Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-07 / 82. szám
Őszinteség, nyílt légkör a programot adó jelölőgyűléseken 70 920 a résztvevők száma Befejeződtek a jelöiőgyűlé- sek, elkészültek az első összegezések és megyeszerte hozzáláttak a helyi tanácsok az összejöveteleken elhangzott kezdeményezések, * javaslatok és észrevételek pontos számbavételéhez. Nagy érdeklődés kísérte a kilenc országgyűlési választókerületben és a 2253 helyi tanácsi választókörzetben lezajlott jelölőgyűléseket. A közélet pezsdítését előidéző, a körzetek nagyságától függő létszámú jelölőgyűléseken szinte mindenütt visszatértek az előadók a négy évvel ezelőtt elhangzottakra, számot adva arról, hogy mit sikerült az elmúlt időszakban megvalósilani. A vitára serkentő és reális beszámolók jó alapot adtak a nagy számú hozzászólásokhoz. Tolna megyében a tanácstagok jelölőgyűlésein megjelent 70 920 választó- polgár közül közel kilencezren tették szóvá közérdekű javaslataikat. Elképzeléseik megvalósításához több helyen — Puszta- hencsén, Dombóváron, Köles- den, Decsen, Bogyiszlón, Alsó- nánán és másutt — társadalmi munka vállalásával is megtoldották javaslataikat. A tárgyilagosságnak eleget téve, a körzet, a helység fejlődésének méltatásával együtt hozták szóba a közvilágítás, a közművesítés fogyatékosságait, ajánlották a szilárd burkolatú járda- és kövesúthálózat bővítését, a szolgáltatások javítását, az egészséges ivóvíz megteremtését és egyéb, a köz javát szolgáló dolgokat. A szekszárdi, a tamási és a dombóvári járás több községében háztartási olajat mérő kút és gázcseretelep létesítését szorgalmazták. \ demokratikus fórumokká vált. programot adó jelölőlgyűlések baráti hangulatban folytak, a felszólalók gazdag mondanivalói a választópolgárok felelősségét és tettrekészségét bizonyították. Gyakran vita kísérte, élénk eszmecsere követte a jelöléshez tett személyi előterjesztéseket. Az esetek többségében megegyezett, egybeesett a népfront személyi javaslata a választópolgárok értékítéletével, • viszont az eltérő vélemények alapján születtek más döntések is. A négy évvel ezelőttihez viszonyítva, a tanácstagjelölő körzetekben hatszorosa lett a kettős, vagy többes jelölés. Megyénk 2253 tanácstagi körzetében 2123 esetben egy, 128 esetben két jelöltet állított, és ugyancsak két esetben hármas jelölésre szavazott a gyűlések közönsége. Mint is- .meretes, a kilenc ország- gyűlési választókerületben három helyen történt kettős jeA KPVDSZ XXXI. kongresszusának tiszteletére a RÖLTEX Vállalat országos versenyt szervezett, melyen a Tolna megyei Népbolt csapata is részt vett. Az országos versenyen a KPVDSZ 70 éves politikai, társadalmi, gazdasági tevékenysége, valamint munkaügyi, kulturális és szociális kérdések szerepeltek a kérdések között. A Népbolt csapata jól vette a rajtot és az elődöntőben Véghelyi Miklósné, Nagy Éva, Schmidt Józsefné, Molnár József, Lőwi Vilmos, Fülöp Andrásné és Szűcs István öszlölés. A községekben és a két városban hatvanegy tanácstagot jelölő körzetben nem fogadták el a választópolgárok az előterjesztést, helyettük mást jelöltek. Kifogásaik nem politikai jellegűek voltak, hanem amiatt utasították el, hogy nem annak a választó- körzetnek a lakója, néhány esetben pedig azért, mert a javaslatba hozott 3zemély nem jelent meg a jelölőgyűlésen. A jó ütemben folyó, nagy érdeklődéssel kísért választási előkészületek folytatódnak a jelölőgyűlések végeztével is. Az agitátorok felkeresik a választópolgárokat, és e héten kezdődnek a választási nagygyűlések. Folytatódnak a találkozások, a család- és üzemlátogatások, a választópolgárokkal történő beszélgetések, melyek mindmegannyi alkalmak a jelöltek személyének és elképzeléseinek jobb megismeréséle. szetételű csapat, melynek vezetője Mayer Rezső, kiharcolta