Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-06 / 81. szám
Április 4-e alkalmából s Sorompót állnak még az előítéletek »Nem ember, csak asszony" Ünnepi megemlékezések, A tegnapok ásatag felfo- ■í*' gása a mai hétköznapi tettekben válik semmivé. Fal- vairik többségében még erősen útját állják a nők teljes egyenjogúsításának az előítéletek, a szellemi-lelki rabságban tartás törekvése még nem olyan ritka, mint a fehér holló. Valljuk, hisszük, hogy jj helyzetet teremt a nők munkába állása, jó alapot ád az egzisztenciális biztonság a teremtő alkotáshoz, és a geri.-ic kiegyenésítéséhez. De még ezzel együtt sem tör utat magának automatikusan, önmagától, vagy netán tán a szűzanya parancsára nem áll ne változás minden téren, a kor követelményei szerint „A munkahelyeken működő párt- alapszervezetek időnként vitassák meg a munkaterületükön dolgozó nők helyzetét kérjék számon a kommunista vezetőktől a határozatok végrehajtását” — írja elő az MSZMP Központi Bizottságának 1970. február 18—19-i ülésén jóváhagyott határozata. Meglepő-e, hogy előbbiek elmulasztásával különösebb akadály nélkül érvényesülhetnek a visszafogó, konzervatív nézetek? Ugyanis egy esztendővel a minden fontos részletre kiterjedő állásfoglalás után még mindig akad a megyében néhány olyan párt- szervezet, ahol hozzá sem fogtak, nemhogy időnként, hanem egyszer sem vitatták meg, s nem kérték számon annak megvalósítását. . Megyénk egyik Kapos menti községének termelőszövetkezeti elnöke végtelen nyugalommal szól arról, hogy náluk a nőt nem embernek, csupán asszonynak tekinti a falu, s ez ellen nincs apelláta. Az elnök — aki tagja a több mint harminc tagot számláló pártszervezetnek — lélekháborító belenyugvással mondja el, hogy lennének ugyan szerinte is a tsz-ben a vezetőségbe alkalmas, e tisztségre rátermett asszonyok, de hasztalan, mert nem respektálja, nem fogadja el őket a tsz közvéleménye. „Nálunk rövidesen kiutálják innen az agronómusgyakornok leányt is, és akkor még ott sem leszünk, ahol voltunk.” Helyettük mégis ki tehetne mindezek ellen egy s mást? Meglepődik-e aztán, ha alapállasát látván, azt vetik majd a szere: nem elég beülni az elnöki székbe, hanem „aki felkötötte a kolompot, kolompoljon is!” Ahol észlelhető a vezetőellenesség, nem mindig hajánál fogva előráncigált indokkal alakul ki és erősödik, hanem többnyire okot szolgáltatnak hozzá. A hol viszont rendszeresen ** forgatják a határozatot, jól ismerik a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetének fejlesztését szolgáló fejezetek tartalmát, látják értelmét az erőfeszítésnek. Van értelme a küzdelemnek, ezt tartják megyénk ipari üzemeinek zömében, és másutt, a foglalkoztatottság megoldásán fáradozó bonyhádi, naki, döb- röközi, kisvejkei termelőszövetkezetekben. Falvainkban is kezdik megtalálni — mert meg akarják lelni, tesznek élte — a nők antihumánus hát- térbeszorítását leküzdő módszereket, s eközben gyakran megütköznek a maradi emberek fejében fogant, átvett, vagy „saját” elméletekkel. Csatáznak és tudják, hogy miért. Fel-felbukkan még a „vissza a főzőkanálhoz” maradi felfogása, vannak még hívei az elefántcsonttoronyban őrzött, vagy „babaházba zárt” nőt igénylő ideálnak. Nein ismeretlen ma még az asszonynép társadalmi elfoglaltságától saját kényelmét féltő férfi figurája, a feleségét hatalmi szóval visszalépésre