Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-09 / 84. szám
Választók és jelöltek Körúton a mezőgazdaságban Képviselőjelöltek a bonyhádi járásban Hétfőn Bonyhád két ipari üzemébe — a Cipőgyárba és a Zománcgyárba —, seerdán pedig a bonyhádi járás három mezőgazdasági üzemébe látogatott a járás két képviselő- jelöltje Daradics Ferenc, a járási pártbizottság első titkára és Kaszás Imre, az 505. számú Ady Endre Szakmunkásképző Intézet igazgatója, János Jeromosnak, a járási pártbizottság titkárának kíséretében. A szerdainál ragyogóbb tavaszi napot aligha lehetett volna választani a „mezőgazdasági körútra”. Első állomás Aparhant volt. A község és a Búzakalász Termelőszövetkezet politikai és gazdasági vezetői szívélyesen fogadták a vendégeket, s mielőtt bemutatták volna a jól gazdálkodó szövetkezetét, Kerekes Ferenc, a tsz elnöke röviden tájékoztatta a képviselőjelölteket a tsz helyzetéről. — Az 553 tsz-tagból 124 a nyugdíjas, s közülük is 52 nő „Verba volant, scripta ma- nent” — azaz a szó elrepül, az írás megmarad; mondták a rómaiak, akik kiválóan épített útjaik mellett egy egészséges jogrendszert, és úgy látszik, néhány bölcs mondást is ho.gy- tak az utókorra. Az első mondatként idézett szólást minden Újságíró jól ismeri, és éppen mert joggal tekintheti működése vezérfonalául, komolyan is veszi. Természetesen más az, ha valaki magánlevélben fejti ki véleményét, és ismét más, ha egy napilap hasábjain, ahol — egy újságpéldányra több olvasót is számítva — esetleg kilencvenezer ember olvashatja a leírtakat. A lapunk ez év március 3-i számában megjelent „Tojáshéj" című cikkel valószínűleg ez történt. Szándékunknak megfelelően. Ebben az írásban ugyanis azokat a visszásságokat tártuk fel, melyekre a Bogádmind- szenti Állami Gazdaság és a faddi tojástermelők közti kapcsolat részleteinek megismerése során jöttünk rá. Cikkünk nem váltotta ki az állami gazdaság vezetőinek tetszését, ez várható volt. Természetesen más a hibák szóvá tétele és ismét más valakit becsületében megsérteni. Kern József — hangsúlyozta az elnök, s hozzátette; — nálunk szívesen foglalkoztatjuk az asszonyokat, s igyekszünk olyan lehetőségeket biztosítani nekik, hogy minél több legyen közülük törzsgárdatag. Jelenleg húsz asszony van szülési szabadságon. A képviselőjelöltek szívesen hallgatták a beszámolónak azt a részét, mely a törzsgár- datagok életkörülményét taglalta. A Búzakalász Tsz-nek Harkányban van üdülője, melyet nyaranta a tagság tíz százaléka vesz igénybe. A nyugdíjasok, járadékosok háztáji földjét a szövetkezet ingyen műveli meg; az egyedülálló időseknek pedig rendszeresen adnak szociális segélyt. Minden esztendőben megrendezik az öregek napját, a gyerekeknek pedig a fenyőfaünnepséget. Tavaly a szövetkezetben ketten nyerték el a kiváló dolgozó kitüntetést s örömmel vették a jutalmat: a szovjetuniói kirándulást. igazgató így értelmezte cikkünk következő mondatait: „Válasz nem jön, ehelyett április 15-én Kern József, az állami gazdaság igazgatója négysoros levélben hívja fel a ,Vállalkozók’ figyelmét a megfelelő gondosságra." Mindenki kedve szerint értelmezheti ezeket a sorokat, becsületsértő szándékunk nem volt velük. A benne szereplő „Vállalkozók” szó egyébként elírás, a „szaktanácsadók” alkalmazása lett volna a tényeknek megfelelő. Nem szerepelt a cikkben egy 1970. április 29-i jegyzőkönyv, mely a baromfiselejtezéssel