Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-29 / 100. szám

Közel egy évtizedes a szocialista brigádmozgalom a szövetkezetben. Elsőként a szekszárdi férfi méretes részleg kollektívája határozta el, hogy versenybe indul a megtisztelő cím elnyeréséért. A brigád Babits Mihály nevét vette fel. E fényképfelvétel 1983-ban készült, a Babits Mihály szocialista brigádról.

1970. április. Lenin születésének századik évfordulója tiszteletére kommunista vasárnapot rendeztek a szövetkezet dolgozói. Ez alkalomból készült ez a fénykép, a szövetkezet szekszárdi konfekciósüzemében.

Húsz esztendővel ezelőtt — 1951 tavaszán — tizenöt szekszárdi férfiszabó és varrónő hozzálátott egy kisipari szövetkezet megszervezéséhez. Július másodi- kán megtartották az alakuló gyűlést és nem sokkal később már termeltek. Minden szövetkezeti tag ötven forint belépési díjjal és ötszáz forint részjeggyel járult a közös alaphoz. Ez a pár ezer forint és azok a munkaeszközök, amelyek már megvoltak a kisiparosoknak, képezték az induló „tőkét”.

Nehéz körülmények között indult a kis kollektíva. Érdemes ma emlékezni rá, hiszen jelenleg a Szekszárdi Szabó Szövetkezet a megye egyik legnagyobb ipari szövetkezete, közel nyolcszáz dolgozót foglalkoztat, termelése meghaladja a 60 millió forintot, tevékenységi köre pedig kiterjed csaknem az egész megyére, sőt. részlegei vannak a megye határain túl is. Termékei eljutnak nemcsak a szomszédos, hanem távolabbi országokba is.

Az alapító tagok közül sokan már nem érték meg a két

évtizedes jubileumot, meghalták, vagy kiléptek. Mindössze nyolcán vannak, akik még dolgoznak, vagy a szövetkezet nyugdíjasai.

BERTA GYULA ERDÉLYI FERENC SUSZTER ISTVÁN SZALAI JÓZSEF VTNCZE SÁNDORNÉ WEINHÁRDT MIHÁLYNÉ

Nyugdíjasok:

KETTINGER JÁNOSNÉ MONIGL IGNÁC

Ä klottnadrágtól a holland ballonkabátig

Az alakulás után hamarosan két és félszeresére nőtt a létszám, megindult a munka a férfi és^ női konfekciós üzemben, a férfi és női méretes részlégben A volt Fusz-féle bádogos műhelyt alakították át üzemnek, oda hozták a belépő kisiparosok gépeit. Jellemző, hogy a szövetkezet varrógépei — egy kivételével — lábhajtásosak voltak, az anyagot és a készterméket kézikocsival szállították egészen 1954-ig, amikor már olyan „gazdag” volt a szövetkezet, hogy szamárfogatott vehettek igénybe.

A szövetkezet alapító tagjai nemcsak, gépeiket hozták be, hanem tevékenyen közreműködtek a helyiség rendbehozásában. maguk festettek, meszeltek, takarítottak.

Már az első hónapokban eredményes volt a munka. Az első termelési megbízás 500 ceignadrág volt, amit munkaruha. férfiing, lódenkabát és klottnadrág követett. Az első évet 91 ezer forint nyereséggel zárta a szövetkezet. Részesedést is tudott fizetni. A következő években sikerek és balsikerek váltották egymást, a fejlődés azonban már ekkor

is kimutatható. Számbelileg és a termelést tekintve is állandóan gyarapodott a szövetkezet. A nyereségből nemcsak osztott, hanem fejlesztett is. Az első időkben még szerényen — egy-egy villanyhajtású gép beszerzésével — később már gyorsabb tempóban. Újabb helyiségeket igényel és kap, vásárol, új megrendelők jelentkeznek, közben fejlődik a lakossági szolgáltatás is. 1958-ban megszervezte a bedolgozó-hálózatot és azóta nemcsak olyan dolgozókat foglalkoztat, akik üzembe járhatnak, hanem akiket a háztartás otthonukhoz köt.

1960-ban már 75 fő a létszám. Az OKISZ Labor segítségét veszi igénybe a szövetkezet a szalagszerű termelés bevezetésére, az OKISZ és a KISZÖV támogatásával sikerül elérni, hogy a Férfiruha Nagykereskedelmi Vállalat Szekszárdon, a szövetkezetnél alakítsa ki sportkabátok gyártására termelési bázisát. Kialakult a szövetkezetnek egy sajátos termelési profilja.

Az 1960-as év az ugrásszerű fejlődés éve. Ettől kezdve egyenletes, dinamikus a fejlődés. Az 1960-as eredmények

alapján nyeri el első ízben a szövetkezet a „Kiváló Kisipari Szövetkezet” címet.

1962-ben fúzió útján a tolnai szövetkezet részlegei beolvadtak a Szekszárdi Szabó Szövetkezetbe. Tolnán konfekcióüzem és méretes részleg működik. Bővül a termelési profil is. Megkezdik megye- szerte a méretes részlegek szervezését a lakosság ellátásának javítása érdekében.

Uj profil 1962-ben: Fürdőruhagyártás a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat részére. Nyolcvanezer fürdőruhát állított elő — egyéb konfekciós termékei mellett — a szövetkezet. a létszám pedig 150 fö volt. 1964-ben melltartó-gyártással bővül a profil. 1964-ben Szekszárdon, 1965-ben Tolnán •vásárolt a szövetkezet házat üzem kialakítása céljából. Minden évben jelentős összeget fordított korszerű gépek beszerzésére is.

1966 új „állomás” a szövetkezet életében: megkezdik az export-termelést. 58 ezer fürdőruha szovjet megrendelésre, 6 700 sí-anorák Ausztriába. 1967-ben tovább nő a létszám és a termelés, az előbbi 50 az utóbbi 64 százalékkal 1966-hoz képest. Tolnán vat- taruhagyártó üzemet alakít ki, e terv meghiúsul, az üzem azonban elkészül és rááll más konfekciós termékek gyártására.

Az 1968. január elsejével életbelépő gazdasági reform új feladatokat ró a szövetkezetre: meg kell erősíteni a műszaki apparátust, alaposabban kutatni a piacot, takarékosabban gazdálkodni. Bár ez az esztendő országosan súlyos gondokat hozott a ruházati iparban — a kereskedelem félénksége a rendeléseknél, a készletcsökkentést célzó köz- gazdasági szabályzók hatása stb. — a szövetkezet megállta helyét. Ez évben is elért jelentős nyereséget.

1969-ben tovább bővült á kapacitás, „belép” a Hungaro- coop által szervezett export- bérmunka orkán-anorákkal, balonkabátokkal bővül a választék. Valamennyi konfekciós egységben bevezetik a kétműszakos, szalagszerű termelést. A létszám már megközelíti a 600 főt, a nyereség 50 százalékkal magasabb, mint az előző évben, a dolgoA szeksxáiüi központi szabászat.

1967: Az első napok a tolnai üzemben