Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-27 / 98. szám

Épülő hazánk

Egy nap a rendelőintézetben

Amiben egyedül állunk az országban — Új szakrendelések A jövő a járási rendelőintézeteké

Amikor 1960-ban, nem kevesebb, mint hárommillió forintos beruházással felépült Szekszárdon a megyei rendelőintézet, jóllehet a legkorszerűbbek között tartották számon, már átadása pillanatában is kicsinek bizonyult. Azóta méginkább úgy tűnik, mintha „összement volna” a megyeszékhelynek ez az egészségügyi komplexuma. A növekvő város, növekvő beteg- ellátására már csak kevéssé alkalmas.

Ki ne ismerné a várók, folyosók állandó túlzsúfoltságát, a legjobb esetben is félórás várakozást egy-egy szakrendelés előtt? A zsúfoltság, a tömeg, a rossz levegő idegesítő az egészséges ember számára is. A rendelőintézetet pedig többnyire sajnos nem minden esetben — betegek látogatják, akik lázasan még ingerlékenyebbek, még nehezebben viselik el az orvosig tartó út viszontagságait

Dr. Trebits Rudolf, a rendelőintézet igazgató főorvosa segítségével gyors számvetést készítünk a jelen nehézségeiről, hogy azután — egyelőre csak képzeletben — bepillantsunk a jövő korszerű egészségügyi hálózatába.

—< Kétségkívül régen kinőtte a város a rendelőintézetet. Őzük helyen vanflak az egyes szakrendelések. Újakat létesíteni évek óta esek le- falazásokkal tudunk. Még az alagsorban is vannak rendelők. A fizikotherápia, az alkoholelvonó és a hallásvizsgálati szobáknak már csak itt jutott hely. Átlagosan 1200 ember fordul meg naponta, holott az épületet 300 beteg fogadására tervezték,

— Á napi 1200 betegnek.

hány százaléka jen ssűrűviasgálatra?

jt

— Körülbelül a fele. Ennyi embernek már külön szűrőapparátusra lenne szüksége, csakhogy ez egyelőre nagyon merész álom. A nehézségeken olyan módon próbálunk segíteni, hogy a kórház szakorvosaival és az egész kórházi apparátussal teljes egységben dolgozunk. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a rendelőintézeti és a kórházi orvosok azonos kulcsszám szerint kapják a fizetésüket. Ez egyedülálló vállalkozás az országban, így megoldható — és szerintem csak így oldható meg! — az, hogy ne' legyen orvoshiány.

— Mik z későbbi tar vek?

— Sok elképzelésünk van. Régóta dolgozunk azon, hogy minél korszerűbben gyógyíthassunk. Legfontosabbnak a

Állattenyésztési Kutatóintézet Kísérleti Gazdasága, Alsótengelic, felvesz:

VILLANYSZERELŐT, MAGASNYOMÄSÜ FŰTŐT, aki vízcsőszerelési munkát is ellát.

(438)

Felvételt hirdetünk

gyors- és gépíró és adminisztrátori

munkakörökre.

Szekszárdi Bőrdíszmű

(524)

vidék megfelelő szakorvosi ellátását tartom. A jövő a járási rendelőintézeteké. Bony- hádon 1875-re felépül az új rendelőintézet, így ez a terület kellőképpen el lesz látva szakorvosokkal. A pincehelyi már meglévő egészség- ügyi komplexum valószínűleg szociális otthonná alakul, helyette Tamásiban épül rendelőintézet. Pakson 1972-re készül el a rendelőintézet, míg a szekszárdi járás járó- betdg-ellátását a készülő tolnai rendelő látja ek Ezzel nemcsak a megyeszékhely tehermentesítése oldódik meg, hanem mintegy 65 ezer beteget tudnak fogadni a Siótól kelétre eső területekről is.

Az egyes szakrendeléseket végiglátogatva, beszélgetve az ott dolgozó orvosokkal és asszisztensekkel újból meg kellett győződni arról, hogy a zsúfoltság nemcsak a betegre hat károsan, az orvos sem foglalkozhat olyan alaposan egy-egy emberrel, ahogy azt szeretné.

Nézzük csak!

Laboratórium. Szombat lévén az ajtó előtt viszonylag kicsi a turrtultus. Fél tizenkettő van. 86-an fordultak meg eddig. Fele szűrővizsgálat. Amint a főorvosasszonytól megtudjuk: hétfő és szerda a csúcsforgalmi nap, de az időjárás változásait élénken érzékelik. Esős, hűvös napokon kétszeresére ugrik a napi 100—150 fős átlag beteg- forgalom. Érdekességként említik, hogy míg a múlt évben csak egy hónapban ugrott négyezer fölé a vizsgálatok száma, aZ idén márciusban 4430 ember fordult meg.

