Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-27 / 98. szám

1971. április SO—május 9 Tolna megyei szakszervezeti napok | Kérdezzen* válaszolunk! Az új lakásrendeletek értelmezéséről A Szakszervezetek Tolna me­gyei Tanácsa, a szakszerveze­tek XXII. kongresszusa tisz­teletére április 30 és május 9 között megyei szakszervezeti napokat rendez. Sem az or­szágban, sem a megyében nem rendeztek még ilyen formában szakszervezeti ünnepséget. A tíz napig tartó gazdag, rangos programsorozatban nemcsak kulturális, hanem mozgósító, agitációs rendezvényekre is sor kerül. Az ünnepélyes megnyitó napján délelőtt Szekszárdon, a megyei művelődési központban nyitják meg megyénk üzemei­nek termékeit bemutató kiál­lítást, melyen tizennégy vál­lalat, üzem mutatja *be az ér­deklődőknek tci mákéit. Április 30-án, este 19 óra­kor a megyei művelődési központ színháztermében kerül sor az ünnepi meg­nyitóra, melyen Illyés Gyula: Bölcsek a fán című darabját mutatja be a Pécsi Nemzeti Színház. Tolna megye hét szakszer­vezeti fotoklubja negyven ké­pet állít ki a mázai művelődé­si házban, melyet május 1-én 10 órától lehet megtekinteni. Izgalmasnak ígérkezik a szak- szervezeti irodalmi színpadok megyei bemutatója, melyen a Bonyhádi Cipőgvár két cso­portja, a Tolnai Selyemgyár, a Simontornyai Bőrgyár és a Paksi Állami Gazdaság iro­dalmi színpadai adnak műsort. Május 2-án délelőtt 10 órakor Szekszárdon, a megyei műve­lődési központ előtti sétányon négy szakszervezeti fúvószene­kar ad térzenét. Hőgyészen, a művelődési „A honvédelmi ismeretek ok­tatásának eélja, hogy a tanuló ifjúságot helytállásra, áldozat- készségre, a hazai iránti köte­lesség teljesítésére nevelje és a honvédelmi feladatokra előké­szítse”. (Idézet a művelődésügyi miniszter 1641968, Mk.15 MM. sz. Utasításából a honvédelmi is­meretek oktatásáról.) Ezzel az idézettel kezdődött a bölcskei általános iskola forgatókönyve, amelyet a já­rási tanács művelődésügyi osztálya megbízásából rende­zett bemutató foglalkozásra készített. A bemutatón részt vettek a paksi járás általános iskoláinak igazgatói, honvé­delmi felelősei, testnevelő ta­nárai, a járási tanács és az MHSZ megyei vezetőségéhek képviselői. Jól választott a járási mű­velődésügyi osztály, amikor a bölcskéi iskolát jelölte ki er­re a feladatra. Ebben az isko­lában több éves hagyománya van a helyesen értelmezett és jól végzett honvédelmi neve­lő és felkészítő munkának. Már évekkel az idézett hatá­rozat megjelenése előtt jól, működő honvédelmi szakkö­rök voltak az iskolában. Me­gyei szinten is kiemelkedő munkát végzett Inotai Árpád a rád ids-. Mérges István a lövész-szakkör élén. Ezek a pedagógusok az iskolai mun­kán ' kívül részt vesznek az MHSZ klubjaiban foglalkozta­tott sorkötelesek előképzésé­ben is. E munkájukért több­ször részesültek elismerésben. Rajtuk kívül még többen dol- foznak lelkesen a tartaléko­sok klubjában, köztük az is­kola igazgatója is. Ilyen hagyományok mellett biztos volt, hogy sikerrel szer­vezik meg a bemutató honvé­delmi napot, amelyből köve­tendő példaként is érdefhes Hjemelni néhány mozzanatot. házban május 2-án délután 3 órakor művészeti csoportok — felnőtt és gyerek tánccsoport- tok, irodalmi színpadok, ének­karok — megyei bemutatóját tartják. Az amatőr tánczene­karok megyei vetélkedőjét két fordulóban bonyolítják, május 2-án este 8 órakor, a simon- tornyai művelődési házban lesz az első forduló- a dombó­vári vasutas művelődési ház­ban május 7-én 19 órakor