Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-23 / 95. szám

Felelősségleli, Választunk és szavazunk odaadó munkájuk elismeréseként Lenin-emlékplakettek átadása Szekszárdon, as évforduló napján Csütörtökön délelőtt Szek­szárdon, a megyei pártszék­ház nagytermében a forradal­mi eszmék terjesztésében ki­emelkedő munkát végző pro­pagandistákat tüntettek ki, a nagy géniusz-forradalmár, V. I. Lenin születésének 101. év­fordulója alkalmából. A me­gyénkben meghonosodó ha­gyományokhoz híven évek óta e napon átnyújtott emlékpla­kettet ezúttal 48 párt- és tö­megszervezeti propagandista kapta meg. Az eredményes oktató-neve­lői munkát végző, az egész megyéből meghívott propagan­distákon kívül ott volt az ösz- szejövetelen Szűcs György, a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemének igazgatója, Zom- bai László, a megyei pártbi­zottság osztályvezető-helyette­se. Az ünnepi előadást Tolnai Ferenc, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára tartotta, aki beszédében ösz- szekapcsolta a lenini tanítások és a munkastílus időszerűségé­nek felidézését, a prooagan- disták megtisztelő és hatásos tevékenységével. A megyei tit­kár a politikai oktatás isme­reteket gyarapító, választ adó és mozgósító mivoltának ki­fejtése után a propagandista tevékenység szépségéről és fontosságáról beszélt — Nincs annál szebb fel­adat, mint újabb és újabb em­bereket megnyerni a párt, az eszme számára, a marxizmus —leninizmus magyarázása, megértetése és elfogadtatása útján. A mi dolgunk az alko­tás, a szocialista társadalom magasabb szinten való építé­se, s ez a nagyfokú tudatos­sággal rendelkező emberek so­kaságát követeli meg. Ebben volt és lesz a jövőben is ki­emelkedő szerepük a párt- és tömegszervezeti propagandis­táknak. Tolna megyében közel 1500 propagandista valósítja meg a politikai oktatásban részt vevő 37 ezer dolgozó eszmei-világnézeti nevelését. Befejezésül azzal a gondo­lattal zárta Tolnai Ferenc az ünnepi megemlékezést, hogy akkor leszünk hívek a lenini örökséghez, azzal fejezzük ki legjobban a lenini igazságokat, ha szocialista életünk külön­böző kérdéseit alkotó módon vizsgáljuk és válaszoljuk meg, és erre tanítjuk, mozgósítjuk hallgatóinkat. A meleg hangú megemléke­zést és méltatást követően a megyei titkár a megyei párt- bizottság által adományozott emlékplakettet az alábbi, jó munkát végző propagandis­ták részére nyújtotta át: Bonyhádi Járás: Fábián András. Forral Fábián, Németh Károly, Schneider György, Túrái József. Dombóvári járás: Birtaian Al­bert, Bölcz László. Hajnal Lajos, Salamon György, Tapaszd Gyula. Dombóvár város: Bánhelyl 3é.'.a, Geller Lajos, Gyuricza Istvánná, dr. Iván Syuláné és Paáry Fe­renc. Paksi járás: Dósa Tibor, Fritz Ferenc, Hanák Ottó, Papp Mihály, Szederkényi Lászlóné. Szekszárdi Járás: Bessenyei Jó­zsef, Farkas János, Hanoi József, Helm Ferenc, Paszler Antal. Szekszárd város: Császár Ist­vánná, Kiss Mihályné, Mihálkovics György, Varga Sándomé, Wéner Lajos. Tamási járás: Gyimóthy Ödön, Herczeg József, Laszk Frigyes, Manczal Géza, Molnár János. BM: Jelics Miklós, Lerf Ferenc, Vajda János. EVM: Millcz Miklós, Schraub Ferenc KISZ MB: El­mauer Menyhért, Sütő Sándor. SZMT: Bankós Sándor, Lílovszky Gézáné. Megyei vezető-propagandisták: Énekes Ferenc, György József, Máté János és dr. Péter Szigfrid. A kitüntetettek nevében Ha­noi József mondott köszönetét a megyei pártbizottságnak. A választási gyűlések be­fejezésével az országgyűlési és tanácstagi választási előkészü­letek végső szakaszához érke­zünk. Április 25-én a szavazás­ra jogosult állampolgárok az urnák elé járulnak, hogy lead­ják szavazatukat és megválasz- szák az országgyűlést és létre­hozzák a helyi tanácsokat. A szavazás minden felnőtt korú és választói joggal rendelkező állampolgár