Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-03 / 79. szám

/ Dz SZKP XXIV. kongresszusinak megyei visszhangiíkól Között a sorsunk, egy n jövőnk Kitüntetések hazánk felszabadulásának 26. évfordulója alkalmából A polgári védelem érdekében végzett kiemelkedő tevékenységért Tegnap a reggeli órákban a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának nevében köszön­tötte Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács VB-elnöke a mégjelenteket. A vb kistermé­ben megtartott bensőséges ün­nepségen részt vett Hovorka János őrnagy, a megyei pol­gári védelem törzsparancsnoka. Szabópál Antal rövid kö­szöntője után, a polgári véde­lem érdekében több éven ke­resztül végzett kiemelkedő te­vékenységükért, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány nevében, mint a Tolna megyei polgári védelem pa­rancsnoka, Honvédelmi érdem­érem kitüntetést adott át, A polgári védelem területén kifejtett húszéves munkájáért Sárkány Titusz, Kéty község vb-titkára, 15 éves munkájáért Gyimóthy Ödön, a Tamási Községi Tanács megbízott vb- elnöke, Hum Ferenc, a Paksi Járási Tanács igazgatási osz­tályának előadója, dr. Lencsés Gyula, a Tolna megyei Ta­A délelőtti órákban Horváth Józsefnek, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága titkárának jelenlétében, a megyei párt­bizottság és a megyéi tanács nevében köszöntötte Szabópál Antal a megjelenteket. Rövid beszédében méltatta felszabadulásunk 26, évforduló­ját. beszélt a történelmi je­lentőségű eseményről, a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak XXIV. kongresszusáról, amely hazánk nemzeti ünne­pével egyidőben zajlik. Szó­lott a harmadik ötéves terv eredményes befejezéséről, s a IV. ötéves terv megkezdésének időszakáról. Megemlítette a küszöbönálló választást azt a jelentős belpolitikai eseményt, amelynek előkészületei már hetek óta tartanak. Megemlékező és méltató sza­vai után a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának nevében a tanácsi területen végzett, eredményes munkáért kormánykitüntetéseket adott át. A Munkaérdemrend ezüst fokozatát kapta dr. Szaiff Ist­ván, a Tamási Nagyközségi Ta_ nács VB-titkára és Tarlós Ist­ván. a Tolna megyei Tanács VB mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának erdészeti és vadászati felügyelője. A Munkaérdemrend bronz foko­Felhívás! Szekszárd város vb. mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya felhívja a város lako­sainak figyelmét, hogy a KPM Közüti Igazgatósága április 5- én az 56-os útszakasz mindkét oldalán — Csatártól Bátaszék felé — Tonitox gyomirtó szer­rel vegyszeres gyomirtást hajt végre. A kezelt területen 30 napig legeltetni, illetve fűter­mést levágni tilos! Városi tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya nács igazgatási osztályának ve­zetője, Révész Imre, a Tolna megyei Tanács igazgatási osz­tályának helyettes vezetője és dr. Takács József, a Szekszárd Városi Tanács ipari osztályá­nak vezetője, 10 éves munká­jáért Bakó Károly, a Dombó­vár Városi Tanács igazgatási osztályának főelőadója. Marosi László, a Tolna megyei Ta­nács építés- és közlekedésügyi osztályának főelőadója, Pruczk Ferenc, a Tamási Járási Ta­nács ipari osztályának főelő­adója, valamint Takács Ven­del, a