Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-09 / 84. szám
5. DÍSZELNÖK: VLAGYIMIR ILJICS LENIN 1919. március 23-án a magyar történelem e felejthetetlen napján az Országház téren több mint százezer ember köszöntötte a két nappal előbb kikiáltott Magyar Tanácsköztársaságot. Ebben az időben még nem voltak hangszórók, s a százezernyi emberhez egyszerre több szónoknak kellett beszélnie. Kun Béla, Bokányi Dezső, Garbai Sándor a munkások vállán állva beszélt, Böhm Vilmos hadügyi népbiztos egy automobil tetejéről, Hamburger Jenő és Nyisztor György a földművelésügyi népbiztosság, Vágó Béla pedig az Igazságügyi Palota erkélyéről tartott szónoklatot. Az egész tér visszhangzott a proletárdiktatúrát, a Forradalmi Kormányzó Tanácsot, Szovjet-Oroszor- szágot, a III. Intemacionálét és Lenint éltető kiáltásoktóL A Forradalmi Kormányzó Tanács a lehető legrövidebb időn belül, 1919. április 7-én megtartotta a választásokat. Rendelete így szólt: „A Tanácsköztársaság csak a dolgozó népnek adja meg a választójogot. Választók és tanácstagokká választhatók nemre való tekintet nélkül mindazok, akik tizennyolcadik: életévüket betöltötték és a társadalomra hasznos munkából élnek, mint a munkások. vagy alkalmazottak stb., vagy olyan háztartási munkával foglalkoznak, amely az előbb említett munkásoknak, alkalmazottaknak stb. munkáját lehetővé teszi. Választók és választhatói: továbbá a Vörös Hadsereg katonái, valamint a Tanácsköztársaságnak azok a hasznos munkából élő munkásai és katonái, akik munkaképességüket egészen, vagy részben elvesztették. Nem választók és nem választhatók azok: a (akik nyereség szerzése céljából bér- munKásoaat alkalmaznak, b) akik munka nélküli jövedelemből élnek, c) kereskedők, lelkészek, e) elmebetegek és gondnokság alatt állók, í) akik. nek politikai jogai aljas indokból elkövetett bűncselekmény miatt fel vannak függesztve, annak az időnek tartamára, amelyet az Ítélet megállapít”. A vagyonosok és az egyházi emberek kizárása az állampolgári jog gyakorlásából szinte természetes visszahatása volt az úri rend által alkalmazott vagyoni cenzusnak. A forradalom hívei azonban ezt az intézkedést csak ideiglenesnek szánták. Később nemcsak a volt vagyonosok szavazhattak volna, hanem a papok is, mert a Tanácsköztársaság vezetői úgy vélték, hogy történelmileg rövid idő alatt megszűnik a kizsákmányolás és az egyházak hatalma is. Az új választójogi rendszer szerint a falusi tanácsba minden száz választó, a városi és budapesti kerületi - tanácsba minden 500 választó küldött egy-egy tanácstagot. A 25 000-nél nagyobb lakosú községeket minősítette a rendelet városnak. A községi tanácsokban csak választott tagok foglalhattak helyet, a régi rend szerinti kinevezés, vagyoni, vagy egyéb jogosultság megszűnt A tanács a falvakban 3—5 tagú, a városokban 10— 20 tagú intéző bizottságot, vagy ahogy akkoriban nevezték őket, direktóriumot választott az ügyek vitelére. A fővárosban a kerületi tanácsok 500 tagú budapesti tanácsot választottak, amely 80 tagú intéző bizottságot hozott lécre, saját kebeléből. A járási tanácsokba a falvak és a járással határos városok tanácsai minden ezer lakos után választottak egy tagot. Kimondták, hogy a járási tanácsokban a falvak képviselőinek kell elfoglalniuk legalább a tanácstagi helyek felét, de a városok minden szomszédos járás tanácsába küldhették tagokat. A proletárdiktatúra elvének megfelelően így biztosították a munkások fokozott képviseletét. Hasonló okból a megyei tanácsba a járási tanácsok mellett a városiak külön is választottak küldötteket, mégpedig minden 5000 lakos után. Sem a járási, sem a megyei tanácsnak pozíciójánál fogva nem volt senki tagja. Ugyancsak