Szemészet. A ?0. beteget vizsgálja az orvos. Márciusi legmagasabb forgalmú napjukon 124, a legcsendesebb napon 64 embert láttak el. A legrangosabb „vendég” ezen az osztályon a kartonhalmaz. A kicsi rendelő egyetlen heverőjét teljesen elfoglalja, de jut belőle a földre, a szekrények tetejére is,

Próbát teszünk. „Kiszúrunk” egy nevet a naplóból, nézzük az óránkat és a több ezer kartont. Nem egészen 2C másodperc alatt került elő a kiválasztott beteg kórlapja!

A következő karton tulajdonosáról olyan történetet mesél a doktornő, ami ugyanúgy ingerll bosszankodásra az embert, mint a véletlen szerencse feletti örömre:

— Szabó néni nem betegként jött hozzánk, csupán szemüvegét kérte cserélni. Sima szűrővizsgálatnak tűnt, ám a néni rosszul lett. Lefektetni nem tudtuk a szűk rendelőben, A szomszéd szobába vittük, ahol kiderült, hogy agyembóliát kapott. Ezer szerencse, hogy mindez itt történt, egy szűrés alkalmával.

A kartonhalmazzal későbbi utunk során is mindenütt talánkoztunk, minden rendelőben tengeri kígyóként terjeszkednek az amúgy is szűk, kicsi szobákban. A későbbi tervek szerint az alagsorban kialakítandó központi tárolóban kap helyet egy gyűjtőkartonrendszer.

Kevés a pénz, nincs lakás, törvényszéki vizsgálati kérelem, alkoholeivonó-kúra — ideggondozás. Megközelítően 600 gondozott, utókezelés alatt álló beteg nő és férfi várakozik idegszakrendelésre.

— Igen. Rohanó korunk embere leginkább itt keres védelmet ideges panaszaira. Sajnos ritka az olyan eset,

amikor nem indokolt a szak- vizsgálat. Megszoktuk már a nagy forgalmat, és ha tudjuk is, hogy kint még sokan várnak, mindenkit meghallgatunk. Gyakran magában az odafigyelés is segít. Az alkoholelvonó kúrára kötelezettek is sok munkát igényelnek, és — bár javul az arányuk — akad utánpótlás. Évente körülbelül 20—25 százalék a gyógyítási arány. — Summázza az osztály munkáját az idegszakorvos.

Mosolyogva folytatja:

— Nem szabad elfeledkezni az „ünnepi szektáról’ sem. Azokról a páciensekről, akik kettős ünnepeink után látogatnak meg bennünket, vagy az ellenőrzések során bukkanunk rájuk alkoholos állapotukban.

A gyermek idegszakrendelésen mindenekelőtt az tűnik fel, hogy sehol sincs fehér bútor, megszokott orvosi környezet, helyette világosra pácolt modern heverő, fotel, asztal, élénk függönyök, játékok.

A kislány, aki az előbb még ijedten csimpaszkodott édesanyja karján, most vidáman trécsel az orvossal, a pszichológussal, és az asszisztensnővel.

— Egyszer volt egy mackó, elment sétálni, és találkozott a sündisznóval... — meséli a jól ismert történetet vékony hangocskáján, miközben szakemberek megállapítják, hogy Andrea nem beszédhibás, csupán korának jellegzetes hadarása a szülői ijedelem oka. A gyermek idegrendeiésen tett látogatásunk legfigyelemre méltóbb tapasztalata, hogy néha nem a gyereket, hanem a szülőt kellene kezelni, túlzott féltése és az ebből adódó helytelen nevelési módja miatt.

Folytathatnám a beszámolót a többi szakrendelés tanulságaival, a hallásvizsgálatok újszerű módjaival, vagy akár az ..elvonósokkal” történt beszélgetéssel, akik kedvenc italukkal surrannak le apomorfin kúrára, vagy emlékeztető kezelésre.

Bennünket mégis az érdekelt leginkább, amit dr. Trebits Rudolf csak később, az épületből kiérve árult el:

— A rendelőintézettel szemben, vele párhuzamosan épül majd az új szárny. A negyedik ötéves terv végére elkészül, hatmillió forintos költségráfordítással.

Ha a bővített, újjáépített rendelőintézeten kívül elkészülnek a járási szakrendelők is, a megyeszékhely minden bizonnyal maximálisan tudja kielégíteni a korszerű betegellátás nagyon is reális, szükségszerű követelményeit.

Betegek és orvosok nem kis örömére.

RADICS ÁGNES

SZOBAFESTŐ és MÁZOLÓ munkái vállal

a Gyimki Építőipari Ktsz, a megye területén.

(463)

Algyői olaj

A magyar szénhidrogén-progra m megvalósítása alig egy évtized alatt megváltoztatta a dél-alföldi tájat. A Szeged környéki tanya- világban, legelőkön, szántóföldek en egymás után magasodnak a fúrótornyok. 1950-ban Algyön — vagyis a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi ü zemében — Ti négyzetkilométer területen mindössze egy ideiglen es tankállomás dolgozott, hús: emberrel. 1979 végére az algyői szénhidrogén-medencében már 300 kút termeli és az olajkutakat 150 kilométer hosszú csővezeték kő- lőtte össze a tankállomdsokkal. Megkezdte termelését az új földgázüzem is, s a nemrégen elkész ült csővezetéken elindult az olaj Százhalombattára. A III. ötéves terv időszakában. I960, óta több mint kétmilliárdot ruháztak be Algyön es az idők során iBO0-ra nőtt az itt dolgozók száma.

