Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-28 / 99. szám
IJj törvény a tanncsődről A lakosság szolgálatában Utolsó ülésén, mintegy a négy esztendei munka betetőzéseként fogadta el az országgyűlés a tanácstörvényt. A népképviselet legmagasabb szerve határozott arról: hogyan működjenek ezután a népképviselet alsóbb szervei, köztük azok, amelyek a legközelebb állnak az egyes emberekhez: a helyi tanácsok. A törvényjavaslat vitájában hangzott el: „tanácsok tevékenységének célja... a lakosság szolgálata. Ez adja munkájuk társadalmi jelentőségét, politikai jellegét.” Meghatározza a törvény, hogy a helyi tanácsokhoz tartoznak — és a közeli jövőben még szélesebb körben fognak tartozni — azok az államigazgatási feladatok, amelyek a lakosságot közvetlenül érintik. A jövőben szükségessé váló új intézkedéseket pedig már abban . a szellemben hozzák, hogy amit csak lehet — intézzenek helyben a községekben, nagyközségekben, városokban a tanácsok. Csupán egyetlen példa: sok Városnak, nagyközségnek voltak már korábban is olyan gondjaik, hogy a fiatalok otthon tartása, a pők foglalkoztatása érdekében szükség volna valamilyen üzemre. Azt is jól tudták a helyi vezetők, i. hogy üzem telepítése fellendülést hozna, magát a helységet is fejlesztené — ám ipartelepítésre, gyártelep létrehozására sem pénzük, sem jogkörük nem volt. Az új törvény most lehetőséget ad önálló vállalatok alapítására a tanácsoknak, s a nagyobb gazdasági önállóság révén megteremthetik hozzá az anyagi alapokat is. Mindez — lehetőség. A törvény szándéka és betűje nem a kötelező előírások rendszerén alapul, hanem éppen ellenkezőleg: kereteket ad a helyi követelményeknek megfelelő önálló munkához. Egyetlen törvénnyel aligha lehetne meghatározni mindazt, amit. több ezer településen végre lehet hajtani. A helyi tanácsok éppen azért is kapnak fokozott önállóságot, nagyobb hatáskört, hogy a helyi viszonyok ismeretében élni tudjanak vele. A törvény az egyes helyi tanácsok belső szervezetét is csak nagy vonalaiban határozza meg. Azt viszont, hogy hány tagú végrehajtó bizottságot, hány függetlenített vezetőt választ a helyi tanács, mekkora és mivel foglalkozó szakigazgatási szervezetet hagy jóvá — a tanácsoknak, a frissen megválasztott testületnek kell eldöntenie. Abban is a tanácsnak van döntési joga, hogy saját hatásköréből melyeket ad át — az ügyintézés meggyorsítása érdekében — a végrehajtó bizottságnak. Ezekben a kérdésekben a tanácsnak továbbra is döntő szava van: a végrehajtó bizottság ilyen ügyekben hozott határozatait megváltoztathatja vagy meg is semmisítheti. Olyan esetekben viszont, amikor a végrehajtó bizottság a törvényben számára előírt hatáskörében — tehát nem a tanács által ráruházott ügyekben — járt el, a tanács ugyancsak kifejtheti ellenvéleményét: ekkor a felsőbb szintű végrehajtó bizottsághoz — a megyeihez — fordulhat. önállóan is rendelkezhet a tanács. Ha a tanácstagok többsége úgy látja, hogy valamilyen kérdése helyileg szabályoznia kell, s ez semmilyen érvényes jogszabállyal nem ellenkezik — tanácsrendeletet alkothat, s ezt a helyileg szokásos módon kihirdetheti. A tanácsrendelet éppúgy kötelező az érintett állampolgárokra, mint az országos főhatóságok rendelkezései. Éppen a tanácsok önállóságának megnövekedéséből adódik, hogy több joga és kötelessége