szólító „családfenntartó". Elvétve még a pártban is akad olyan, aki ásatag szokását védi, mintha megállt volna az idő. Átalakuló világban élünk, erősödőben a régi korlátokat áttörő haladó közvélemény, melynek legfőbb előrelendítoi maguk a pártszervezetek. Éppen erre felfigyelve, egyik híres, a megye szélén fekvő tsz új elnöke (régebben főagro- nómus volt), járt utána az észrevételéknek. Vette a fáradságot és a borjúnevelőben azonos munkát végző három nő és egy férfi — tsz-tágok mind a négyen — keresetét közös nevezőre hozta, megszüntette a hátrányos megkülönböztetést. Arra talán nem is gondolt, amikor hozzáfogott, hogy egyszeriben mekkora bizalmat, tekintélyt fog élvezni. Ebben a szövetkezetben persze az is tény, hogy a kommunista kollektíva nagy felelősséggel, valóban letéteményese a nők teljes egyenjogúsága megteremtésének, a szó szoros értelmében irányítójává vált a nők körében végzendő politikai munkának. Másutt is küldetést teljesítenek, az eleven lelkiismeret szerepét töltik be a pártfegyelmet ismerő, a határozatot belső meggyőződésből valló, a községekben állandóan munkálkodó kommunisták. Arra is van viszont precedens, hogy vezető ember fékez. A v-1 tsz főkönyvelője járási szintű plénum színe előtt bizonygatta, hogy „nem lehet a nőket a férfiakkal azonos mértékben bérezni, hiszen a férfiak a családfenntartók és az anyák sok problémát okoznak a szülési szabadsággal”. Nem gondolta jól meg mondandóját, s amit kapott, nem teszi ki az ablakba. C em ott, sem másutt, de ^ falvainkban különösen nem befejezett az egyenjogúsítás, csupán elkezdődött a helyes elvek érvényrejuttatá- sának folyamata. Fél évvel ezelőtt a megyei pártértekezlet az alábbi megállapítást tette. „A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalatoknál és intézményeknél a gazdasági vezetés nem foglalkozik megfelelően a nők problémáival.” Úgy véljük, ma sem árt emlékeztetni a megye legfőbb politikai fórumának intelmeire és helyi megszí »- lelésére. A járási szinten nemrégiben lezajlott alapszervezeti nőfelelősi tanfolyamok megerősítették, hogy időszerűek az előbbi sorok, mivel a nők érdemek szerinti elismerése gyakran elakad az első számú, vagy a középvezetőknél. Egy nyelven kell beszélni a maradiság elleni harcban, és a szakvezetőktől fent és lent számon kell kérni a határozat ismeretét, annak megvalósítását — hangsúlyozták. Szólni kell arról is, ami még erősen visszatartja a nőket, amivel sorompót állítanak önmaguk elé. A közélet útjára lépő nő egyenjogúsítási folyamatában — a gyermek - betegségeknek engedve —. akaratlan az érdekeltek ror- pedóznak, s ezzel még nagyobb megosztottságra kárhoztatják önmagukat. A fel- emelkedés útján, az eszmélés kísérője néhanapján a kicsinyes irigykedés, az oktalan érzékenység, a. durcásság, a kitüntetések szerte a megyében női kollektívák közönye a közösség iránt és a sikertelenség láttán bekövetkező el- kedvetlenedés. Az sem ritkaság, hogy a társak túl szigorúan, árgus szemekkel figyelik a közülük kiemelt, esetleg éppen maguk választotta női vezetőt, nem támogatják, és vele szemben nagyobb igényt támasztanak, mint a férfiak esetében. 