Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-03 / 79. szám

Losonczí Pál beszéde (Folytatás az 1. oldalróL) feladataink minden lényeges részét megvalósítottuk. Tár­sadalmi életünk kiegyensúlyo­zott, a fejlődés egyenletes. Politikánk következetes érvé­nyesítésével tovább szélese­dett társadalmunkban és ál­laméletünkben a szocialista demokrácia, amely rendsze­rünk lényegéből fakad és ha­tása felbecsülhetetlen. Meghatványozza a munkás- hatalom erejét, mert a la­kosság mind nagyobb köreit vonja be a közéleti tevékeny­ségbe: hatékonyabbá teszi a munkát, mert növeli az ál­lampolgárok személyes érde­keltségét és felelősségét a kö­zös feladatokban. — A demokratizmus ma már egyre érezhetőbben hat­ja át a munkahelyek és a közéleti fórumok légkörit. Mindenütt uralkodóvá válik az a szemlélet, hogy szocia­lista céljainkhoz csak szo­cialista eszközök és módsze­rek illenek. Ennek az alapelv­nek csupán három vonását szeretném kiemelni. Az első a szocialista tör­vényesség, amely azt je­lenti, hogy hazánk min­den törvénytisztelő ál­lampolgára egyenlő jogo­kat törvényekben biztosí­tott védelmet élvez. Je­lenti továbbá szocialista rendünk védelmét mind­azokkal szemben, akik rendszerünk ellen vé­tenek. A másik az állam- polgári fegyelem, a törvé­nyek betartása, amely mindenkire kötelező, füg­getlenül a társadalomban elfoglalt helyétől, és tiszt­ségétől. Harmadik vonása: a szocialista humanizmus. Nemcsak több kenyér, és jobb ellátás kell az embe­reknek, hanem őszinte em­beri szó is, munkájuk, problémáik jobb megérté­se. Losonczí Pál a továbbiak­ban beszámolt a harmadik ötéves terv előirányzatainak teljesítéséről. Kiemelte: a nemzeti jövedelem az elő­irányzottnál lényegesen na­gyobb mértékben nőtt, a gazdaságirányítás reformja előnyösen befolyásolta a gaz­dálkodást. A vállalatokat és a szövetkezeteket önállóbb és felelősebb munkára ösztönzik a tervgazdálkodás szabályo­zói, valamint az anyagi ér­dekeltség és a tényleges piaci igények közvetlenül jelentkező hatásai. Az Elnöki Tanács el; nöke a mezőgazdaságról szól­va aláhúzta: kezdenek beér­ni a nagyüzemi gazdálkodás előnyei, kedvezően éreztetik hatásukat azok az erőfeszíté­sek, amelyeket a mezőgazda­ság korszerűsítése érdekében fejtettünk ki. A szónok ezt követően a la­kosság életkörülményeinek ja­vulásáról beszélt, s leszögezte: közelebb jutottunk ahhoz a nagy célunkhoz, hogy a szö­vetkezeti parasztság jövedel­me elérje a munkásokét. Ez valósággal új korszak kezde­tét jelenti a falu életében és a munkás-paraszt szövetség fej­lődésében. Losonczi Pál a to­vábbiakban részletesen szólt „Somogyország” fejlődéséről, felvirágzásáról, majd így foly­tatta: — Mindabban, amit elér­tünk, milliók kezemunká- ja, gondolata és törődése testesül meg. Ez maga fel­ér egy népszavazással, mert a cselekedelek nyel­vén bizonyítja, hogy az ál­lampolgárok támogatják politikánkat. A Hazafias Népfront jelöltjei jó lelkiismerettel állhatnak a választók elé, jó lelkiismeret­tel kérhetik a bizalmat és a támogatást a népfront válasz­tási programjához. — További eredményeink záloga is két, szorosan egy­máshoz tartozó tényezőben van. Az, egyik a párt gondo­san kiérlelt körültekintő és előrelátó politikája, a másik az a bizalom és aktív támoga­tás, amellyel a társadalom ezt a politikát saját programjá­nak elfogadja. Hogy a politika és a nép milyen alkotó mó­don egyesült, az természete­sen nem valamilyen alkalmi elhatározás eredménye. Ennek mélyen fekvő társadalmi alapja van a szocialista viszonyokban, a termelési