foglalkozik és megállapítja, hogy „a további selejtezéstől eltekintenek”. Szerepelt viszont sok más megállapítás, melyek jogosságát Kern igazgató szintén elismerte az akció beindításának kezdeti hibáira hivatkozva. Változatlanul fenntartjuk azt a véleményünket, hogy a gazdaság anyagi nehézségei, fizetésképtelensége, nem lehet mentsége annak, hogy a késedelmes fizetésről nem értesítették időben és levélben valamennyi szerződéses üzletfelet, tehát „vállalkozót”. ORDAS IVÁN A beszámoló után a sízövet- kezet további terveiről tettek fel kérdéseket a jelöltek, majd megtekintették a korszerű tehenészetet. — Ritka az olyan üzem — akár ipari, akár mezőgazda- sági — ahol a látogatóknak először a szociális helyiségeket mutatják meg. — jegyezte meg Kaszás Imre, amikor a jól felszerelt öltözőket, fürdőket nézték meg. Daradics Ferenc két dologról' szólt elismerően: — A vezetőség jó munkáját, helyes politikáját dicséri az, hogy az ezerháromszáz lakosú Aparhantnak van a megyében a legnagyobb háztáji gazdasága. S hogy ott is hasonló jó eredményeket érnek el, mint a szövetkezetben, abban jelentős része van a tsz támogatásának. A másik országosan is jelentős, elismerésre méltó szám, hogy a Búzakalász Tsz tagságának átlagos életkora 37 esztendő. Läufer Mátyás, a községi tanács elnöke a képviselőjelöltek kérdéseire a község fejlődéséről, a lakók jó anyagi helyzetéről szólott. Kisvejkén az 1959-ben átalakított művelődési ház könyvtártermében fogadták a vendégeket, a község és a termelőszövetkezet vezetői. Beszámoltak a négy tsz-ből — Kisvejke, Lengyel, Závod, Mucsfa — alakult szövetkezet eredményeiről, gondjairól. Mint mondották, sok problémával küzd a természeti adottságai miatt hátrányban lévő tsz. A legközelebbi tervük: egy tehenészeti telep létrehozása, ugyanis a szövetkezet fő profilja az állattenyésztés. Ezt követően a képviselő- jelölteket a kisvejkei majorba kísérték, ahol a szarvasmarha-állományt és a sertés- hizlaldát tekintették meg. A késő délutáni órákban a két képviselőjelölt a bonyhádi járási körút utolsó programjaként Lengyelbe látogatott, ahol a község politikai és gazdasági vezetőivel a negyedik ötéves terv célkitűzéseiről, legfontosabb feladatairól beszélgettek. Daradics Ferenc és Kaszás Imre a következő néten még a járás hat községébe látogat el, szintén azzal a céllal, hogy mindjobban megismerjék választókerületük fejlődését, terveit. — hm — Lezárult a választási előkészületek első szakasza: lezajlottak a képviselői és tanácstagi jelölőgyűlések, amelyeken a szavazati joggal bírók több mint egyharmada, két és fél millió választó- polgár vett részt. A választók tekintélyes hányadának tehát már eddig is alkalma volt találkoznia, megismerkednie jelöltjével. A most következő napokban — április 20-ig — az állampolgárok újabb százezrei találkozhatnak a jelöltekkel a választási gyűléseken. A Hazafias Népfront helyi és megyei bizottságai szervezik ezeket az összejöveteleket, amelyeken a képviselő- és tanácstagjelöltek részletesen szólhatnak terveikről, elképzeléseikről a választási program megvalósításában. Helyes és szükséges, ha a leendő képviselők és tanácstagok nemcsak általában beszélnek e programról, hanem szólnak a szűkebb pátriában, a választó- kerületben, tanácstagi körzetben, községben, városban a mai és holnapi tennivalókról. Ezeket a helyi feladatokat sűríti, foglalja össze a jelöltek