joga és hazafias kötelessége. Hiszen szavazatá­nak leadásával ténylegesen beleszól , országunk politikai, gazdasági életének alakulásá­ba; véleménvt nyilvánít prog­ramunkról és a jelöltek sze­mé'yéről. önmagában az a tény, hogy a szavazás ideje munkaszüneti napra — vasámanra — esik, lehetővé teszi, hogv a választó­polgároknak módink legyen az urnáig elé járulnia, hiszen munkájuk, vagy egyéb elfog­ultságuk túlnyomó többségü­ket nem akadályozza jogaik gyakorlásában. A választás órái Választójogi törvényünk úgy intézkedik, hogy a szavazás reggel 6 órakor kezdődik és es- . te 6 óráig tart. Ahol a lakos­ság életkörülményei indokolt­tá teszik, ott a szavazás kez­detének és befejezésének idő- oontián módosítani lehet: kez­dődhet a szavazás reggel 5 óra­kor és a befejezés idejét is meglehet hosszabbítani este 7 óráig. Az ilven intézkedésnek olvan helyeken van értelme, ahol folyamatosan termelő üzemben reggel kor^n. vagy a késő délutáni órákban van műszakváltás; továbbá azok­ban a községekben és váro­sokban is indokolt a szavazás 'dejének módosítása, amelyek­ből sok az eljáró munkás. A szavazatszedő bizottság a sza­vazást este 6 óra előtt is be- fejezettnek nyilváníthatja ab­ban az esetben, ha a válasz­tói névjegyzékben szereplő va- 1 amennyi állampolgár leadta szavazatát. Azok a választó- polgárok. akik — ha tehetik — nem hagyják az utolsó pil­lanatra a szavazást, jelentősen megkönnyíthetik a szavazat­szedő bizottságok munkáját, a szavazató^ összes zámlálását. kai, Walter Scott, Lev Tolsz­toj műveit. írói hajlama ko­rán .ébredt. Már mint kisdiák is verselgetett. Egyik ódáját a kereskedelmi iskola önkép­zőkörében adták elő. A látogató megilletődve böngészi kéziratainak fényké­peit; „Elbeszélések az örök békéről” (kisregény), „A boly­gók visszatérnek, regény két kötetben.” Az első sorok, át­húzások, javítások. Majd meg­születik a kezdő mondat: „Az igazat megvallva Zina keve­set értett az egészből és még­hozzá tavasz volt...” Sok ezer kilométert megtett kéziratok, az egyik hadifogságban író­dott, a másik Moszkvában, a harmadik talán a spanyol harctéren... Zalka Máté érettségije egy­beesett az elsó világháború kitörésével, katona lett, s csakhamar orosz fogságba esett. A krasznorecsenszki fogolytáborban ismerkedett meg a marxizmus klassziku­saival. Közben nem hagyott fel az írással sem, a legválsá­gosabb időszakban is szakí­tott időt, hogy élményeit, ér­zéseit irodalmi formában meg­örökítse. A hadifogolytáborban bemutatták Jeruzsálem című misztériumát. Első írásai naív pacifizmust tükröznek. De forradalmárrá érlelődő Zalka Máté nemsokára megtanulja, hogy a nép szabadságának ki­vívása nélkül nem érkezik el a béke. 1917-ben már vörös- gárdista, 1918-ban a jeniszeii tajgák partizánja, 1920-ban ezredparancsnok. A polgár­háború idején Bugyonij mel­lett brigadéros, később az ellenforradalmi bandák szét­verésével megbízott csapatok tisztje. A szovjethatalom győ­zelme után rendkívül sok­oldalú tevékenységet fejtett ki: regényeket, elbeszéléseket ír, könyvkiadó vállalatot igazga­tott, házakat épített, színhá­zakat, munkásklubokat és ka­tonai tanfolyamokat szervezett. Több regénye és elbeszélés- kötete oroszul, ukránul és németül jelent meg. 1931-ben magyarul adta ki elbeszélés- kötetét. „A hadjárat vége” cí­men. írásának hősei többnyire kisemberek. 