Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-01 / 77. szám
Épül hazánk SZÁLLODÁK Hazánkban 1970-ben hatmillió-háromszázezer külföldi fordult meg: ebből hárommillió- hatszázezren kifejezetten magyarországi úticéllal. Ez a rendkívül tekintélyes szám azt bizonyítja, hogy az idegenforgalom fontos népgazdasági tényezővé vált. Az idegenforgalom alapfeltétele a szálloda. A múlt években, különösen a 111. ötéves terv időszakában sok szállodát, kempingtábort építettek az egész országban. (A III. ötíves tervben 46 ezer férőhellyel gyarapodott a vendéglátóipar.) A Touring-program keretében építettek szerényebb, családiasabb szállodákat, és a külföldi összehasonlításokat is óiló reprezentatív nagyobbakat is. A hotelakciónkra feltette a koronát az új budapesti szálló, a Duna Interkontinental. A szálloda-üzemeltetés és a szállodák körül kialakult idegenforgalmi pezsgés jó üzlet. A Budapest Szálló például valamivel több mint 100 millióért épült fel, s teljes megtérülés 6—8 éven belül várható. A Gellert Szálloda helyreállítása 230 millióba került, ez a beruházás 6 év alatt térül meg , va,. ->±~i A pesti panoráma új színfoltja: a Duna Interkontinental. (MTI foto — KS) A szekszárdi tv-adó április 27-től a 7. csatornán sugároz Át kell alakítani a régi, fix-csatornás készülékeket A szekszárdi és a környékbeli tv-tulajdonosok annak idején nagy várakozással tekintettek a szekszárdi tv-adó üzembe helyezése elé. Kezdetben a budapesti, majd a szentesi és a kabhegyi adók sem nyújtottak megfelelő vételi viszonyokat. 19S3-ban végre elkészült és üzembe lépett a szekszárdi kis teljesítményű adó, amely csak részben orvosolta a korábbi panaszokat, illetve újabb panaszok jelentkeztek. A vételt — a Kab- hegyről sugárzott képet játszotta tovább a szekszárdi adó — állandóan befolyásolta a légköri viszonyok változása és az anyaadó esetleges hibája eleve lehetetlenné tette. Az utóbbi években újabb panaszok jelentkeztek: a nagyobb teljesítményű jugoszláv adók által okozott zavarok. Ezek a panaszok megfelelő intézkedésekre késztették az illetékeseket. Tegnap délelőtt rtr. Vígh Dezsőnél, a megyei tanács elnökhelyettesénél megbeszélést tartottak az érdekéitek: Tóth Kálmán és Neuberger Béla a Posta Vezérigazgatóság képviseletében, Varga János, a GELKA részéről, Molnár Mihály, a megyei tanács ÉKV osztályának helyettes vezetője és Szabó Zoltán, a városi tanács ÉKV-osztúlyának vezetője. Tóth Kálmán tájékoztatta a jelenlevőket arról, hogyan kívánják megjavítani a vételi viszonyokat Szekszárdon és környékén. Az eddigi műszaki felmérések szerint a külföldi adók zavarásának megszüntetésével, lényegesen jobbak lesznek a vételi viszonyok. Ezt a csatorna megváltoztatásával oldják meg egyrészt, másrészt pedig az adó teljesítményének növelésével. Ennek érdekében a szekszárdi tv-adót április 27-től kezdve az eddigi nyolcas csatorna helyett a hetesen üzemeltetik. Ezt megelőzően április 5-én és 19-én 12 és 14 óra illetve 19 és 21 óra között próbaadást sugároznak a hetes csatornán. Az adás megfigyelésére a Posta Vezérigazgatóság képviselői felkérték a GELKA-t, és ezúttal lapunkon keresztül a tv-tulajdonosokat is, hogy esetleges észrevételeiket közöljék. A csatornaváltás a régebbi típusú készülékek — Tavasz, Carmen, AT—501-es (M-típu- sú kivételével), és más olyan régebbi készülékek esetében, amelyekből hiányzik a hetes csatorna — tulajdonosait közelebbről is érinti, miután a készülékeket ennek megfelelően át kell alakítani. Az átalakítást a GELKA néhány nap alatt elvégzi. A vételi viszonyokon javít az eddigi húsz wattos adó kicserélése ötven wattosra, hozzászámítva a két és felszeres antennanyereséget. A Posta Vezérigazgatóság képviselői elmondották, hogy ezek a műszaki megoldások a jelenlegi adóantennával is hosszabb távra megjavítják a vételi viszonyokat Szekszárdon es környékén. faltak a Népújság egyik, 1967-ben megjelent cikkére, amely azt javasolta, hogy az ózdi mikrohullámú reléről közvetítsen a szekszárdi adó Ezt műszakilag meg lehetne oldani, viszont erre a postának belátható időn belül nincs anyagi lehetősége. Tehát továbbra is átjátszó adó dolgozik Szekszárdon. A megye tv-vételi viszonyairól szólva elmondották, hógy az új pécsi adó üzembe helyezése után 47 százalékos javulás várható. Egy korábban kialakult tévhitet is el kell oszlatni, mégpedig azt, hogy a régi pécsi adóberendezést hozzák Székszárdra. A szekszárdi és környékbeli tv-tulajdonosoknak tehát figyelni kell az április 5-i és 19-i próbaadásokat, hogy fel- készülten várhassák az április 27-től új csatornán sugárzott adást. Bombák, amelyek még robbanhatnak Néhány nap múlva huszonhat éve lesz annak, hogy a szovjet hadsereg megsemmisítő csapásai nyomán az utolsó fasiszta csapatok is kitakarodtak hazánk területéről. És alig egy hónap múlva bekövetkezett a végső megsemmisülés; a hitlerista haderő feltétel nélkül kapitulált. Európa fellélegezhetett, öt éves vérontás, pusztítás után béke köszöntött öreg kontinensünkre. A háború áldozatainak száma sok millióra rúgott; ott maradtak a csatatereken, a lebombázott, felrobbantott városok összeroskadó falai alatt. Ám a csatatereken nemcsak halottak, megsemmisített, szétlőtt harceszközök maradtak, hanem az alattomos halál is, fel nem használt, földbe temetett, fel nem robban, földbe fúródott lövedékek, bombák formájában. Az elmúlt huszonhat év alatt óriási mennyiségeket semmisítettek meg, amelyek robbanótöltete több tucat hirosimai atombombával lehet egyenlő, de azt sem tudja senki, hogy mennyi rejtőzik még a normandiai partvidéktől a Volgáig, a Balti-tengertől a Földközi-tengerig. Nem tudom, készült-e valahol is erről statisztika — de tény, hogy Európában az elmúlt negyedszázad alatt sokezer felnőtt és gyerek áldozatot követeltek a második világháború gyilkoló eszközei. Nálunk, Magyarországon elkészült a második világháború éveiből visszamaradt aknák, repülőbombák, lőszerek, egyéb robbanótestek felkutatását és megsemmisítését végző tűzszerészek 1970. évi munkájának mérlege. Elgondolkodtató, megdöbbentő hazánk ilyen természetű mérlege, mennyi robbanóanyag maradt még a háború utáni huszonhatodik évre is. A tűzszerészekhez az ország különböző részeiből 2811 bejelentés érkezett, és ennek alapján 2817 esetben végeztek mentesítést. Az 1970-ben felkutatott és hatástalanná tett robbanótestek száma 221 189, ezek összsúlya 66 727 kilogramm. A robbanótestektől megtisztított és mezőgazdasági művelésre ismét alkalmassá tett terület nagysága 69,66 hektár. A jelenlegi feltérképezés szerint még további 964 hektár vár mentesítésre, és az ország területén még további, sok százezer robbanótest rejtőzik a föld mélyén. Rengeteg veszély leselkedik tehát az ipari üzemek, lakóházak, csatornák építőire, a természetbe kirándulókra. Nem árt néha arra gondolni, hogy vannak még a háborúnak maradványai Európában. Nem csupán a még sokezer tonnányira becsülhető robbanóanyag... Azok is, akik a második világháború kirobbantói, részesei voltak. Nyugat-Európa számos országában szervezkednek újfasiszta csoportok. Az NSZK ugyan igyekezik reálisabb politikát folytatni a szocialista országok irányában, az enyhülési folyamatnak vannak kétségkívüli eredményei. De