a döntőbejutást. Budapesten, a KPVDSZ székházában hétfő délután találkozott a legjobb öt csapat, melyből négy budapesti volt, a vidékiek köizül csak a Tolna megyei Népbolt került be. A háromórás vetélkedő várakozáson felüli eredményt hozott, mert a Népbolt brigádja az előkelő második helyet és a velejáró 4500 forint jutalmat nyerte eL r Arak, étlapok, adagok Országos második a Népbolt brigádja Üzemi poliklíiAf» Debrecenben A Debreceni Ruhagyár 1700 dolgozójának mintegy 85 százaléka nő. Helyzetük könnyítésére — az MSZMP X. kongresszusán elfogadott határozatok szellemében — sok gondot fordít a vállalat. Korábban létesített üzemorvosi rendelőjüket továbbfejlesztve, megszervezték a bel-, a nő-, az ideg- és a bőrgyógyászati szakrendelést, jól felszerelt fogászatot létesítettek és rendszeresítették a terhes-tanácsadást. A költségek egy részéhez a városi tanács is hozzájárul; a vállalat — az orvosi műszerek beszerzésén túl — évente mintegy 150 ezer forintot fordít az üzemi poliklinikára. Képünkön; terhes-tanácsadás a kismamáknak. (MTI foto — Bajkor József felv. — KS) Fadd: kiváló művelődési otthon Az elmúlt években nem egyszer emlékeztünk meg a faddi művelődési otthon munkájáról, mely országos első volt abban, hogy a helyi Lenin Termelőszövetkezet anyagi támogatásával, minden eddiginél rangosabb rendezvényeket tudott biztosítani a község dolgozóinak. Országos hírű művészek, Kossuth-díjasok, írók és költők voltak vendégei, köztük néhai Váci Mihály is, akinek nevét az itt működő egyik klub is felvette. Budapesten, a Művelődésügyi Minisztériumban ma délelőtt tizenegy órakor veszi át Krassay Gyula, a művelődési otthon igazgatója a faddiaknak juttatott „Kiváló művelődési otthon” oklevelet és az ezzel járó pénzjutalmat. A kitüntető cím mögött rejlő munka összefoglaló értékelésére külön cikkben térünk vissza. Tavaszra készülődve — újraébredő aggodalmakkal Akármerre indul sétálni az ember Szekszárd utcáin, terein, mindenfelé zöldellő útszegélyeket, virágpalántákat, fiatal díszcserjéket lát. És mostanában egyre többet, örömmel állapítjuk meg: tavaszra készül a város, virágos, üde és napfényes minden. Amikor Pálmai Ferenccel, a költségvetési üzem kertészetének vezetőjével rövid statisztikát készítettünk arról, hogy mennyi virágot, fát ültettek ki összesen a megyeszékhelyen, s mindez mennyibe került, figyelemre méltó adatokat sorol. Nézzük csak: Űj park épül tavasszal a Béri Balogh Ádárn utcában 7100 négyzetméteres területen, nem kevesebb, mint háromezerötszáz tő rózsával! Ennek az útszegélynek az építése százötvenezer forintba kerül. Üj parkot láthatunk még ez évben a Kecskés Ferenc utcában, a Mérey úti negyvenlakásos tömb élőit, a Tarcsay lakótelepen, összesen ugyancsak százötvenezer forint beruházással. A további felsorolás helyett összegezésként annyit említhetnénk meg, hogy Szekszárd füves-virágos parkterülete ezen a tavaszon húszezer négyzet- méterrel növekedik, így 1Í0 ezer négyzetméternyi virágot, parkot mondhatunk magunkénak. Igen, magunkénak! Vagyis ez mindannyiónk közös kincse, öröme, pihenőhelye. S mert balamennyiünké, illene vigyázni rá. Annál is inkább, hisz bátran büszkék lehetünk ekkora parkos területre. ' Az újból virágos, füves várost látva, nap mint nap új- reébredő aggodalommal figyeljük: vajon meddig marad ilyen a park, a tér, az útszegély? Vajon mikor rombolják száradó szemétté a barbár kezek mindannyiunk közös kincsét, a virágot, fát, cserjét? Tessék csak megnézni notórius parkrongálók, milyen más az utca így, tavasziasan, virágosán! Tessék csak utánaszámolni, hány százezer forintba került mindez, hány ember munkája nyomán szépek az utcák! Jó lenne ilyennek látni egész éven át! •— rá — Valljuk be: sok háziasszony elérhetetlen vágya, hogy vasárnap a család vendéglőben