Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-27 / 98. szám

kerámiagyártás Szekszárdim A kelták nyomdokain Emberfejes ivóbögrék több világrészben l Jj fogalom, az APC a látóhatáron díszműüzemrész csoportveze­tője. Éppen a elektromos hajtá­sú gépen korongolt Kiss Ká­roly segédmunkás is. Kató Vilmos ipari tanuló a gipsz­formában korongolt tányért „agyusztálta”. Klézli Zsuzsan­na írókával „festett”. Amikor a bokályok a korongon el­készültek, Nyári László fület dolgozott rájuk. A nyers agyagtányért Horváth István esztergálta fémkorongon, hát­só peremén kilyukasztotta, hogy falra akaszthassák. — Szép szakma és jól is fizetik! — ezt az első önálló munkadarabjait' ügyesen el­készítő Nagy László szak­munkástanulótól hallottuk. Mint az üzem legrégibb és legügyesebb díszítőmesterét és mintatervezőjét emlegették a 19 éves Szemes Jánost. Szeri Mária és Ulbert Eta díszítők, Horváth Ida csíkozást végez, a szintén díszítő Sörös Pál szakmunkástanuló pedig mű­készen szednek ki a mérő­műszerrel is ellátott kemence végén. Ez is újabb, előtte csak egy kis villanykemencében égettünk. Egyébként nagyon nehéz az égetők munkája, különösen a nyári hőségben. S vasárnap is ott kell lenni­ük, mert a kemence fűtése nem állhat. Természetesen, a lehetőségekhez képest, igye­keznek a munkakörülménye­ken is javítani. Az égetők felváltva hét órán át dolgoz­nak jelenleg. Csatáron újfajta hőszigetelő anyagot, úgynevezett azbeszt- perlit cement, röviden: APC szigetelőlapot is kikísérletez­tek — erről Németh Imre, a vállalat igazgatója tájékozta­tott bennünket Az APC-nek nagyon kicsi a térfogata és kitűnő hőszigetelő például kemencékhez, fűtőcsövek bel­ső szigeteléséhez, villamos berendezések és készülékek szigeteléséhez, a kísérletek ta­núsága szerint. Remélhető, Termelési hitel magánszemélyeknek Ötödik esztendeje, 1965 óta ad az Országos Takarékpénztár mezőgazdasági termelési hitelt azoknak a magánszemélyek­nek, akik mezőgazdasági mű­velésre alkalmas területtel — háztáji, kert, udvar, vagy gaz­dasági épülettel — rendelkez­nek és azt növénytermesztés­sel, vagy állattenyésztéssel kí­vánják hasznos tani. Hitel ve­hető fel szőlő», gyümölcstele­pítésre és egyéb keresett me­zőgazdasági termékek termesz­tésére, .állattartás fejlesztésé­re, takarmánybeszerzésre, gaz­dasági épületek felújítására, valamint minden olyan cél megvalósítására, amelyek köz­vetve, vagy közvetlenül segí­tik az említett területeken a mezőgazdasági termelés bővü­lését. A hitelt igénybe vehetik azok is, akik mezőgazdasági nagy­üzemmel, felvásárló vállalattal mezőgazdasági termék terme­lésére szerződést kötöttek és a hitelt azért veszik fel, hogy ál­lataik számára a férőhelyeket bővítsék, vagy az állatok, vala­mint a takarmány ellenértékét kiegyenlítsék. A mezőgazdasági termelési hitel felhasználása a gazdálko­dó lakosság részéről évről év­re növekszik. Amíg 1969-ben 39 860 mezőgazdasági kölcsönt folyósított az OTP, addig 1970- ben már 45 458-at. Ezzel együtt növekedett a folyósított köl­csönök összege is, az 1969 évi 258,1 millió forintról 1970-ben 340,4 millió forintra. A mezőgazdasági termelési hitelek fokozódó népszerűsége a kölcsön segítségével elérhe­tő gazdálkodási eredmények ^mellett azoknak a kedvező fel­téteteknek is tulajdonítható, melyek mellett a takarékpénz­tár e kölcsönfajtát a lakosság­nak nyújtja. A mezőgazdasági, hitel összege elérheti a 15 ezer forintot, a visszafizetés ideje 5 évig terjedhet, a kamat’ évi 8 százalék. A termelési szer­ződést kötők további kedvez­ménye: a kölcsön 25—50 ezer forintig terjedhet, azt a ter­melők havi, negyedévi, évi részletekben, vagy a termék el­lenértékéből egyösszegben fi­zethetik vissza. A háztáji gazdálkodóst elő­segítő mezőgazdasági kölcsön, országszerte népszerű, de még­is a legtöbb hitelt Hajdú, Sza­bolcs, Borsod es Bács megyé­ben vették eddig igénybe. Ta­pasztalatok bizonyítják, hogy a mezőgazdasági termelési hi­tellel jól gazdálkodnak a köl- csönvevők. (KS) A barátság fája Szocsi egyik szépen növö fája évek óta a jóakaratéi emberek egyesülésének szimbóluma. Immá­ron hagyomány, hogy a fa alá messzi tájakról is hoznak egy kis földet azok sírjáról, akik a béké­ért és a népek boldogulásáért ál­dozták életüket. A Barátság Fáját élteti Marx sírjának földje, Sztálingrád hós védőié a Mamajev—Kurgánról, nemkülönben Buchenwald véráz­tatta földje: Franciaország, Bul­gária, Csehszlovákia, Magyaror­szág és Lengyelország elesett an­tifasisztáinak jelképe, valamint