Döbrököz Községi Ta­nács vb-elnöke vette át a Honvédelmi érdemérmet és a vele járó pénzjutalmat. Pénz­jutalomban részesült még Ko­vács Sándor, a Decs Közáégi Tanács vb-elnöke. A kitüntetettek nevében Gvimóthy Ödön mondott kö­szönetét, s tett ígéretet arra, hogy a kitüntetést további jó munkájukkal köszönik majd meg valamennyien. zatát vette át Gondi Lajos, a Dombóvár Városi Tanács VB pénzügyi osztályának vezetője, Lakatos János, a Györköny Községi Tanács VB-titkára, Péterfi Kálmán, a Szekszárd Városi Tanács igazgatási osz­tályvezetője és Rovacsek Já­nos, a Gyönki Szociális Ott­hon vezetője. A „Haza szolgá­latáért érdemérem” ezüst fo­kozatát a honvédelmi minisz­ter nevében adta át Szabópál Antal dr. Tóth Rudolfnak, a Tolna megyei Tanács VB egészségügyi osztálya csoport­vezetőjének. A kitüntetettek nevében Pé­terfi Kálmán mondott köszö­netét. A szekszárdi üzemekben és vállalatnál jártunk, hogy az ország-világ előtt zajló, az egész haladó emberiség oda­adó figyelme által kísért, most ülésező szovjet pártkongresz- szus visszhangjáról, hatásáról érdeklődjünk. — Mi ragadta meg leg­jobban a figyelmét? Milyen gondolatokra késztette a kom­munizmust építő szovjet nép most ülésező, XXIV. kongresz- szusa ? Erre koncentráltunk, amikor megegyező kérdésein­ket a gyári szakmunkáshoz, a ktsz nődolgozójához, a kvali­fikált alkotó és üzemi műsza­ki értelmiségi dolgozóhoz intéztük. Bregovlcs György, a ME­ZŐGÉP szekszárdi kísérleti részlegének szakmunkása: — Engem különösebben a technikai és az emberi oldal érdekel. Három napig mun­kásőrségben voltam, a szüne­tekben átnézegettem a kong­resszusi anyagot. Elbűvölőnek tartom a Szovjetunióban be­következett óriási műszaki fej­lődést. Ennek példája a mi kí­sérleti műhelyünk, értékes, ko­molyabb gépeink mind szov­jet gyártmányúak. Felfigyel­tem az életszínvonal nagy üte­mű emelésére. Náluk milliókba mérik a lakásterület növelé­sét, 60 millió ember jut új la­káshoz az ötéves terv idején. Megragadta a figyelmemet, hogy a Szovjetunióban már általánossá vált az ötnapos munkahét és az, hogy mennyi mindent tesznek a munkás- ember érdekében. A miénkhez szinte hasonlíthatatlán, elké­pesztően magas összegeket for­dítanak az ország lakossága életszínvonalának gyors üte­mű emelésére. Az első benyo­mások csak részben maradan­dók, félretettem az újságokat, hogy alaposabban tanulmá­nyozhassam azt, ami részben a mi jövőnk. Sipőcz Győző építészmér­nök, a tervezővállalat 2. számú műtermének vezető­je: — Imponáló, sodró erejű a fejlődés P. Szovjetunióoan, ez tűnik fel a baráti látogatásra érkezőnek is. A kongresszus nemcsak a világszínvonalra érkezés tényét tükrözi — ami óriási dolog egy ekkora or­szágnál —, hanem azt is, hogy lakói együtt nőttek fel az új rendszerrel, öntudatuk és fe­lelősségérzetük magas fokú. Az építész figyelmét az eddig sehol nem ismert méretű és legkorszerűbben berendezett ipari létesítmények, valamint a lakásépítkezések nagy vo­lumene ragadja meg. Két éve jártam IBUSZ-úton Moszkvá­ban, akkor adódott alkalmam megtekinteni az egyik este a tévében újra látott Kalinyin- sugárút csodálatos épületeit. Merem állítani, hogy ezekkel az alkotásokkal építészetileg és műszakilag bizonyítja a világszínvonalat a Szovjet­unió. Az