7 an összefüggés, mindezek még tápot is adhatnak a munkában helytálló nőt semmibevevő, másodrendűnek tekintett szokások továbbéléséhez. De nyesegetik már a mélyre plántált gyökerek hajtásait. Amikor célba veszik, kikezdik, elmarasztalják a közéleti tisztségre vállalkozó falusi asszonyokat nem tűrik el tétlenül. Ellensúlyozzák azzal, hogy többed- magával kapcsolják be, arra is tudunk példát, hogy a családi súrlódások elkerülésére a férjjel kellett szót érteni a vezetőknek. Lelket ölök még a régi elér ítéletek, ha lassan is, ám biztosan hat az új. A konzervatív felfogás ellenszere a munkavállalás, a bizonyítás és az érvek csatája, a gondolkodásra, s cselekvésre késztetés. Igazsága és ereje is van a társadalom egyik felének felemelését meghirdető politikának. Az élcsapat tagjai önként vállalkoztak arra, hogy terjesztik az eszmét, képviselik a párt politikáját és eközben saját énjükben is lebírják az elavultat Ez az igazi győzelem, melynek során a nőkérdésben is leküzdhetők az ostoba és antihumánus, a he- lyejs elveket nyíltan, vagy burkoltan semmibevevő nézetek és hibás gyakorlat. Esetenként bármily erősnek tűnnek, el távolíthatók az előítéletek sorompói. SOMI BENJAMINNÉ Hazánk felszabadulásának 26. évfordulója alkalmából a megye valamennyi községében, járási székhelyén valamint a két városban ünnepi nagygyűléseket, műsoros estekét rendeztek. Számos helyen avattak KISZ-taggá fiatalokat és adtak át kitüntetéseket * Szombaton délelőtt a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titksa fogadást adott azon fiatal és idősebb KISZ- vezetők tiszteletére, akik az ifjúsági mozgalomban a legjobb eredményeket érték eL Kaczián János, a KISZ MB titkára köszöntötte az ünnepeiteket, majd Szabó Géza, a KISZ MB első titkára a KISZ KB Intéző Bizottságának KISZ Érdemérmét nyújtotta át dr. Vígh Dezsőnek, a megyei tanács elnökhelyettesének és Bogdán Gábornak, a Dombóvári MÁV csomópont csúcsvezetőségi tagjának. „Aranykoszorús KISZ-jel- vény” kitüntetést kapott He- merle Mária, a Dombóvári Gőgös Gimnázium KISZ-tit- kára, Horváth Tibor, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat megbízott KISZ-titkára, Potyondi Klára a Tolnai Textilgyár KISZ-csúcsvezetőségének tagja, illetve id. Véghelyi Miklós, a szekszárdi ifjúsági zenekar vezetője. A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége „Kiváló úttörővezető” kitüntetését kapták: Nagy Lajos, a szakcsi, Görgényi István, a dalmandi úttörőcsapat vezetője, Szabó Ferencné, a szekszárdi városi művelődési osztály tanulmányi felügyelője, Schultz György, a bátaszéki úttörőcsapat vezetője és Ettig László, a majosi termelősző« vetkezet elnöke. „Kiváló ifjúvezető” kitüntetést kilencen kaptak, míg a MÉM „Mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetését Ho- reczki Ferenc, a mőcsényi, ifj. Lénárt István, a nagyszo- kolyi és Máté Margit, a bony« hádi tsz fiataljai nyerték el Ez alkalommal adták át a jutalmakat a szaktárgyi ven; senyek helyezettjeinek is. • „Kiváló pénzügyi dolgozó” kitüntetésben immár másodszor részesítette a Pénzügyminisztérium Vereczkei Ferencet a Pénzügyminisztérium Tolna megyei Revizori Kirendeltségének főrevizorát. * A „Belkereskedelem kiváló dolgozója” kitüntetést ketten kapták meg a megyéből: Mester Péter, a Pécs—Szekszárdi Tüzép közgazdasági és munkaügyi osztályának vezetője, valamint Varga István, a si- ihontornyai Tüzép-telep má; zsamestere. A szekszárdi Bőrdíszmű Vállalat bensőséges keretek között emlékezett meg hazánk felszabadulásának 26. évfordulójáról. A