Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-15 / 88. szám

Az értelmiség és a termelés \ szellemi munka lebe- csülése lassan, lassan kiszorul a talponállók vilá­gába, az ivók, a kricsnik, sör­áztatta, pálinkaszagú pultja mögé. Ott még gyakran hal­lom a féldecizőktől, hogy „mi dolgozunk, ők meg felmarkol- j'k a nagy pénzeket.” Hogy mennyire igaztalan és dema­góg a kocsmaközvélemény íté­lete • azt 'éppen az átlagkere­setek .bizonyítják, s az a tény, hogy1 nem ritkán a mérnök fizetése kevesebb, mint a se­gédmunkás havi bére, a kez­dő szakmunkást olykor job­ban dotálják, -mint a kezdő műszaki értelmiséget. Azt te­hát", aki hatéves korától 22— 23 éves koráig tanult. Ha nem is a régi, 10 évvel ezelőtti mértékben, de szór­vány jelenségként még észre­vehetjük a szellemi munka lebecsülését a termelőszövet­kezetekben is, főleg amikor a szakvezetők fizetése kerül szó­ba. Olykor . ekörül nagyobb vita bontakozik ki, mint az éves-termelési terv megvita­tása körül. A szövetkezeti, gardák egy része indulatos és szűk látókörű ebben a kér­désben, minthogy sokallja, még inkább irigyli azt a pénzt amit a szakvezető kap, elfe­lejtve, hogy az agronómus, a^ kertész, az állattenyésztő mennyit ad a közösségnek. Más oldalról megközelítve e kérdést az is az igazsághoz tartozik, hogy termelési ta­nácskozásokon az üzemekben egyre gyakrabban maguk a fizikai dolgozók méltatják a szellemi emberek eredményes erőfeszítéseit, hasznos törek­véseit, avagy a nyereségrésze­sedés elérésé érdekében meg­tett hatásos intézkedéseit. legyünk igazságosak és tárgyilagosak. A lebecsülés tüzét sokszor az a kis számú értelmiségi munkakörijén dol­gozó ember táplálja a lelke­sen és nagy hatásfokkal dol­gozó többséggel szemben, aki nem tudja, vagy nem akarja azt adni, amit iskolázottsága, beosztása folytán elvárnák tő­le. Az emberek ezt nagyon látják, hamar észreveszik és hosszú ideig számon tartják. Itt van az egyik csődbe jutott közös gazdaság példá­ja. Az elnök, a főkönyvelő, a főállattenyésztő a tönk szélé­re, vitte az üzemet, miközben mindegyik annyi pénzt mar­kolt fel, amennyiért a ter­melőszövetkezetet fel kellett volna virágoztatni. S leváltá­sa után az elnöknek még volt bátorsága tagként három hó­napra felmondáspénzt köve­telni, és a majdnem üres kasszából mintegy 15 ezer fo- rifitot zsebre tenni. A hará- csalás, a túlzásba vitt anya­giasság, a jogtalan előny- szerzés, a kivételezésre igényt tartó magatartás nem növeli, inkább aláássa az értelmisé­gi munkakörökben dolgozók tekintélyét Nyilvánvaló azonban, hogy a termelés kü­lönböző posztjain dolgozó köz­gazdászok, mérnökök, állat­orvosok többsége minden el­ismerésre rászolgált és rá­szolgál. Tévedés azt hinni, hogy kávéivással telnek nap­jaik. A világ, az ország, a megye dolgaiban tájékozott, a megye fejlődését látó munká­sok és dolgozó parasztok na­gyon jól tudják, városokat újjáépíteni, új üzemeket épí­teni,. a tudomány vívmányait meghonosítani, a termelést beindítani, szervezni, szellemi tőkebefektetés nélkül lehetet­len. Azt mondja a szekszárdi bőrdíszmű egyik szocialista brigádjának tagja: naponta elnézem az épülő Szekszár- döt, és tisztelettel adózom a tervezőknek, a városrendezők­nek, az építészeknek. Nos igen. Vegyük csak az épülő Gemenc Szállót, vagy Dombóvárott az új kórház épületét. De vehetjük akár a megyeszékhely első magas há­zát. Szorgos, dolgos munkás­kezek „hozzák össze”, csinál­ják szépen, szakszerűen a vá­ros lakóinak örömé.