is figyelemre mél­tó, hogy ott nem épült há­rom szobásnál kisebb méretű állami lakás. Szerintem a kongresszus életszínvonalra vonatkozó állásfoglalásainál azt is néznünk kell, hogy a Szovjetunióban a szolgáltatá­sok meglepően olcsók. Alkal­mam volt összehasonlítást ten­ni a Kalinyin-sugárúton, a távfűtéses lakásokban egy csa­lád rezsije, mindent összevet­ve 8—11 rubelbe kerül. Na­gyon tetszett a kongresszuson, hogy a kisebb köztársaságok­ból jött felszólalók egyenjo­gúak, korrektek, saját bázi­suk és szakgárdájuk ismere­tében tesznek a plénumon ja­vaslatokat. Kovácsházi Jánosné, a Szekszárdi Szabó Ktsz mé­retes részlegének munkás­nője: — Az ember akaratlanul összehasonlít, este, vacsorafő­zés után nézem a tévéadást. Megragadott a család iránt tanúsított nagy figyelem, fel­emelik a Szovjetunióban a családi pótlékot, magasabb szintre hozzák a kisebb fize­tésűéin bérét. Jó érzéssel álla­pítottam meg, hogy a gyer­mekgondozási segéllyel mi ma­gyarok még elől vagyunk a világban. Azt is észrevettem, hogy nagyon sok mindenben, különösen a tudomány és a technika, a lakásépítés, a szol­gáltatás terén mi még hátrább vagyunk, mint a Szovjetunió. Egyszer elérjük, — igaz, hogy addig ők is tovább lépnek — de a baráti összefogással egy­formán erre törekszünk. Kö­zös a sorsunk, egy az utunk és a jövőnk. Mivel ugyanazt akarjuk, ezért nagyon érdekel­het bennünket is, hol tart ma a tapasztaltabb barát. Magyari László, a mérő­műszergyár igazgatója: — Még előttem van a XXIV. kongresszus teljes anyagának tüzetes tanulmányozása, én minden adást meghallgatok er­ről. Mély benyomást tett rám a monumentalitás, a .szovjet ember jólétét szolgáló, gazda­ságilag és potenciálisan való­ban rohamos fejlődés. Csodá­lattal adózom az új üvegpalo­ták, a felsőfokú iskolázottság, a szakműveltség tömegméretű terjedése láttán. Mondom, hogy ennek láttán, mivel nem­csak hallomásból tudom, ha­nem előbbieket személyesen tapasztaltam magam is Moszk­vában. Többek között jártunk az egyik fővárosi kutatóinté­zetben, ahol a Zsiguli sze­mélyautóhoz üzemünkben gyártott tömbfeszmérökkel kapcsolatos látogatást tettünk. Műszaki ember lévén, tanul­mányozom a szakirodalmat* együtt hozza a Szovjetunió és a nyugati világ legújabb dol­gait. Való igaz, több oldalról bebizonyosodott, hogy élvonal­ban áll a Szovjetunióban a magasfokú műszerezettség, és a világszínvonallal szorosan összefüggő műszaki kulturált­ság terén. A kongresszus is nagy figyelmet szentel a veze­tési módszerek tökéletesítésé­nek, ami a fejlettebb társadal­mi rendszerből fakadóan cél­jában és módszereiben is ma­gasabb rendű a kapitalizmusé­nál. — Központi 'kérdéssé vált, a nemzetközi érdeklődés hom­lokterébe került az SZKP XXIV. kongresszusa. Megerő­sít a kongresszus abban, hogy erejének teljében a Szovjet­unió a világbéke őre, a szocia­lizmus biztonságát is szoigáló háború nélküli világ élharcosa volt és maradt. som BE NJÁMENNÉ K. Papp József választókerületében Az ötös választókerület országgyűlési képviselő jelöltje, K. Papp József, a •megyei pártbizottság első titkára, lá­togatást tett kerületében. Dalmarulon Vas Istvánnal, az állami gazdaság igazgatójával, Dallos Istvánnal, a gaz­daság párttitkárával*Varga József fő- agronómussal, valamint Schiffer Jó­zseffel, a községi tanács elnökével ta­lálkozott. Az állami gazdaság igazgatója rö­viden ismertette a gazdaság történe­tét, jelenlegi helyzetét és célkitűzéseit. Mint elmondotta: 1968. óta a bérszín­vonal dinamikusan fejlődött, 1970-ben a gazdaság 47,2 millió nyereséget ért el. A növénytermesztésben a jelenlegi magas termésátlagok már kevésbé nö­velhetők, így az állattenyésztés fejlesz­tése szükséges. Fejleszteni kívánják a takarmányipart, elsősorban az egyre nagyobb érdeklődésre számot tartó drazsírozott takarmánykészítmények termelését akarják növelni. Az alap ■ takarmánynövények termelését a kör­nyező termelőszövetkezetek bevonásá­val fogják megoldani — így a gazdaság termelésszerkezete a takarmányipar fejlesztésével nem válik egyoldalúvá. Ezt követően K. Papp elvtárs a köz­ség és a gazdaság kapcsolatára vonat­kozó kérdéseket tett fel. Mint a község vezetői elmondották, Dalmand viszony­lag új település, nem fejlődött párhu­zamosan, nincs „összhangban” a gaz­dasággal. Nem megfelelő a közel 2100 lakosú községben az iskola, a közeli Alsóleperdről, Veresegyházáról, Felső- leperdröl bejáró iskolások száméihoz viszonyítva kevés a tanterem, nincs politechnikai műhely, szertár, tornate­rem, kevés az óvodai férőhely. Kor­szerűtlen a falu közvilágítása, a törpe­vízmű kapacitása kicsi, fejlesztésre szo­rulna a bolthálózat is. A gazdaság le­hetőségéhez mérten irányítja, segíti a falu fejlődését, bizonyítják ezt a nemrégiben épült kutak, a lakásépít­kezésekhez adott hozzájárulások. A szívélyes, kötetlen hangú beszél­getés végén a képviselőjelölt elmond,- ta: a gazdaság és a község vezetőinek kívánságait jogosnak tartja, a megol­dás módjaira a község fejlesztésére vonatkozó további elképzeléseik min­den bizonnyal beleilleszthetők a járás ötéves fejlesztési célkitűzéseibe. % Dalmandról a képviselőjelölt Kocso- lára látogatott, ahol Szák Pállal, a községi tanács vb-titkárával, Faragó Imrével, a község párttitkárával, Hil­bert Jánossal, a termelőszövetkezet fő­könyvelőjével és Kutas Györggyel, a tsz pártszervezetének titkáréval beszél­getett. A község vezetői be:: ' noltak & tanácstagi jelölőgyűlések eredményei­ről, majd ismertették a fejlesztésre vonatkozó elképzeléseiket. A tervek szerint a következő évben kezdik mag kétmillió forint beruházással a lultűr- ház építését. Az épülettömbhöz csat­lakozna a termelőszövetkezet, vala­mint a tanács irodaháza; praktikus megoldást kínál a kultúrház: napköz­ben kihasználatlan termeit mindkét szerv igénybe vehetné. A község ■víz­hálózatába egyre több ház kapcso­lódik, így előreláthatóan két év múl­va gondot jelent a törpevízmű kapa­citása is. K. Papp elvtárs kérdésére a termelő­szövetkezet főkönyvelője elmondotta: a múlt években az egy tagra jutó jö­vedelem 24 500 forint volt, a biztonsági tartalék összegét pedig 4 millióra nö­velték. A termelőszövetkezet jövedel­mének 30 százaléka az állattenyésztés­ből, 70 százaléka pedig a növényter­mesztésből származik. A beszélgetés után a képviselőjelölt megnézte a készülő 524 férőhelyes te­henészeti telepet és beszélgetett az olt dolgozóid ~l. K. Papp József tovább folytatja látogatását jelölő körzetében, A tanácsi munka elismerése

Next

/
Thumbnails
Contents