Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-04 / 80. szám

Önmagukat öntöző növények Öntözheti-e önmagát a nö­vény? Igen, válaszolják a Le­ninről elnevezett Össz-szövet- ségi Mezőgazdasági Tudomá­nyos Akadémia leningrádi agrofizikai tudományos kutató- intézétének munkatársai. Az intézet díszes vaskerítése mögött hálóval átszőtt, átlát­szó műanyagpavilon emelke­dik. A pavilonban két autó­buszt is nyugodtan el lehetne helyezni. Az ajtó egy másik ajtóval lezárt előtérbe vezet. Emögött egy eredeti meleg­házat találunk. Egyenletesen zúgnak a szellőzőberendezések motorjai, a levegő hőmérsék­lete és nedvességtartalma sza­bályozott. A néhány vetemé­nyes ágyban növényeket talá­lunk, piroslanak a teljes súlyú, szép paradicsomok. A szohn- szédban műanyag csövecskék állnak ki a földből. Váratlanul a csövecskékből víz kezd cse­pegni — ami annyit jelent, hogy az öntöző automata ér­zékenyen reagált a növény nedvességigényére. HOGYAN ÖNTÖZI A NÖVÉNY SAJÄT MAGÁT? A kontroll-ágyás talajában porózus kerámiából készült, üreges hengereket helyeztek el. Ezek között műanyag csö­vek közvetítenek, s a csöveik egy nem túlságosan nagy víz­tartályhoz vezetnek. Itt az automaták veszik át a szere­pet: az önregisztráló fogyasz­tásmérő, a relék, az elektro­mos szivattyú és egyéb beren­dezések. A víz felületén úszó úszik, amely összeköttetésben van a szelepekkel és elektromos érintkezőkkel ellátott tartállyal s ez kapcsolja be a szivattyút az ágyások öntözési rendszeré­be juttatandó vízmennyiség adagolásához. A földdel fedett hengerek fölé növényeket ül­tettek. Mikor a talaj nedves­sége kielégítő a növény szá­mára, az egész rendszer egyen­súlyban van és az automa­tikus öntözés nem működik. De abban a pillanatban, ahogy csökken a nedvesség, a talaj, a keramikus hengerek pórusain keresztül magába szívja a vi­zet. Az egyensúly megbomlik, a víztartályban a vízszint, s az úszó esik. Ez abban a pillanat­ban bekapcsolja az öntözési automatikát. Hasonlóan egyszerű kiberne­tikus önszabályozó berendezé­seket sikerrel lehet alkalmaz­ni a növények öntözésére nem­csak zárt, hanem nyílt téren is. A növények automatikus ön­tözési rendszerének gondolata az agrofizikai tudományos ku­tatóintézet igazgatójának, Szer- gej Nyerpin professzornak a nevéhez fűződik. A Holdról hozott kőzetek vizsgálata szerint növények jól nevelhetők ebben a közeg­ben. A víz előteremtése okoz­za a legnagyobb nehézséget. Elképzelhető azonban, hogy vízforrásokat is találnak a Holdon. Az élelmezés friss zöldséggel való kiegészítésén kívül pszichológiailag nagy je­Kartonbútor Werner Veite 25 éves stutt­garti építészhallgató karton­bútorokkal akarja meghódítani a piacot. Az első, kísérleti kartonbútorok már készen vannak Welte tőkével rendel­kező társakat keres, hogy mi­nél előbb beindulhasson a so­rozatgyártás. Az új bútorral költözés többé nem okoz prob­lémát. A kartonból készült szekrényeket, polcokat, asztalt, székeket, foteleket és ágyakat néhány kézmozdulattal fel lehet állítani, vagy szét lehet szedni. Az egyes részek egymásba il­leszthetők, vagy szorítógombok segítségével állíthatók össze. A kartonbútor olcsó lesz, tulaj­donosa a megunt bútordarabot sajnálkozás nélkül a szemét- gyűjtőbe dobhatja. Gördülő fotel Chicago egyik 21 000 négyzet- méter eladótérrel rendelkező áru­házában kísérletképpen könnyű szerkezetű, gördülő fotelt bocsá­tanak a vásárlás megkönnyíté­sére a vevő rendelkezésére. A vevő a bejáratnál beül a fotel­be és végiggördül az áruosztá­lyokon. A fotel karjára két re­keszből álló kosárkát akasztanak. Az újításhoz nagy reményeket fűznek. Ha beválik, forradalma­sítja az eddigi árusítási formát. lentősége lehet a virágok