Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-09 / 84. szám
A Minisztertanács ülése Washington Nixon nyilatkozata Dél-Vi etnamról Nixon elnök szerdán este (magyar idő szerint csütörtökön hajnalban) elmondott rádió- és tv-beszédében bejelentette, hogy az idén május 1. és december 1. között további 100 000 amerikai katona kivonásával 184 000-re csökkenti a Dél-Vietnamban levő amerikai fegyveres erők létszámát. Az amerikai elnök 20 perces beszéde mindvégig rendkívül védekező, sőt mentegetőző hangvételű volt. Elismerte: minden oldalról növekvő nyomás nehezedik a Fehér Házra, hogy végleges határidőt szabjon a háború befejezésére és valamennyi amerikai katona kivonására. „Nagyon népszerű ez a követelés — mondotta — de ha most előre bejelenteném, hogy tekintet nélkül a következményekre és arra, mit tesz az ellenség, ekkor és ekkor távozunk, ezzel megfosztanánk magunkat leghatékonyabb tárgyalási ütőkártyánktól, amely Észak-Vietnamot az amerikai foglyok szabadon bocsátására ösztönözheti”. A továbbiakban nagy nyomatékkai azt bizonygatta, Párizs A VDK Párizsban tárgyaló küldöttsége csütörtökön reggel nyilatkozatban foglalkozott Nixon amerikai elnök szerdán éjszaka elhangzott televíziós beszédével. A küldöttség szó; vivője által ismertetett nyilatkozat rámutat, „a beszéd újabb bizonyítéka annak, hogy az elnök nem mond igazat az amerikai népnek”. „Nixon fehérnek mondja a feketét, győzelemnek a vereséget, békéről beszél, holott folytatja a háborút” — állapítja meg a közlemény, amely mindenekelőtt azért marasztalja el az amerikai elnököt, mert nem hajlandó megjelölni a Del-Vietnamban állomásozó amerikai csapatok teljes kivonásának időpontját. Ez — hangzik a közlemény — újra csak azt bizonyítja, hogy az elnök meghatározatlan ideig fenn akarja tartani a katonai megszállást Dél-Vietnamban. Az AFP washingtoni tudósítója „Amiről Nixon nem beszélt” címmel kommentárban foglalkozik az amerikai elnök szerdai tv-beszédével. A taióUjabb összecsapások zajlottak le a ceyloni kormányerők és azok között az ultrabaloldali csoportok között, amelyeknek akciói miatt néhány nappal ezelőtt rendkívüli intézkedéseket kellett bevezetni az országban. A colombói kormány hivatalos közleményben jelentette be, hogy szerdán katonai repülőgépeket is bevetettek a lázadók ellen, 64 kilométernyire a fővárostól. A légierő egy iskola és egy gyár épületét támadta, ahol lázadók fészkelték be magukat. hogy „a vietnamizálás sikeres volt és „eredményes volt a laoszi akció is” a kambodzsai behatoláshoz hasonlóan. Nixon elismerte, hogy tárgyalások útján hasonlíthatatlanul gyorsabban lehetne a háborúnak véget vetni, mint a „ vie tnami zálássa 1' Beszéde végén Nixon elnök állást foglalt a Calley-ítélet nyomán kialakult országos vitában. „Tudom — mondotta —, hogy az országban mély a nyugtalanság a brutalitásokról szóló vietnami jelentések miatt. Magam is sokszor ellátogattam Vietnamba, és mint az amerikai fegyveres erők fő- parancsnoka, kötelességemnek érzem, hogy szót emeljek két és fél millió nagyszerű amerikai nevében, akik Vietnamban szolgáltak. Nem engedhetjük meg, hogy bátorságukra és önfeláldozásukra árnyékot vessenek egyedi esetekkel kapcsolatos atrocitási vádak... nem megvetést, hanem csodálatot érdemelnek esek a férfiak” — mondotta Nixon elnök. sífó egyebek között megállapítja: Nixon elnök szerda este nem volt hajlandó engedni azoknak, akik az Egyesült Államokban azt követelik, hogy azonnal vessenek véget az indokínai háborúban vállait amerikai elkötelezettségnek. Nem volt hajlandó meghatározni az elkötelezettség lejártának határidejét, még arról sem beszélt, hogy a Del Vietnamban maradó amerikai katonákat esetleg nem fogják szárazföldi összecsapásokba bevetni. A teljes kivonás időpontjának bejelentését az elnök arra hivatkozva utasította el, hogy a VDK-ban amerikai foglyok vannak és „azonnali és feltétel nélküli” szabadon bocsátásukat követelte. Az amerikai elkötelezettség teljes felszámolását azonban még saját pártja több szenátorának javaslatára sem kötötte közvetlenül össze a foglyok szabadon bocsátásával. A beszéd végső soron nagyon kiábrándító lehetett a háború végét türelmetlenül váró amerikaiak számára. Jóllehet korábbi