Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-20 / 92. szám

A dombóvári járási part-vb tárgyakat Tanác&íagjelöli Napirenden a pusztai települések lakosságának művelődése Ezekben a hónapokban az MSZMP bombáv&rt Járási Vég­rehajtó. Bizottsága, a tavaly ősszel tartott járási pártértékezlet gazdag útmutatásaiból' adódó, láncszerűen kapcsolódó témakö­rök módszeres, és tüzetesebb vizsgálatára tér vissza. Az április 15-í — legutóbbi — ülésen a sort a pusztai települések műve­lődési helyzetéve.l.kezdték, majd folytatják a nagycsaládosokkal, következik a kis települések kereskedelmi ellátottsága, s mind­ezekkel a szűkebb. körű választott testület céljainak, megfelelően rá akarja irányítani az illetékesek és á köz figyelmét a 'fejlő­dés meggyorsítására'. “ ............. ‘ " .! • A vb-ülésen a beszámolót Brunner Vince, a dombóvári járási. pártbizottság csoportvezetője terjesztette elő, és a hozzá­szólások folyamán a „puszták népe” mai munka- és élet- körülményeinek vizsgálatává szélesedett a tanácskozás. Részt vett az ülésen, és elmondta hozzászólását Zombai László, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese is. A politikai felelősségtől áthatott, sokoldalú útmutatást Cserép Imre, a dombóvári járási pártbizottság első titkára foglalta össze. Vita tárgyát képezte, hogy művelődésről lévén szó, mihez viszonyítsanak? ■ Mások számára-is hasznosíthatván kikristályo­sították, hogy a mérleg' elkészítésekor a múlthoz, a . lehetősé­gekhez és a követelményekhez kell viszonyítani, mindhárom tényezöi'el helyes összevetni a helyzetet.'(Az előzményekhez támpontként a járási tanács vb öt esztendővel ezelőtt tett meg­állapításai szolgáltak.) Megváltozott a gazdasági alap, igényesebb a „puszták népe(i Tizenhárom pusztai telepü­lés tartozik a dombóvári já­rási pártbizottság hatósugará­ba^- valamennyit a Dalmandi Állami Gazdaság üzemegysé­gei hálózzák be. Példázza a mai népességet az általános iskolai tanulót létszámának alakulása is, ezeken a helye­ken a két-három gyermek a leggyakoribb a családokban. A közigazgatásilag Dombóvár városhoz tartozó iskolákba 143 tanuló jár; Alsóleperden 37, Felsőleperden 29, Vörösegyhá­zán 15 az alsótagozatos tanu­lók száma, míg a pusztákról Dalmandra, Kurdra és Döb- röközre iskolába járó felső­tagozatosok 98-an vannak. Az előzetes becslések szerint négy év múlva mintegy felével nö­vekszik a községekbe járó ta­nulók száma. A korábbi jóslatokkal ellen­tétben tehát nem néptelened- tek el a dombóvári járás pusztái,, ellenkezőleg, az ál­lami gazdaság jóvoltából erő­teljes fejlődésnek indultak. Megváltozott a kép, összeha­sonlíthatatlanul mások lettek az ott élő emberek életkörül­ményei. A korszerű, új tele­pekkel ellátott pusztai üzem- eiJységek dolgozói maguk is igényesebbé váltak, öntudat­ban, politikai érettségben ma­gasabb fokra jutottak, kultú­ráltabban élnek. A munkakö­rülmények javulása, a pusztai településeken épített, vagy felújított több mint 600 lakás magával hozta a lakáskultúra fellendülését, gépesítették a háztartásokat. Mászlonyban és Szilfáson szinte minden csa­ládinak van televíziója és mo­sógépe, Szarvason és Nagy­kondán a lakberendezések ní­vója meghaladja a környező falvak átlagát. Ha nem is pár­huzamosan, de követi a dina­mikus gazdasági fejlődést a munkások szemléletének és gondolkodásmódjának átalaku­lása. Többen vitába szálltak a vb-ülésen az időszerűtlen fel­fogással, mely szerint a teg­napok szemüvegén nézik a mai puszták népét. Tényekkel bizonyították, hangsúlyozták, hogy a tudati elmaradás nem a pusztákon élő emberekre a jellemző. Van villany, víz, kövesút, eljutnak hozzájuk a legújabb termelési eljárások, a legfrissebb bel- és külpoli­tikai események. A községek­hez hasonló mértékben terjedt el körükben a rádió, a tele­vízió, rendszeresen eljutnak Pécsre és Kaposvárra színház­ba, szinte nincs is olyan-pusz­tai család, ahol ne járatnának újságot. A? új lakbértörvény kedvező hatása máris mégmu­tatkozik abban, hogy túlje­gyezték a lakásépítési lehető­ségeket. Ma már nem jelentenek fe­hér foltot a térképen népmű­velési szempontból a dombó­vári járás pusztái, ezt egy­öntetűen leszögezte a vb, eljut a kultúra hozzájuk, ha nem is egyforma mértékben minden­hova. (Hiányolják, keveslik