egyéni programja, amelynek valóra váltósára a képviselők és a tanácstagok mögé felsorakoznak majd a választó- polgárok. Mint a képviselőjelöltek a sajtóban nyilvánosságra hozott listájából kitűnik, az ország minden vidékén több helyen jelöltek két személyt országgyűlési képviselőnek; hasonló a helyzet a tanácstagjelöléseknél. S most felvetődik a kérdés: milyen legyen a „korteskedés” — a két (vagy több) jelölt közül melyiket pártoljuk inkább? Már a választási előkészületek legelején foglalkozott ezzel' a témával a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése. Egyértelműen megállapította: nem kívánatos föléleszteni a régi világból ismert, rosszízű és felelőtlen ígérgetésektől terhes korteshadjáratot. De az is természetes, ha a jelölteknek megvan a maguk tábora. A Hazafias Népfront és a választási szervek számára minden jelölt egyforma. Éppen ezért a választói gyűléseket szervező népfrontbizottságoknak törvényes kötelességük, hogy két E3B®BSHB^e vagy több jelölt esetében mindegyiknek ugyanannyi alkalmat teremtsenek a választókkal való találkozásra, — lehetőleg azonos feltételekkel és a választópolgárok egyformán szorgos mozgósításával. Csak ez lehet az igazságos eljárás, amely nem sérti sem a jelöltek, sem a választó- polgárok önérzetét. Szellemében és módszereiben egyaránt tiszta, becsületesen lelkiismeretes magatartást várhatunk jelöltektől és választópolgároktól. Joga és természetesen lehetősége a választópolgárok egyes cso- pontjának, hogy a kél vagy több jelölt közül az általa jobbnak, alkalmasabbnak vélt személy mellett kardoskodjék. Helyénvaló és szükséges, ha például a fiatal jelöltek mögé felsorakozik a KISZ-ifjúság, a paraszti jelöltet támogatják a termelőszövetkezetiek, az üzemi munkás mellett érvel a szakszervezet és a női jelöltet erőteljesen támogatja a nőbizottság. De ezekben az esetekben sem arról van szó, hogy a másik jelölt ellen érvelnek, azt igyekeznek kisebbíteni, hanem a saját jelöltjük érdemeit sorakoztatják fel — az a helyes, ha ezt is mértéktartással teszik — számolva megválasztandó képviselőjük reális lehetőségeivel is. Április 25-én minden választókerületben csak egy országgyűlési képviselőt és egy helyi tanácstagot választanak meg. Ahol tehát két vagy több jelölt van, csak az lesz képviselő, illetve tanácstag, aki az érvényes szavazatoknak több mint a felét megkapta. Természetesen az sem „bukott ember”, aki nem kerül be az országgyűlésbe, a helyi tanácsba. Hiszen már az is nagy tisztesség, hogy a választópolgárok felvették a jelöltek listájára; vagyis több száz, esetleg több ezer ember alkalmasnak tartja választott közéleti tisztség betöltésére. Népszerűségük, rátermettségük mindenképpen kívánatossá teszi, hogy a jövőben aktív résztvevői legyenek valamennyien a népfrontmozgalomnak, bekapcsolódjanak a helyi politikai, társadalmi élet vezető szerveinek munkájába. H. U Írásbeliség, cg\j „Tojáshéj1 peremére Helyünk a ívilngban A télen kipusztult vetések pótlásának lehetőségei A téli időjárás általában minden évben kisebb-nagyobb károsodást okoz a szántóföldi kultúrákban. Idén viszonylag legnagyobb a kár az őszi vetésű növényeknél, amelyek a rövid őszi vegetációs időszak alatt nem mindig tudtak kellően megerősödni és felkészülni a téli hónapokra. Dél-Du- nántúl területén ebben az évben is különböző mérvű károsodást okozott a változó téli időjárás és a télvégi