felszabadulási, ünnepségeken megjutalmazták a jó munkát végző dolgozókat. Az ünnepi megemlékezést Stugner Rudolf, a vállalat párttitkára tartotta, majd Göttlinger József, a vállalat igazgatója négy dolgozónak adta át a „Könnyűipar kiváló dolgozója” jelvényt, tizenhétnek pedig „Kiváló dolgozó” jelvényt és az ezzel járó pénzjutalmat. Ugyancsak a felszabadulási ünnepségen adták át a vállalat önkéntes tűzoltóinak öt- és tízéves szolgálatukért az emlékérmei Március IS—április 41 Befejeződött a Forradalmi Ifjúsági Napok rendezvénysorozata Szombaton délelőtt befejeződött megyénkben is az ifjúság nagy tavaszi seregszemléje, a Forradalmi Ifjúsági Napok. Az ünnepélyes zászlólevonásra szombaton délelőtt került sor Tamásiban, ahol március 15-én elkezdődött a három tavaszi évforduló alkalmából rendezett eseménysorozat. A KISZ KB-tól kapott emlékzászló levonása után mintegy 100 új KISZ-tag ünnepélyes fogadalomtétele hangzott el. Délután Szekszárdon folytatódott a 20 napos eseménysor záró programja, amikor a Garay János Gimnázium KISZ- bizottsága a középfokú tanintézeti ének- és hanszerszó- listák részére rendezett megyei bemutatót és versenyt. A Szekszárdi LisKt Ferenc Zeneiskolában megtartott vetélkedő helyezettjei, akik a keszthelyi Helikon ünnepségeken Tolna megyét képviselik majd, a következők: Ének kategóriában arany fokozatot ért el Kovács Mária, a simontornyai Miklós Éva, a szekszárdi Garay, Somfai Zsuzsa, a tolnai, valamint Orbán Ágnes és Orbán Márta a szekszárdi MŰM 505-ös iskolák tanulói. Ebben a kategóriában kiosztott a zsűri 4 ezüst- és 5 bronzérmet is. A hangszerszólisták közül aranyéremmel jutalmazta a zsűri Lázár Noémit, aki kiemelkedően jó teljesítményt nyújtott, valamint Vecsei Máriát és Szekeres Ritát. Hét hangszerszólista kapott ezüst fokozatot, hárman bronzot. A Forradalmi Ifjúsági Napok utolsó sportrendezvénye április 4-én zajlott le. „Aranykerék” elnevezéssel kerékpáros versenyt rendezett a KÍSZ MB a Szekszárd—bátaszéki útvonalon 60, illetve 20 kilométeres távon. Három kategóriában — felnőtt, ifjúsági és serdülő — mérték össze képességeiket a versenyző. Felnőttkategóriá- bán első helyezést és a KISZ MB jutalmát Schneider Kon- rád nyerte el, ifjúsági kategóriában Babos László győzött, míg a serdülők 20 kilométeres kerékpárosversenyének elsőhelyezettje Nyuli István lett. — RÁ — » A MESZÖV-nél is megemlékezést tartottak felszabadulásunk 26. évfordulója alkalmából. Ünnepi beszédet dr. Szabó Piroska, a MÉSZÖV takarék- és lakásszövetkezeti titkára mondott, majd Kálmán Gyula MESZÖV-elnök kitüntetéseket és pénzjutalmakat adott át. Stoll László, a bonyhádi áfész főkönyvelője a „Kiváló pénzügyi dolgozó” Obermayer László, a duna- földvári áfész-áruház igazgatója a „Belkereskedelem kiváló dolgozója”, Streer Tamás, a tolnai áfész felvásárlási vezetője a „Mezőgazdaság kiváló dolgozója”, Gyimóthy Márton, a decsi áfész elnöke a „Kiváló szövetkezeti munkáért”, Hugyecz Pál, a MÉSZÖV revizora ugyancsak a „Kiváló szövetkezeti munkáért” kitüntetést kapott. » Szabópál Antalnak, a megyei tanács elnökének a Magyar Szovjet Baráti Társaságban végzett kiemelkedő munkájáért az MSZBT aranykoszorús jelvényét adta át Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei titkára szombaton délelőtt dr. Gyugyi János, az MSZBT megyei elnöke társaságában. Népújság 1971. április 6.
