Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-29 / 100. szám

Szolidárisak vagyunk a szabadságukért, függetlenségükért hősiesen harcoló indokínai népekkel! Mennyi a vezetők elfoglaltsága a mözsi íj Élet Termelőszövetkezet ben? Az elnök elfoglalt "^mber. „Az elnök elvtárssal nagy­vonalakban megbeszéljük az elképzeléseket, a terveket, a kivitelezés a mi feladatunk’' — mondja a főagronómus. A tsz-elnök sokat van távol. —I „A múltkor két hétig nem volt otthon. Hét utolján haza­szaladt a „maga” autójával. — Makó, . Orosháza, Szeged, Kecskemét — sorolja a . meg­kérdezett termelőszövetkezeti tag azokat a helységeket, ahol gyakran megfordul az elnök a szövetkezét Polski Fiat sze­mélygépkocsijával. „Mozogni kell, ha valamit eladni, vagy venni akarnak. Minél nagyobb a forgalom, annál több a ha­szon. ' Az elnököt általában dél­után* egy óra körül, vagy reg­gel hét óra tájban lehet az irodában találni. A tsz-irodába sűrűn érkeznek látogatók. „Az elnök elvtárs?— Szalmacédu­lát lehet-e kapni?”; „Úgy el­fáradtunk” — mondják az el­igazításra érkező brigádveze­tők. „Nem tudjuk a műtrá­gyát szórni addig, amíg a kukorica nincs elvetve.”; „Ha. ilyen esepergős -marad az idő, - holnap nem tudunk tárcsáz- hi,” Naponta megtárgyalják a szakvezetők a brigádvezetők­kel: höva, hány ember megy dolgozni másnap. Kapkodás, fejvesztettség nincs. A főag- ronómus nyugodtan tájékoz­tatja az embereket, megbeszéli Ivelük a másnapi munkákat, például: szerdán a kertészet­ben öntöznek. Pápára gépko­csi megy, valaki a markoló­ival és egy billenő platós ko­csival kiviszi a major terüle­téről a tuskókat, az éjszaka az AGROKER-től műtrágyát yárnak. az idősebbek mennek a szőlőbe. A főagronómus igyekszik tá­jékozódni a brigádok munká­járól. — „Miklós bácsi, egy ember győzi a rakodást?”, ‘,Mennek a tárcsák? — Mind a kettő?” — „Milyen sűrű a repce?” — „Gyuszi, hány hold Van még vissza?” A fáradt embereknek jólesik a beszél­getés, hol komolyan, hol tré­fálkozva válaszolnak egvmás kérdéseire. Felelősséget érez­nek a brigádtagok munkájá­ért. A palántanevelő telep, a hagymakapálás, a saláta- és borszállítás, a hízottbika-le- ádás, a kukoricavetás. a gyom- jrtószer-permetezés, a csőhor­dás gondjaival aztán ők osz­toznak a tagokkal. • „Sok-sok küszködés, problé­ma a velejárója a munkánk­nak” — fordul hozzám a fő- agronómus. A vezetőkkel a mözsiek meg vannak elégedve. „Olyan em­berek vannak a vezetésben, -akik értik a dolgukat.” Meg­kérdeztem a szövetkezet gé­pészétől, véleménye szerint mennvi egv vezető elfoglaltsá­ga. ö azt válaszolta, hogy ilyen nincs, amikor szükség Van rá. ott kell. hogy legyen a vezető. És ez a valóságban is így van. A tagok általában hattól hatig dolgoznak. Mö- zsön a vezetőknek még hosz- szabb a munkaidejük. . Egész nap talpon kell lenni.” Két szövetkezeti vezetővel beszélgettem elfoglaltságukról, munkájukról. — A tsz-beri többet vagyok, mint otthon — mondja Ko­vács Gyula főagronómus. Reg­gel ötkor kelek, fél hatra el­sőnek jövök be. Az agronó- musnak a határban a helye, nem az irodában. Ellenőrizni . kell a munkák indulását és menetét. Délelőtt az üzemek­kel, vállalatokkal kapcsolatos ügyeket intézem, a soron levő munkákkal összefüggő' terep­szemlére megyek; meghatáro­zom a másnapi tennivalókat. Egy órakor. eligazítás. Ezt kö­vetően a brigádvezetők tájé­koztatják a tagokat a rájuk váró feladatokról. Számtalan ügy foglalkoztatja a vezetősé­get. Távlatokban is kell gon­dolkodnunk. Április van, de már a betakarításra kell gon­dolnunk, a kombájnok, a bá­lázógép. a burgpnyaszedő gé­pek előkészítőse, újabb gépek beszerzése is munkánk részét képezi. A munkaszervezésből adódó foglalkoztatási gondok megoldása, a közösben és a háztájiban végzett munka összhangba hozása, a megfele­lő döntések kialakítása: mind­mind a vezetőkre váró fel­adat. Az elnök, a főkönyvelő, a főagronómus a főkertész, a főállattenyésztő és ft