tény az is, hogy a Bundeswehr egyre nyíltabban átveszi a Wehrmacht örökségét. Közel százezer olyan tisztet reaktiváltak, akik a Wehrmachtban szereztek tapasztalatot a csapatvezetésben, a vezérkari munkában. A közelmúltban 110 ezer példányban levelet terjesztettek a katonák körében. Ennek egyik mondata: „Mindenekelőtt abban kell segédkeznünk, hogy a bolsevizmust, amelyet annyira mélyen beengedtünk Európába, feltartóztassuk...” A „feltartóztatást” a Bundeswehr sok vezető tábornoka úgy oldaná meg, hogy ismét sok millió tonna bombát« lövedéket — akár atombombát is — zúdítana Európára. Bombák, lövedékek nem csupán a föld mélyén rejtőznek, hanem a NATO-hadseregek, köztük a Bundeswehr raktáraiban is. BI. Művelődéspolitikai tanácskozás Szekszárdon Fiatal népművelők kitüntetése — Vita a közművelődésünk jelenlegi helyzetéről Tegnap, a délelőtti órákban, a Babits Mihály művelődési központ klubhelyiségében, a KISZ Tolna megyei Bizottságának és a Tolna megyei Tanács VB művelődésügyi osztályának a rendezésében művelődéspolitikai tanácskozást tartottak, fiatal népművelők részvételével. A tanácskozáson Simon László, a KISZ KB agitációs, propaganda és kulturális osztályának munkatársa tartott vitaindító előadást. Részletesen beszélt a X. pártkongresszus művelődéspolitikai határozatairól, a népművelési konferencia megállapításairól, s azokról a feladatokról, amelyeket a népművelőknek kell megvalósítaniuk, helyi tapasztalataik és lehetőségeik ismeretében. Külön hangsúlyozta, hogy a rétegenként differenciált köz- művelődési. népművelési munka időszakát éljük, s erre mindenkinek, aki a kultúra munkásának vallja magát, Ügyelnie kell. A rendkívül tartalmas, vitaindító előadást két korreferátum követte. Az elsőt, az „Ifjúsági mozgalom kulturális nevelőmunkájánaik néhány időszerű kérdései” címmel Kaczián János, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkára tartotta. Részletesen beszélt a végrehajtásra váró feladatokról, s hangsúlyozta a kulturális munka korszerűsítésének fontosságát. Zádor Béla, a megyei Tanács művelődési osztályának népművelési csoportvezetője a közművelődés Tolna megyei helyzetéről beszélt, öt csoportba gyűjtötte a legfontosabb tennivalókat: Sürgette a tárgyi és személyi feltételek színvonalának emelését, hangsúlyozta a világnézet. politikai és hazafias nevelés fontosságát, felhívta a figyelmét a korszerű általános műveltség fejlesz'éjére, rámutató a termelést segítő kultúrál'- munka nélkülözhetetlen ve iára és végül a művészeti, az ízlésnevelés feladatairól is szólott. Az előadásokat vita követte. A jelenlévő fiatal népművelők közül többen elmondották gondjaikat, problémáikat. A hozzászólók között volt Szenczi László, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője is, aki arról beszélt, hogy a közoktatás és a közművelődés egymásra épülő, egymást támogató munkaterület. Egyik sem létezhet a másik nélkül, s a X. kongresz- szus művelődéspolitikai határozatainak végrehajtásában közös munkára van szükség. A közművelődés és a népművelés fontossága és jelentősége megkívánja. hogy a népművelők anyagi és erkölcsi elismerése azonos rangra kerüljön a pedagógusokéval. A tanácskozás végén Kaczián János, a megyei KISZ-vb nevében 500—500 forint értékű könyvutalványt adott át jutalmul, a több év óta végzett. becsületes és odaadó munkáért a megye hét fiatal népművelőjének: Deli Erzsébetnek (Tolna), Halász Juliannának (Dunaszentgyörgy), Sza. bó Bélánénalk (Iamény), Agócs Lászlónak (Szekszárd), Balipap Ferencnek (Tamási). Gaál Attilának (Szekszárd) és Potyon- di Lászlónak (Szekszárd).