ne­velésének a hosszabb ideig ott tartózkodók számára. Az első közzétett amerikai adatok sze­rint a holdkőzeten bizonyos májmohok és páfrányok há­romszor olyan növekedési erélyt mutattak, mint földi ta­lajban, míg a gazdasági növé­nyek normálisan fejlődtek. Kertészet a Holdon? Elsősegély amíg az orvos meg nem érkezik Ájulás; Halvány arc esetén vízszintesen fektessük a beteget. Ha az arc vörös, a felső testet magasra kell helyezni. Szoros ruházatát, meg kell oldani, friss levegő szükséges. Arcát, mellét mossuk le hi­deg vízzel, szagoltassunk vele szalmiákszeszt. A testet (talpait) cél­szerű dörzsölni és kefével ütögetni szükség esetén mesterséges lég­zést alkalmazni. Alkoholmérgezés: Aludni kell. Ha a légzés szaporasága csök­ken és a szívműködés akadozik, erős kávéval kell a szívet izgatni. Betemetődés: Az orrot és a szájat ki kell tisztítani, óvatosan mozdítani a sérültet, esetleges csonttörések miatt; mesterséges lé­legeztetéskor esetleges bordatörésre figyelemmel lenni. A Javina által betemetett személyt fagyonként kell kezelni. Csonttörés: Célszerű elhelyezés kell, rögzítés szükségkötéssel, kéz felkötése, három- és négysarkos karfelkötő kendőkkel. Sínek helyett léoek, esernyő, bot, keménypapír használhatók. Rögzítés kö­téssel, kendővel, sínnel. Elektromos baleset: Az áramot azonnal kikapcsolni, az áram­ütött embert száraz bottal, vagy száraz kötéllel elhúzni, a föld­zárlatot száraz deszka, stb. alátolásával meg kell szüntetni. A se­gélynyújtó személy legyen teljesen elszigetelt, álljon valamilyen fa, porcelán, műanyag tárgyon, stb. Légzési zavar esetén mesterséges lélegeztetés, esetleg szívmasszázs, vagy kávé szükséges. Égés: Könnyű égéshez hűs borogatás, súlyos égés esetén tilos a ruhák, égési hólyagok eltávolítása; az égési felületeket száraz, steril kötéssel fedjük be, legsúlyosabb esetben steril kötést alkal mázunk. Fulladás: A szájat és a torkot tisztítsuk meg az iszaptól, homok­tól, stb. Helyezzük a testet hassal lefelé, keresztben a térdünkre, hajtsuk a fejet hátra és nyomjuk meg a hátat, hogy a lenyelt víz kifolyjék. Ezután alkalmazzunk mesterséges lélegeztetést. A ter­mészetes légzés helyreállítása után dörzsöljük a testet meleg' törül­közővel a szív irányába, ajánlatos melegvizes palackot, forró téglát alkalmazni. Az öntudat visszanyerése után itassunk vele bort me­leg italokat. Hőguta (napszúrás): Fektessük a felső testet magasra, bontsuk ki a ruhát, adjunk izgatószereket, hűtsük a testet vízzel leöntve, al­kalmazzunk mesterséges lélegeztetést. Ha öntudatát már vissza­nyerte, üdítsük őt. vízzel és izgatószerekkel (kávéval, teával, pálin­kával) . Megfagy ás: A fagyott testrészek könnyen törnek. Meleg helyi­ségben le kell vágni az illető ruháit, a felmelegítés lassú ütemben, óvatosan történjék. Mikor a merevség felengedett, gyenge masszázst alkalmazzunk, enyhén mozgatva a fagyott részeket. Mesterséges lélegeztetés, izgatószerek (kávé, pálinka), öntudatának visszatértekor pedig erős, forró kávé, vagy bor fogyasztása ajánlatos. Mérgezések: A bekerült mérget a lehető leghamarabb el kell tá­volítani a testből (hánytatással!), vagy ártalmatlanná kell tenni ab­szorbeáló orvosi szénnel. Egyéb semlegesítő szereket csak orvosi utasításra adhatunk. Szénmonoxid- (világitógáz-, széngáz-) mérgezés­nél friss levegő, tiszta oxigén belélegeztetése, mesterséges lélegez­tetés, élénkítő szerek, mustártapasz ajánlatos. Sebek: Csillapítani kell a vérzést. Kerüljük el a seb szennyező­dését, távolítsuk el a seb környékéről a piszkot, a sebet azonban ne mossuk ki, ujjunkkal ne érintsük. Alkalmazzunk steril kötést. Vérzés: A visszerekből sötét vér folyik, a vérzőereikből világos. Ha a vérzés