lesz ezután minden tanácstagnak. A törvény külön leszögezi, hogy a tanács minden tagjának azonosak a jogai és a kötelességei. így bármelyik tanácstag a tanács vagy a végrehajtó bizottság elé terjeszthet megvizsgálás végett •közérdekű kérdést vagy javaslatot. Ahhoz is joga van — az országgyűlési képviselők in- terpellációs jogához hasonlóan —, hogy a tanácsülésen vagy azon kívül felvilágosítást kérjen bármelyik helyi vezetőtől, illetve a szakigazgatási szervektől. A megkérdezett köteles a tanácstag kérdésére lehetőleg a tanácsülésen, s ha erre nincs mód, 15 napon belül válaszolni. A tanácstagnak joga, hogy képviselje választóit — s ez egyben kötelessége is. Rendszeres kapcsolatot kell tartania azokkal, akik a tanácsba küldték, s be kell számolnia nekik munkájáról. Az is kötelessége, hogy mindig és mindenütt' tanácstagi megbízásához méltóan lépjen fel és viselkedjék. Hivatalos személynek kell tekinteni — s hivatalos személyhez méltó magatartást is kell tanúsítania, mint a törvény kimondja: „minden politikai, gazdasági vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a nép érdekeivel, összeférhetetlen a tanácstagsággal”. Felhívás! A ha^á iiioan tanaiul-. ásza- ii v kiállítás min-.—— -xolna megyeien — járási illeme megyei — vadászati vetélkedői szerv tízünk. A vetélkedő két elméleti és gyakorlati rcs-wél áll. A feiűészukís- liez javasoljuk: Bei tóti: Vadgazdálkodás és vadászat, Szederjei: Nyúl, fogoly, fácán, Szederjei: Oz, Szederjei: Szarvas, Szabolcs: Ádám c. műveinek ismeretét. Fegyverismeretből a MAVOSZ kiadványait, valamint Hardy: Vadászoknak vadászfegyverekről című anyagokat. Ezen kívül Tolna megye vadállományáról, vadgazdálkodásáról kell tájékozottnak lenni. A gyakorlati rész légpuskával történik — céltábla lövésre. A megjelölt irodalom egy része a könyvesboltokban, könyvtárakban beszerezhető, valamint vadásztársasági elnököktől, tagoktól. A vetélkedő • járási szinteken június 15-től augusztus 1-ig tart, — járási székhelyeken — a később megjelölt időpontokban. Megyei vetélkedő augusztus 20-án Szekszár- don lesz megtartva. Részvétel .jelentkezési lapok alapján történik május 20-i határidővel. A vetélkedőn részt vehet KISZ-tag és KISZ-en kívüli korra és nemre való tekintet nélkül, — aki benevez, kivétel, a hivatásos vadászok — akinek ez főfoglalkozása. A járási vetélkedőn elért legjobb négy helyezett a megyei versenyre jut tovább. A helyezettek értékes tárgyjutalomban részesülnek, a megyei KISZ-bizoítság a megyei első helyezettet külföldi úttal jutalmazza. Kérjük a vadásztársaságok elnökeit, a KlSZ-alaps^er- vezeteket és úttörőcsapatokat« hogy kövessenek el mindent annak érdekében, hogy minél több fiatar vegyen részt e nemes vetélkedőn — és nyújtsanak megfelelő segítséget a felkészüléshez. Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Tolna megyei Bizottsága Vadászati Világkiállítási Tolna megyei Operatív Bizottság Kürti Andrást (Kisregény) Amelyik bevált, továbbra Is ott működtettük, aztán összekapcsoltuk a még frissebbekkel. Nem untatom a fejlődés részleteivel, a lényeg az, hogy az elmúlt két évtized során nemcsak a gyár, hanem városunk is a kiberno-automatizá- ciónak meglehetősen magas fokára jutott — Ezt magam is tanúsíthatom — mondom. — Nem sejtem, hogy magában az üzemben még milyen furfangos masinák teljesítenek