műhely­vezető kéthetenként,- vágj' szükség szerint szakmai’meg­beszélései) vitatja fneg a gaz­dasággal kapcsolatos teendő két. Mennyi a munkaidő? A me­zőgazdaságban azt előre meg­határozni nem lehet — A ter­vet igyekszünk úgy elkészí­teni, hogy folyamatosan tud­junk munkát biztosítani a ta­goknak, lehetőleg a minimális­ra csökkentsük a „munkacsú­csokat”. Az elfoglaltságunk, a munkaidőnk' függ a munkák menetétől. Télen elég a nyolc óra, csúcsmunkában kevés sokszor á tizenöt óra is. Szám­talan esetben vasárnap és ün­nepnapokon is dolgozni kell. Amilyen munka éooen folya­matban van, a reszortfelelős­nek is kötelessége azon részt venni. Beszélt arról is, hogy a ké­sői tavaszodás, a „második tél” miatt a tavaszi munkák összetorlódtak: — A márciusi hideg időjá­rás miatt sok feladatot a szo­kottnál rövidebb idő alatt kel­lett megoldani. Ez bizonyos „munkacsúcsokat” eredménye­zett. Nyújtott műszakban, na­pi 12—14 órás munkával tud­tuk csak behozni az időjárás okozta lemaradásokat. Jókor jött a vasárnapi előzés. Eső­re a továbbiákban is nagy -szükség lesz, ínért ősszel és télen kevés csapadék hullott. Dúzsv Imre növényvédelmi agronómus: — Az én időbeosztásom? Hatra jövök a vegyjszerezők- kel együtt. Az élfoglaltságom? — Nincs lógás. A határ nagy részét naponta be kell járnom. \ vegyszeres gyomirtásra ki­jelölt területen, ahol . éppen dolgozunk, a munka megkez­dése előtt néhány perces bal­eset- és egészségvédelmi el­igazítása tartok minden „mé­reg” jelzésű gyomirtó szerrel kapcsolatban. Például: Erős méreg, föl ozott óvatosság, szeszes ital fogyasztása, do­hányzás tilos. A védőfelsze­relés részletezésére is kité­rek. Körülbelül fél óra a mun­kámmal járó napi adminiszt­ráció: tanácsi, orvosi bejelen­tések a „méreg” jelzésű szer­rel való kezelés esetén, a per­metezések nyilvántártása a permetezési naplóbán, a táb- latörzskönyvbe való bevezeté­se, az anyagok utalványozása. Hat éven keresztül öcsény- ből jártam ide dolgozni. Reg­gel fél ötkor keltem, gyakran este, a kilences vonattal mentem haza. Nemrég költöz­tem Mözsre. A növényvédelmi agronómus sokat tesz a szövetkezetben a vegyszeres gyomirtás érdeké­ben. Mindkét megkérdezett szö­vetkezeti - vezető magáénak vallja a tsz gondjait, jogosan élvezik.a tagok bizalmát. Ko­vács Gyula, és Dúzsy Imre en­nek tudatában képes az újabb és egyre nagyobb feladatok elvégzésére a mözsi Uj Élet Tsz-ben. — L. — Kiváló vállalat a gyógyszertári központ Tegnap délelőtt Szekszárdor., a Babits Mihály megyei műve­lődési központ márványter­mében átnyújtották a Kiváló vállalat kitüntetést a Tolna megyei Gyógyszertári Köz­pontnak. Részt vett az ünnepségen Tolnai Ferenc, a megyei párt- bizottság titkára, dr. Vígh Pezső, a megyei tanács elnök- helyettese, dr. Horváth Jenő megyei főorvos is. Dr. Vígh Dezső a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak nevében köszöntötte a vállalat dolgozóit abból az alkalomból, hogy az 1970-es évben a párt X. kongresszu­sának tiszteletére indított munkaversenyben elnyerték a megyei tanács és az SZMT által adományozott Kiváló vállalat Címet. Dr. Vígh Dezső ezt követően a vállalat huszonegy éves munkájáról, a gyógyszertárak tízszeresére emelkedett for­galmáról, a gyógyszertári há­lózat javulásáról, valamint a gyógyszerek minőségének ál­landó emelkedéséről szólt. A gyógyszertári központ ja­vuló forgalmának bizonyíté­ka, hogy 1969-hez viszonyít­va közel 10 millió -. forinttal illetve 18 százalékkál emel­kedett a gyógyszerfogyasztás, a vállalati nyereség pedig a múlt évben 67 százalékkal ha­ladta meg az előző évit. — Ha számba vesszük, hogy a vállalatnál nem volt bal­eset, tűzeset, a társadalmi tu­lajdon sérelmére elkövetett cselekmény sem, akkor el­mondható, hogy megérdemel­ten kapták meg a Kiváló vál­lalat címet, amihez ismétel­ten gratulálok és további eredményes munkájukhoz jó erőt, egészséget kívánok. — mondotta befejezésül Vígh Dezső. Ezt