nem kerülhetett senki a Tanácsok Országos Gyűlésébe, akit valahol nem választottak meg tanácstagnak. így a népbiztosok egy- ban kerületi, illetőleg városi tanácstagok is ' voltak,' s ha csak az időhiány nem akadályozta meg, részt vettek azok munkájában. A közvetett választások rendszere Lenin elképzeléseire épült. Az volt a célja, hogy fokozza a tanácsok A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága és a Népi Iparművészeti' Tanács a Művelődésügyi Minisztériummal és a Népművelési Intézettel egyetértésben a KISZ VIII. kongresszusának tiszteletére pályázatot hirdet az „Ifjú népművész” cím elnyerésére. Célunk elősegíteni a nép- művészeti alkotótevékenységet, a nemzeti hagyományok ápolását, továbbfejlesztését; a népművészeti tájegységek, a nemzetiségek kultúrájának megőrzését, felkutatását, megbecsülését, megismertetését. PÄLYÄZATI FELTÉTELEK: A pályázaton 30 éves korig vehetnek részt a fiatalok, egyénileg alkotott pályaművekkel, a népzene (hangszeres, énekes), néptánc, népi játékok; hímzés, szövés, csomózott és szövött technikájú sző- nyeg, fafaragás, textilfestés kékfestés, fonottas, fazekas ság, kerámia, tojásfestés, kovácsoltvas népművészeti ágakban. PÁLYÁZATI KÖVETELMÉNYEK: Az „Ifjú népművész” cím annak adományozható, aki önálló népművészeti alkotással és az azt kiegészítő dolgozattal pályázik Csak népművészeti alkotással, vagy szaktanulmánnyal külön-külön pályázni nem lehet. NÉPMŰVÉSZETI ALKOTÖ TEVÉKENYSÉG: 1. A pályázó népzene, népdal, néptánc, népi játék midemokratizmusát, hatékonyságát, s gyakorlatilag is lehetővé tegye a visszamvás elvének érvényesítését. A proletárdiktatúra viszonyai között a közvetlenül választott megyei, országos szintű képviseleti szervek tagjainak visszahívhatósága különben formális lett volna, hiszen ha ez lett volna a választók szándéka, szervezkedésbe, engedély nélküli agitációs kampányba kellett volna fogniuk. Az alsóbb szintű tanácsok viszont beszámoltathatták és felelősségre vonhatták a felsőbb szintű tanácsba delegált tagokat, s ha úgy látták volna jónak, visszahívhatták volna őket. A Vörös Újság így kezdte beszámolóját a tanacsváiasz- tásokról: „1919. április 7. Az első választás nagy történelmi dátuma, amikor végre a dolgozók és igazi államíenn- tartók munkásférfiak és nők választottak Magyarországon. Gyönyörű, verőíényes, tavaszi nap, amelyen a proletariátus felszabadult tömegei megpecsételték az emberibb, s igazságosabb világhoz való jogukat és hitet tettek a Tanács- köztársaság, s a kommunista állam mélységes akarása mellett.” A lehető legdemokratikusabb módon létrehozott községi, kerületi, megyei tanácsok rövidesen megkezdték munkájukat, s egyebek mellett megválasztották a Tanácsok Országos Gyűlésének kül. dötteit is. A Tanácsok Országos Gyűlését 1919. június 14- re hívták össze. Az előző két napon a képviselőházi teremben a pártkongresszust tartották meg. Az épület, amelyet az úri Magyarország képviselői önmaguknak, a saját dicsőségükre építettek, ezúttal először fogadta be falai közé az ország igazi képviselőit. Az üléstermet vörös drapériák díszítették. Az elnöki emelvény fölött, a korona helyén, a szíve fölött ötágú csillagot viselő, frigiai sapkás munkás alakja szimbolizálta a megváltozott Magyarorszávészeti ágakban a műfaji sajátosságok figyelembevételével népzenei, néptánc-koreográfiái, irodalmi anyag feldolgozásával vagy magas szintű interpretálásával pályázhat ötöt mű előadásával. 