Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-03 / 79. szám

Lovasfsgatiól a rakétáig Néphadseregünk 26 éve 1845 kora nyarán nagy fel­tűnést keltett, amikor az ut­cákon lovas kocsikon egy ki­sebb létszámú katonai alaku­lat vonult végig. A meglepe­tést az keltette, hogy a kato­nák magyarok voltak, egyen­ruhájuk kifakult, eresen vi­seltes kincstári zsávoly, és fegyverük is volt. A kocsisa- roglyából hosszú póznák nyúj­tózkodtak, végükben méternyi vaspálca. — Erre kell lemenni a Sió­hoz? — kérdezték. Aztán, amíg kulacsaikat vízzel megtör-öt- ték, elmondták, hogy mű­szakiak, az újjászerveződött magyar hadsereg katonái, ak­namentesítésre j ött;k. A fa­lubeliek közül már több ha­lálos áldozatot követelt a Sió­parton végighúzódó akname­ző, többen váltak rokkanttá, így aztán a kezdeti meglepe­tést nagyon szívélyes fogadta­tás váltotta fel. Akkor még vajmi keveset tudtunk ab­ból, hogy ez a maroknyi ma­gyar katona valami újjászü­letésnek volt a részese. Nem sokkal később egy tá­vol lakó unokabátyám jött lá­togatóba. Katonaruhában, ki­csit sántítva. Elmondotta: ön­kéntesként kint volt Ausztriá­ban, a szovjet hadsereg olda­lán harcolt a szétszóródott, és még a fegyverszünet után is ellenálló SS-bandák ellen. Ott sebesült meg a lábán. Hittük is, nem is, hogy egy hadosz­tálynyi magyar önkéntes ment ki a tavasz elején Auszt-. riába, harcolni a németek el­len. Amit akkor kétkedve fo­gadtunk, ma már történelem, néphadseregünk történetének legelső, hősi korszaka. Akkor, 1915 nyprán itt, Tolna megyé­ben még nem hallottunk a Budai önkéntes Ezredről, ar­ról. hogy kétezernyi katonájá-, bőt hatszáz esett el a fasiszták elleni harcban. A faluban ak­kor a legfontosabb téma a földreform, a munka volt, az Ideiglenes Nemzeti Kormán;, hadseregszervező intézkedése, vajmi kevéssé foglalkoztatták akkor a falubelieket. De az igazsághoz hozzá kell tenni azt, hogy a mi vidékünk már­ciusban még harcok színhelye volt, az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásának hí­rén kívül vajmi kevés jutott el addig hozzánk, hogy mi történik az ország másik felé­ben. A tények, az események mégis tények, események vol­tak, akkor is, ha az ország­nak ebben a felében minden talpalatnyi földbe foggal, kö­römmel kapaszkodtak a hitle­risták és nyilas kiszolgálóik. Tény volt, hogy a debreceni kormány 1944. december 28- án hadat üzent a fasiszta Né­metországnak, ‘ majd önkénte­sek toborzásával megkezdte a demokratikus hadsereg szer­vezését, hogy a fegyverszüneti szerződésben vállalt kötelezett­ségnek megfelelően nyolc gya­logos hadosztályt bocsásson a szovjet hadvezetés rendelkezé­sére. A szervezéshez rendelke­zésre álltak azok a magyar ka. tonák és partizánok, akik már korábban fegyvert fogtak a fasiszták ellen, továbbá a ha­difoglyok, és mindazok, akik őszintén kívántak részt venni a fasiszták mielőbbi, végső meg­semmisítésében. Egy időben négy hadosztály szervezéséhez fogtak hozzá. Az 1. hadosz­tályt Jászberényben, i az 5. had­osztályt Szegeden, majd ké­sőbb Hajmáskéren, a 6. had­osztályt Debrecenben, a 7. hadosztályt Miskolcon kezdték szervezni. Ez a munka viszont nagyon vontatottan haladt; részben az ország rendkívül rossz anyagi helyzete, a nagy létszámú jelentkező kiképzet­Magyar pán lertsége, és a régi tisztek lé­lektelen munkája miatt. így április elejére csak két had­osztály, az 1. és a 6. került annyira hadrafogható állapot­ba, hogy elindulhatott a front­ra, a 3. Ukrán Front aláren­deltségébe. De ekkorra már eldőlt a háború sorsa, a ma­gyar alakulatoknak nem kel­lett nagyobb arányú harc- cselekményekbe bocsátkozni, csupán az Alpok erdőségeiben szétszóródott fasiszta és nyi­las bandák felszámolásában vettek részt. A háború után békés feladat várt