eszközök szocia­lista tulajdonában. Ezt eddig is tudtuk, és hittük. Csakhogy most már többről van szó, mint tudásról és érzelemről. Arról van szó, hogy egész létünket, mindennapi munkán­kat egyre inkább átjárja a szocialista társadalom ' közös­ségformáló hatása. — A szocialista közgondol­kodás terjedésével mind job­ban eltűnnek a régi tulajdon- viszonyokból sarjadt megkü- löböztetések a valamikori pa­raszti rétegek között. A szo­cialista gazdálkodás szocia­lista életformát is teremt, és egységbe forrasztja a szövet­kezeti parasztságot. Ezt a fo­lyamatot különösen előre len­dítette a szövetkezeti törvény és a földtörvény. Hozzájárul a kibontakozó ' szövetkezeti demokrácia is, amely fejleszti a parasztságban a szocialista szemléletet és magatartást. Sokáig emlékezetes marad, hogy tavaly mennyire próbá­ra tették a természeti csapá­sok a termelőszövetkezeteket és azok tagságát. A szövet­kezeti parasztság higgadtan, a szövetkezeti eszme erejébe, az egész társadalom segítőkesz"é- gébe vetett hittel szállt szem­be a természeti katasztrófával. A nemzeti összefogással újjá­épült közö,éségek, helyreállí­tott gazdaságok új társadal­munk erejét, szövetkezeti pa­rasztságunk szocialista öntu­datát tanúsítják. — Ebben is, mint a szocia­listává fejlődő magyar falu életének sok más jelenségében, a munkás-paraszt szövetség történelmi mértékkel jelent­kező ereje mutatkozik meg. A munkásosztálytól kapott nélkülözhetetlen politikai és gazdasági segítség mellett egyre több tanújelét látjuk annak is, hogy a parasztság politikai és emberi magatar­tásában erősödnek azok a tu­lajdonságok, amelyek ezelőtt kizárólag a munkásosztályt jellemezték. A termelőszövet­kezetek gazdasági és politikai közösségei kezdik visszaárasz­tani az egész társadalomra azokat az erőket, amelyek a munkásosztálytól származnak, és amelyeket a maguk ember­ségéből, szorgalmából megsok­szoroztak. — A munkás-paraszt szö­vetség politikai kerete kö­zött végzi rendkívül fontos társadalomépitő munkáját a magyar értelmiség. Valamikor szép jelmondata volt az ér­telmiségnek, hogy „néppel a népért’'. Ez a jelmondat ma valósággá lett. Minei maga­sabb szinten' folyik a szocia­lista építés, annál inkább megnő az értelmiség jelentő­sége, sőt annál teljesebben válik szocialistává maga az értelmiség is. — A közös érdekek, a szo­cialista nemzeti összefogás széles ölelésében megvan a maga helye a dolgozó kispol­gárságnak is. Törvényeink sze ­rint termelőeszközök lehetnek magántulajdonban is. De ugyancsak törvény rendelke­zik arról, hogy a magántulaj­don nem sértheti a társadalom érdekeit. Az a véleményünk, hogy a kisiparosok és kiske­reskedők naey többsége tisz­tességesen dolgozik, munkájá­vá! társadalmi igényt elégít ki. hasznosan szolgálja a köz­érdeket. — A szocialista nemzeti összefogás programjának meghirdetője és megteste- síiője a hazafias népfront­ig izgalom. Magában fog­lalja a szövetséges társa­dalmi osztályokat és ré­tegeket, tömöríti mindazo­kat, akik a népfrontpoli- tikával egyetértenek és hajlandók támogatni nagy munkánkat, a szocialista Magyarország felépítését. Losonczi Pál kitért külpoli­tikánk alapelveire, majd a közelgő választásokról szólott. — Tisztelt választási nagy­gyűlés ! —7 Az a megtiszteltetés ért, hogy szűkebb hazámban, szü­lőföldeméi1», a barcsi választó- kerületben országgyűlési kép­viselőnek jelöltek. Köszönöm a bizalmat. Örömmel vállal­va a Hazafias Népfront prog­ramját, minden erőmmel szol­gálni kívánom megvalósítá­sát. Országos megbízatásom­ban is arra