Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-25 / 97. szám
Előre a negyedik ötéves terv megvalósításáértl _____________ , , ■ ' . > - . . f ....... B arátaink és termékeink NEM NEHÉZ MEGJÓSOLNI: néhány év múlva ugyanúgy részletre lehet majd személy-- gépkocsit, vásárolni, ahogy jelenleg hűtőszekrényt, tv-t, vagy mosógépet. Egyelőre még csak az első szovjet Zsigulikat vizsgálják, tesztelik hazánkban, s máris 20—40 százalékkalzu-, hant a használt kocsik szabadpiaci ára. Mert a Fiat-licenc alapján készülő új szovjet autó beváltotta a hozzá fűzött reményeket; korszerű, gyors, üzembiztos, tartós és viszonylag olcsó. Ha az idén beérkező 13 ezer darabból még nem is jut minden Zsigulira vágyakozó- nak, az 1975-re tervezett 30 ezerre már aligha lesz sorbán- állás. S eljön az idő, amikor a Zsiguli. még korszerűbb és olcsóbb utódai ugyanolyan tömegfogyasztási cikkekké válnak, mint a televíziókészülékek. A Zsiguli-karrier a fejlődő nemzetközi munkamegosztás produktuma. Megtestesíti a nagy múltú tőkés autógyártás tapasztalatait és a KGST-or- szágok erősödő termelési kapcsolatait. Magyar vállalatok 18 féle szerelvényt és elektromos alkatrészt gyártanak hozzá kiváló minőségben, gazdaságos nagy sorozatban. (Hasonlóképpen más szocialista országok is kooperálnak a Kujbisev mellett épült Volgái Autógyárral). Máris nyilvánvaló, hogy a hazai gépkocsi-igények olcsóbban, gyorsabban, korszerűbben és kisebb beruházással kielégíthetők e kooperációval, mint saját személygépkocsi-szerelő és gyártó üzem létesítésével. AZ ÜJ, KORSZERŰ gyártási ágak kialakításánál, fejlesztésénél a szocialista országok mind gyakrabban előre összehangolják terveiket és ésszerűen egyesítik anyagi és szellemi erőiket. Az 1975-ig szóló magyar és szovjet ötéves tervek egyeztetésének eredményeit összegező jegyzőkönyvvel együtt írták alá például Moszkvában a két ország olefin kooperációs megállapodását. Az egyezmény alapján 1975—1985 között évente 130 ezer tonna etilént és 80 ezer tonna propilént szállítunk a Szovjetunióba, csővezetéken különböző műszál- és műanyag félkésztermékekért cserébe. Ezzel hazánk és a Szovjetunió egyaránt beruházást takarít meg, s optimális méretű üzemekben, olcsóbban állíthatja elő a szükséges termékeket. Vagy egy másik vegyipari példa, amely ugyancsak az ötéves tervegyeztetések eredménye. Bulgária 1973-tól évente 120 ezer tonna szódaterméket szállít hazánknak, s előzetesen hitellel és gépszállításokkal veszünk részt A Szekszárdi Állami gazdaság, Szekszárd — Borkombinát portásokai keres azonnali belépéssel. Jelentkezés a gondnoknál. (515) Felvételt hirdetünk gyors- és gépíró és adminisztrátori munkakörökre. Szekszárdi Bőrdíszmű (524) . egy korszerű, nagy bolgár szódagyár építésében, Lengyelországgal kötött egyezmény .alapján pedig növekvő kénszükségletünket elégíthetjük ki. Cseh- . Szlovákia viszont, amennyiben részére 1972—1975-ben éyente 100—120 ézer tonna . gabonát szállítunk, kész Magyarországnak évente 250.—500 ezer tonna műtrágyát értékesíteni. A KGST-ORSZÄGOK az idén új, .