2. A népi díszítőművészet, népi iparművészet valamely ágában (hímzés, szövés, fafaragás, textilfestés, kékfestés, fonottas, fazekasság, kerámia, tojásfestés, kovácsoltvas) öt-öt önálló alkotással, a csomózott és szövött technikájú szőnyeg kategóriában három önálló alkotássaL TANULMÁNY VAGY DOLGOZAT KÉSZÍTÉSE: A dolgozatnak arról kell tanúskodnia, hogy a pályázó saját népművészeti tevékenysége hogyan kapcsolódik lakóhelyének, illetve népművészeti tájegységének hagyományaihoz. A dolgozat elkészítéséhez irodalmi forrásmunkát is fel lehet használni, de azt a dolgozat végén jelezni kell. Koreográfiát, zenei betéteket, rajzvázlatokat ugyancsak mellékelni lehet. A PÁLYAMŰVEK ÉRTÉKELÉSE: A pályázóknak alkotásaikat a KISZ megyei bizottságához május 31-ig kell eljuttatni. A KISZ megyei bizottsága, a megyei tanács, megyei népművelési tanácsadó, vagy művelődési központ által felkért szakemberek közösen hallgatgot. A párt programtervezetéi; rvun Beia terjesztette elő. A pártKongresszus után ösz- szeüitek a tanácsoK küldöttei, az új Magyarország parlament, jének tagjai. A Tanácsok Országos Gyűlésének megnyitó ülését a Városi Színházban tartották, 1919. június 14-én, Másnap, vasárnap, az első munkaülésre az Országház épületében került sor, amelyet az egykorú jegyzőkönyv a Ma. gyár Tanácsköztársaság Házának nevezett. Kun Béla megnyitó beszédével kezdődött ülésen a küldöttek hatalmas lelkesedéssel választották tiszteletbeli elnökké Lenint. A rendkívül nehéz politikai helyzet ellenére a Tanácsok Országos Gyűlése a jövőre, a békés célokra összpontosította figyelmét. Lengyel Gyula népbiztos a tanácsállam pénzügyi problémáiról tartott referátumot. Hamburger Jenő földművelésügyi népbiztos pedig a mezőgazdaság problémáival foglalkozott. A Tanácsok Országos Gyűlése, jóllehet a nemzetközi helyzet egyre válságosabban alakult, s a tanácsa hatalom léte forgott kockán, egy hétig foglalkozott a gazdasági feladatokkal, a távlatokkal, az új gazdasági rend felépítésével járó tennivalókkaL A Tanácsok Országos Gyűlése az alkotmány elfogadásával fejezte be munkáját. Az alkotmány kimondta: „A Tanácsköztársaságban a prole- társág minden szabadságot, jogot és hatalmat kezébe vett, abból a célból, hogy megszüntesse a kapitalista rendet, és a burzsoázia uralmát, s ennek helyébe a szocialista termelési és társadalmi rendet tegye. A proletariátus diktatúrája azonban csupán eszköz mindennemű kizsákmányolás és mindenfajta osztályuralom megszüntetésére és előkészítése annak a társadalmi rendnek, amely nem ismer osztályokat...” PINTÉR ISTVÁN Következik: ják meg a jelentkezőket, illetve választják ki a beérkezett pályaművekből népművészeti áganként a legjobb alkotásokat. Ezt követően tesznek javaslatot országos meghallgatásra .illetve küldik el a pályaműveket a KISZ Központi Művészegyüttes székházába (Budapest, VIII., Rottenbiller utca 20). A KISZ Központi Bizottsága és a Népi Iparművészeti Tanács által felkért Bíráló Bizottság a beérkezett pályaművek alapján dönt az „Ifjú népművész” cím odaítéléséről.. A KISZ Központi Bizottsága az elővásárlás jogát fenntartja magának. JUTALMAK: Az „Ifjú népművész” címet augusztus 20-án adják ki Budapesten. A címmel oklevél, plakett és 3000 forint pénzjutalom jár. Az „Ifjú népművész” cím több alkalommal is megpályázható. A legjobb pályamunkákból kiállítást rendezünk. Az országos szintre jutott pályaművek alkotói meghívást kapnak a dombori országos ifjúsági népművészeti táborba. A KISZ Központi Bizottsága kiemelkedő népművészeti tevékenységéért az „Ifjú népművész” címet rendkívüli esetben is odaítélheti. Az ifjú népművészek legjobb alkotásai részét képezik a KISZ VIII. kongresszusa alkalmából rendezendő reprezentatív kiállításnak is. Épülő hazánk .l., . - >,,. . Helyére emelik az előregyártóit konyhát egy házgyári •tettekből épülő lakótelepeik (MTI foto Kbk Cicáznak a darutollak. Pályázati felhívás! Az „Ifjú népművész” cím elnyerésére