étkezhessen. Csakhogy ez egyrészt drága — egy négytagú család ebédje hozzávetőlegesen száz forintba kerülne —, másrészt a vendéglői adagok sokhelyütt kicsik, kamaszodó gyerekek gyomra nem biztos, hogy a százasból megtelne, így aztán marad a szombati sorbanállás. cipekedés, a vasárnapi korai felkelés és ami még az edéb, vacsora elkészítésével együtt jáf. Kicsik hát az adagok, néhol ízetlenek és drágák. Drágák, annak ellenére, hogy a Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat azok közé a kevesek közé tartozik, akik nem használták ki a belkeresedelmi miniszter és az Árhivatal által adott lehetőségeket. A rendelet — 1968. január 1-én jelent meg — a vendéglátóipari egységek osztályba sorolásától teszi függővé, hogy az egyes cikkféleségek milyen áron, milyen ha- szonkulcsszámítással hozhatók forgalomba. A rendelet megjelenésével egyidőben az addigi 35 százalékos állami támogatás 12 százalékra csökkent. Nézzük hát az árak alakulását egy másodosztályú üzemben, (első osztályú nincs a megyében). A fogyasztott été-, lek ára a nyersanyagárból és az étterem rezsijéből (ez másodosztályú helyen a nyers- anyagár 90 százaléka), s ha a vállalat vezetője úgy intézkedik, még maximum 18 százalékos eltérésből adódhat. Tehát a vállalat 118 százalékos haszonkulccsal dolgozhatna, ezzel szemben 105 százalék megnövelt értékkel hozza forgalomba az ételféleségeket. Ehhez az értékhez ott, ahol zeneszolgáltatás létezik, 10 százalék „zenedíj” adódik. Ezek szerint ‘egy 10 forint nyersanyagértékű ételt másodosztályú. zenés helyen 21 forint 50 fillérért fogyasztunk el. Az árakat a vendéglátó receptkönyvéből kalkulálják általában 10 adagra. Az egyes ételféleségeknél ugyanabból az anyagból — előre megadott határértékkel — több, vagy kevesebb használható fel, attól függően, hogy milyen a szakács Ízlése. Alapjában véve ez pem rossz, hiszen ettől lehet egy étel — ha úgy akarják — jellegzetes. A receptkönyvben meghatározott alapanyagok mellett a még hozzáadott ízesítők emelhetik az étel árát. Külön árkalkulációval készülnek a tájjellegű ételek. Tolna megyében a Vendéglátóipari Vállalat, a szövetkezeti vendéglátóipar (a megye vendéglátóipári forgalmának kétharmadát), az utasellátó és a Mecsekvidéki Üzemi Vendéglátóipari Vállalat üzemeltet éttermeket. Valamennyi vendéglátóipari egység azonos alapelvek szerint működik. A nyersanyagárak emelkedése és az állami támogatás csökkenése ellenére az egyes ételféleségek árai nem emelkedtek 1968. január X óta. Az árak nem emelkedtek ugyan, de csökkentek az adagok. Ha például pár évvel ezelőtt egy adag krumplipürét 20 deka nyerskrumpliból állítottak elő, ma. az árak emelkedése miatt, ezt 15—16 dekából hozzák ki. De hasonló a helyzet más nyersanyagoknál is. Ez az adagcsökkenés nem azonosítható a súlycsonkítással, vagy árdrágítással, csupán kalkulációról van szó. Árdrágítás ott van, ahol rögzített áras termékek árát növelik. A kérdés az, hogy meddig vihető ez? Bizonyára mindaddig, míg a fogyasztó ki nem jelenti: inkább többet fizet, csak elegendő élelem kerüljön a tányérjába. Az éttermi választék, az elkészített ételek íze. jellege részint az üzletvezetőtől, részint a főszakácstól függ. Nem a legszerencsésebb az a gyakran előforduló eset, mikor az üzletvezető a vendégtől tudja meg: sós, vagy fűszeres az étel. ízetlen, esetleg ehetetlen. Alapvető igény: az étterem tükrözze az idényszerűséget, a tájjelleget. Ritka az olyan étterem, ahol farsang idején fánk, új kenyér ünnepén valóban új, kenyér van. A megyében sok — finoman szólva —• a „nem megfelelő” étterem. Nem megfelelő az étlap választéka, az adag. az ár. De sokhelyütt nem elég kulturált a felszereltség, a kiszolgálás és sorolhatnánk még tovább, hogy mi minden. Egyszóval: nem érezzük minden vendéglőben vendégnek magunkat. — VM —