ötéves tervek ■teljesítését kezdték el. Nagyobb, feladatokra vállalkozhatnak, kedvezőbb feltételek között a hetvenes évtized első felében, mint korábban bármikor. S ebben nagy szerepe van annak, hogy szorosabbá, hatékonyabbá váltak a szocialista gazdasági tömörülés tagországainak kapcsolatai. Igaz, az átfogó tervegyeztetések gyakorlata már 1956-ban elkezdődött, de most először valósult meg időben olyan mélységű információcsere, amelynek eredményeként a tagországok népgazdasági; terveikbe kölcsönösen beépíthették partnereik irányéinak optimális kielégítései, jelzett, szállítókészségét, számolva n szocialista gazdasági kooperáció és integráció lehetőségeivel, feltételeivel is. így a tervkoordináció megalapozta az 1975-ig Szóló külkereskedelmi áruforgalom dinamikus növekedését és egyben messze t »1 is mutat azon. ' ........ . J óllehet, a szocialista nemzetközi munkamegosztás fejlesztésében a népgazdasági tervek összehangolása az elsődleges, azért a vállalatok tugal- mas áru- és piaci kapcsolatai sem elhanyagolhatóak. A KGST közgazdászainak budapesti tudományos tanácskozása tavaly novemberben megállapította: a vállalatok anyagi érdekeltségi rendszerét az egyes országoknak módjukban áll' úgy szabályozni, hogy a vállalati döntések egybeessenek a népgazdasági érdekekkel is, s ezzel megteremthetők nemzetközi kapcsolataik fejlesztésének előfeltételei A gazdasági reform nyomán kétségtelenül nőtt a magyar vállal atök és KGST-partnereik érdekeltsége közgazdasági kapcsolatai* fejlesztésében. Így napjainkban már nem csupán kormányszintű tárgyalások és megállapodások témája a nemzetközi termelési szakosítás és kooperáció. EGYEBEK KÖZT magyar és csehszlovák üzemek kooperációjával mindkét országban korszerű sertés tor vésztő telepek létesülnek 1975-ig. Ugyancsak magyar és csehszlovák vállalatok félvezetők és tv- képcsövek cseréjét irányozták elő, öt év alatt 62 millió rubel értékben. A Budapesti Mező- gazdasági Gépgyár NDK-beli céggel közösen fejleszti ki a növényvédő gépcsaládot, és szervezi meg az egyes típusok, részegységek szakosított gyártását. A Hajdúsági Inárművek jugoszláv . partnerével együtt-, működve gyárt korszerű automata mosógépet olasz licenc alapján. A VÁLLALATOK öntevékenyen, kezdéményezően bekapcsolódhatnak olyan kiemelt, a nemzetközi munkamegosztás , ba szorosan beilleszkedő nép- gazdasági programok végrehajtásába is, amilyen például a közúti járművek, a számítógépek és részegységeik gyártásának, kooperációjának fejlesztése. A legjobb ajáriiólevél a szocialista világpiacon is a korszerűség, a jó minőség, a gazdaságosság. A gazdasági integráció kibontakozásával nő a vállalatok, az országok egy-, másra utaltsága, s így a nemzetközi munkamegosztás intenzív formái csak a barátság és a . bizalom, a gondos és pontos munka jegyében fejlődhetnek. Kár volna a .nemzetközi termelési szakosítás és kooperáció kezdeti szerény jeleit felnagyítani, eltúlozni. De nem becsülhetjük le a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal lebonyolított külkereskedelmi forgalmunk nagytömegű hagyományos export—import termékeinek szerepét sem. Az előremutató új formák és a tradicionális árukapcsolatok bővülése együttesen teszi lehetővé a külkereskedelmi forgalom minden eddiginél dinamikusabb növelését. Ma már senki számára nem kétséges, hogy az egyre szélesedő külgazdasági kapcsolatok hozzájárulnak termelési erőforrásaink kihasználásához, a munkaképes lakosság hatékony foglalkoztatásához, a növekvő anyag- és energia-igények