a demokratikus hadsereg­re: bekapcsolódni az újjáépí­tésbe, a békés építőmunkába. Rendkívül hasznos munkát végzett az 1. vasútépítő had­osztály, a 3. vasút, és hídépí­tő dandár a vasutak, hidak helyreállításában. Az aknaku­tató csoportok a halállal ál­landóan szembenézve tisztí­tották meg az ország terüle­tét az aknáktól. Az Ausztriá­ból visszatérő két hadosztály is bekapcsolódott az újjáépí­tésbe, de segítettek a mező- gazdasági munkákban, és a rendőrségnek a közbiztonság megteremtésében is. Az ország anyagi helyzeté lehetetlenné, a nemzetközi helyzet pedig szükségtelenné lkocsicgység a Fegyverbarátság tette a felszabadulást követő években a hadsereg nagyobb arányú fejlesztését. Erre csak 1948 után került sor, három követelménynek megfelelően. Az egyik: emelni a hadsereg létszámát és el­látni az időszaknak megfelelő, korszerű haditechnikával. A másik: a kiképzést a leghala­dóbb, a szocialista hadtudo­mány alapján meg valósítani. A harmadik: az egész had­sereg nevelésében érvényesí­teni a marxizmus—leninizmus elveit. Végeredményben a hadsereget szocialista hadse­reggé kellett fejleszteni. A hadsereg fejlesztéséhez jelen­tékeny segítséget kaptunk a Szovjetuniótól. Rendelkezésre bocsátotta a szükséges hadi- technikát, magyar tisztek ta­nulhattak a szovjet katonai akadémiákon, és tanácsadók­ként tapasztalt szovjet tisztek segítették a kiképzést. Az azóta elmúlt években voltak törések és megingások, de egészében véve néphadse­regünk teljesítette kötelessé­gét. Néphadseregünk 26 éves történetéhez még egy fontos dátum kapcsolódik: 1955. má­jus 14-én barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződést kötöttek a Szovjetunió és a. népi demok­hadgyakor laton. ratikus országok kormányai. E , szerződés révén néphadsere­günk tagja lett annak a test­véri, védelmi közösségnek* amelynek fegyveres ereje az­óta minden agresszort vissza­tart minden meggondolatlan lépéstől. A Varsói Szerződés had­seregei — így a Magyar Nép­hadsereg is — olyan fejlett haditechnikával rendelkezik, amellyel bárhol, bármikor* bármilyen időben képes meg­semmisítő csapást mérni, bár­milyen ellenségre. A világ legkorszerűbb fegyvereinek kezelését korszerű kiképzés keretében sajátítják el katona­fiataljaink. Az MSZMP X. kongresszusa elismeréssel szólt néphadseregünk fegyveres ere. jéről, felkészültségéről. Erről tanúbizonyságot adott a test­véri hadseregekkel együtt, az elmúlt években végrehajtott gyakorlatokon, ilyen erőpró­ba volt, a múlt évi Fegyverba. rátság-hadgyakorlat, de hason­ló volt az elmúlt évi árvíz, amelynek elhárításával kato­náink ismételten bebizonyítot­ták, hogy a nép szolgálatában nem ismernek fáradságot, ha­zánkat mindenkor, minden kö­rülmények között megvédik. BI. ’ Fiatalok a közéletben Olvasóink írták A Széchenyi utca tanácstagjelöltje A Caray téri általános is­kola osztálytermében gyüle­keznek már az emberek. Ko­ra este van, igazi tavaszias idő, amit mintha a jelölőgyű- lésre is becsempészték volna a szekszárdi Széchenyi uiaa lakói. A hangulat minden­eseire erre enged következ­tetni. Czank József, a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója, ez alkalommal a jelölőgyűlés szónoka, ismer­teti a város fejlődését, a leg­utóbbi négy év eredményeit és mindenkinek akad monda­nivalója, javaslata. Hirtelen csend lesz. — A 38-as körzet tanács­tagjának Hermann Annát ja­vasolja a Hazafias Népfront. Még nagyobb a csend, hogy azután szinte robban­jon az első tapsvihar, amikor a 21 éves, vékony, barna kis­lány először áll fel bemutat­kozni választópolgárai előtt. * — A Szekszárdi Nyomdá­ban dolgozom, könyvkötő szakmunkás vagyok. Mindjárt a nyolcadik osztály befeje­zése után ide kerültem. Itt tanultam szakmát is, amit mondhatom nagyon szeret:!:. 