Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-29 / 100. szám
23 szakkör — 600 lag Tudományos kutatás és ízlésfej leszíés Kézimunkaszakkör 23 működik a megyében. Közülük négy ifjúsági, összesen, úgy 600 tagjuk van. Szakkörve/etői működési engedélyt Tolnában 24 lány és asszony szerzett. Közülük kettőnek nem jutott szakkör. Pedig mindketten jó eredménynyel végezték el a hároméves tmá ilyampt, amelyet vizsga követett. Némefkéren, — helyiséghiányra hivatkoznak. HeDr. Németh Pálné, népi iparművész, megyei szakreferens, — az utóbbi hetekben rajzolással töltötte minden szabad idejét. A Népművészeti Propaganda Iroda kérte fel, hogy e rajzokat elkészítse.. — Egy gyűjtemény jelenik meg talán még ebben az évben. A kiadáshoz az ötletet — mondja dr. Németh Pálné — és a bíztatást a múlt évben a nemzetközi néprajzi filmszemle alkalmából Szekszárdon megrendezett kiállítás adta. Annak a kiállításnak és a majdan megjelenő gyűjteménynek azt a címet adhatnánk, hogy „A régiből, hogyan legyen az új?'’ Szekszárdon A kiállításokon bemutatott munkákat a megye kézimunkaszakköreinek tagjai készítették. — Ma már inkább csak a kezdő szakköröknél fordul elő, hogy a szakköri munka nem párosul szinte már tudományos kutatómunkával. A néni hagyományok össze- gyűitése és felelevenítése a szakkörök feladata. Szeretnénk, ha valamennyi ént tűzné ki céljául. A szakköri munka céljai közé tartozik az is, hozy az eredeti néni motívumok felhasználásával valamennyi szakköri tag saját egyéniségét álmodná, ralzol- ná, varrná e munkákba^Rend- szerlnt az ilyenek közül kerülnek ki a dflnvertes alkotások. Ma már esvre több asz- szony és lány megérti, hogy lyiséghiány?... Egy nagyobbacska szoba volna csupán szükséges ahhoz, hogy hetente egy alkalommal néhány óra hosszat 10—15 vagy 20 asszony találkozhasson. Mado- csán, ,— ahol hajdan jó szakkör működött — másféle dolgokra hivatkoznak. Valójában azonban, hogy Németkéren és Madocsán nincs szakkor, annak a „nem akarás” az oka. mutattuk be először a népi hímzéseket eredeti felhasználásukban — tehát az ingen, a főkötőn, a törölköző szegélyén —, s' mellettük azokat a ruházati és a lakást díszítő textíliákat,- amelyek az ősi motívumok felhasználásával készültek. Ezekből az ..együttesekből” — a felhasználás régi és új módozatairól — készített 31 tábla tusrajzot dr. Németh Pálné. A raizokon leolvasható és színjelöléssel ellátott műhelyrajzok is láthatók. Valamennyi lerajzolt motívum, kézimunka szerepelt már a kiállításon, s legtöbbjük a díjazottak között volt. , nem az a lényeg: sokat kézimunkázzanak, hahém az, hogy amit kiadnak a kezükből az szép, ízléses és eredeti legyen. — Hogyan dolgoznak a megye kézimunkaszakkörei? — Hetente tartják foglalkozásaikat Nyáron szünet van. Igaz. nem mindenütt. A már 5 éve működő dombóvári szakkör tngiai még a nvarat sem bírják ki egymás nélkül. A szakkörök, inkább klubok. Együtt jár az ilyen összeiöve- tel az ország és a világ jelentősebb esemérveinek megbeszéléseivel. Legtöbb helyen bekapcsolják a televíziót is. s meghánviák-vetik egyéni gond iáikat, ehíiságolják és megosztiók örömeiket. — A egyes szakköröknek van egyéni stílusuk? — Egyre többnek van. Sajnos, nem valamennyinek. A majosi szakkörben például főként a bukovinai székelyek gazdag és rendkívül szép motívumvilágát használják fel. A dombóváriak a Kapos mente folklórjából merítenek, a szekszárdi szakkör a Sárköz díszítőmotívumait használja fel. A váraljaiak — az eredeti népit követve —, de több tájegység motívumaival dolgoznak. A keszőhidegkútiak — Lakner Aladárné és Dancz Zsófia vezetésével — pedig a feledés homályából bányászták elő a svábság díszítőművészetét. A sváb hímzés, teljesen ismeretlen volt gyűitőm”nká- jukig a megyében. A felkutatott ingeken, kötényeken, ru- had arabokon mental-'It eredeti sváb mintavilágot szetteken, blúzokon, gyerekruhákon láthatjuk ma már keszőhideg- kúton. Érdemes tanácsukat kérni A kézimunkaszakkörök, nem pletykaklubok. Ezt a legtöbb községben, mindazokban ahol a lakásokat, az ünnepi ruhákat, az asszonyok keze munkáját dicsérő szebbnél-szebb hímzések díszítik, — megértették már. A sízakkörvezetők tartalmas oktatásban részesültek. Alkalmasak arra valamennyien, hogy tanácsokat adjanak; ki hogyan, miként rendezze be otthonát. Ma, azonban, még ritkaság számba megy, hogy tanácsért forduljanak hozzájuk. Pedig érdemes. Koszorú Lászlóné például Pakson segédkezett az egyik iskola feldíszítésénél. Nem bánták meg, akik erre felkérték. . A vizsgázott szakkörvezetők fontos