De az algyői olajmezö fejlesz lésének e néhány év csupán a kezdete volt. A föld mélyének ki ncseit az idén és a kővetkező években is rendkívül gyors ütem ben kívánjak feltárni. Csak ebben az esztendőben több mint 500 m illiú forintot költenek az olalfnezti termelésének fejlesztésére. Rövides en megkezdi teljes üzemű termelését a földgáz-üzem, amely az olajjal együtt feltörő kísérő gazokat dolgozza fel közvetlenül ha sznositható gázzá. Egyidejűleg megkezdik egy másik gázüzem ép itését is; ez csak a gáztermelésre kiképzett kutak termelését dolgo zza majd fel. Befejezik a hatalmas javító-karbantartó központi telep kialakítását. Ennek szomszédságában épülnek fel a szociális és kulturális létesítmények, kiépül az olajgyüjtö és szeparáló tankállomások végleges rendszere, valamint a központi gyüj tőállomás.

A termelő kutak számát 1971- ben több mini hatvannal növelik. Ahol lehetséges, úgynevezett szelektív kutakat építenek, ezeknél ugyanabból a kútból, két kii lön csövön egyszerre két rétegből termelhetnek olajat és földgázt. Ar idén már csaknem egymillió tonna olajat, mintegy 400 millió köbméter földgázt. 20 ezer tonnányi propán-bután gázt és egyéb szénhidrogén-terméket ad a: országnak Algyő.

Korszerű berendezések a szegedi olajvidéken.

(MTI — foto)

Dűlőnevek

Naponta elmegyünk történelmi emlékek mellett. Ott és olyankor is, ahol és amikor egyáltalán nem gondolt nánk Ilyesmire. Sőt, ilyenek földjén taposunk.

A régmúltat őrző dűlők, határrészek neveiről van szó. A mai Sárköz, ezt mindenki tudja, Öcsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék és Báta községeket jelenti. Egykor azonban jelentette még Ebest, Szomfo- vát, Csatát, Étét és Lajvért is. Megannyi elpusztult falu máig élő neve, melyek közül Ete például egyedülállóan értékes régészeti leletekhez juttatta a kutatókat. E sorok írója Vas megyei gyerekkorából emlékszik egy Kalingya nevezetű táblára, melyhez a szokásos várlegendák egyike fűződött, de amelynek földjéből az eke csakugyan sűrűn hozott elő téglatörmelékeket. Lapunk egyik — felsőnyéki születésű — munkatársa tíz perces töprengés árán a következő helyneveket, elsősorban dűlőneveket tudta elősorolni falujából:

Kutfejes, Aladár, Bonta, Kollát, Döbrönte, Bozót, ■ Paphalála, Páskum, Paprét (ahol Wosinszky Mór is ásatott), Hegyhát, Váralja, Szabadföld, Rebeci. Fürgedi ragál, Hosz- szúvölsv, Erzsébetként. Isnán- kut. Vérmező, Tükrös: Kenderföld. Pogánvgödür és Szabadsághegy, mely utóbbival kapcsolatban az ít büszke mondás járja Felsőnyéken, hogy:

— Nálunk' előbb volt Szabadsághegy. mint Budapesten!

Valószínűleg kevesen tudják, hogy a szekszárdi tejipari telep valamikor egészen más tevékenység színhelye volt, mint ma és Jajdombnak nevezték. Ugyanis itt zajlottak az akasztások. A Görögszó elnevezés mögött sem „szó”, hanem „aszó”, rejlik, ami időnkénti vízjárást jelent.

Miért érdemes minderről szót ejteni? Nagyon szép feladatot jelenthet a felvirágzóban lévő helytörténet kedvelőinek az ilyen dűlő- és helynevek összegyűjtése. A történészeknek, nyelvészeknek, néprajzosoknak pedig forrásmunkát, méghozzá olyan forrásmunkát melyek megalko- tása minden évvel nehezebb lesz. A nevek hosszú életűek ugyan, de fogynak. Részben meghalnak azok az idősebbek, akik még valamennyit ismerik, részben pedig itt is hat a mezőgazdaság szerkezeti átalakulása. Ahol a nagyüzemi táblák kialakultak, ott belátható időn belül végérvényesen eltűnhetnek a különböző, ízes és történeteket is őrző nevek, hogy I., II... . és hasonló tábla elnevezéseknek adjanak helyet.

Somogy megye már megelőzött bennünket a hasonló gyűjtőmunkában. Nálunk idáig csak dr. Szabó Ferenc dolgozta fel Nagvkónvi földrajzi neveit és Decs. Dunaszenf- gvörev, Bonyhád és Tamási vonatkozásában született néhány próbálkozás. .Tó lenne, ha számuk szaporodna.

(ordas)