közleményében a kormány arról tájékoztatott, hogy a támadók nem képesek szervezett, csoportos akcióra, Ceylon déli részén csapatösszevonásokat hajtottak végre, miután a helyi rendőrség elkeseredett harcokat vívott a lázadókkal. A colombói rádió szerint páncélos alakulatokat is bevetettek a Colombót Közép-Cey- lonnal összekötő fő közlekedési úton. A fővárosban szerdán puskaropogás hallatszott, de incidensről nem adtak ki közleményt. Mint a colombói rádió közli, az össz^ízések halálos áldozatainak száma a korábban kiadott közlemény óta (amely 18-at említett) 55-tel nőtt. Becs A SALT 61. ülése Csütörtök délelőtt Bécsben az amerikai és a szovjet küldöttség megtartotta 61. tanácskozását a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásának lehetőségeiről. Az összesen egy és egynegyed órás megbeszélés hivatalos része 50 percig tartott; ezt követően a küldöttek 25 perces kötetlen beszélgetést folytattak. A következő találkozót kedden tartják a szovjet nagykövetségen. Szemjonov, a szovjet küldöttség vezetője, aki az SZKP XXIV. kongresszusán vett résizt, nem volt jelen a csütörtöki ülésen. Buenos Aires Vessenek véget a terrornak Huszonötezer argentínai járta meg a börtönt azóta, hogy 1966-ban Arturo Umberto IJiia köztársasági elnököt katonai puccsal megdöntötték — állapítja meg az Emberi Jogok Argentin Ligájának nyilatkozata, Az ország börtöneiben még több mint 500 ember sínylődik, akik közül sok személyt az érvényben levő kommunistaellenes törvény alapján tartóztattak le — hangsúlyozza a nyilatkozat. Ezzel kapcsolatban a liga levelet intézett Arturo Mór Roig belügyminiszterhez, amelyben követeli, hogy nemcsak szavakban, hanem a valóságban is vessenek véget a féktelen terrornak és töröljék el az antidemokratikus megtorló törvényeket. Mint a Razón című argentin lap közölte, az elmúlt napokban a hatóságok újabb személyeket tartóztattak le a „kommunista tevékenység” hagyományos vádjával. Bamako Puccskísérlet Maliban Katonai puccskísérletet lepleztek le a Mali Köztársaságban. Moussa Traore, a nemzeti felszabadítási katonatanács (az ország kormányzó testületé) elnöke szerda esti rádióbeszédében közölte, hogy az összeesküvés hátterében a katonatanács két tagja, Yoro Diakite alelnök, egyúttal közlekedés- és postaügyi miniszter, valamint Malik Diallo iá- jékoztatásügyi biztos állt. A két összeesküvőt a hadsereg őrizetbe vette. A katonatanács március 26—27-i rendkívüli ülésén mindkettőjüket lefokozták és kizárták a hadseregből. Az elnöki bejelentés szerint Diakite és Diallo a nemzeti felszabadítási katonatanács erőszakos megdöntésére készült, Traore nemzete1 lenesnek, Afrika-ellenesnek és konzervatívnak minősítette a két puccsistát. A jelenlegi katonai vezetőség 1968 novemberében döntötte meg Modibo Keita elnök rendszerét, aki Mali függoUcn- ségének kikiáltása, azaz I960, óta állt az ország élén. (Folytatás az 1. oldalról) nökséggel kötendő biztosítéki (ellenőrzési) egyezmény létrehozására irányuló tárgyalások folytatásával és a hazai feladatok koordinálásával. A közlekedés- és postaügyi miniszter arról számolt be, hogy az „Életbiztonság a tengeren” elnevezésű nemzetközi egyezményből — amelyhez hazánk is csatlakozott — milyen feladatok ellátása hárul a kormányra. A Miniszter- tanács megbízta a közlekedés- és postaügyi minisztert, hogy a belföldi — és a külügyminiszterrel egyetértésben — külföldi intézmények, szervezetek és személyek részére meghatalmazást adjon műszaki és üzembiztonsági vizsgálat, valamint ellenőrzés gyakorlására, továbbá e körben bizonyítványok kiadására. A belügyminiszter előterjesztése alapján a kormány rendeletet hozott az államtitok és a szolgálati titok védelmének újabb szabályozására. A rendelet az államtitkok körének korszerűsített meghatározását adja, egyséA Magyar Közlöny 23. száma közli a munkaügyi miniszter rendeletét a vállalatok kategóriába sorolásáról. A rendelet egy, a közelmúltban megjelent jogszabályhoz kapcsolódik, amelynek nyomán módosítják a munkások és alkalmazottak alapbér- és besorolási rendszerét. A mostani intézkedés a vezető állásúak besorolását érinti. Az osztályvezetők és az ennél magasabb beosztásúak besorolása továbbra is a vállalat nagyságától, vagyis