száraz fagyok. Néhány helyen az őszi Népújság 3 1971. április 9. vetésűeken kívül a több éves évelő kultúrákban is komoly kiesés következett be. A termelőüzemeknek igen fontos feladatuk, hogy a kipusztult vetésterületet pótolják, így nagymértékben csökkenthetik a pénzügyi kiesést. A tapasztalatok azt mutatják, hogy legnagyobb a kipusztulás az ősziárpa-, az őszibúza- és a repcevetésekben, de a márciusi fagyok károsították a korai borsóvetéseket is. A kipusztult területekre elsősorban a hibrid kukorica vetése célszerű. Ahol az üzem adottságai és egyéb körülmények nem tennék lehetővé a hibrid kukorica vetését, ott a helyi adottságok figyelembevételével különböző típusú takarmányborsók, mohar, köles és napraforgó vetése javasolható. Ismét megjelent a Központi Statisztikai Hivatal egyik legérdekesebb kiadványa, a Nemzetközi Statisztikai Évkönyv, mely tartalmazza a világ országainak összehasonlító adatait szinte az élet minden területére vonatkozóan. Ennek alapján adunk ízelítőt abból, hogy hazánk hogyan szerepel a világ többi országaival egybevetve. A legsűrűbben lakott ország Hollandia, melynek egy négyzetkilométerén 375 ember él. Magyarország a huszonhatodik, száztíz lakossal négyzet- kilométerenként. A világ száz legnépesebb városa között Budapest a negyvenkilencedik. Ezer férfira a legkevesebb nő Albániában jut, mindössze 947. A legtöbb a Szovjetunióban: 1209. Hazánk az 1068-as számmal a jó „középmezőnybe” tartozik. Ezer lakosra vonatkoztatva, az Egyesült Államok után, nálunk kötötték a legtöbb házasságot (9,3), de a válások területén is előkelő a „helyezésünk”. 1966-os adatok szerint a világon a negyedik, amikor nálunk ezer lakosra 2,0 válás jutott. Az élveszületések területén 1968-ban a sertghaj tók közé tartoztunk, Európában csak az NDK, Csehszlovákia, Svédország és Belgium maradt a mi 15,1-es mutatószámúnk mögött, szinten ezer lakosra vonatkoztatva. Ugyanebben az évben egy újszülött fiúgyermek nálunk 66,6, egy leány 71,9 év várható életkor ral számolhatott. Svédországban ez a mutató 71,6 és 7 5,7 évet jelzett. Szomorú elsőségünk volt a százezer lakosra viszonyított öngy ilkosságok területén. A világ harmincegy országa közül, melyről ilyen adat a rendelkezésre állt, Magyarország a 29,8-as számmal a legmagasabb öngyilkossági arányt mutatta 1965-ben. Száz keresőre nálunk 110 eltartott jutott, míg Romániában 67, Görögországban 169. Egy szakmánkra vonatkozó adat: 1967-ben hazánk minden lakosára 3,4 kiló újságpapír- felhasználás jutott, az Egyesült Államokban 40, az Egye-, sült Arab Köztársaságban másfél. Nálunk 1967—68-ban egy személyre 54 kiló hús, 3 kiló hal és 12 kiló tojásfogyasztás jutott. Indiában kettő, egy, illetve semmi. A legnagyobb húsfogyasztó Argentína (113), a legtöbb halat (23 Kiló fe • jenként) a japánoK eszik, a legtöbb tojás (16 kiló) Angliában fogy. Nálunk egy állampolgárra napi 3141 kalória tápanyagfogyasztás mutatható ki, az Egyesült Államokban 3200, Indiában 1810. A világranglista élvonalában vagyunk a tízezer lakosra jutó orvosok száma területén, melyben csak a Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia és az NSZK előzi meg a mi 2C,6-os mutatónkat. Százezer lakosra számítva a világon a legtöbb könyvet Finnországban adták ki. 1967-ben 118-at. Nálunk ötvenkettőt, Pakisztánban hármat. Nálunk ezer lakosra 197 napilap jutott, Uj-Zélandban 380, Indonéziában 1.