követően átnyújtotta dr. Boros István igazgatónak a Kiváló vállalat címről szóló oklevelet, valamint a vállalat igazgatójának és főkönyvelő­jének a végrehajtó - bizottság jutalmát. Dr Horváth Jenő megyei, főorvos a gyógyszertári köz­pont három dolgozójának az Egészségügy kiváló dolgozója kitüntetést adományozta, ti­zenheten pedig Kiváló dolgo­zó kitüntetésben részesültek. —Rá— Április végén a földeken Telefonon mefrkérdéztük né- . hány tsz-vezelötői." mennyit has?pál a mostani esőzés, hogy állnak a tavaszi ’ munkákkal? Az aparhantl Búzavirág 'Tsz- ben a héten végeznek a ve­téssel, kukoricából van még vissza 180 hold. Hamarosan elkezdik a húsz hold paprika kiültetését. A férfiak a kevert tőzegtrágya-készítéssel, az asz- szonyok a hagymakapálással és a 10 hold spenót másod­szori kapálásával vannak el­foglalva. Az őszi mélyszántást teljes egészében elvégezték, de a kevés csapadék miatt elég száraz a talaj. Nagyon kell ez az eső, az utolsó pillanatban jött a tavaszi aprómagvakra. A terv szerint haladnak a tavaszi munkák végzésével a felsőnyéki Egyetértés Termelő- szövetkezeiben. Két új Puma vetőgéo konstrukciós hibák miatt leállt, ezért kis késede­lemmel halad a kukorica ve­tése, a 760 hold kukoricából eddig körülbelül 520 holdat vetettek el. Ügy tervezik, hogy május elsejére a vetéssel vé­geznek. öt tárcsa és disztiller dolgozik a földeken, mert a nyári mélyszántások kigyomo- sodtak A kukoricaterület vegy­szeres gyomirtása is jól halad. Rosszul állnak a tavaszi mun­kák végzésével a tolnanémedi Kossu t'i Termelőszövetkezet­ben. Lassan halad a talaj­előkészítés, 30 százalékos gép- kapacitással dolgoznak, íiincs alkatrész, nem kapnak új gé­peket, műtrágya van elegendő mennyiségben. A 450 hold ku­korica- talajelőkészitését, veté­sét, vegyszeres gyomirtását májasban végzik el. Az asz- szonyok a kertészetben a haj­tatott zöldség és paprika ki­telepítésén dolgoznak, paradi­csomot. paprikát kapálnak. Minden növényfajtát elvetet­tek a dombóvári Alkotmány Tsz-ben. Kedvez az időjárás is a vetéseknek. Vasárnaptól mos­tanáig 25 mill’méter csapadék hullott. Rendelkezésre álltak a megfelelő gépek, a tavaszi munkákat időben el tudták végezni, jó magágyba kerül­tek a növények A szántóterü­let 40 százalékán gabonát ter­melnek, 200—250 holddal töb­bet, mint az előző évben. A megfelelő műtrágyamennyisé­get is biztosították. A gabona­, félék megfelelő fejlődéséhez májusban több csapadékra lenne szükség. A 25 hold ker­tészetben a palánták szabad földbe ültetése folyik. Eddig tevés eső esett Nakon. A kalászosok lassabban fejlőd­nek, a kevés csapadék hátrál­tatja a szárbaszókkenést, ter­méskieséssel számolnak. Öntö­zik a lucernát. Kiváló minő­ségű magágyba kerültek a ta­vaszi vetésű kapások. Ezekre időben esik a kevés eső is, be­mosódik a vegyszer. Szépen ki­kelt a lóbab, ettől a növénytől sokat várnak, száz holdon ter­melik. Kel a napraforgó, A vetést május 4-re fejeáik be, A gazdaságilag gyenge tSz- ekben. elég súlyos a helyzet, nagy a lemaradás a tavaszi munkák végzésében. Jó h z/4- állással — igaz, hogy sok munkával, utánjárással —, de sikerül a közösben is, a ház­tájiban is a tavaszi munkákat időben elvégezni ott, ahol eh­hez a feltételeket időben biz­tosították. (Például Felső­nyéken). Az eső mindenütt so­kat használ, különösen a ga­bonafélékre kellene még több. Kongresszusi zászlóval és a Minisztertanács és a giOT vörös vártlaizás. Iájával ki­tüntetett Nagyalíöldi Kőeíaj- és Földgáxtermelő Vállalat szegedi üzemének dolgozói az elmúlt évben 294 millió fo­rint nyereséget fizettek be az államnak. Termelési eredmé­nyük 959 ezer tonna kőolaj és 159 millió köbméter földgáz volt. A Szeged—algyői szén­hidrogén-lelőhely feji e'.'zi eső­re az elmúlt év december Sí­ig mintegy 2 milliárd forintot fordítottak. 80 új olajkutat kö­töttek be a gyűjtői Barnásokra. Képünkön: A földgázüzem új tornya.

Next

/
Thumbnails
Contents