ke­rül sor a második fordulóra. A programsorozat egyik kiemelkedő eseménye a május 3-án délelőtt 10 órakor kezdődő tudomá­nyos tanácskozás lesz, melyet Szekszárdon, a műve­lődési központban rendeznek meg. Kottái Gyula, a Szakszer­vezeti Elméleti Kutató Intézet igazgatóhelyettese az üzemi demokráciáról tart vitaindító előadást, melyet négy korrefe­rátum és vita követ. Május 4-én Szekszárdon nyugdíjasok baráti találkozóját, délután 3 órakor pedig a m-‘zai művelő­dési házban üzemi fiatalok versmondó versenyét rendezik meg. Propagandafelelősöknek a Bonyhádi Zománcgyár klub­könyvtárában szerifeznek an­kétet május 5-én, délelőtt 10 órai kezdettel. A szakszervezeti bizalmiak tanácskozását száz fő részvételével tartják a me­gyei művelődési k »pontban május 6-án délelőtt 9 órakor. Szintén kiemelkedő és jelen­tős program lesz a munkásnők találkozója, mely május 7-én délelőtt fél 10-kor kezdődik Tolnán, a művelődési központ­ban. A munkásfiatalok találko­zóját a Bonyhádi Cipőgyár Ezek egyike a rendezvény jelentőségét kiemelő külsősé­gek megteremtése. A zászlók­kal feldíszített sportpályára indulók hangjaira vonultak be a bemutatón részt vevő két osztály tanulói. Az úttörőcsa­pat zászlaját a Himnusz hang­jaira vonták fel az árbocra. Ezt a mozzanatot az őrs- és rajvezetők jelentésadása, a részvevők üdvözlése követte. Az iskola igazgatójának üd­vözlő szavai után a nevelők zárt rendben vezették el cso­portjaikat a különböző foglal­kozási helyekre. Meg kell em­líteni, hogy a tantestület min­den tagjának volt feladata. Amíg a VII. osztály egy- egy raja a rajverseny során a sportpálya körül elhelyezett, különböző akadályokat küz­dötte le, a többi egy-egy ne­velő irányításával alaki fog­lalkozáson vett részt, majd éneklés, játék következett, ahogyan azt a forgószínpad- szerűen beállított program előírta. A menetvonalon a követke­ző akadályok voltak: árok- ugrás; függeszkedés vízszintes kötélen; kézigránát-célbado- bás; egyensúlyozás gerendán; „botlódrótos aknamező” le­küzdése; sebesültszállítás ké­zen. A bemutatót követő vitában a rajok létszámát illetően kü­lönböző vélemények hangzot­tak el, de abban egységes volt az állásfoglalás, hogy az egy­mást segítő, kollektív szellem kialakításában a rajverseny­nek nagy szerepe van. Ugyancsak összetett foglal­kozás keretében zajlott a VIII. osztályosok programja is. Az ő részükre lőelméleti ismere­tek oktatása, irányzókészülék­kel való gyakorlás, célratartás, a biztonsági szabályok aktar klubkönyvtárában cartjak 8- án, délelőtt 10 órakor. „Ünnepelj velünk” című mozgalom legeredményesebb megyei résztvevőinek bemuta­tó gálaestjét láthatják az ér­deklődők májú? S ári 20 óra­kor a Simontornyai Bőrgyár művelődési házában. Ezt a rendezvényt az SZM r es a megyei művelődési osztály kö­zösen szervezi. A szocialista brigádok szellemi vetélkedőjét — melyen tizenhat brigád versenyez — májas 9-én 9 órakor tartják a megyei művelődési központban. A brigádok vetélkedőjének elődöntője 6-án lesz Pakson. A sportrendezvények sem maradhatnak ki a sokrétű programból, így május 9-én reggel 9 órakor Szekszárdon, a sportszékházban tartják az asztaliteniszezők férfi és női egyéni döntőjét, a kispályás labdarúgó-bajnokságot és a férfi tekeversenyt a városi sporttelepen, a sakkversenyt pedig a megyei művelődési központban rendezik meg. A Tolna megyei szakszer­vezeti napok záróünnepsé­gét május 9-én 14 órakor tartják Szekszárdon, a Ba­bits Mihály megyei műve­lődési központban, melyen