visszeres, vagy kisebb verőerekből származik, akkor a sérült végtagot függőlegesen tartsuk felfelé, alkalmazzunk nyomó- kötést. Ha a vérzés a verőerekből (artériákból) származik, a verő- érre a seb helye előtt kell nyomást gyakorolni; a végtagot a szív és a seb közötti részen kötéssel (nadrágtartó, harisnyakötő, nyak­kendő, stb.) össze kell szorítani. A komputerek és Tolna Századunk gépi csodájának alkalmazásában Magyaror­szág még gyermekcipőben jár. Hazánknak jelenleg körül­belül 100 elektronikus számítógépe és három-négyezer szá­mítógépes szakembere van. Dél-Dunántúl — tehát Tolna, Somogy és Baranya — egyetlen közepes teljesítményű elektronikus számítógépe a SZÜV pécsi adatfeldolgozó központjában található. Ha minden jól megy, az idén nyá­ron működni kezd a második— a Dél-dunántúli Áramszol­gáltató Vállalaté. A számítógép-programban az országban 1975-ig előreláthatólag 350 komputert állítanak be, több ezer szakembert képeznek ki. Hogy Tolnának öt év múlva hány komputere lesz, egy, kettő, vagy három — nehéz len­ne pontosan megjósolni. Kevés a számítógépünk. Ez azonban csak a probléma egyik fele. A másik: Kihasz­náljuk-e a meglevő kapacitást és arra használjuk-e a kom­putereket, amire valójában hivatottak? A számít 5gép.>k csak az ügyviteli tömegmun­kák elvégzését jelentik, vagy magasabb igényeket is tá­masztunk századunk e gépi csodájával szemben? Mekkora a vállalatok számítógép-éhsé­ge, megvan-e az óijaj, hogy belépjenek a komputert al­kalmazók „atomklub”-nak emlegetett együttesébe? Ezek­ről a kérdőjelekről beszélget­tünk Gyöngyösi Lászlóval, a Számítástechnikai és Ügyvitel- szervező Vállalat pécsi adat- feldolgozó központjának igaz­gatójával és Bajusz Balázs osz­tályvezetővel. Általános tájékozatlanság A SZÜV pécsi adatfeldol­gozó központjának köriül, elvű 25 vállalattól — Baranya, Tolna és Somogy vállalataitól — mintegy negyven témában van megbízása. Közepes telje­sít mén vű elektronikus c/.ámí­tó gépük kapacitása mennyisé­gileg lekötött, de a gép igazi tudását még közel sem hasz­nálták ki. A gép ennél többre, magasabbrendű igények is '.elé­gi tésére képes. Igazi tudása: gazdasági összefüggésvizsgálat, gazdaságmatematikai módsze­rek alkalmazása, fejlesztési koncepciók, optimalizálási fel­adatok kidolgozása. Erre el­vétve jelentkezik igény. A gazdasági vezetők többsége csak a manuális munka gépre tevését látja a komputerek­ben, nem pedig azt, hogy a komputerek a gazdaságvezetés döntéseit könnyítik meg Né­hány vállalat, például a Ba­ranya megyei Állami Épitő- ipari Vállalat, a Mecseki Szénbányák már magasabb­rendű igényekkel is jelentke­zett. Az ügyviteli tömegmun­kák gépi feldolgozása fontos, de három év alatt, amióta a SZÜV pécsi adatfeldolgozó központja fennáll, már sokkal több vállalatnak eí kellett volna jutnia erre a magasabb szintre. Az pedig teljesen ért­hetetlen, hogy egyes nagyvál­lalatok, például a száz- és százezernyi cikkel dolgozó nagykereskedelmi vállalatok egyáltalán nem igénylik a számítógép munkáját. Miért vaeillálnak belépni az ,,atomklub”-ba a vállalatok? Nos, ennek az általános tájé­kozatlanság az oka. A több­ség nincs tisztában azzal, hogy mit képes nyújtani ez a tech­nika. A gazdaságvezetők még nem nőttek fel odáig, hogy információigényt támasszanak saját apparátusukkal özemben, nem érdekli őket, hogy egyes információk miként szerezhe­tők meg a leggyorsabban. Ma még sokan úgy vannak: nem foglalkozom vele, mert nem akarom kimutatni tájékozat­lanságomat. Először tehát ve­zetői szinten kell megértetni, hogy ebben fantázia van, olyan információkat kap a vezető, amihez manuális munkával nem tud hozzájut­ni. Akkor híve lesz. A sebek behegednek A komputerek iránti