6 maga különö­sen az „Örök béke1’ című háborúellenes regényét ked­velte. Két utolsó munkájának, a Doberdó-nak és a Bolygók visszatérnek címűnek szép kö­zönségsikere veit. Ez utóbbi a magyar internacionalisták hősi eposza. Moszkvai tartózkodása idején személyes barátság fűz­te Gorkijhoz. Beleolvastunk egy levélbe, egy nekrológgal felérő levél, amit nővérének írtak a spa­nyol fronton küzdő magyar in­ternacionalisták : „Nem keresünk és nem ta­lálhatunk más vigasztaló szót számotokra, minthogy olyan ügyért halt meg, melynek győzelme milliók számára sza­bad és boldog életet jelent...” A Spanyol Köztársaság hívó szavára fegyverbe kelt nép se­gítségére sietett Zalka Máté. A spanyol háborúban Lukács tábornok néven legendássá vált magyar internacionalista 1937. június 9-én hősi halált halt. A nincstelenek brigadé- rosa, ahogy harcostársai ne­vezték, „a magyar nevet örö­kítette meg a spanyol harcok dicsőséges történetében, életét adta a proletariátus felszaba­dításának ügyéért...” Spanyol- országi emlékei között ott lát­hatjuk képeit, kitüntetéseit Moszkvában élő lánya erek­lyének számító zsebórájá4 ajándékozta a tunyogmatolcs: emlékháznak. Nagy fia emléke előtt tisz­teleg ma szülőföldje, Tunyog­matolcs. Megszépültek az ut' cák, a házak előíri virágos- kertek, zászlódíszbe öltözött a község. Április 23-án születé­sének 75. évf'"''í"lőján emlé­keznek Zalka Mátéra. Tunyogmatolcs — melyet nem került el a tavalyi ár­víz, 311 ház dőlt össze és 90 rongálódott meg — tovább ápolja a naay forradalmár és internacionalista em’ékét. A 'megyei pártL’znttság javasla­tára — az emlékszobát Zalka- emlékmúzeummá fejlesztik. Megvásárolják az épületét., minden fellehető dokumentu­mot itt szülőházában helyez­nek el, ahonnan a nincstele­nek briyadérrsa. a legendás Lukács tábornok elindult. Hogy életével beírja novét a nem­zetközi munkásmozgalom tör­ténetének arany lapjaira. Szavazás: a fülkében Mindenki csak személyesen szavazhat, tehát nem fordul­hat elő, hogy a választópolgár valakit megbíz szavazatának leadásával. A titkosságot a sza­vazókörben elhelyezett egy, vagy több fülke biztosítja, te­hát nem üres formaság, ha­nem lényeges választójogi mozzanat, hogy a szavazat­szedő bizottság elnöke és tag­jai minden szavazásra jelent­kező állampolgárt megkérnek, a szavazást a fülkében végez­zék, ezt követően a szavazó­lapot ott helyezzék a borítéké ba és utána tegyék az urnába. A zavartalanság érdekében lé- nyeges előírás, hogy a szavazó­kor helyiségében egyszerre 19 választópolgárnál több nem tartózkodhat és a fülkébe egy­szerre csak egy választópolgár mehet be. Kivételt képeznek a nehezen mozgó betegek, testi fogyatékosok és analfabéták, akiknek a szavazat leadásában egy másik, ugyancsak választó­joggal rendelkező állampolgár segítségükre lehet.' Igazolni kell a személyazonosságot Mielőtt a szavazásra elindul­nánk, ne feledkezzünk meg ró­la, hogy személyi igazolvá­nyunkat, vagy ennek esetleges hiányában más, a személy- azonosságot hitelesen igazoló iratot vigyünk magunkkal, mert amennyiben a szavazat­szedő bizottság tagjai közül a választópolgárt senki szemé­lyesen nem ismeri, úgy a sze­mélyazonosságot a szavazat­szedő bizottság előtt igazolni kell. A felesleges várakozás el­kerülése céljából feltétlenül helyes, ha minden választó- polgár magával viszi azt az értesítést is, amelyet koráb­ban kapott, arról, hogy melyik szavazókörben kell szavaznia és a választói névjegyzékben milyen sorszám alatt szerepel. A mostani szavazáskor min­den szavazópolgár két sza­vazólapot kap kézhez: egy rózsaszínűt, az országgyűlési képviselő és egy okkersárgát, a helyi tanácstag megválasztá­sára. Kire, s hogyan szavazzunk? Egy^ jelölt esetén a jelöltre szavazni úgy kell, hogy nevé­nek érintetlenül hagyásával a szavazólapot borítékba tesszük és az urnába helyezzük. Ha valaki a jelölt nevét áthúzza, az ellenszavazatnak számít. Ha a szavazólapon több je­lölt neve szerepel, akkor a vá­lasztópolgárnak kell eldönte­nie, hogy kit kíván meg­választani országgyűlési kép­viselőnek, vagy tanácstagnak. Ilyenkor egy nevet — azét, akire szavazatát adja — kell meghagyni a szavazólapon; a másik — illetve a többi — je­lölt nevét át kell húzni. Ugyan­is aki változatlanul, —: vagyis minden nevet meghagyva /— adja le a szavazólapot, ez ér­vénytelen szavazatnak számít. A választópolgár döntését meg­könnyítheti, ha a jelöltek sze­mélyéről időiben, még a sza­vazás megtörténte előtt, tájé­kozódik, s így legjobb meg­győződéssel választhatja azt, akit a legalkalmasabbnak ítél, A választásokkal kapcsola­tos tévé-fórum résztvevőihez több olyan kérdés érkezett, hogy lehet-e másra is szavaz­ni, mint arra, — illetve azok­ra —, akiknek a neve a sza­vazólapon szerepel. A válasz egyértelmű: nem lehet. Ugyan­is választójogi törvényünk úgy intézkedik, hogy országgyűlési képviselő, vagy helyi tanács­tagjelölt csak az lehet, akit a jelölőgyűlések során a szavazó- polgárok nyilvános gyűlésen és nyílt szavazással jelöltté vá­lasztottak. Ez az intézkedés az állampolgári demokratizmust és a választás komolyságát kí­vánja biztosítani. így szavazhatnak a lakóhelyüktől távol lévők Mint ismeretes, minden vá­lasztópolgárt az állandó lakó­helye szerint illetékes tanács­nál vettek választói névjegy­zékbe. Ha valaiki a szavazás napján nem tartózkodik állan­dó lakóhelyén, de ideiglenes tartózkodási helyén szavazni kíván, akkor a tanácstól kér­het igazolást arról, hogy sza­vazásra jogosult és mely sor­szám alatt szerepel a válasz­tói névjegyzékben. Ideiglenes tartózkodási helyén ezzel az igazolással jelentkezhet szava­zásra. Ám ebben az esetben a választópolgár csak egy sza­vazólapot kap: az országgyűlé­si képviselő jelöltre adhatja le szavazatát. Hiszen az egyéni választókerületi rendszernek éppen az az értelme, hogy a választópolgárok egy^egy or­szággyűlési, vagy tanácstagi választókerületben, az őket képviselő személyeket választ­ják meg. Tehát nem sok ér­telme van a más, a választó- polgár számára idegen kerü­letben leadott szavazatnak. Éppen ezért kívánatos, hogy a szavazás napján — ha nincs elháríthatatlan akadálya —, minden választópolgár módot találjon arra. hogy szavazatát állandó lakóhelyén adja le. Az egyéni választókerületi rendszerből következik: nem szavaznak például a külföldön tartózkodó állampolgárok, mert nincs mód annak megszerve­zésére, hogy a külképvisele­teknél dolgozó, a tengerjáró hajókon szolgálatot teljesítő, vagy éppen külföldi utazáson lévő választópolgárok valami­lyen választókerülethez tartoz­zanak és szavazatukkal ország­gyűlési képviselőt, vagy ta­nácstagot válasszanak. Mikor érvényes a választás, ki tekinthető megválasztottnak ? Egy-egy országgyűlési kép­viselőd, vagy tanácstagi vá­lasztókerületben a választás akkor érvényes, ha a szava­zásra jogosult állampolgárok­nak több mint a fele szavaza­tát leadta. Megválasztott kép­viselőnek, vagy tanácstagnak pedig az tekinthető, aki a le­adott, érvényes szavazatoknak több mint 50 százalékát meg­kapta. Ha a választópolgárok­nak több mint a fele nem ment el szavazni, vagy a sza­vazatok összeszámlálásakor ki­derül, hogy a jelölt — illetve többes jelölés esetén a jelöltek közül egyik sem kapta meg a szavazatok több mint 50 szá­zalékát, akkor az illető vá­lasztókerületben 15 napon be­lül új választást kell kitűzni. Ez természetesen azzal jár, hogy ismét össze kell hívni a választópolgárok jelölőgyűlé­sét. jelöltet, vagy jelölteket állítani és a szavazási eljárás­ra is ugyanazok az előírások érvényesek, mint a rendes időben történő választásokkor. A szavazás napja csak a vá­lasztási eljárások befejező ak­tusa. Ám állampolgári jogaink és kötelességeink folyamato­sak. A választópolgárok saját jelöltjeiket küldik az ország- gyűlésbe és a helyi tanácsok­ba A megválasztott képvise­lők és tanácstagok munkája akkor lehet igazán eredmé­nyes, ha a választópolgárok ja­vaslataikkal, észrevételeikkel, kritikai megjegyzéseikkel szün­telenül támogatják őket, köz­érdekű tevékenységükben.

Next

/
Thumbnails
Contents