a hetenként egyszer odalátogató művelődési autót.) Tíz esz­tendő alatt az üzemegységek­ben dolgozó kétkezi munká­sok 40 százaléka, közel 500 fizikai dolgozó szerzett szak­mai képesítést, fogékonyak az új iránt, a pusztai lakosság is­kolázottabb lett. Jól kama­toztatják a gazdaságban kép­ződött szellemi, kapacitást, élen járnak, részt vállalnak az ag­rármérnökök, a műszakiak a népművelésből, azonban an­nak összefogása és irányítása az arra hivatott helyi és já­rási intézmények kötelessége Bekötő utat kaptak egy ki­vételévé! a puszták, (egyedül a Csurgóra vezető maradt ed­dig el, ám jövőre az is el­készül), gyermekeikét a Volán és az Állami Gazdaság autó­buszai szállítják a körzetesítés óta a községi iskolákba. . Amit még gyorsítani kell.., Kendőzés nélkül'feltárták a dombóvári járási pártrvb ülé­sén az akadályokat, az élhá­rítandó nehézségeket. Rámu­tattak az elszórtan bár, de mégmutatkozó italozásokra, és erős reflektorfénybe állították az új ellentmondásokat is. Ar­ról is beszéltek, hogy nem megy minden máról holnap­ra. „Időbe telik, míg elju­tunk oda, hogy egyetlen, a pusztán élő család .se marad­jon el a kor követelményei­től.” Habár megyei szinten ki­emelkedő a gazdaság révén a felsőfokú iskolát végzettek aránya, jogosan hangzott el az intelem: gyorsítani kell a kétkezi dolgozók iskoláztatá­sát, ne feledkezzenek meg a polarizációról. Még mindig 10 százalék fölött van a fizikai dolgozók körében a 6 általá­nosnál kevesebbet végzettek aránya. Emellett rámutattak arra; nem csupán a múlt ká­ros öröksége, hanem az utóbbi évek terméke is, hogy újra­termelődnek a gondok, szapo­rodik az általános iskolát be nem fejezők száma. Időszerű ismét beindítani a járás pusz­táin a felnőtt dolgozók isko­láját, amely Alsóleperden működött legtovább, ahol két éve zárták az utolsó tanfolya­mot. Az idősebbek számára a művelődési házak keretében jól bevált, az önérzetet nem rontó új képzési mód mutat­kozik a legcélszerűbbnek. Megítélésük szerint nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a város—falu—puszta közötti áruellátási különbségek mér­séklésére, törekvésük, hogy az alapvető élelmiszereket min­denütt helyben szerezhesse be a lakosság. A „szellemi, táp­lálkozást” elősegítendő, indo­kolt, jogos igénynek minősí­tette a párt-vb. — javasolta a járási tanács vezetőinek —, hogy szorgalmazzák a művelő­dési autó juttatását.- (Sütvény- ben és Csürgópusztán az átla­gosnál is nagyobb gondöt okoz a folyamatos népműve­lés, mivel az iskolai körzete­sítés bekövetkeztével helyben nem maradt pedagógus.) Becsülettel, messzemenően eléget tesz az állami gazda­ság a ráháruló anyagi kötele­zettségeknek, erejéhez mérten még a nyereségrészesedés tér* hére is vállal áldozatot, azon­ban elégtelenek a további fej­lesztéshez a . saját eszközök, állami segítségre is szükség van. Van jövőjük a telepü­léseknek. Jó a népszaporulat Dalmandon — bázis község —, szükséges az óvodaépítés, na­gyon megokolt az iskola bő­vítése és napirendre került a vízellátás társulati alapon és közös erővel történő végleges megoldása. Hosszabb távon és tartósan nem törődhetnek bele abba, hogy ennyire sok a városból kijáró pedagógus, Dalmandon heten, Kurdon öten tanítanak Dombóvárról ingázó nevelők. Ahogyan mód adódik, lakás- vásárlással, kedvezményes építési kölcsönökkel, emeltebb fizetésekkel távlatilag biztosí­tani kell, hogy csökkenjen a kijárók és növekedjék a hely­ben letelepedő nevelők száma. Politikai kérdésnek tekintik a puszták további fejleszté­sét, a mérleg serpenyője a jó javára billent — csendült ki a hozzászólásokból. Az ugrás­szerű és dinamikus gazdasá­gi fejlődés, a pusztai lakók kulturális igényének növeke­dése ellenére vannak még ki­használatlan lehetőségek a műveltség gyarapítása terén. A szellemi-tudati fejlődés gyorsításához vázolta a párt- vb a járási tanácsra és a kü­lönböző népművelési intézmé­nyekre háruló, sajátos és szá­mon kérhető feladatköröket, valamint megszabta a hely­zetből fakadó és a követel­ményeknek megfelelő fejlesz­tés útját és módozatait. SOMI BENJÁMINNÁ Erőt ad Alig múlott Ú4 esztendős, de élete máris bővelkedik rangos eseményekben. Szilák Mihály, a tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezet szerszámkészítő részlegének