zavartalan kielégítéséhez, az új, korszerű, gyártási ágak fejlesztéséhez. A szovjet Zsiguli, a szovjet zsebrádió, a csehszlovák magnetofon, az NDK-beli automata mosógép, és általában az üzletek egyre bővülő külföldi áruválasztéka, szemléletesen bizonyítja a fogyasztók széles Tételeinek, hogy ezek a kapcsolatok az ország gyarapodását, a jólét növelését szolgálják. K. J. ÉMzem a Volán Vállalat szekszárdi forgalmi és javítóíefepe Élüzem-avató ünnepséget tartott pénteken délután a 11. Volán Vállalat. A kitüntető címet az elmúlt év eredményei alapján a szekszárdi forgalmi és javítótelep érdemelte ki. Az állami építőipari vállalat éttermében rendezett ünnepté- gen — amelyen részt vett dr. Vígh Dezső, a megyei tanács elnökhelyettese,. ■ a . megyei, a városi pártbizottság, a tanács képviselői, a fuvaroztató vállalatok képviselői — Horváth György üzemigazgató méltatta azokat az erőfeszítéseket, amelyek révén elnyerték az élüzem címet.. Mint mondotta; a vállalat — mint a legnagyobb közúti személy- és árufuvarozó — bizonyos mértékig monopolhelyzetben van, de ez a helyzet kötelezettségekkel is jár; lehetőleg közmegelégedésre megfelelni a szállítási feladatoknak. 1968-ban például 10 600 000 utast szállítottak a vállalat autóbuszai. 1970-ben már 11 400 QOQ-et. Növekedett a teheráru-forgalöm is, és annak ellenére, hogy az elmúlt évben a járműpark nagyszámban növekedett, új, nagyteljesítményű ., gépkocsikkal, nagyobb befogadóképességű autóbuszokkal. változatlanul gondokkal küszködik a vállalat — hogy a járművekre megfelelő vezetőket ültessenek. A munkaerőgondokon házi tanfolyamok indításán keresztül akarnak enyhíteni, még akkor is, ha tanfolyamonként félmillió fprihtba: kerül g .gépkocsiveze- • tő-képzés. * Hlyen körüknénvek között ■kétszeresen elismerésre -méltó az élüzem cím. amelyet- elnyerni számps feltétel teljesítése áfán sikerült. Egyik feltétel a tervezett jövedelmezőségi . mutató növeléA 231. feljegyzés A kőszegi Jurisich-múzeum- ban érdekes dokumentumokat őriznek a helyi szőlőkultúra múltjáról; az” 1740 óla vezetett szólőjövések könyvét A könyvbe minden év György napján természetes nagyságban rajzolták le á szőlőhaj- tásokat. hogy ebből következtessenek a termés mennyiségére és minőségére. Feljegyzések készültek a bortermelésről és a természeti csapásokról is.- A szólőjövések könyvébe a hagyományoknak megfelelően az idei György napján, szombaton bekerült a 231, feljegyzés. Szőlősgazdák és úttörők vitték a Jurisich-múzeumba ünnepélyes külsőségek között a kőszegi hegy különböző dűlőiről származó szőlőhajtásokat, hogy berajzolhassák azokat a könyvbe. A szakemberek a hajtásokból megállapították: a szőlő szépen fejlődik, jó termésre lehet számítani. se; ezt 116,3 százalékra teljesítették a szekszárdiak. Másik; a munkaidő folyamatos csökkentése; itt eredményt elsősorban a tehergépkocsi-vezetők, a rakodómunkások munkaidő-csökkentésében . sikerült elérni. A MAVAU T-gépkocsi- vezetőknél, kalauzoknál — a létszámhiány miatt — még sok a túlmunka. Élüzem-feltétel volt ezen kívül a közúti és az üzemi balesetek csökkentése. Az üzemi balesetek száma az elmúlt évben lényegesen csökkent, viszont a közúti balesetek száma nőtt 1969-hez képest. A megál_ lapítások szerint a közúti balesetek oka a legtöbbször a KRESZ-szabályok megsértése, a felelőtlenség. Általános feltételként szerepelt ezen kívül a gazdálkodási eredmény növelése; az eredmény ebben. 