Schrottner Károly, az SZMT vezető titkára átadja a díjakat és az ajándékokat a vetélkedők győzteseinek. Ugyanezen a napon délután 3 órakor a megye öt helységé­ben — Tolnán, Hőgyészen, Bonyhádon, Dombóváron és Simontornván — ifjúsági tán­cos délutánt rendeznek. tása, majd lövészet bukóalak­ra és céltáblára — szerepelt a programban. A feladatok végrehajtása után egymást váltotta a két osztály. A bemutató honvédelmi nap megrendezésében dicséretesen részt vettek a tsz-ben dolgozó MHSZ-tagok is, akik elsősor­ban a lőtéri foglalkozás leve­zetésében nyújtottak segítsé­get. Általános elismerést vál­tott ki az általuk készített puskabefogó állvány, amelyet az előkészítő lőoktatásbán használtait fel. Kovács Zoltán iskolaigazga­tó elmondotta, hogy Bölcskén sem önmaguktól alakultak ki a honvédelmi nevelő munka feltételei. Az iskolában folyó, de az egész községre kiterjedő honvédelmi munka, a szüksé­ges feltételek megteremtése széles körű társadalmi össze­fogás eredménye. Nincs olyan szerv a községben, amelynek ne lenne része a lőtér és a 16- csamak építésében. Sokakat meglepett, hogy olyan meny- nyiségű légpuskával és egyéb oktatási anyaggal rendelkez­nek, mint kevés iskola. Mind­ezek előteremtésében része van az iskolának, az úttörő- csapatnak, de az MHSZ-nek, a községi tanácsnak és a ter­melőszövetkezetnek is. Ezek a lehetőségek mindenütt adot­tak, csak legyen, aki felismeri és kihasználja, mint ahogyan Bölcskén teszik. Befejezésül elmondható, hogy hasznos munkát végzett a bölcskei iskola tantestülete, a közreműködő MHSZ-tagok a bemutató rendezésével, jó és sok módszerbeli segítséget ad­tak a járás többi iskolájának, pedagógusainak az iskolai honvédelmi napok megrende­zéséhez. TAKÁCS ANDRÁS — A szomszédos állami bérla­kások felmérése során a felmé­rők közölték a bérlőkkel, hogy július 1 után az eddigi 20—30 fo­rintos havi lakbér helyett 170— 180 forintot fognak fizetni. Ezek a lakások komfort nélküliek! Le­hetséges, bogy a bérük ilyen mértékben megváltozzon? A tá­jékoztatásokból úgy tudom hogy a komfort nélküli lakások bére júli­us elsejével sem nllvekszik. Ha nem változik a komfort nélküli lakások bére, akkor ezeket mi­ért kell felmérni? Ha a lakások valóban kom­fort nélküliek, úgy 1971. július elseje után sem változik a bé­rük. A lakóknak továbbra is a jelenlegi lakbérrel meg­egyező összeget kell fizetni­ük. Tehát, ha valóban kom­fort nélküli lakásról van szó a tájékoztatás helytelen volt A komfort nélküli lakáso­kat különben azért kell fel­mérni, mert meg kell állapí­tani a bérbeadás útján hasz­nosított lakások pontos szá­mát. Erre a központi szervek informálása, továbbá a ház- kezelőségek nyilvántartási kötelezettségei és egyéb, a ké­sőbbiek során jelentkező fel­adatok miatt van szükség. A felmérés célja még az is, hogy bérlőcsere, felújítás, vagy át­alakítás esetén a lakásban be­következő minőségi változás miatt meg lehessen állapíta­ni az új bért A jogszabály kötelezően ír­ja elő a komfort nélküli laká­sokkal rendelkező bérlők tá­jékoztatását !s. Ezt pedig fel­mérés nélkül nem lehet pon­tosan elkészíteni. A lakbér­közlési kötelezettség termé­szetesen az állampolgárok tu­lajdonában álló lakásokra is vonatkozik. — A tulajdonomban lévő lakó­házban bérld Is lakik. Lakbére Igen alacsony. Mindössze 40 fo­rint havonta. Ez az összeg, még a karbantartási munkákat sem fedezi. A kérdésem az volna, hogy mit lehet tenni, hogy a bér a reális szintet elérje? A kérdésből nem állapítha­tó meg, hogy