a leningrádi Piszkarjovói temető és Hirosima atomperzselte földje Is. A közelmúltban iskolások he­lyeztek új földet a fa alá — a moszkvai Kremlből, az Ismeretlen Katona sírjáról. A moszkvai fia­talok nemrég — a különféle or­szágok haladó államférfiéi. a Reischtae elfoglalói, szovjet ű-ha_ jósok, világszerte ismert tudósok és művészek „zöldelő autós .....tm­J a” mellé — szintén beolthatták a maguk kis ágát a Barátság Fá­jának koronájába. A Barátság Múzeuma ajándékot is kanott a moszkvai gyerekektől — egy régi orosz szelencét, moszkvai földdel és a Kremlét ábrázoló jelvényekkel, valamint egy, a szovjet főváros látképeit ábrá.zoló színes albumot és egy levélbe fpy'alt esküt, amely sze­rint méltó folytatói lesznek a bő­kéért és a népek barátságáért küzdők nemes ügyének. Gajda István Háry-kancsokat formál Ecsetre kívánkozik a táj Szekszárd határában, ahol a csatári szőlődombok közti Tölgy elején húzódik meg szerényen a Tolna megyei Építőanyag-ipari Vállalat ke­rámiaüzeme. A szomszédban téglagyár, s annak egyik ré­szét alakították át a kerámiák készítésére. Előtte és mögöt­te présházak fehér lenek a szőlősorok és gyümölcsösök közt a dombokon, mellette pedig új családi házakból egész lakótelep épült az utób­bi években. Több ezer évvel ezelőtt élt emberek tárgyait vetette ki a földből a környéken az eke, vagy a kapa. Erre emlékez­tetett Csíky Pál, a csatári kerámiaüzem műszaki ügy­intézője is: — A kelták használták először a fazekaskorongot. Ök kezdték el a mai Szekszárdot mintegy 2000 évvel megelőző Alisca nevű településükön a fazekasmunkát... — Elmondhatjuk tehát, hogy a Lgvelemre méltó szekszárdi vállalkozás ősi tör­ténelmi hagyományok folyta­tója. — S továbbvivője a sár­közi népművészetnek is — egészíti ki gondolatfűzésünket tájékoztatónk az irodában, ahol „mintacsokor-’ is látható az üzem gyártmányaiból. — Hová jutottak már el a sárközi motívumé tányérok, bokályok, kancsók, bögrék és egyebek? — Bécsbe, Londonba. Észak- Amerikába és Ausztráliába is, a Népművészeti Vállalat közvetítésével. Különösen az emberfejes ivóbögrék, a Háry- kancsók, a tányérok, a tálak kedveltek külföldön, idehaza keresettek a használati dísz­tárgyak, köztük a halászlés- tál, a kávés-, boros-, likőrös- készletek és hamutálcák. Megnéztük a különféle szí­nű kályhacsempéket és szel­lőzőrácsokat is. — Nemcsak díszmű, ha­nem építőipari kerámiát is gyártunk — magyarázta Tö­rök Gyula, a csatári kerámia­üzem vezetője, -r Az idén negyvenezer karámia szellőző- rácsot készítünk az építkezé­sekhez, állandóan kapunk megrendelést. Mindenféle igényt kielégíthetünk ebből, változatos formában és szí­nekben, sőt rendkívüli mére­tekben is. A telep vezetőjétől meg­tudtuk azt is, hogy mintegy negyven, zömében fiatal dol­gozót foglalkoztat a csatári üzem. Húsznál többen a dísz- műgyártásban szakmunkások, korongozók. vagy segédmun­kások. többen szakmunkás- tanulók. Ifjú népművésze is van az üzemnek: Píró Anna­mária.^ aki űj minlaelemek- kel díszített sárközi tányéro­kat és bokályokat készít. Általában még a hagyo­mányos kézi munkával ké­szítik a kerámiát, köztük a hamutá’akat, de működik már a lnbhnUásosnál jóval gyor­sabb villanymotoros koron- goló is. — Az új technológiai mó­dosításokkal termelékenyeb­bek lettünk — jegyezte meg a „világjáró” Háry-kancsók mestere, Gajda István, a ülfu ix ja ncpxxAíi.V'CSZ kedvelő karikatúrarajzaival is derűt visz a munkába. Sze­ri Ferencné, Zsödő Rózsa feladata a mázöntés. Csaknem 20 méter hosszú kemencébe jut vándorútján az ügyes kezek közt „meg­született” nyers kerámia. — Tüzelőolajjal fűtött, fo­lyamatos üzemű tolókemence — ismerteti Török Gyula. — Az elején tűzálló, samott égető tokokba rakják a má­zas. nyers kerámiát, amelyet 97C—1100 Celsius fokos tűz­szakaszon keresztültolva, már hogy az országszerte folyó ki­próbálása is sikeres lesz, és megkezdhetik sorozatgyártá­sát. A csatári üzem fejlődését Németh Imre igazgató a kö­vetkező néhány adattal is szemléltette: — 1969-ben 170 000 forint, tavaly több mint 600 000 forint értékű díszműkerámiát készítettek, az idei termelésük értéke pedig eléri majd a három­millió forintot. BALLABÁS LÁSZLÓ Gottvald Károly felvételei VOLÁN 11. sz. Vállalat szekszárdi telepére felvesz teher­és autóbusz-gépkocsivezetőket A gépkocsivezetők munkába és hazaszállításáról a vállalat ingyen gondoskodik. Jelentkezés: Szekszárd, Tarcsay V. u. 21. Munkaerő-gazdál­kodási csoportnál. (526) Részlet a kerámiaüzemből

Next

/
Thumbnails
Contents