szerenet töltetnének be a községekben élő lakosság körében végzett ízlés- fe’lesztő. nevelő munkában. Tömhetnének... Akik már igénybe vették felkészültségüket, azok tudják csak. hogy mit vesztettek mások, akik nem éltek tanácsaikkal. MÉRY ÉVA A régiekből hogyan legyen új? A feledés homályából került elő a sváb hímzés Marx—Engels emlékműre Nincs mégolyán ága a képzőművészetnek, amely körül oly sok vita kavarojgna, mini a köztéri szobrászat körül. Szükségszerű ez, hiszen ellentétben a múzeumok és kiállítóhelyiségek falain látható táblaképekkel, vagy egy-egy intézmény falára korült faliképekkel, a köz téri szobor min dig, mindenkinél szeme előtt van akarva, nem akar va, találkozunk vele, alakítja mindennapi környezetünket. A köztér szobor ezért már csak egyszerű meg léte, „ott van”-jr miatt is provokatív: állásfoglalásra késztet. Vagy ha ezt nem tesz: akkor szükség képp hiányzik be lőle valami, h: szén azért ne vesszük észr mert nincs rajt semmi észrevenv való, olyannyin simulékony, hogy semmibe vesszük, mint az egyszerű parki sétapadokat, vagy pedig olyannyira megunt plasztikai közhelyeket használ fel, oly szájbarágó szimbólumokat közöl, hogy nem tudja felkelteni az érdeklődésünket. Márpedig a köztéri szobor funkciója több ennél — különösen, ha nem pusztán környezetesztétikai, díszítő jellegű szoborról van szó, hanem emlékműről, tehát valamilyen társadalmilag fontos esemény, vagy személy szoborjellé formálásáról. Ha az ilyen célra szánt szobor nem tudja magára vonni a figyelmet, nem tud valami lényegeset közölni — akkor kár volt felállítani. Persze, ha a köztéri szobor formarendje újszerű, vagy az ábrázolt személy értelmezése eltér a szokványtól, gyakran találkozik a közvélemény egy részének a megnemértésével, sőt néha szenvedélyes vitákat is ébreszt. Elég Somogyi József kiváló Szántó Kovácsemlékművére utalni: a körülötte dúló vita túlnőtt Hódmezővásárhely keretein, úgyszólván országos üggyé lett. Lehet, hogy ez a sors vár Se- gesdi György most felállításra kerülő Marx és Engels emlékművére is, amely Budapesten, az MSZMP KB székháza mellé, a Jászai Mari térre kerül; tehát ugyancsak nagyszámú „néző” szemlélheti napnap utón; részévé válik a budapesti városképnek. Egy tömbben tartott, priz- matikus szerkezet a kétalakos szobor, monumentális nyugalmú figurákkal. Éles. tiszta, tőmondatszerű formák, minden mellékes részlet elhagyása, mértani rend: ősi vonásai a monumentális plasztikának. Ez figyelhető meg az egyiptomi gránitszobrokon, vagy a me- zopotámi kultúrák szobrászati emlékein. Valahol itt kereshetjük Segesdi György kompozíciójának formai előképeit is. Ugyanakkor a mértani rend, a L. __ k ristályos szerkezet hangsúlya korunkra emlékeztet, a tudomány és technika nagy lehetőségének a korára. Maga a szobrász, Segesdi György egy interjúban így beszél szobráról: „Három évvel ezelőtt egy pályázatra készítettem ezt a munkámat. A feladat szépsége, komolysága, az elgondolás és megvalósítás közben mindvégig különleges izgalomban tartott. Tudtam: nem formálhatom meg hágyo- mányosan ennek a két rendkívüli embernek az emlékművét. Eszmei oldalról közeledtem a témához, úgy, hogy a megfogalmazandó gondolat külső megjelenése ne legyen általános. Meg kellett tehát találnom azt a zárt formát és világos szerkezetet, amely szükségszerűen háttérbe szorítja a külsődleges jegyeket, de mégis felismerhetően mutatja Marx és Engels karakterisztikus vonásait. .Ezt kísérelte meg kifejezni Segesdi György összefogott kompozíciója, zárt plasztikáié szobrában. A szobor most kezdd életét. Tud-e szug- gesztív erővé válni, — ezt csak a jövő döntheti el. Mindenfajta értékelés azonban csak a helyes szándék figyelembevételével , történhetik. Sablonos, naturalista konvenciók szerint senki se ítélje meg ezt az emlékművet, hiszen erénye épp az, hogy megpróbált elszakadni a túlélt konvencióktól. A Szekszárdi Vasipari Vállalat felvesz GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ LAKATOS SZAKMUNKÁST présgcpbeállítói munkakörbe. A Tolna—Baranya megyei Halgazdaság, Dombóvár DT—75-ös traktorra GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ KEZELŐT KERES azonnali .felvétellel. (562) A Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Szekszárd. Toldi u. 6. sz. rlctt a nyári strandJelentkezni lehet a vállalat munkaügyi csoportjánál, Szekszárd, Rákóczi u. 13. sz. alatt. . (548) idényre 3 ÚSZÓMESTERT KERES. Felvétel a munkaügyi előadónál. Képeinken bíborvégmintás és jegyhcuúómiutas lakástextíliák es ruhaneműk láthatók. (517)
