Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-01 / 77. szám
Táblák és halottak Csomagolás alumíniumfóliába Az alumínium „bölcsője”: itt lesz ezüstösen csillogó fém, a fehér timföldporból. A hazánkba látogató külföldi turisták nagy tetszéssel nyilatkoznak élelmiszer-kirakatainkról. Valóban, iparunk és kereskedelmünk kezdi felismerni, hogy a fogyasztás kényelmesebbé, kulturáltabbá tétele, az áru esztétikus megjelenése, vonzerejének növelése, valamint a gazdaságos tárolás és szállítás érdekében sokkal többet kell törődni a csomagolástechnikával, mint azt korábban tettük. Ennek következtében egyre fokozódik az igény a korszerű és speciális követelményeket kielégítő csomagolóanyagok — köztük az alumíniumfólia — iránt. MILYEN A JÓ CSOMAGOLÓANYAG? Az élelmiszereket és egyéb fogyasztási cikkeket gyártó ipar sokféle követelményt támaszt a csomagolóanyagokkal szemben. Meg kell védeniük az árut a fénytől a hőváltozástól, amellett jó levegő-, gáz-, vízgőzzáró tulajdonságokkal is rendelkezniük kell. További kívánság, hogy ne engedjék át az avasodást okozó ultraibolya sugarakat, valamint az aroma- és illatanyagokat. Mindezek mellett a csomagolásnak tisztának, higiénikusnak kell lennie, a csomagolóanyagnak pedig jól kell törnie a csomagolási igénybevételt. E feltételeknek egyöntetűen csak egyetlen burkolóanyag felel meg, az alumírvi- umfólia, illetve annak más anyagokkal való kombinációi. Népszerűén csak „ezüstpa- pír”-nak nevezett fémfóliát régebben ónból állították elő, ezért is kapta a sztaniol nevet. A drága és egyes esetekben mérgező hatású ónt időközben — a gyártástechnológiai nehézségek leküzdése után — az alumínium váltotta fel, mely hazánkban tudvalévőén bőven áll rendelkezésünkre. KILENC EZREDMILLIMÉTER VASTAG fémhez. Ha hőre lágyuló műanyagréteget visznek fel a fólia felületére, egymással és egyéb műanyagokkal összehe- geszthető változatokat kapnak. SOKOLDALÚ FELHASZNÁLÁSA A mindennapi életben gyakran találkozunk rétegezett vagy kasírozott fóliákkal, ami lényegében az alumíniumfóliának más anyagokkal való kombinálása. Az alumíniumfóliát egy másik un. hordozóanyagra ragasztják rá. A hordozóanyag a nagyobb mechanikai szilárdságot biztosítja, az alumíniumfólia pedig saját ismert előnyeit adja a rétegezett szerkezetnek. A hordozóanyagok rostanyagok és filmek lehetnek. A leggyakrabban alkalmazott rétegező anyag a papír, a cellofán és a műanyagfilm. Ezek kombinációiból születnek a többrétegű kasírozott fóliák, melyek a felhasználási célnak megfelelően zsírzáró, gőzzáró és aromazáró tulajdonságokkal rendelkezhetnek. A rétegezett fóliaféleségek jó szilárdságúak és hajlíthatósá- guk miatt a nagy sebességgel dolgozó modern automata csomagológépek számára ma már nélkülözhetetlenek. A kirakatokat nézegetve megállapíthatjuk, hogy az édesipar, a tejipar, a konzervipar és még több más iparág az esztétikát egybehangolja a praktikus szempontokkal. Teletűzdelték a 6-os számú főútvonalat kilátást gátló, közlekedést veszélyeztető táblákkal. Néhány héttel ezelőtt szóvá tettük, hogy a 6-os útról a tolnai élágazásnál lévő tábla miatt nem lehet kilátni: jön-e forgalom, szabad-e a főútvonalra hajtani? (Ezt a táblát írásunk után eltávolították.) A járművezetők megdöbbenve tapasztalták, hogy a táblák — amelyeket szakemberek raktak fel — mindenütt rossz helyen vannak, veszélyeztetik a közlekedést. A BM. Tolna megyei Közlekedésrendészete sokat foglalkozik