a létszámtól, a termelési értéktől és az állóeszközök értékétől függ, a kategóriák száma azonban eggyel csökken. Ugyanakkor a Tito jugoszláv elnök a hét elején megkezdett bosznia- hercegovinai körútja során, Bugojnóban beszédet m judoit, amelyben azt a meggyőződését hangoztatta, hogy Jugoszlávia „gyorsan előre fog haladni” azt követően, hogy a szövetségi nemzetgyűlés elfogadja az alkotmány kiegészítését, vagyis a jelenleginél lényegesen nagyobb önállóságot kapnak Jugoszlávia tagköztársaságai. A cél az — mondotta Tito —, hogy „tiszta lapot nyissunk, s így minden köztársaság, minden nemzet tudja, mivel rendelkezik” és ne mondhassa, hogy mások kizsákmányolják. „A kérdés ma az, ki fogadja el és ki nem az alkotmány kiegészítését. Vannak, akik nem nagy barátai a szocializmus fejlődésének Jugoszláviában vagy akik még mindig a regi álláspontot vallják, s meg akarják őrizni a status quo-t De ők sem beszélhetnek n;il- tan a módosítások ellen. Ezért a bírálat eszközeinek felhasználásával és más módokon próbálják megakadályozni a módosításokat, a nemzeti gyűlölet tüzét szítják, s gyakran nemzeti lepelbe bújtatják a gazdasági problémákat és a nehézségeket” — jelentette ki a JKSZ elnöke, aki elutasította az olyan véleményeket, amelyek szerint az alkotmány- reform Jugoszlávia, a szociális'a jugoszláv állam felbomlásához vezetne. gesen rendezi az államtitok, illetve a szolgálati titok védelmének elveit, összefoglalja, módosítja és kiegészíti az erre vonatkozó korábbi kormányrendelkezéseket. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke, az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter és a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatala elnöke közös javaslatot terjesztett elő a tanácsok információs rendszerének továbbfejlesztéséről. Az új tanácstörvény, valamint a területi tervezés és tervek rendszerére vonatkozó korábbi kormány- határozat végrehajtása szükségessé teszi, hogy a tanácsok feladataik ellátásához megfelelő információkkal rendelkezzenek. Ennek érdekében a kormány határozatot hozott, mely részletesen megszabja az információszolgáltatás rendjét, s az egyeztetett adatok alapján lehetőséget nyújt arra, hogy a tanácsok a tények ismeretében hozzanak döntéseket, dolgozzák ki fejlesztési, területrendezési terveiket. . A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) felsőbb kategóriákba sorolás feltételei szigorúbbak lesznek, az eddiginél 30—50 százalékkal nagyobb termelési érték esetén kerülhetnek a vezető állásúak magasabb kategóriákba. így nagyobb lehetőség nyílik alapbérük differenciálására, a betöltött munkakör fontossága, illetve a felelősség szerint A korábbitól eltérően a jövőben nem a felügyeleti szerv sorolja kategóriákba a vállalatokat, hanem a közzétett feltételek alapján maguk a vállalatok terjesztik elő besorolási javaslatukat, s ezt utólag bírálja el az illetékes minisztérium. A jugoszláv elnök felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmányvita során jelentkezett az osztályellenség, felbukkantak a szocialista- és kommunistaellenes elemek, nacionalisták és soviniszták. „Ezért nagyon ébereknek kell lennünk. Határozott választ akarok itt adni azoknak, akik akadályozni próbálj á]c munkánkat és utunkat, bárkik legyenek is azok” — Hangoztatta. Tito ismét kijelentette, ellenzi, hogy Jugoszlávia konföderációvá váljék. A jugoszláv államfő elégedettségét fejezte ki afölött, hogy Bosznia-Hercegovinában „nyugodtan tekintenek a dolgokra és nincsenek összetűzéseid”, ami „példaként szolgálhat Jugoszlávia számára”. Hozzátette: „nem akarok csak Bosznia-Hercegovináról beszélni. Vegyük például Horvátországot. Ott a horvátok mellett sok szerb és nemzetiségi is él. Ez horvát köztársaság, de minden ott élő nemzetnek és nemzetiségnek, horvátnak, szerbnek és másnak, egyenlő jogokat kell élveznie”. Tito röviden foglalkozott a jugoszláv gazdaságmegszílárdi- tási program állásával is, megállapította, hogy annak végrehajtása „sokkal nehezebben és lassabban megy, mint ahogyan kezdetben elképzeltük”. Nixon beszédének visszhangja Colombo Összecsapások, csapatösszevonások Tito a jugoszláv alkotmánymódosításról Rendelet a vállalatok kategóriába sorolásáról