114,3. százalék a szállítási teljesítmények, a bevételek növelése, a megfontolt ^költséggazdálkodás révén. A termelékenység növelése ugyancsak számottevő volt; az egy főre jutó árbevétel a tervezettnek 105,5 százaléka. A szekszárdiak az elmúlt évben teljesítették a közlekedési koncepcióból rájuk jutó, időarányos részt. A személyszállításban felmérték a járatok gazdaságosságát, a kis autóbuszokat nagyobb befogadóké- pességűekkel cserélték ki, több helyi járatot indítottak, a lehetőségek szerint sűrítették a járatokat. A vasúti fuvarozásban növelték a rakodógépek számát, azok kapacitását igye- . .keztek. jobban kihasználni.. Mindezeken felül lénj'egesen javították a dolgozók munka- és szociális körülményeit. Gyönkön új javítóbázis létesült, mosdóval, öltözővel, a tolnai kirendeltség rekonstrukciója is hozzájárult a munka- körülmények javításához. A szekszárdi vasútállomáson a rakodók számára új szociális épület épült. Az élüzem-kitüntetésről szóló oklevelet Piegl Ferenc, a vállalat igazgatója adta át Horváth György üzemigazgatónak, aki — Cseri -Árpád forgalmi. és kereskedelmi diszpécserrel és Fekete István műszaki : Vezetővel együtt — kiváló dolgozó kitüntetést is kapott, és rajtuk kívül még az üzem kilenc dolgozója. Ot brigád nyerte el a szocialista címet, közülük a Kulcsár-br.gád ezúttal harmadszor. 16 dolgozo kapott még külön pénzjutalmat. Eleimen te seri Sülyi József ’ dalmandi ,, lakosnak „Életmentő emlékérmet” adott át tegnap délelőtt Szabópál Antal a megyei tanács elnöke. A forradalmi munkás-paraszt kormány emlékérmét Sülyi József azért kapta,.mert 1971 januárjában négy kisgyermeket mentett ki egy égő házból. Disznóölésre készültek, fát vágott éppen,. mikor a felesége kiáltozását meghallotta. — Szlabodicséknál tűz van! A kaput izgalmában alig . tudta ; kinyitni, az ablakon füst szivárgott. . Első gondolata az oltás volt, aztán eszébe jutottak a gyerekek. A konyhában . keletkezett a tűz — föltehetően valamelyik gyerek játszott gyufával. A gyerekek anyja a boltban. beszélgetett, az apjuk nem volt a faluban. Ruhanemű és toll égett, alig lehetett látni a füstben. Fuldokolva jutott a szobába, ahol a gyerekek egymáshoz bújva, a füsttől kábul tan nyöszörögtek.' Á félig nyitott ajtó mögött véltek menedéket találni. Először az ablakot kellett kinyitni, hogy némi levegőhöz jussanak. Ezután a négy gyereket egyszerre akaita kivinni, de kettő kicsúszott a kezéből, ezért őket az ablakhoz vitte, míg a másik kettőt kimentette az udvarra, ahol az addigra összegyűlt asszonyok kezébe- adta. A bentmaradtakért még egyszer visszament. A kintlévők ijedtükben elfelejtettek mentőt hívni- Erről is neki kellett gondoskodni, c.z irodából telefonált, üzent a helyi orvosnak, majd vissza- -zaladt megnézni a kicsit, aki lilára’ vált a füstmérgezéstől. Három gyereket rövidebb, a negyediket hosszabb kórházi kezelés mentette meg. Azóta megszületett a Szlabodics- család hatodik gyermeke, akinek a keresztapja: Sülyi József. (A legnagyobb iskolában volt a tűz idején.) Sülyi József, aki élete kockáztatásával mentette meg a négy gyereket, maga is három kislány édesapja.