ezzel a kérdéssel, szintúgy a Közúti Igazgatóság. A táblák azonban változatlanul a helyükön vannak. Az elmúlt hetekben két halálos baleset is történt útelágazásoknál, az óriás méretű, rossz helyen felállított táblák közelében. A nagyméretű úti táblák miatt nincs kilátás a 6-os útra sem. A közlekedők sem veszik észre, milyen jármű akar kihajtani. Ugyanakkor a nagy sebességgel közlekedő járművet a mellékútról felhajtó nem tudja észlelni, mert amíg a tábla alól a látást gátló szögből kihalad, egy szabályosan haladó jármű odaér, amelynek vezetője a tábla miatt ugyancsak nem veszi észre a motorost, vagy autóst. Bonyhád, Szekszárd, Hidas, Tengelic-Szőlőhegy, valamint DiH naszentgyörgy térségében mi is próbáltuk — több olvasónk bejelentése nyomán — hogyan lehet kihajtani a hatos útra. Még a legnagyobb óvatosság mellett is balesetveszélyes az... A KPM. főosztályának utasítására állították fel a nagyméretű tájékoztató táblákat. Az utasítást Tolna megyében nem változtathatják meg. S továbbra is fennáll a baleset veszélye. Két útkereszteződésnél két halálos baleset történt. Nem tudni még — a vizsgálat nem fejeződött be —, hogy a táblák rossz elhelyezése hány százalékban hibás a balesetek bekövetkezésénél. De ha csak egy százaléknyira is oka a rossz helyen felállított tábla a két halálos balesetnek, akkor is át kell helyezni, hogy másokat ne érjen szerencsétlen; ség.- Pj ■VnvKX-N Vis WS W. ^ » »--h, .1, J,.„ Irodagép és Tolna megye Szegények vagyunk — gyenge az érdeklődés Az alumíniumfóliát sza- laghengerlési eljárással öt ti- zedmilliméter vastagságú, feltekercselt előtermékből állítják elő, percenkénti 300—400 méteres hengerlés! sebességgel. Hengerlés közben bő olajsugárral hűtik és kenik a hengerfelületeket és magát a fóliát. A két századmilliméternél vékonyabb fóliát általában duplázva hengerük és így érik el a kilenc ezredmilü- méter, vagy még ennél is vékonyabb fóliavastagságot, A duplázva hengerelt fóliát később szétválasztják, majd hőkezelő kemencében lágyítják. A hengerlést csak gondosan portalanított helyiségben végezhetik, a lerakódó por ugyanis lyukacsossá tenné a leheletvékony fóliát. Az így előállított hengerelt felületű termék a sima fehér alumíniumfólia, amely már önmagában is rendelkezik a csomagoláshoz szükséges sok jó tulajdonsággal: tiszta felületű, antitoxikus, hő- és hidegálló, nem öregszik, nedvszívó képessége nincs. Az alumíniumfólia felületét sok esetben valamilyen folyamatos dekoratív, vagy védőréteggel is el szokták látni, színes festékkel, vagy színtelen lakkréteggel. A lakkozás csökkenti a vékony fólia porozitásút, így áteresztőképességét megszünteti. Ugyanakkor * megvédi a fémet, illetve a becsomagolt 'r -f —>k egymásrá- hatás''' —>v lak'-réteg rúg j más és jól tapad a Bevalljuk, arra gondoltunk, hogy izgalmas tanácskozáson — vevőankéton vehetünk részt. Az Irodagép-technikai Vállalat hívta negyvenöt Tolna megyei partnerét vevőankétra a szekszárdi Babits Mihály művelődési központba. Izgalmat csupán az keltett, hogy találgattak, leszünk-e két tucatnyian? Nem a rendezőikön múlott: a meghívottak nagy része nem jelent meg. Tolna megye gazdasági szakemberei néhány kivételtől eltekintve, nem tekintik fontos kérdésnek az irodák gépesítését, az íróasztali manuális munka átvitelét gépekre. Sok-sok okos gép áll már hazánkban is a munkák könnyítésére, sajnos Tolna megye e téma kapcsán minden tekintetben az utolsó. Tehát: itt alkalmazzák a legkevésbé a szorzó, összeadó, könyvelő, lyukrendszerű, elektromos és kézi meghajtású gépeket. Itt van legkevesebb gond az ITV kirendeltségével, mert a néhány vállalatot, — ahol már megértették, hogy a gép, ha drága is. de ez a járható út az információk feldolgozásában, a gazdálkodás elem. zésében, értékelésében — köny- n.ven, s gyorsan kiszolgálják — ha van alkatrészük. Az országban 161860 irodagép rendszeres karfbantartását végzi a vállalat. — Tolna megyében alig kétezernél többet. Az országban legalább tízezer közepes teljesítményű könyvelőgépet ünsmaltotnek. Tolna megyében talán ötöt. Más városokban a meghívottakon kívül is jelentek meg a vevőszolgálati ankéton, itt még a meghívottak is kevesen. Pedig van probléma bőven. Az Agroker főkönyvelője, Németh László például elmondta, hogy a gépek javítására a bejelentés után egy hétre jelennek csak meg a budapesti szerelők, holott a könyvelésnek — számlázásnak naprakésznek kellene lenni — a munkát úgy szervezték, hogy mindig csak a gépekre számítanak. Az ITV jelenlévő képviselői megütközve, hihetetlenül hallgatták az ilyen jellegű, súlyos mulasztásokat. Csodálkoztak azon is, hogy a Népboltnak nem szállították le a múlt évben megrendelt Optima írógépeket, holott a vállalat fővárosi raktárában legalább ezerötszázat tárolnak. Úgyszintén elosztási hibának tudják felfogni, hogy Tolna megyében gyakorta hiánycikk az írógépszalag és táskaírógépből keveset lehet az Üzletekben látall, vásárolni. Az irodagépek hasznosságáról e helyütt felesleges beszélni, úgy hisszük, inkább olyan alkalmakkor kellene a gazdasági vezetőknek erről szót váltani a gépesítés akadályozóival, amikor nem kapnak könyvelőt, számlázót, bérelszámolót. Persze könnyebb megoldások is vannak, mint drága irodagépre pénzt költeni. Az egyik szekszárdi vállalatnál ötszáz személyes üzem kiszolgálására fejlesztették az irodai létszámot — csak két szorzógép, s néhány írógép jelenti az „irodagépesítést”, ugyanakkor a vállalatnál nincs százhúsz fizikai munkás! Az egyik dombóvári gyárban 98 az irodai alkalmazottak száma, a fizikai munkásoké — művezetőkkel, csoportvezetőkkel együtt — 127! Mondani sem kell, hogy ebben az új gyárban is kevés az irodagép. Nem áll szándékunkban propagandát csinálni az ITV-nek, hisz ez felesleges. Az irodagépek igen drágák és végül is e témában a gazdaságvezető, vezetőségi bi. zottság, s.tfb. hivatott arról dönteni. mennyire teszi korszerűvé az irodai munkát... A tegnapi vevőszolgálati ankét a jelenlévők kérdéseivel ért véget. Munkatársunk megkérdezte: van-e mód arra, hogy a javításra adott gépek helyett az ITV kölcsöngépet adjon? Erre nincs mód; nincs pénze a vállalatnak csere kölcsöngépék tartására. E válasszal nem tu; dunk egyetérteni, miután el; romük egy könyvelőgép, he* lyettesíteni nem lehet manuá; lis módon, mert nincs munka-; erő. Másik kérdésünk: a felújított gépeket vásárolják-e magánosok? Az ITV képviselői közölték, hogy írógépek fel-» újításával nem szívesen foglalkoznak, mert az nem gazdaságos. Harmadik kérdésünk a javítások elhúzódására vonatkozott, tulajdonképpen kielégítő választ nem kaptunk erre, miután az ITV szerint egyedi elbírálások során lehet megállapítani egy-egy javítás-; ra adott gép műhelyidejét, ugyanakkor nem tesznek kivételt magános és a vállalat ja; vitásra adott gépei között. Az ITV vevőszolgálati an- kétja hasznos volt a jelenlévők számára. — Pi -