-e. De ez már az utolsó ütem, mert először arra volt szükség, hogy az urbanisztikához, az architektúrához értő szakem­bereket megkeressék, kijelöl­jék e magas ház városképbe legjobban beillő helyét. Majd arra, hogy e létesítményt megint csak az ehhez értő szakemberek megtervezzék, s még mindig kevés, mert hi­ába a terv, ha nincs aki el­olvassa. aki kiismerje magát rajta. Kezdődik az építész- mérnökök, az építésztechni­kusok dolga... Felesleges foly­tatni. így is érzékelhető mennyire igaztalan a kocsma- kozvélemény: „mi dolgozunk, ok meg felmarkolják a nagy pénzeket” állítása. Sokszor és szívesen elolva­som azokat a számokat, ada- tokat, amelyek Tolna megye fejlődését reprezentálják. Lás­sunk ezekből újból néhá- nyat; 1966 és 1970 között, 1961 és 1965-höz viszonyítva a búza termésátlaga katasz­teri holdanként 31 százalék­kal, a kukoricáé 24,2 száza­lékkal, a burgonyáé 19,9 szá­zalékkal, a cukorrépáé 21,2 százalékkal nőtt Nincs szó szentté avatásról, de ki ta­gadhatja például, hogy a ku­korica-termésátlagok gyors növekedését az értelemnek, a szellemi munkának, az agro- nómusok megfelelő hozzáállá­sának is köszönhetjük. Éltek a lehetőségekkel, mert tudták hogyan, miként kell élni az adott lehetőségekkel, s ez na­gyon lényeges kérdés, mivel a régi kisüzemi tapasztalatokkal, az intenzív kukoricafajtákkal legfeljebb befürödni lehet. A régi kisüzemben csak annyit kellett tudni, hogy vetünk, kapálunk, törünk. Az új gé­pekhez, berendezésekhez, esz­közökhöz az új agrotechnika Véget ért az iskolákban a tavaszi szünet c Az ország 5490 általános is kólájának egymillió 115 ezer, valamint 547 középiskola 233 ezer diákja — miután véget ért a tavaszi szünidő — szer­dán ismét „bevonult” a tan­intézetekbe. Az 1970—71-es oktatási évből az idén érett­ségiző több mint 50 ezer fia­tal számára már csali három hét van hátra, mivel részük­re az utolsó tanítási nap má­jus 8., ezt követően május 11. és 18. között bonyolítják le az írásbeli érettségi vizs­gákat, nappali •■'gozaton. , A többi diák egy hónapig jár majd iskolába, ugyanis a ta­nítás június 8-án ér véget. A tanévzáró ünnepségeket június 12. és 17. között tart­ják az igazgató által megje­lölt napon és ez alkalommal osztják ki a tanulóknak az év végi bizonyítványt. A középiskolák első osztályos tanulóit június 14-én és 15- én írják be. A tanévzáró értekezletet az általános iskolákban június 19-ig, a középiskolákban pe­dig június 30-ig tartják meg, az igazgató által megjelölt napon. (JűTii alkalmazásához, alkalmaztatá­sához mérnöki tudás szük­ségeltetik. U lolvasva Tolna megye harmadik ötéves tervé­nek eredményeit egyértelmű­en arra kell gondolnom, hogy ezeknek az eredményeknek az eléréséből kivették részüket az orvosok, a tanárok, sőt még a hivatásos népművelők is. Ne tekintsük bizarrnak a termelés és az orvosi munka összepárosítását. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a megelőző, a gyógyító munka, egyáltalán annak színvonala, „az embe­ri szervezet lelkiismeretes karbantartása” maradéktalan hozzájárulás dolgozó társadal­munkban a termeléshez. Kár, hogy olykor erről megfeled­kezünk. A közelmúltban a jelölő- gyűléseken a választó- polgárok ezrei ismerték meg -a negyedik ötéves terv orszá­gos és megyei programját, Fe­lesleges lenne itt most ismét­lésekbe bocsájtkozni. A vár­ható gyarapodásból, a bizo­nyosra vehető fejlődésből arra lehet és arra kell következ­tetni: a termelésben, az okta­tásban, a szakmunkásképzés­ben, a művelődésügy, az egészségügy területén dolgozó értelmiség súlya, szerepe, je­lentősége az elkövetkezendő évek során Tolna megyében is tovább nő. Jogos és szük­séges, hogy ennek megfelelő­en növekedjék ebbe fi m szellem* emberekben egykor oly sze­gény megyében az értelmisé giek elismerése, megbecsülése. Nő, és növekszik is, hisz ezúttal elegendő csak megnéz­ni a Tolna megyei Népújság vasárnapi számában az or­szággyűlési képviselőjelöltek nacionáléiát SZEKULITY PÉTER Következik: MITŐL ÉRTELMISÉGI AZ ÉRTELMISÉGI? Választási gyűlések a megyében Németkér, Öcsény és Szek- szárd után tovább folytatód­nak a választási nagygyűlé­sek a megyében. Április 13- án Kurdon K. Papp József, az 5. számú körzet képviselő- jelöltje mondott beszédet a község lakói előtt. Ismertette a választások fontosságát, a tennivalókat a X. kongresszus határozatainak végrehajtásá­ban, beszélt eredményeinkről. 