szolgálatot, én csak a városi lila kört ismerem, mondhatom, zseniális találmány, el vagyok tőle ragadtatva. Olyan viccei vannak, hogy nevemen szólít egy vadidegen postahivatalban, és... — Igen, igen — szakít félbe a köpcös —, majd erre is sort kerítünk, de előbb néhány alapvető kérdést kell tisztáznunk. Nincs például külön városi lila kör. Legelőször azt kell megértenie, hogy nálunk nem egyes különálló készülékekről van szó, hanem a legkülönfélébb készülékek összefüggő, szövevényes, bonyolult rendszeréről. Olyan rendszerről, amely egész Aarlest behálózza. Ez foglalkozik az üzem, a város, minden egyes lakos ügyintézési feladataival, a termelés, a szállítás, az eladás, a köz- igazgatás legkülönfélébb teendőivel. Kicsikkel és nagyokkal egyaránt. Olyan rendszer ez, amelyben, különleges és összetett műveletek végzésére alkalmas elektromos agyaktól a szimpla egyfunkciós szerkezetig mindennek megvan a meghatározott feladatköre, beosztása, ha úgy tetszik, fölé-’ és alárendeltségi viszonyban állanak. Ebbe a rendszerbe beletartoznak azok az emberek is, akik a gépeket irányítják és azok is, akiket a gépek irányítanak. Világos? — Nem. Azt még csak megértem, sőt természetesnek is találom, hogy az ember irányítja a gépet. Filmen is láttam programozást Fehérköpenyes lány lukakat üt egy hosszú papírszalagra, azt egy készülék beszívja, nem tudom, mit csinál vele, de magától megindul egy eszterga és fogaskerekeket gyárt, esetleg pörögni kezd egy üvegfalú szekrényben millió kartonlap, aztán valamelyik kiesik, pont azon van rajta, hogy Budapesten hányán nem fizették ki a villanyszámlájukat. Ez rendben van. De hogy gépek irányítsanak embereket?! A fizikus elmosolyodik. • — Lám, a gőg. A természet koronájának gőgje. Hogy jönnek ahh.oz a gépek.i Jht^gjrIrányítsanak bennünket?! Pedig ez így van“szerte a világon, bár nem mindenütt olyan szinten és olyan mértékben, mint a mi városunkban. Gondoljon a villanyrendőr jelzéseire az útkereszteződéseknél, a földalatti fémkarjára, amely csak akkor engedi át, ha pénzt dobott a nyílásba, vagy akár a kávéfőzőjére, amely sípolással utasítja önt, hogy zárja el alatta a gázt Elismerem, ezek nagyon primitív esetek... Taxival jött be a hajóállomásról a szállodájába, ugye? <— Igen. — Ön közölte az automatával, hogy be akar menni a városba, az pedig utasította a sofőrt, hogy hozza be önt. Egy ember parancsolt az aútomatának, az automata parancsolt egy embernek. És mind a két ember jól járt. Az egyiknek nem kellett gyalogolnia, bőiig áznia, a másik pénzt keresett, esetleg még . borravalót is kapott. De ha már itt tartunk, hadd vázoljam fel egészen nagy vonalakban és kihagyásokkal, hogy mi minden történt, miután ön a hajóállomáson beállt a lila körbe. így valamelyest fogalmat alkothat magának az egész szisztéma működéséről. Az érthetőség kedvéért csak automatákról beszélek, mellőzve a kibernetikus készülékek, a vezérelt és vezérlő automaták, számítógépek adattárolók, korrekciós berendezések stb. tudományosan nagyon is indokolt megkülönböztetését. Amikor ön belépett a lila körbe, milyen nyelven szólalt meg? f . , — Magyarul. ' \ ■ 1 í-i Nos, a koordinátor automata az on szövegét egy fordító automatához továbbította, amely tucatnyi nyelven ért, de magyarul aligha. Any- nyit esetleg, hogy megállapítsa, milyen nyelvű a