törekedtem, hogy magamévá tegyem az ismert somogyi jelszót: „tegyünk töb­bet Somogyért”. Jól tudom, és ezt a Somogy megyei föl- dieim is ugyanolyan jól tud­ják, mint én. hogy Somogy csak hazánkkal együtt emel­kedhet tovább. Ezért fogad­juk meg, hogy többet teszünk hazánk, a szocialista Magyar- ország teljes felépítéséért. Ké­rem önöket, hogy támogassák szavazataikkal a párt, a kor­mány, a Hazafias Népfront politikáját. Nemcsak alkalmi közreműködést kérünk, hanem, belső meggyőződésből fakadó, cselekvő együttműködést kö­zös feladataink megvalósításá­hoz a választások után is, — zárta beszédét Losonczi Pál. Illést tartott az országos választási elnökség Pénteken ülést tartott az or­szágos választási elnökség: megvizsgálta, törvényességi szempontból megfelelőnek ta­lálta és elfogadta a képviselő­jelölteik névsorát, amelyet a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége nyújtott be. A választási elnökség meg­állapította, hogy a jelölő- gyűlések a törvényes rendel­kezések betartásával zajlottak le. a jelöltek mindegyike vá­lasztójogosult, magyar állam­polgár, megkapta a jelölő- gyűlésen részt vevők szavaza­tainak egyharmadát. jelölését elfogadta és ezit aláírásával megerősítette. Az országos választási el­nökség az országgyűlési kép­viselőjelöltek nevét és foglal­kozását a sajtó útján, az ille­tékes választási elnökségek pe­dig április 15-én falragaszokon hozzák a választók tudomásá­ra, Ugyancsak falragaszokon teszik közzé április 15-én a városi, fővárosi, kerületi, köz­ségi tanácsi választókerületek jelöltjének, illetve jelöltjeinek nevét és foglalkozását: az or­szágos választási elnökség meg­állapította. hogy a 352 ország­gyűlési választókerületben 48 kettős és egy hármas jelölés történt. így a 352 képviselői mandátumért 402 képviselő- jelölt indul. A választási elnökség érté­kelte a választások előkészíté­sét. s öszegezte a jelölőgyű­lések tapasztalatait. Nem vég­leges adatok szerint a jelölő- gyűléseken több mint két és fél millió választópolgár, a vá. lasztójogosultak 35,2 százalé­ka vett részt. A jelölőgyűlé­sek aktivitására utal egyebek i között az is, hogy több mint I negyedmillióan kértek és kap - I ta'k szót ezeken a fórumokon.' Az SZKP XXIV. kongresszusállat negyedük napja (Folytatás az 1. oldalról.) Ivan Bojryul, a moldovai kommunisták nevében támo­gatta az SZKP Központi Bi­zottságának bel. és külpoliti­káját. azt a programot, ame­lyet a beszámoló tűzött a szov­jet nép elé. A moldvai párt­vezető köztársaságáról szólva hangoztatta, hogy a szőlős­kertek országában a mezőgaz­daság mellett az ipar is fejlő­désnek indult. A köztársaság nemzeti jövedelme a beszámo­lási időszakban 39 százalékkal emelkedett, s ebben jelentős része van a könnyűipari ter­melés növekedésének. A szónak a továbbiakban ■külön felhívta a figyelmet ar­ra. hogy az SZKP KB , nagy gondot fordított a mezőgazda­ság .fejlesztésére. A moldvai első titkár ideo­lógiai kérdéseket is érintett, harcra szólított a burzsoá esz­méli befolyása ellen. Érdekes volt a moldvai első titkár arról szóló fejtegetése, hogy a köztársaság szoros kapcsolatokat épített ki más szocialista országokkal, így a Bolgár és a Magyar Népköz- társasággal. Dicsérte a moldvai és a magyar mezőgazdasági szakemberek termékeny együtt­működését. Pártunk és népünk szíve mélyéből csak sikert kíván a szovjet munkásosztálynak, az egész szovjet népnek az új öt­éves népgazdaság-fejlesztési terv teljesítésében — jelen­teibe k: K.im ír, a Koreai Mun­kapárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára, a