érdek­lődést tehát távolról sem lehet elsöprőnek nevezni. A "eze- tők a számítógépes megoldást a végletekig elodázzák és úgy kopogtatnak a SZÜV-né’., hogy oldjanak meg valamit, amit már tegnap kellett volna meg­oldani. Azt kívánják, hogy két-három hét alatt dolgoz zák fel a témájukat. Ez min­den előkészítés nélkül nem megy. Az adathalmazt r. gépi technikára alkalmassá kell tenni. Az is megesik, hogy valaki dolgoztat a SZÜV-vel de nem azt dolgoztatja fel, amire tulajdonképpen szüksé­ge van és aztán furcsán néz a vállalatra. Olykor gépesíte­nek valamit, s az e-.ósz kira­katmunka, nincs belőle a vál­lalatnak különösebb haszna. nem tud mit kezdeni az ada­tokkal. ' Nehéz elindulni. Ezzel kap­csolatosan érdemes idézni a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat vezetőinek intelmét: A komputerhez csak az fogjon hozzá, akiben van kellő el­tökéltség, mert biztos, hogy rengeteg kudarc éri. A meg­torpanásra náluk is akad pél­da. Mélypontra kerültek, de még egyszer élindultak és si­került. A sebek behegednek. Amikor áttértek az áram- számlázás elektronikus géppel való feldolgozására, sok koc­kázatot vállaltak. Baranyában, Tolnában, Somogybán és Za­lában összesen félmillió fo­gyasztójuk van, s nagy volt az. aggodalom, ha valami baj tör­ténik, nem lesz pénzük az egyszámlán. Először párhuza­mosan futtatták a- hagyomá­nyos és az új feldolgozási módot. Ma nincs vele problé­májuk. A tanulság tehát: nem szabad egyszerre nagyot lép­ni, mert ha nem sikerül, ki­ábrándulást okozhat. Az al­kalmazás eredményei láttán aztán jönnek a finomabb meg­oldások Rideg portéka a komputer Nem vitás, a számítógépek alkalmazásának elterjedése az elkövetkezendőkben első számú fokmérője lesz a vezetői szín­vonalnak. Egyes vállalati ve­zetők ezt mélyen átérzik és egyre újabb alkalmazási terü­leteket keresnek. A Mecseki Szénbányáknál például kiter­jesztik számítógépes vizsgáló­dásaikat a műszaki ügyviteli területekre. Számításokat vé­geznek a baleseti statisztikával kapcsolatosan, hogy megbízha­tóbb adatokat nyerjenek a bal­esetek elkerülésére. Ugyanakkor kívánatos len­ne a komputerek alkalma­zása a műszaki irányítás­ban is. Ettől talán még többet lehet várni. Ma még nem hasz­nálják. A műszaki vezetők, úgy tűnik, félnek az igazság­tól. Rideg portéka a kompu­ter, kívánatos a tudatlanság boldog állapota. Tartanak tő­ié, hogy kimutatja a hibafor­rásokat. amelyekért, valaki fe­lel. A számítógép-program kulcs­kérdése a szakemberképzés. Szakemberekben nagy a hiány, egy magyar számítógépre 25 —28 szakember jut a kívána­tos 40—80 helyety. A tapaszta­latok szerint baj van a szak­emberek szakmai sz;ntjével is. Jelenleg a szakemberképzés látszik a legfontosabbnak, vi­déken mindenesetre így van, és a legnagyobb hiány nem is a gépeket kiszolgáló szakembe­rekben, hanem a vállalati szá­mítógépes és szervezési isme­retekkel rendelkező szakembe­rekben van, nélkülük ugyanis például egy bérmunkairoda szakemberei nem, vagy csak nagyon nehezen boldogulnak. A Számítástechnikai Oktató Köz­pont 1970-ben öt vidéki város, ban — így Pécsett is — meg­kezdte a tanfolyamok szerve­zését. Ennek megfelelően ha­marosan beindul Pécsett egy adatfeldolgozási rendszer szer­vező és egy információs folya­mat szervezői tanfolyam. A je­lentkezéseket még nem zárták le, de az érdeklődés nagysága már mérhető, s valószínű, 1071 őszén mindkét tanfolyamot új­ra be kell indítani. A számí­tástechnikai szakemberek hiá­nyából adódó bonyolult prob­lémákat azonban csak hosszú évek múltával lehet enyhíteni, megoldani talán sohasem — mondották a SZÜV pécsi adat­feldolgozó központjának veze­tői. Miklosvári Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents