Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-11 / 86. szám
Közéletünk demokratizálódása Irta t dr. Papp Lajos, a Miniszter tantien Tanácsi Hivatalának elnöke Hogyan szavazzunk? A szocializmus teljes fel- építésének magasabb szinten való folytatása feltételezi, sót szükségessé is teszi a szocialista demokrácia szélesítését, a lakosság fokozott bevonását a szocialista építőmunkába. Az MSZMP Központi Bizottságának X. kivig- resszusi beszámolójában megfogalmazódott a követelmény: „arra kell törekedni, hogy a lakosság még nagyobb tömegei vegyenek részt a közéletben, az állami szervek, a tanácsok és más állami szervek munkájában”. Ennek megvalósítása során el kell érnün't, hogy a társadalom minél több tagja érezze: nemcsak joga, de — társadalmi igényen alapuló -— kötelessége is bekapcsolódnia, képzettségéből, rátermettségéből, hivatásából eredő adottságainak megfelelően, a közügyek intézésébe. önként vetődik fel a kérués, milyen érdekek fűződnek a közéleti tevékenység további kibontakoztatásához? A választ a legtömörebben talán abl'-m a lenini megállapításban találhatjuk meg, hogy „a szocialista állam ereje a tömegek tudatosságában rejlik”. Márpedig az aktív közéleti tevékenység feltételezi a dolgozók tudatosságát, azt, hogy akarnak és tudnak is élein ényt alkotni szocialista építésünk napi kérdéseiről, csakúgy. mint fejlődésünk távlatairól. Milyen előnyöket várhatunk konkrétan a lakosság még aktívabb közéleti tevékenységétől? Mindenekelőtt azt, hogy kiszélesedik az emberek látóköre, megértése és tenniakará- sa, erősödik a közügyekért való felelősségérzet, s hogy mind többen kerülnek közelebb értelmileg és érzelmileg a szocializmushoz. Nyilvánvaló, hogy aki részt vesz a döntésekben, annak módjában van látni és mérlegelni, mire van lehetőség, eszköz és mire nincs; jobban magáénak érzi azokat, szívesebben népszerűsíti őket és vesz részt végrehajtásuk megszervezésében, ellenőrzésében. A példák ezreit szolgáltatják ehhez a választók érdekében közmegelégedésre tevékenykedő tanácstagok, a tanácsi bizottságok aktívái, a városokban a sok ezer lakóbizottsági tag, a város- ts községfejlesztésben kitűnt társadalmi munkások. A pezsgő közéleti tevékenység biztosíthatja, hogy felszínre kerüljenek a társadalom valamennyi rétegének az érdekei. A több szem többet lát elve alapján a lakosság mind nagyabb számban történő bekapcsolódása az állami, a tanácsi munkába fontos tényezője a tubák, a meglevő és a fejlődés során keletkező új ellentmondások feltárásának és leküzdésének. Az aktív közéleti tevékenység a legbiztosabb ellenszere annak, hogy a nagyobb hatáskörrel és önállósággal felruházott helyi vezetők esetleg visszaéljenek a rájuk bízott hatalommal; de fontos eszköze a társadalmi életünkben még megtalálholó tisztességtelen haszonszerzés, a közösség kárára folytatott Ügyeskedés, spekuláció vlleni harcnak is. Közéletünk további demokratizálódásának igényét hangsúlyozva, arról rem szabad megfeledkeznünk, hogy itt folyamatról van szó: a gazdasági reform 'főképpen rz üzemi demokráciát, a szövetkezetek önállóságának növelése a szövetkezeti demokráciát szélesítette, most pedig az államélet demokratizmusának a fejlesztése van soron. yugodtan mondhatjuk, ^ ’ rendelkezünk a közéleti demokrácia továbbfejleszt isé- nek minden feltételével. A legfontosabb tényező, hogy a párt és a kormányzat politikája a lakosság egészének az egyetértésével találkozik. Joggal állapította meg a X. kongresszus, hogy pártunk politikája a dolgozók millióinak támogatását élvezi, a párt és az állam mindennapi munkáját önkéntes társadalmi aktivisták százezrei segítik, és tzze1 alkotó módon járulnak hozzá nagy társadalmi feladataink megvalósításához. A közéleti tevékenységnek számos területe van, átfogja társadalmi-politikai rendszerünk egészét. Kiemelkedő jelentőségű mégis az állami szervek, ezek közül is a tanácsok munkájában való '•észvétel, mivel a legközelebb vannák a lakossághoz. Ehhez is mind jobbak a feltételek. Úgy gondolom, elég. ha ezzel kapcsolatban most csupán két tényre utalok: a választójogi törvény módosítására és az új tanácstörvény megalkotására. A választási előkészületek eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a választójogi törvény rendelkezései helyesex, beváltak; tovább szélesedet! a szocialista közgondolkodás, elmélyült népünk szocialista egysége. Ezt bizonyítja a jelölőgyűléseken részt vettek magas száma, a sok felszólalás, javaslat, észrevétel, a jelöltek személyének általában gondos mérlegelése, a jók közül is a legjobbak kiválasztása. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a jelölőpyűlések jó fórumai, egyben iskolái voltak a közéleti tevékenységnek. Voltak azonban más tapasztalatok is, amelyek okulással kell. hogy szolgáljanak a jövőre nézve. A jelölőgvűlések szervezői például sok helyen nem készültek fel akkora érdeklődésre, aktivitásra, amely végül is megmutatkozott, s emiatt számos választó zsúfolt termeket talált, hely hiányában nem vehetett részt a jelölő- gyűlésen. Jobban meg kell tanulnunk .azt is, hogy tartsuk tiszteletben a demokratikus formákat, adjuk meg a lehetőséget tartalmas érvényesüléséhez. A szocialista demokrácia szélesedésének másik fontos tényezője az állam élet, ezen belül is a tanácsok tevékenységének fejlesztése, amely az új tanácstörvényben testesült meg. Ez biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy a lakosság még tevékenyebben vegyen részt a tanácsi testületek és a hivatali szervezet munkájában. A tanácsokat népképviseleti- önkormányzati jellegük, de a törvényben meghatározott teljes szerepkörük szinte predesztinálja arra, hogy a helyi közéleti tevékenység fórumai, szervezői legyenek IX ülönösen jelentősek ebbői a szempontból a tanácstörvénynek azok a rendelkezései, amelyek a helyi v-'rosi, községi tanácsok gazdasági önállóságát fejlesztik, hatáskörét növelik. A közéleti tevékenység kibontakozásának további ösztönzőié lehet. hogy az új tanácstörvény a tanácsok és a nem tanácsi szervek viszohyát az igazgatási-felügyeleti kapcsolatok mellett a gazdasági területre is kiterjesztette, és súlypontját az érdekazonosságon alapuló, kölcsönösen előnyös együttműködésre helyezte. Nagymértékben megnő ezzel a tanácsok felelőssége, és fi- •’"elmük várhatóan még jobban területek e"ész fejlődé- cp*. a ]n^o<,s*Crri vek sokIrscvt *y«íf+ÁC!0 £0)0 fontul. Az új tanácstörvény természetesen csak a kereteit, lehetőségeit teremtette meg az aktívabb közéleti tevékenységnek. Ahhoz, hogy az Valósággá is váljék, a kereteket tartalommal kell megtölteni A legfontosabbnak e téren azt tartom, hogy a tanácstestület valóban lássa el azt a meghatározó szerepet, amelyet a város, község életében a tanácstörvény szán neki: érdemben döntsön minden fontos helyi kérdésben, legyen a szocialista demokrácia nyílt porondja, a helyi érdekek ütközésének fóruma. Hasonlóképpen a tanácsi bizottságok, amelyekben a tanácstagok mellett most már más szakemberek, a közéletben tevékenykedni akarók is tagként vehetnek részt, lássák el teljes jogkörrel és felelősséggel a tanácstörvényben meghatározott feladataikat. Minden tanácstag éljen jól azokkal a megnötfekedett jogokkal, amelyekkel a tanácstörvény felruházza, kénvisel íe bátran választókerülete érdekeit, egyben ismertesse választóival a tanács és a végrehajtó bizottság közérdekű döntéseit, szervezze és segítse azok végrehajtását. A tanácsok akkor járnak el helyesen, ha szélesítik a közéletben tevékenyen és rendszeresen részt vevők körét. Az emberek többsége ugyanis nem önmagától, kizárólag saját elhatározásából vesz részt a közügyek intézésében, hanem hívást, ösztönzést, bátorítást vár. Különösen vonatkozik ez a nőkre és a fiatalokra, társadalmunknak arra a két fontos rétegére, amely még mindig nincs számarányának és társadalmi jelentőségének megfelelően bevonva a tanácsi munkába. Mindenekelőtt a fiatalokkal szemben van nagyobb türelemre, segítőkészségre szükség, amíg megszerzik a kellő jártasságot, készséget a közéleti tevékenységhez. Hiba volna ugyanakkor, ha a szocialista demokrácia szélesítését, a közéleti aktivitás növelését bárki is egyszerű mennyiségi feladatnak, a részvevők