művezetője. Tol­nán, a 48-os számú választó- körzetben — Madách és Ha­jós utca — jelölték tanács­tagnak. — Amikor megtudtam,, hogy jelölnek nagyon meglepődtem. Először is furcsa volt az, hogy régen általában 40 év körüli embereket választottak csak tanácstagoknak”. Például az el­múlt ciklusban községünkben alig" volt (vagy talán nem is) fiatal tanácstag. — Mi a legfontosabb feladat választókörzetében, amit sze­retne megoldani? Szilák Mihály kicsit elgon­dolkodik, majd határozottan így szól: — Nekem minden fontos, ugyanúgy, mint a választók­nak. S hogyj munkámat remé­lem jól fogom végezni, ennek egyik biztosítéka az, hogy bíz­nak bennem az emberek. S hiszem, hogy a bizalom min­denhez erőt ad. Munkám so­rán még nagyon fontosnak tar­tom, hogy jó kapcsolatot ala­kítsak ki minél előbb válasz­tópolgáraimmal. Arra viszont ■nagyon ügyelek, hogy minden problémát részletesen aprólé­kosan megbeszéljünk, megvi­tassunk, véleményezzünk. Mert ugye ,a fellengzős gondolkodás, az elnagyolt intézkedés jót nem szülhet. De hogy konkré­tan is szóljak terveinkről: a Hajós utcáiban sürgősen meg kell oldani a szemételhelye­zést. A fiatal tanácstagjelölt ti- zenhyolc éves korában került munkahelyére, mint szerszám­a bizalom készítő szakmunkás. Közben beiratkozott a pécsi gépipari technikumba — közben kato­na is volt — s idén május vé­gén tesz érettségi vizsgát. Ja­nuár 1-én pedig ismét jelentős fordulat következett életében ] a dolgozók kérésére művezető­nek nevezték ki a szerszám­készítő-részlegben. Huszonegy esztendős kora óta tagja á pártnak, s néhány éve a szö­vetkezet KISZ-titkára. S hogy kezdi, el tanácstagi munkáját? — Nagy ambícióval. A jelö- lőgyűlésen sok izgalmas prob­léma vetődött fel, amit a vá­lasztópolgárokkal közösen^ csakis közösen szeretnék meg­oldani. Jól ismerem a lakókat^ de a választás után minden házba ellátogatok, hogy kap­csolatunk mélyebb legyen, S engem is ismerjenek meg. — Mit szólt jelöléséhez ä felesége? ■ "»•*'* * — Azt hiszem, nagyon büsz4 ke, s meg is hatódott. — hm —» \ A „vizesek” Rövid, bensőséges ünnepsé­get,, tartottak tegnap a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat székházában. Kerekes Miklós igazgató üdvözlő szavai után dr. Vígh Dezső, a megyei tanács elnökhelyettese méltat­ta a vállalatnak az árvízvé­delmi és újjáépítő munkában nyújtott segítségét, majd az Országos Vízügyi Hivatal el­nöke, valamint a Tolna me­gyei Tanács nevében kitünte­téseket adott át azoknak a dolgozóknak, akik az árvíz súj­totta Csenger községben vízrnű­kitüntetése hálózat építésében vettek részSü Kiváló munkájáért Wéber Já­nos és Baka József, a „Víz- gazdálkodás Kiváló Dolgozója^ jelvényt és oklevelet kapta, Si­mon József, Pápes Árpád, Hő- dör János, László József „El"? nöki Dicséret”-ben részesült. A vállalatnál végzett jó mun­kájának elismeréseképpen Ke­mény Istvánná megkapta a „Vízgazdálkodás Kiváló Dolgo­zója” jelvényt és oklevelet. Nyugdíjba vonulása alkalmá­ból Kulcsár Ferenené „Elnöki Dicséret”-ben részesült. Az úttörők jubileumi kiállítása elé Május 20-án, a Tolna megyei úttörők jubileumi seregszemlé­jének keretében négynapos me­gyei jubileumi kiállítás nyílik Szekszárdón, A kiállítás anyaga három részből tevődik össze. Egyik témakör az úttörőmozgalom történetét mutatja be. Ezen be­lül a megye úttörőcsapatai ál­tal gyűjtött emléktárgyak, esz­közök kerülnek kiállításra: il­letve ezek legszebb ’ darabjai. Áz elbírálás oly módon történik, hogy a megyei kiállítás előz­ményeként a járások külön- külön nyitnak önálló kiállítást és az itt szereplő legszebb, leg­értékesebb darabokból álló vá­logatást adják át a szekszárdi kiállítás anyagába. A másik csoportban a me­gyei gyermeknajzpályázat nyer­tes alkotásait mutatják be. A pályázat beküldési határideje ugyan április 30, a megyei út­törőelnökségen máris tobbszá2 pályázat vár elbírálásra. A jubileumi megyei kiállí­tás anyagának harmadik ré­szét azok a használati tárgyak, makettek és egyéb, az úttörők által készített munkák képezik, amelyekkel a gyerekek a já­rási és megyei technikai ver­senyeken is sikert arattak. Ezekből az anyagokból a 28 legjobb alkotás már készen áll a május 20-i megnyitóra. 1971. április ?8,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents