Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-03 / 79. szám

▼YTVYTYTT’ f *TTYYY"*YT*TT*YYTVYVYTYYYYVVVVYYVYYWYVYYVVVYYfrrVYYYTY fTYVTTTYTTTYfTTTYYTYTTTTTTYVTTYYYYTVTY'YTTTYYYTYYfYYTYYYyTYTY % :: $ < 4fc s db $ £ $ 26. — — Te pedig, mit iszol? — Ami van. — Minden van. Én most a whisky híve lennék. Ott állnak a díszkőt előtt. Darnógyöngyei las­san forgatja a díszkőt forgó részét és amikor a megfelelő csap fordul elé, megnyom egy gombot. Erre egy pohár a csap alá ugrik és a csapból tedefolyúk whiskyvel. Luciánó megérti a szisztémát. — Akkor én tejet kérek. Darnógyöngyei tovább forgatja a díszkutat. Ezalatt Margit odakint a miliőgép előtt gon­dolkozik, hogy melyiket szeresse? Végül meg­nyom egy gombot. Megáll a drink-szoba ajtajá­ban és felsikoltva összecsapja a kezét. Erre nem számított: a szobát ugyanis könyvtárszobának és pipatóriumnak rendezte be. Mennyezetig érő könyvállványok, dugig, de szép rendben, külön­féle könyvekkel, kódexekkel. Az egyik falon kü­lönféle képek, díszes keretekben. Margitét ez lepi meg legjobban. Odamegy és nézi a képeket. Darnógyöngyei észreveszi és tudja, hogy ma­gyarázattal kell szolgálnia. — Picasso, az meg ott Chagall. Az meg ott Osontváry. — Eredeti? — Magától értetődik. Margit csodálkozva és gyönyörködve szemléli a képeket, a könyvtár értékesebb darabjait, me­lyek között például ott van a Bécsi Képes­krónika is. Darnógyöngyei pedig a háta mögött, pohárral a kezében, készséggel várja az alkal­mat, hogy újabb felvilágosítással szolgálhasson. Luciánó ez alatt poharával a kezében lassan átmegy a biedermaier-szobába és ott magába- roskadva leül. Margit és Darnógyöngyei hamarosan észre­veszi, hogy Luciánó kiment. Látják is, amint szo­morúan ül a biedermaierben. — Mi baja. miért ilyen szomorú? — tuda­kolja Margittól Darnógyöngyei. Margit lengyint: — A piruláik miatt. Azért jött haza, hogy a hivatásának éljen. Azt mondta nekem, befejezte a küldetését, sőt még tői is teljesítette— tudja, ez az utolsó előadása. Amíg a világot jártuk és ő robbantotta a kaszinókat, a bankokat, éjszakán­ként, amikor fáradtan hazajött, mindig arról be­szélt nekem, hogy majd itthon __ hogy majd m ilyen remek felszerelést vesz a társulatnak..., hogy majd újra turnézni fognak és majd az övé lesz megint a szünet előtti utolsó szám. Hát ezért szomorú. Darnógyöngyei élgondolkozik, aztán szét­tárja kezét. — Az a világ elmúlt. Margitka. A történelem kerekét nem lehet visszafele forgatni. Az a fajta cirkusz, amilyen a miénk is volt, csak a mun­kában elfáradt embereknek jelentett felüdülést. De ma már nincs fáradt ember, nincs munka, ezért aztán cirkusz sincs. Luciánó pedig már félálomba merül, kezé­ben a pohár tejjel. — Azt hiszem, most ismét magán a sor, Margit, mert nem lehet, hogy hősünk ilyen szo­morú legyen. Magának kell hatni rá, s be kell vezetnie őt ebbe az új világba, ebbe a gondtalan létezésbe. Magának kell elérnie, hogy újra meg­találja a helyét közöttünk. — Nem tudom, mit tehetek, fogalmam sincs. — Gondolkozzék... Mi volt az, ami mindig átsegítette magukat a nehézségeken? • Margit szégyenlősen lehajtotta a fejét. — A garmmatényező... Margit leült Luciánó mellé, de Luciánó már elaludt. A lány gyöngéden kiveszi kezéből a már üres tejes poharat. Luciánó erre felébred. Ott ül a falusi csárda belső termében és a pincérnő valóban gyengéd, de inkább szánakozó mosollyal veszi el a poharat az alvó vendégtől. Luciánó megtöri; a szemét és feláll. Túlságosan közel merészkedik a biliárdasztalhoz, Szántódi így nem tud lökni. — Mit áll itt, kérem? — Bocsánat. Luciánó jobban körülnéz. Az ember, aki a kis táblán írja a találatokat, jobban megnézve, Zima Jenő. Rogers a sarokban alszik. A többi szereplő is felismerhető az ivóban. De mindez már tulajdonképpen mellékes, Luciánó képzele­tét, szívét, lelkét már csak a pincérnő köti le. Amikor kimegy, a bohóc is kisomfordál utána. Kint a nagyteremben vidáman falatozik a társaság, ö pedig csak a pincérnőt figyeli, aki újabb kivinni valókat rak a tálcára a pultnál, s amíg a csapos a borokat tölti a