. BÚCSÚZÓ NÉPSZOKÁSOK Mit jelent a szakembernek, a muzeológusnak — aki ismeri a népszokások rendszerét — a húsvét? Mit hiányol a mai húsvéti ünnepekből? — kérdezem dr. Égető Melindát, a szekszárdi múzeum munkatársát. — Nem hiányolok semmit. A népszokásoknak az a sorsuk, hogy feledésbe mennek. A húsvéti szokások eredetét, az ünnep tartalmát régóta és sokan kutatták. Már a tizennyolcadik században írja Bőd Péter „Méltán itt lehet azt vizsgálni, hogy a Húsvéti Festett Tojás honnan vette eredetét, 1. hogy azt hús- . vétkor cselekszik, 2. örömmel viszik véghez, 3. hogy adják a gyermekeknek, szomszédoknak, s kivált Kereszt Atyák, Anyák a magok kereszt fióknak, lányoknak, 4. hogy akkor sokkal inkább eszik, mint másszor...” Ma már tudjuk, hogy a tojás a termékenység szimbóluma és bizonyos, hogy a locsolások is részei voltak a tavaszváró és köszöntő szertartásoknak. A pogány eredetű hagyományokhoz később egyházi tartalmak is csatlakoztak. Mindez már a feledésbe ment, mert eredeti tartalmuk elkopott, és az ünnep is beilleszkedett a városi életbe. Formájában is távol vannak a mai szokások az eredetitől. A húsvéti tojás csak piros volt, ma van sárga is, ami a népművészetben szinte nem is fordul elő. A tojások rajzai, stilizált használati^ eszközök, gereblye, eke voltak. A húsvét számomra tehát a búcsúzó népszokásokat jelenti. IRÁNY, AZ ADRIA VIRÁQOK Tavasszal virágba borul a határ. A természet azonban „természetesen” nem tart se meteorológiai, se csillagászati terminusokat. A fák hordhatnak virágtehertől ékes ágakat, de az emberek virágért — vágottért, vagy cserepesért — úgy látszik csak névnapokon jelentkeznek a boltokbán. A szekszárdi virágüzletben „lehangolónak” is minősíthető választ kaptunk: — Nekünk a húsvét semmi különöset nem jelent. Legfeljebb néhány hortenziával nagyobb fogyasztást. A lehangolódásra akkor lenne ok, ha egyébként nem lehetne virágot találni sehol, minden bolti ártól függetlenül, a szabad természetben is. Szerencsére nem ez a helyzet. KARON ÜLŐ HÖLQYEK Tavaszi szünet ide. szabadság oda, amikor a hőgyészi általános iskola tanárnőjét, Csabonyí Hedviget keresem, mindenki az iskolába irányít. — Nyolcadikos gyerekek osztályfőnöke vagyok, így intézni való ilyenkor is akad. Egyik gyereket nem vették fel oda, ahová menni szeretett volna, a másikkal más gond van. A dombtetőről, ahol lakik, szinte mindent látni, ami Hő- gyészhez tartozik. Szép ez a falu innen. Azt hiszem, ő is erre gondolt, mert hirtelen témáit vált. — Tudja mi volt az első élményem Hőgyészen? Az a MOST . PRÓBÁLNÁK CSAK Bizonyára sokári^néjn • ?SmJ- rik a húsvéti váltó ^.ng i detét. Számos vidéken úgy dicsekedtek a lányok( húsvét keddjén, hogy hányáig cső.? lójuk volt, hanem,^úgy, hányszor váltottak" inget. “* ■ 7 • ■ -iPtfMár az' ünnepet meffeV^zd héten elkezdték a ropogóS-ímí$- vállak,' alsószoknyák ktkébzí- tétét.; Némelyik Tány‘'T§ iMlí tást is előkészített/ mérteit legények — csoportosan' j — a kúthoz vitték a 'Iáéit:, ketten fogták, egy pedig zúXöf öntötte a visítözó hdjad<iv*n a hideg kútvizet, miközben, verselt: ...el akar hervadni,, • ■ szabad-e locsolni? úi >r A legények néni igen v&tdk engedelemre, futhatott -a ' lán-j) szárazba öltözni. Most próttáí'- nának csak ilyesmit a locsol-' kodók! ' Eleve úgy foga&ií&K őket, hogy kívül tágaáabpjf Manapság a pici üvegekből-takarékosan adagolt szagomig kedveltebb, ellenszere d /íer- vadásnak! Ámbár' ott sejti nyegeti hervadás' a hájadono’'- kat, ahol a locsolkodás szókéi/ sa csak az öregek emléfiézi» tében él... \ //-[ láttam életemben először; amikor ide jöttem a nagy1 anyámhoz. Szokás volt itt — gyönyörű szokás —hogy minden egy-másfél éves kisláhyt öt-hat, keményített. plisszíro- zott alsószoknyás, . Erzsébeti korabeli angol ruhákba,, öltöztettek. A kicsiket az; apák vették karjaikba. így .indulta húsvéti menet végig la |ajupi' és. mindenütt megálltak egy.- pohár borra. Hát ez juv eszembe,. ma is. több mint húsz év után. Olyan volt az egész, mint egy ősi, régi olajfestmény. ZÖLD FÜ, PIROS TOJÁS
