Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-04 / 80. szám
Asszonyok faluja A Dabro wa-Gom icza melletti, 2857 lakost számláló Lo- sien lengyel községet tréfásan „Asszonyfalunak” nevezik és joggal, mert á fálu ügyeit intéző hatóságok minden vezető állását 1965 óta nők töltik be. A helyi nemzeti tanács elnöke, a falusi titkár, a szövetkezeti fiók felelős vezetője, a falusi bírók, az agronómus, a párttitkár és a gazdakör vezetője —. mind-mind nő. Még áz önkéntes tűzoltóság is teljesen „elnőiesedett”. Az „erősebbik nem” egyedüli hivatalos képviselője a faluban a milícia parancsnoka, a falusi rendőr. Napközben alig lehet az utcákon férfit látni. Autóbuszok és más szállítóeszközök a felnőtt férfjakat minden reggel a Szllézia-Dabrowa-i ipartelepek különböző munkahelyeire szállítják — bányákba, kohókba, gyárakba, a nagy építkezésekre; az iskolás gyermekeket pe- ' 'dig a környező 3—4 nagyközségbe. A faluban csak a nők maradnak. Előttük a nap minden tennivalója; mígy aztán nem csoda, hogy a tanácsban, a háztáji gazdaságokban és természetesen a háztartásban ma. gukhoz ragadták a vezetést, „ók hordják a nadrágot”. Remekül megállják a helyüket. A több mint öt éve tartó asszonyuralom alatt a község arculata teljesen megváltozott. Aszfaltozott utakat, vízvezetékeket, szép áruházat, gazdaklubot, közkönyvtárat és mező- gazdasági . szakiskolát építettek, az utcák villanyfénytől világosak — mindez az asszonyt munkának köszönhető. Eleinte sok gunyoros megjegyzés kísérte a munkájukat, sőt „nyílt ellenkezéssel” is találkoztak. Ma már minden férfi hangoztatja, hogy a nőuralom nemcsak elviselhető, hanem nagyon is hasznos. Csak az asszonyok nincsenek (egymásközt) mindig ezen a véleményen... Az első világnépszámlálás Az emberiség számokban A New York-i East Rí vérén, az ENSZ-székhely számító- központjában az utóbbi hónapokban megélénkült a forgalom. A komputerek „teljes gőzzel” dolgoznak és közli V. a világméretű népszámlálás nagy érdeklődéssel várt első adatait. A számítóközpontban 1970 eleje óta folyik ez a munka: ebben az időszakban készült ugyanis el számos ország — köztük a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Japán és Lengyelország is — a nép- számlálással. Ma még számos ország adatát nem ismerik. Valószínűnek látszik, hogy csak 1974-ben fut be valj- mennyi nélkülözhetetlen adat — abból a 230 országból és területről, ahol a népszámlálást már megtartották, vagy megtartják. Az LD és a kérdőjel . Világszerte heves, kampány folyik a dohányzás ellen, épp ezért keltett nagy. feltűnést és érdeklődést a jugoszláv piacon nemrég megjelent „LD” cigaretta. amelynek dobozán nagy kérdőjel tűnik a néző szemébe. Sok külföldi cég — többek között a New York-i Larry Lard cég, a „Lucas” cég Athénből, olasz és nyugatnémet cigarettagyárak érdeklődnek a - Nisi Dohánygyár új terméke iránt. .A .laboratóriumi elemző ki-, serietek ugyanis bebizonyították, hogy az „LD” cigaretta nem okoz olyan ártalmát, amely a „normál” cigaretta gyakori következménye. Az „LD” cigarettának kellemes aromája van, nem okoz köhögést, nem idéz elő étvágytalanságot és nem bántja a gyomrot. ISö vény gyűj (és a hegyekben- A cigarettában lévő „dohány elixir” története meglehetősen szokatlan. Felfedezője Boris Videnov szerb-horvát nyelvtanár, aki egy kis szerb faluban tanít. A tanárt — betegsége miatt — az orvosok eltiltották a dohányzástól. De Videnov .nehezen tudta betartani az orvosi utasítást. Kérésére tanítványai füveket gyűjtöttek a környező hegyekben; a gyűjtött száz- és százféle növényt, füvet, virágot a tanár megszárította, összekeverte, apróra vágta és főzetet készített belőle. Különösképpen olyan füveket és , virágokat használt fel, amelyekről tudta, hogy főzetük légúti megbetegedések gyógyítására alkalmas. A kiválasztott füvek köre egyre szűkölt; egy napon elhatározta, hogy dohánykivonatot áztat az így megfőzött teába — „meg kell találnia a dohány ellenmérgét”. • A próbálkozásokat és kísérleteket végül is siker kor.