száma és köre bővítésének fogná fel. A közéleti tevékenységet az serkenti legjobban, ha a tanácsok és a tanácsi vezetők valóban igényt tartanak a lakosság beleszólására. jobban figyelembe veszik véleményüket, észrevételeiket, javaslataikat. A közéleti munkásoktól azonban csak akkor várhatnak a tanácsok valóban hasznos tevékenységet, ha megfelelően tájékoztatják őket, ha megadják számukra azokat az ismereteket, amelyek nélkül nem képesek felelősséggel, akár a kényes kérdésekről is, véleményt nyilvánítani, és a többi állampolgárt tájékoztatni, őket a feladatok végrehajtására megnyerni, jf ülőn figyelmet érdemel iv a munkában kitűnt és a közösségért önzetlenül dolgozó tanácstagok, bizottsági tagok, aktívák, társadalmi munkában kitűntek fokozottabb megbecsülése. Ne fukarkodjunk azok elismerésével, népszerűsítésével, akik szabad idejük egy részét a többi ember, a közösség ügyeivel való foglalkozásra fordítják. Sok lehetőség nyílik erre, s az a tapasztalat, hogy tanácsaink többsége mind szélesebb körben él is velük. A legnagyobb megbecsülés azonban az, ha meghallgatiuk és a lehetőségekhez mérten megvalósítjuk javaslataikat, további megbízatásokat adunk számukra. így érnek a szándékok újból és újból cselekvéssé, s így válik az élő. fej'ődő szocialista demo’-rréia a közös- rég gvaranod"rímik kifogyhatatlan forrásává... E napokban hagyta el a Szekszárdi Nyomdát a Hazafias Népfront Tolna megyei Elnökségének kiadványaként a szavazás tudnivalóira választ adó, megyeileg terjesztésre kerülő röpcédula. Olvasólntó tájékoztatására az alábbiakban teljes terjedelemben közöljük a 150 ezer példányban kiaüott röpcédula szövegét Hogyan szavazzunk? A szavazás 1971. április 25-én reggel 6 órakor kezdődik és este 6 óráig tart. Mindenki az állandó lakóhelye szerint illetékes szavazókörben szavaz. A tanácstól kapott értesítést minden választó vigye magával és adja át a szavazatszedő bizottság elnökének. Aki április 25-én nem tartózkodik állandó lakóhelyén, az a tanács végrehajtó bizottságától kérjen igazolást, az igazolással az ideiglenes tertózkodási helye szerint illetékes szavazókörben szavazhat. SZAVAZATI JOGÁT MINDENKI CSAK SZEMÉLYESEN GYAKOROLHATJA, AMIT SZEMÉLYI IGAZOLVÁNYNYAL KELL IGAZOLNI. A szavazatszedő bizottság elnöke két, más-más színű szavazólapot és egy borítékot ad át a választónak. A szavazólapok közül az egyik az országgyűlési képviselő, a másik pedig a helyi tanácstag megválasztására szolgál. A szavazás titkos! A szavazás a szavazófülkében történik. Egy jelölt esetén a jelöltre úgy szavazunk, hogy a szavazólapokat változtatás nélkül borítékba zárjuk, majd a borítékot az urnába helyezzük. Kettő vagy több jelölt esetén a szavazás úgy tört illik, hogy a szavazó áthúzza annak, vagy azoknak a nevét, akikre nem kíván szavazni és csak egy jelölt nevét hagyja meg. Érvénytelen a szavazat, ha több jelölt esetén a szavazó a szavazólapon egynél több jelölt nevét hagyta meg. SZAVAZZUNK VALAMENNYIEN A HAZAFIAS NÉPFRONT PROGRAMJÁT VALLÓ JELÖLTEKRE! HAZAFIAS NÉPFRONT MEGYEI ELNÖKSÉGE Tolna megyei Tanács VB Egészségügyi Osztálya PÁLYÁZATOT HIRDET A PÁLFAI EGÉSZSÉGÜGYI GYERMEK- OTTHONBAN MEGÜRESEDETT FŐKÖNYVELŐI ALLAS BETÖLTÉSÉRE. Követelmény a középiskolai végzettség és államháztartási könyvelői képesítés. Fizetés E. 404 kulcsszám szerint. Lakás megbeszélés tárgyát képezi. Pályázat a Tolna megyei Tanács VB Egészségügyi Osztályához küldendő 1971. április 30-ig. (175) Szőlőtermelők! Értesítjük a szőlőtermelő gazdaságokat „gazdákat", hogy az 1970—71. évi borértékesítési szerződések kötését f. hó 15-én befejezzük. Mecsekvidéki Pincegazdaság (251) Bizet: CARMEN c. operája a Pécsi Nemzeti Színház előadásában 1971. április 16-án (pénteken) 19 órakor kerül bemutatásra. Az előadásra a LISZT-bérlet érvényes. Jegyek a Művelődési Központban 10—20 Ft-os áron válthatók. ... (284) B. m. Tanácsi Magas, és Mélyépítő Vállalat, Pécs, Fürst Sándor u. 5. felvételre keres sürgős belépéssel építész előkészítőt, épületgépész előkészítőt, kalkulátort. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. (143)