14 éves koromban f* lettem, ma ági' pyo'\ t ként dolgozom az alapszerve­zetben. — meséli néhány nappal később. Arról beszélgettünk, miként kezdte közéleti munkáját, kik voltak, akik elindították arra az útra, ami nem köny- nyű,j, ugyan, csak ritkán jár látványos sikerekkel, mégis egyre inkább vonzó lesz a fiatalok előtt, egyre többen vannak azok a huszonévesek, akik ma még a KISZ-ben állnak helyt nap mint nap, holnap pedig már az ország gondjait kell megoldandók, az elkövetkező ötéves tervek ne- gyobb feladataival megbirkóz- niok. — A KISZ-ben sok tenni­valónk van, így az a fiatal, aki szívesen válial közösségi munkát, akit érdekel az, hogy mi lesz holnap itt a nyomdában, vagy másutt, ta­lál munkát. Mi 48-an vagyunk az alapszervezetben. Üdülőt építünk Domboriban — ter­mészetesen társadalmi mun­kában — politikai előadáso­kat tartunk és kötöttünk az Expressz-szel egy olyan szocia­lista szerződést, miszerint a nekik készített ■ prospektuso­kért cserébe az egész alap- szervezet ingyen kirándulhat az országban két napig. Ilyen és ehhez hasonló feladatok végzésével kezdtem a mun­kámat. 1969 ben megkaptam a kiváló dolgozó kitüntetést, később KISZ-vezetöségi tag lettem, most pedig tanácstag­jelölt. — Bizonyára gondolkodott már azon, mit tesz elsőként, ha tanácstag lesz. — Őszintén szólva nagyon meglepődtem, amikor megtud­tam, hogy jelölt vagyok. Tál fiatalnak éreztem magam, ki­csit talán féltem is ettől a nagyon nagy megtiszteltetés­től. De minél többet gondol­kodom, annál inkább úgy ér­zem, hogy — kezdetbén az idősebbek segítségével — cl tudom látni azokat a felada­tokat, amelyekkel megbíznak. A napokban az utcán talál­koztam egyik jelölőmmel, tréfálkozva mondta, hogy az első feladatom a Kispipa Ét­terem kéményének meghosz- szabbíttatása legyen. Kedvesen, megfontoltan magyarázgatja terveit, elkép­zeléseit. Jól tudja, nem lesz könnyű dolga, ha megválaszt­ják tanácstagnak, de eddigi tevékenységét, közéleti akti­vitását ismerve, úgy tűnik, jól választottak a Széchenyi utcaiak. r~ rá — Kulíúrmozaik Érdekes, az egyszerű ember 'képzeletkörétől távoli .,gépe­zetről”, a Szabad Európa Rá­dió „hidegháborús” munkájá­ról hallottunk előadást Bony- hádon, a művelődési központ­ban. Pintér Istvánnak, a Nép- szabadság munkatársának elő­adása egészséges, élénk vitára ösztönzött. H. B. Különös kiállítás nyílik áp­rilis 4-én a Bonyhádi Zománc­gyárban. Frajda József gyűjte­ményében csaknem 1300 féle cigarettát állít ki, a világ 50 országából. Köztük vietnami, brazil, ghanai, finn és 1935- beli vízjeles magyar királyi dohány jövedék cigarettákat. A kiállítás egy napig, április 4-én 13—19 óráig tekinthető meg, a gyár KISZ-helyiségében. Népi kórust keresünk Nógrád megyei kis faluból, Nézsáról írok Önöknek. Falusi emberekből álló énekkar mű­ködik nálunk. Sok szép nép­dalt tudunk, tanulunk meg öregjeinktől. Közülük a rádió­ban is énekeltünk, Halkovics János és dr. Manga János mű­soraiban. Szeretnénk kapcsola­tot teremteni más vidéken élő kórusokkal. Velük találkozni, dalkincseinket kiegészíteni, ki­cserélni. Kérjük, írjon nekünk olyan énekkar vezetője, aki kórusával szívesen tartana ve- • lünk kapcsolatot. Felénk má­sok az emberek, palócvidék, szép a népviselet. Szarka Lajosné tanító, nézsai kórusvezető A pálfai „Egyetértés” Mg Tsz eladásra kínálja az alábbi, felújított és vizsgáztatott állapotban lévő gépjárműveket: 1 DB GAZ—69-ES parancsnoki kocsi, 1 DB NYSA tehergépkocsi és 1 DB DÜMPEK. Tárgyal: Kovács János főkönyvelő. Tel.: Pálfa, 8. (21) Köszönetét mondok mindazoknak, akik GULYÁS JÓZSEF temetésén megjelentek | és részvé,nyilvánításukkal fájdalmamat enyhíteni igyekeztek. Gyászoló Schleisz Józsefné. (76) jj

Next

/
Thumbnails
Contents