-núzFérfiharisnyanadrág Az USA-ban jelentősen megnövekedett a férfi-harisnyanadrágok forgalma. Különösen a 40—50 éves férfiak vásárolják szívesen. A harisnyanadrágokat könnyű nylonból készítik, fekete, barna, téngerész- lcék, piros és tojássárga színben. Az első három szín a legnépszerűbb. A férfi harisnyanadrágok kezdenek elterjedni Kanadában is. ta. Olyat} kivonatot sikerült készíteni, amely a dohánynak kellemes, „hegyivirág” aromát adott. Sem a nikotin keserű íze nem jelentkezett, sem köhögés nem lépett fel az új dohánykeverékből készített cigaretta elszívása irtán.. Az „elixir99 Az ügynek ; hamarosan híre terjedt és a Nisi Dohánygyár érdeklődni kezdett a tanár do- hánykeveróke iránt. Vegyészek folytattak vele tudományos kísérleteket ós végül, laboratóriumi úton sikerült elő éillítaniok az „elixirt”. Az első, kérdőjellel ellátott új ci garettacsomagok csakhamar megjelentek az árudákban, —t ennek az elixirnek felhasználásával. Erős dohányosok: és kíváncsiskodó kóstblók egyaránt elé. gedettek az új cigarettával, amelynek receptjét a világ szá-( mos laboratóriumában igye •kezték azóta megtalálni — hiába. A Nisi Dohánygyár megkezdte az LD cigaretták rend' szeres gyártását. Filrjtojás — magas vérnyomás ellen A bulgáriai pomoriei termelőszövetkezet 1969-ben a Szovjetunióból importált 500 japán fürjjel farmot létesített és 1970-ben fürjhúst, valamint íürjtojást hozott forgalomba. 1970 márciusában ple- veni baromfiüzem is rátért a fürjtenyésztésre, ugyancsak a Szovjetunióból hozott 200 fürjtojóval. A szárnyastenyésztés különös ágazata A számyasbaromfitenyész- tés e különös ágának Bulgáriában nagy jövője van, — mondják a szakértők. A japán fürjek jól akkiimatizálőd- tak; ellenállnak a különböző betegségeknek. Tenyésztésük azért is előnyös, mert rendkívül hamar, már 35—10 napos korukban kezdik el a „tojásadagolást” és 50 napi Hizlalás után jelentékeny élősúlyt érnek el. A tojás, mint gyógyszer Az első brolier-fürjeknek nagy keletje volt a belföldi piacon, de a külföldi érdeklődését is felkeltették. Húsuk ízletes, és — ami nagyon lényeges — a diétás betegeknek orvos által ajánlott. A fúrj tojások is sok értékes anyagot tartalmaznak; tüdőasztmánál, hypertóniánál, vér- szegénységnél, neurózisnál ha tásos gyógyszerként alkalmazzák. Az Egészségügyi Minisztérium egyik szanatóriumában kitűnő eredménj’eket értek el a tüdőasztmában szenvedő gyerekek gyógyításánál. Másfél millió fürjtojás A pomoriei farm tavaly 16 000 fürjat és 220 000 tojást szállított a belföldi piacra. Az 1971. évi terv élősúlyban 20 tonna fürjhúst és 500 000 fürj- tojást, a pleveni baromfiüzemé pedig 30 tonna húst és egymillió tojást irányoz elő. A két: üzem hozamának jelentékeny növelését tervezik az 1972. évre. Selecták Inkább cipő és ruha nélkül, — de sohasem könyv nélkül. (Finnország), A jó szokások csak lassan évülnek el. (Zulu). * A rosszabbat gyakran elűzzük a rosszat. (Belső-Afrika). Isten nem lehetett mindenütt jelen, anyákat. (Arábia). ezért teremtette meg az Ha az ember felemeli a pillantását, már nem lát többé határokat. (Japán), ■ a Soha egyetlen asszonynak sem sikerült bolondból bölcset csinálnia, de minden asszony, minden fáradság nélkül bolonddá tehet egy bölcset. (Argentina). MENNYIRE PONTOSAK EZEK AZ ADATOK? A korszerű adatfeldolgozási módszerek ellenére a statisztikusok úgy látják, hogy lehetetlen lesz pontos választ adni arra a kérdésre, há y ember él Földünkön. Vannak ugyanis olyan területek, ahol a lakosság számát csak hozzávetőlegesen lehet megadni (például az ausztráliai kontinens bennszülöttei, a dzsunga- lekben élő törzsek, Malaysia lakói esetében). Ezért a tényleges helyzettől való eltérés ±5 százalék lehet. 