poharakba, sa­játságos bájjal várakozik, kissé a pultra dőlve. A pincérnő: Margit. A bohóc éhes, sóvár vággyal nézi, aztán oda­megy mellé. Merészen szembefordul vele: — Kisasszony, szereti a cirkuszt? — Nem nagyon. Van itt nekem elég cirkusz. Luciánó még nem adja fel: — Megtisztelhetem egy jeggyel a holnapi előadásunkra ? A pincérnő köziben megkapta a tele pohara­kat és fel is rakta már a tálcájára. — Mt kezdjek én egy jeggyel? A bohóc szomorúan marad a pultnál, szembe­fordulva az ivóval, kissé a pultnak dől. A társulat eszik. Darnógyöngyei megtörli a száját és előveszi a kis wertheimkasszát, hogy mennyi p.énz van benne. Nem sok. Bent, a’ másik teremben folyik a játék, a golyók koccannak, harsány nevetés harsan. Kint már este van. Az országúton egy trak­tor húz el, vaskos pöíögéssel és dübörgéssel. A pincérnő visszajön, megáll Luciánó mel­lett, de alig vesz róla tudomást. Bemondja a csaposnak, hogy mit kér. — Két fél kevert, egy nagyfröccs. Aztán csak úgy, mellékesen odafordul a bo­hóchoz: — De két darab jegyet adhat, ha jó akar lenni, mert a vőlegényemmel együtt szívesen el­mennék. holnap úgyis szabadnapos vagyok. Az utolsó tőrdöfés. A védhetetlen. A böhóc szinte rezzenéstelenül nyúl a belső zsebébe és egy csomó jegy közül kihúz kettőt. Még egv mo­solyfélére is futja erejéből. — Parancsoljon. Az első sorba. — Köszönöm. A lány érzi, hogy valamivel meg kell há­lálnia. — És maga is fellép? — Igen. Én vagyok a szünet előtti utolsó szám. — Légtornász? — Nem. Bohóc vagyok. — Gondolhattam volna.' A bohóc megindul kifelé a csárdából. Út­közben odaveti Darnógyöngyeinek, aki még min­dig aggályosán számolja a pénzt: — Megetetem az állatokat. Darnógyöngyei csak bólint, hogy nagyon he­lyes, de valaki. Max, az állatidomár kiemeli a fejét a tányérból. — A medvének ne adj semmit, kóliliás. Ben1^ a faluban harangoznak. Az ut másik oldalán két férfi kerékpárt tol egymás mellett és beszélgetnek. Elnyeli őket az éjszaka. A bohóc rágyújt egy cigarettára. — Vége - ' t AAAAAA4.A AAAAAAAAAAAAA A A AAAAAA AAA A A A A* A A * * * * A4AAAAAAAAA A.IAAAAAA AAAAAAAi AAA.AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA« . XIV. sz. Autójavító Vállalat felvételre keres: Ingyen szakmát szerezhet! 1 FÖ PORTÄST. 1 Fő MŰHELYT AKARITŐT, 1 FŐ ÁRUFORGALMI ELŐADÓT (férfi munkaerő). Vállalói költségén Jelentkezni- lehet: Szekszárd, Tolnai u. 2. rövidített (94) személy- és teher­A szekszárdi Garay János Mg Tsz (Tolna m.) pályázatot hirdet gépjármű-vezetői FÖMEZÖGAZDÄSZI ÁLLAS AZONNALI BETÖLTÉSÉRE. TANFOLYAMOT Az állás betöltéséhez egyetemi végzettség és legalább’ 5 éves szervezünk. A tanfolyam idejére fizetést biztosítunk! nagyüzemi gyakorlat szükséges. Fizetés a 2/1970. MÉM sz. rendeletben foglaltak szerint. JELENTKEZÉS: 1971. április 20-ig, A tsz 2. kategóriába tartozik. Lakást biztosítani nem tudunk. VOLÁN 11. VÁLLALAT, Szekszárd, Tarcsay u. 21. sz. 1. em. 112. Bővebb információt személyes jelentkezés esetén a tsz elnökénél lehet kapni. Jelentkezési feltételek: 20. életév betöltése, 8 általános iskolai végzettség, katonai szolgálat teljesítése, vagy Igazolt alkalmat­Előnyben részesülnek lanság, büntetlen előélet. azok a jelentkezők, akik az állattenyésztésben (43) is jártassággal bírnak. (89) Feleslegessé vált új és használt vili anymof oi*| alt magas áron megvásárolja a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 41 Telefon: 3H—120. Telex: 0—3576. (34) A SZEKSZÁRDI GARAY JANOS MG TSZ (TOLNA M.) FELVÉTELT HIRDET üzemegység-vezető, üzemegységvezető-helyeUes állás betöltésére Lakást biztosítunk. Fizetés a 21970. MÉM sz. r. szerint. A tsz 2. kategóriába tartozik. Az előírt szakmai képesítés, va­lamint nagyüzemi gyakorlat igazolása szükséges. Jelentkezni lehet személyesen és írásban, a tsz elnökénél. Felvesz továbbá, előírt szakmai képzettséggel és gyakorlattal bíró személyt, GÉPCSOPORTVEZETÖI munkakör betölté­sére. Az állás azonnal betölthető. Fizetés a 2 1970. MÉM sz. r. szerint. Jelentkezni szóban, vagy írásban, a tsz elnökénél. (90)

Next

/
Thumbnails
Contents