a lakás kötött, vagy szabad rendelkezésűnek minősül Ez lényeges dolog; mert mindkét esetre más bér­megállapítási szabály vonat­kozik. Válaszolni úgy lehet, ha előbb tisztázzuk, hogy mit jelent a kötött bérű és a sza­bad bérű meghatározás. Kötött bérűnek kell tekinte­ni azokat a lakásokat ame­lyekre a bérleti jogviszony 1953. április 1. napját meg­előzően, bármilyen jogcímen keletkezett, továbbá azokat a lakásokat, amelyeket 1953. áp­rilis elsejét követően az ille­tékes lakásügyi hatóság ki­utaló határozata alapján vet­tek bérbe. Szabad bérűek azok a laká­sok, amelyeket 1953. április elsejét követően a bérbeadó szabadon adott bérbe. A kötött bérű lakások bérét a hasonló, és azonos komfort- fokozatú állami lakások béré­vel megegyezően kell meg­állapítani. Ebben az esetben a bérbeadó elhatározásától függ, hogy megemeli a bért, vagy sem. A szabad bérű lakásokra vo­natkozóan a szabály az, hogy a bérbeadó elhatározásától függ a bér megállapítása, amely azonban nem halad­hatja meg a hasonló komfort­fokozatú állami bérlakásra megállapított díjtételek két­szeresét. Azokban az esetekben, ha a személyi tulajdonban álló bér­lemény komfort nélkülinek minősül, nincs mód a bér megemelésére amíg á bérbe­adó a lakás minőségén hem változtat — valamely kom­fortkategória minőségi szint­jét el kell érni — vagy a bér­lő ki nem cserélődik. Ha komfortváltoztatás történik, úgy a hasonló állami lakás komfortfokozatára megálla­pított díj kétszeresét lehet maximum kérni. Abban az esetben, ha bérlőcsere törté­nik, az új bérlő részére a komfort nélküli lakás eseté­ben maximum 2,40 forint (négyzetméter) havi bér két­szereséig állapítható meg az új bér. A népgazdasági érdek és a2 egyéni érdek is azt diktálja, hogy az ország lakásállomá­nya — a tulajdoni jogviszony­tól függetlenül — minél kor­szerűbb legyen. Ezért helyes az a törekvés, hogy béreme­lést úgy lehet végrehajtani, ha a lakásban előbb minősé­gi változás következik be. — A házamban lakó bérlő 65 négyzetméter alapterületet hasz­nál. Kizárólagos használatában 2 szoba, egy konyha, előszoba« kamra helyiség áll. Ezen túl az épület folyosóján — tornácán —■ fedett helyen veheti a vizet« Ezen a fedett folyóson lévő WC-t használhatja. Kérdésem az, hogy a lakás milyen kom« fortkategóriába sorolható? A szóban forgó lakás kom­fort nélküli, mivel a félkom­fortos lakásnál a lakáson be­lül fürdőszobának, vagy WC- nek kell lennie, valamint a vízellátást is a lakáson belül kell biztosítani. A komfort nélküli lakás iá- mérvei az alábbiak: 1. 12 négyzetmétert meg­haladó alapterületű szoba, fő­zőhelyiség, továbbá a lakáson kívüli WC. 2. Egyedi fűtési mód. 3. Valamilyen vízvételi le­hetőség. A felsoroltakon túl még rendelkezhet a lakás egyéb helyiségekkel — például: ve­randa. közlekedőhelyiségek, stb —, de ezek a komfortfo­kozat szempontjából nem dön­tő tényezők, nem jelenthetnek fokozatváltozást. A kérdező levelében meg­említi, hogy 1970. májusában a Népszabadságban megje­lent Cikk, a jelenlegitől elté­rően határozta meg a kom­fort fokozatokat. Ez a cikk a lakásügyi rendelkezések előtt jelent meg. Az új rendelete­ket 1971. február 8-án hirdet­ték ki. A lakásbér-megállapí- tás szempontjából természe­tesen eszerint kell eljárni. Konfekciós varrónői mun­kakörbe dolgozókat fel­veszünk. K étműszakos termelés, egy hónapos betanulási idő, fix bérrel. Jelentkezés: Tolna, Marx K. u. 136. (525) Honvédelmi nap az iskolában Bemutató foglalkozás Bölcsben

Next

/
Thumbnails
Contents