miniszterelnök első he­lyettese. A szónok a kongresszus üd­vözlése után hangoztatta, hogy a szovjet nép a fasiszta Né­metország és a militarista Ja­pán szétzúzásával igen jelen­tős mértékben járult hozzá sok ázsiai és európai ország fel­szabadulásának nagy. ügyéhez. Kim ír a kommunista és munkáspártok, az antiimperia. lista erők összefogását köve­telte és kijelentette, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság erélyesen elítéli az Egyesült Államok agresszív cselszövéseit Indokínában, a Közel-Keleten és a világ más térségében. Mijalko Todorovics, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsé­ge küldöttségének vezetője megállapította, hogy az SZKP XXIV. kongresszusának hatá­rozatai ..elő fogják segíteni a szovjet dolgozók életszínvona­lának lényeges emelését1'. „Bennünket örömmel tölt el minden egyes siker, amelyet Önök gazdasági, tudományos, kulturális és egyéb területen elérnek” — mondotta Todoro­vics, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége elnöksége végre­hajtó irodájának tagja. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy az egyenjogúság, a kölcsönös tisztelet és a be nem avatkozás elvei alapján .ked­vezően fejlődnek Jugoszlávia és a Szovjetunió kapcsolatai. Barátsági nagygyűlés Moszkvában Hazánk közelgő nemzeti ün­nepe. április 4. alkalmából csütörtökön este a Filmmű­vész Szövetség moszkvai szék­házában szovjet—magyar ba­rátsági naevgyűlést tartottak. Nagy taps fogadta az el­nökség tagjait: Kádár Jánost, az MSZMP KB első titkárát, Rapai Gyula, moszkvai mj­Az ünnepi gyűlést AlckszeJ Kalasnyikov, a moszkvai va» rosi pártbizottság titkára nyi­totta meg. Bevezető __ szavai után felhangzott a két" ország állami himnusza, majd Jev- dokija Karpova, az OSZSZSZK miniszterelnök-helyettese, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság elnökhelyettese lépett a szónoki emelvényre. gyár nagykövetet, valamint Jedlieska Gyulát, a Nógrád megyei Pártbizottság első tit­kárát, a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság küldöttségének vezetőjét. Az elnökségben foglalt he­lyet Dmitrij Poljanszkij, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a minisztertanács első elnökhelyettese, Viktor Grisin, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának póttagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára, Konsztantyin Ka- tusev, az SZKP KB titkára, valamint a Legfelső Tanács Elnökségének és a yiiniszter- tanácsnak képviselői, továbbá Matvej Zaharov marsall, ve­zérkari főnök, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének he­lyettese, Nyina Popova, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének elnöke, Pjotr Fedoszejev akadémikus, a Szovjet—Magyar Barüti Tár­saság elnöke. Nemzetközi jelentőségűnek értékelte a szovjet és a ma­gyar nép barátságát, s ki­emelte: a szovjet nép nagy fi­gyelemmel követi a magyar- országi szocialista építőmun­ka sikereit. Elmondotta, hogy április 4-et a Szovjetunió minden részében megünneplik. Ezután a gyűlés résztvevői German Kraszavin lakatost, és Szvetlána Fityereva diáklányt hallgatták meg. Mindhárom szovjet szónok kérte Kádár Jánost, adja át a magyar népnek a Szovjet­unió, Moszkva munkásai, di­ákjai forró üdvözletét. Ezek után Kádár János mondott beszédet. . Beszédének elhangzása után a nagygyűlés résztvevői fel­állva, viharos tapssal ünne­pelték az MSZMP első tit­kárát, a szovjet és a magyar nép barátságát. Az ünnepi gyűlést színvona­las műsor követte.

Next

/
Thumbnails
Contents