szöveg. — Pontosan így történt. Ekkor kérte a doboí a falról, hogy beszéljek valamelyik világnyelven. Németül szólt, németül válaszoltam. — Azért németül, mert közben egy alárendelt informátor automata közölte a koordinátor automatával, hogy a Magyarországon beszélt idegen nyelvek közül gyakorisági sorrendben a német és az orosz áll az élen. Ha késlekedik a válasszal- oroszul, majd angolul ismétlődött volna meg a kérdés. Ön taxit kért. A koordinátor automata kapcsolatba lépett a szállítási ügyek főautomatájával, amely a .vezérlési'körébe tartozó személyszállítási automatától tájékoztatást kért. hogy, mely taxiállomáson vannak szabad bérkocsik. Kiválasztotta közülük azt, amelyik .a legközelebb van a rendelés színhelyéhez, talán a fuvardíját 1 is kiszámította, vagy kiszámíttatta stb. stb. Tehát: informálódás, a kapott információ értékelése, az optimális változat kikeresése, döntés, a vedreit részek utasítása, a megrendelő tájékoztatása. Vegye ehhez hozzá, hogy megfelelő automaták egyidejűleg regisztrálták, elemezték a történtek finden elemét, a legközelebbi magyar látogatót rögtön németül szólítja meg , majd az automata, vagy ha Ugrásszerűen megnőne a magyar látogatók száma, kérné egy fordító automata magyar nyelvre való programozását és így tovább. Ugyanakkor ön személy szerint is belekerült a kiberno-automatika rendszerébe, a különféle vezérlő automaták memóriaegységei tárolták az ön fotóját, nevét, és folyamatosan rögzítenek minden új ismeretet, hírt önnel kapcsolatban. Egy-egy áramkört pedig az ön konstans biorezgésszámára hangoltak. Még ha tehát tíz év múlva jön is el hozzánk legközelebb, a postahivatalban, vagy bárhol, akkor is néven fogja szólítani az automata. Gondolom, bevezetés gyanánt ennyi talán elegendő. A fejemhez kaptam, zúgott, mint a méhkas., — Bevezetés gyanánt?! — Bizony — tárta szét karját mosolyogva a köpcös —, a java még csak most következik. Tájékoztatnom kell önt a meddő kapacitásról, a Törpéről, Oi^ed professzor sajnálatos haláláról, arról a keserves helyzetről, amibe kerültünk. Renate sietett segítségemre. — Nem — jelentette ki határozottan. ;— Ez így nem lesz jó. Ríi gyermekkorunktól benne élünk, de Tibinek idő kell, amíg megemészti az eddig hallottakat. Kis szünetet tartunk, azalatt ő majd kint.sétál a kertben, vagy úszik egyet. Én vele megyek, nehogy megszökjön. És utána is úgy folytatjuk, hogy előbb ő kérdezzen, tisztázzuk, ha-esetleg valamit nem értett meg, vagy nem jól értett Hans előadásából. Csak aztán térjünk rá a lényegre. Egyetértünk? Mindenki bólintott. Én a legnagyobbat. AZ ÚRHATNÁM TÖRPE ' u Lényegében minden úgy történt, ahogyan Renate javasolta. Szünetet is tartottunk, sétáltam is, úsztam is. Igaz, a szünet kissé hosszabbra nyúlt a tervezettnél, a sétát inkább menekülésnek nevezhetném, az úszást pedig kényszerű fürdőnek. Alighogy kilépünk Renatéval a garázsból, vitatkozást hallunk. A közelből, az utca felől. Tisztán kivehető egy éles, dühös, tiltakozó • gyerekhang. Renate fülel picit, beszívja a felső ajkát. — Gyerünk! — ragadta meg a karomat. — Ezek. ők! Elkapták a Kis Eriket! Behúz a közeli hangarózsacserjék közé. Ott a földre lapulunk, úgy lesünk ki az ágak, levelek, virágok közül. Én itt már azon sem csodálkoznék, ha sziú-indiánok törnének ránk. Teljes harci díszben. (Folytatjuk.)