1969-es ENSZ-adatok szerint Földünk lakóinak száma akkor 3552 millió volt. Az 5 százalékos eltérés (szakkifejezéssel 51ve: tűrés) tehát 180 millió embert jelenthetett. Ami csaknem annyi, mint Afrika, vagy Dél- Amerika lakosainak száma. A NÉPSZÁMLÁLÁSOK TÖRTÉNETE Mióta világ a világ, tartanak népszámlálásokat. Kínai krónikákból értesülünk egy i. e. 2255-ben tartott népszámlálásról. Tartottak népszámlálást Babilonban és az inkák perui birodalmában, az Ujtestamentum pedig Jén:s születésével kapcsolatban arról a népszámlálásról emlékezik meg, amelyet Augustus római császár rendelt el. Ezeknek az összeírásoknak a tudományos értéke azonban kétséges. Az újkor első népszámlálását 1666-ban tartották Kanadában, amely akkor még francia gyarmat volt. A XVIII. században került sor először népszámlálásra Európában, 1790-ben pedig az Egyesült Államokban. Olyan világméretű népszámlálást, mint amilyent most az ENSZ indított, mindeddig nem ismert a történelem. A HATMILLIÄRD FELÉ Amikor a múlt század közepe táján a különböző nép- számlálások, felmérések és az utazók beszámolói alapján megindult az érdeklődés a demográfia iránt, az emberek megdöbbentő felfedezésre jutottak: az emberiség száma évről évre nő. Ma már minden gyermek tudja, hogy az elmúlt 30 évben a világ lakóinak száma megkétszereződött. Pontos felmérések alapján megállapíthatunk bizonyos tendenciákat. Például azt, hogy Európa lakosainak száma 1665-től 1900-ig gyorsan emelkedett, ezt követően azonban a világ más részeihez képest csökkent. Korunkban különösen a délkelet és délnyugatázsiai, továbbá az afrikai és a dél-amerikai országokban magas a népszaporulat. Ha e2 a tendencia továbbra is megmarad, akkor 2000-ben a Föld lakóinak száma eléri a hatmilliárdot. A VÁROSOK MÁGNESES VONZÓEREJE Az utóbbi évtizedekben fokozódik a városiasodás. Ma a lakosságnak csaknem egyötöde a százezernél több lakossal rendelkező nagyvárosokban él, Földünk minden 12. lakója egymilliónál több lakosú városban lakik. Az Egyesült Államokban vannak olyan iparvidékek, ahol több száz kilométer hosszúságban húzódnak a városok: például Bostontól New Yorkon és Philadelphián át Washingtonig és Milwau- kee-tól Chicagón át Rt. Loui- sig. A Szovjetunió 241,7 millió lakosából 136 millió — azaz a lakosságnak több mint a fele — városokban él. A „milliomos” városok száma a Szovjetunióban 1939. és 1970. között tízre emelkedett: Moszkván, Leningrádon és Kijeven kívül több mint egymillió lakosa van Taskent- nek, Bakunak, Harkovnak, Gorkijnak, Novoszibirszknek, Kujbisevnek és Szverdlovszk- nak. A FÖLD ELTART BENNÜNKET A népszámlálások kezdeté óta mindig akadnak próféták, akik apokaliptikus színekben ecsetelik a túlnépesedés veszélyeit. A legismertebb iiyen elmélet a XIX. században keletkezett és Malthus nevéhez fűződik. Malthusnak azonban a mi korunkban is akadnak követői. Elméleteik mind arra irányulnak, hogy a háborúnak mint a nyomorból kivezető útnak a létjogosultságát bizonygassák. Az éhhalál és a nyomor problémája természetesen létező probléma. Becslések szerint a hiányosan táplálkozó emberek száma ma eléri a 600 milliót (ebből 20 millióan a világ leggazdagabb országában, az Egyesült Államokban élnék). Pedig Földünkön jutna kenyér mindenkinek, A tudósok kiszámították, hogy a földművelés jelenlegi technikája mellett a mezőgazdaság 13 milliárd embert tudna eltartani. Vita a nyitva tartási időről Angliában A brit kereskedelemben ismét beszédtéma a parlament huzavonája az üzleti nyitva tartási időt illetően. Az utolsó vita szerint nem várható a nyitva tartási idő korlátozásának teljes feloldása. Ennek fő ellenzője a szocialista W. Pad- ley képviselő (szakszervezeti vezető). Szerinte a jelenlegi korlátozások megszüntetése méltánytalanul kedvezőtlen lenne az eladó személyzet részére, magasabb árakat és hiányos szervizt eredményezne. Mások szerint (különösen a konzervatív képviselők szerint (viszont a jelenlegi záróra-rendelet értelmetlen, s elavult. Az üzletek különben (így Londonban is) reggel 9, vagy 9.30 órakor nyitnak, s 17.-30kor zárnak. De egyre nő azoknak a kereskedőknek a száma, akik „egyéni” nyitva tartási időt szeretnének, vagyis a nyitva tartási időt a környékhez, az utcai forgalomhoz és a vevők kívánságaihoz szeretnék igazítani. A közelmúltban nyílt meg Londonban, a Brompton Roa- don egy úgynevezett „miniüzlet”, ahol női és férfid vat- cikkeket, divatkellékeket, la- kátextíliát stb. árusítanak. Az üzlet hétköznaponként (szombaton is) reggel 8 órától este 8 óráig csütörtökön és pénteken pedig éjféltől reggel 2 óráig tart nyitva. Az üzletvezető szerint a mozik zárása után sokan nézik kirakataikat, s vásárolnak. ,Az első hetek jő forgalmat hoztak.