14-én Hőgyészen is válasz­tási gyűlés volt, Békés: Fe­renc mondott beszédet. A gyűlésen megjelent és felszó­lalt Daradics Ferenc és Ka­szás Imre, a 4. számú bony­hádi választókerület két je­löltje. Ugyancsak 14-én tartottak: Dombóváron is választási gyű­lést. A gyűlés szónoka K. Papp József, az 5. számú dombóvári választókerület képviselőjelöltje volt. A nagy­számú hallgatóság tetszéssel fogadta jelöltje előadását Sárgásbarna lappal a tanácstagokra, rózsaszínűvel a képviselőkre szavazunk Egy hét múlva már expe- diálják az Állami Nyomdából a szavazólapokat a megyékbe, a szavazóhelyekre. Annyi sza­vazólap készül, ahány állam­polgár jogosult arra, hogy parlamenti képviselőt és ta­nácstagot válasszon. A szava­zólapokat 28—29 ezer csomag­ban — zárt gépkocsikban, le­plombált szállítmányként — küldik szét az országba. A szavazók kétféle cédulá­val lépnek majd a szavazó- fülkébe. Különleges minőségű — fehér alapszínű — papírra kétféle tónusú, úgynevezett alulnyomás (a pénzjegyekről és más hivatalos nyomtat­ványokról ismerős), finoiíl rajzolat kerül: okker színhat tású (sárgásbarna) lappal sza­vazhatnak a tanácstagokra, rózsaszínű lappal adhatják voksukat az országgyűlési képviselőkre. Űj geodéziai laboratórium a Műegyetemen A Budapesti Műszaki Egyetem általános-geodéziai tan­székén új geodéziai laboratóriumot állítottak az oktatás és a tudományos kutatás szolgálatába. A közelmúltban átadott 25 méter hosszú termet a legkorszerűbb műszerekkel, elekt­rooptikai és mikrohullámú távmérőkkel szerelték fel. Ké­pünkön: Érdekesen tükröződik a fényképezőgép objektívje a jénai Zeiss gyár EOS típusú elektrooptikai távmérőjének prizmarendszerében. (MTI foto — Fényes Tamás felv. — KS). A KISZ megyei végrehajtó bizottságának és a MÉSZÖV elnökségének együttes ülése Szerdán együttes ülést tar­tott Domboriban a MÉSZÖV elnöksége és a KISZ megyei végrehajtó bizottsága. A ta­nácskozáson részt vett Tóth József, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Kálmán Gyu­la, a MÉSZÖV elnöke és Sza­bó Géza, a KISZ megyei vég­rehajtó bizottságának első tit­kára is. Szoboszlai Jenő és Benizs Sándor előterjesztése alapján értékelték a KISZ és a fogyasztási szövetkezetek együttműködésének tapaszta­latait, és megbeszélték az ez­zel kapcsolatos tennivaló­kat. Az együttműködési törekvés kiindulópontja egyrészt az, hogy a fogyasztási szövetke­zetekben igen sok fiatal dol­gozik, a tagok soraiban mind több a fiatal, és a szövetkeze­tek működési köre sokoldalú- , an kihat a fiatalok, főként a falusi ifjúság, mindennapi élet- körülményeire. Másrészt pe­dig a fiatalokkal, az ifjúsági mozgalommal kapcsolatos párthatároiZatok tették nagyon is időszerűvé az együttműkö­dési lehetőségek intézményes keresését, a konkrét feladatok testületi kidolgozását. Mind az előterjesztésen, mind a hoz­zászólásokon érződött, hogy komolyan veszik az idevonat­kozó pártáUásfoglalásnuk azt az igen fontos kitételét, amely szerint Tolna megyében már koráb­ban szoros kapcsolat alakult ki az ifjúsági és afész-mozga­lom közt, így az értekezleten már gyakorlati tapasztalatok­ról is szólhattak. Többen el­mondották, hogy mind a fia­talság, mind a szövetkezetek számára hasznosnak bizonyul­tak az együttműködési kezde­ményezések. Ahol az áfész- vezetoség törődött a fiatalok­kal, segítette őket (például ki­rándulások lebonyolításában, klubok létesítésében, politikai és szakmai továbbképzésben, a fiatal házasokat anyagi gond­jaik megoldásában, stb.) az jó­tékonyan éreztette hatását a mindennapi munkájukban. Tehát jó „befektetés” a szövetkezetek részére a fiatalsággal való megkü­lönböztetett foglalkozás. A tapasztalatok szerint az ed­digi együttműködés, jói bevált útjait kell a jövőben is járni. A szövetkezetek nagy része anyagi eszközeiből is sok^t fordított ifjúsági célokra, és ez kedvezően befolyásolta a 2 egész falusi fiatalság életét, mentalitását. A fogyasztási szövetkezetekben mint|,„« tjijtla- tosabban vonják be a"# lókat nagyobb feladatjÄ fl»§» oldásába is. a télen léza|íott vezetőségválasztásak pedigazi mutatták, hogy felelőségül - jes tisztségekkel is bátran bíz­zák meg őket. Mellesleg, elő­fordult egyes helyeken, hogy a KISZ a fiatalság szervezte meg az áfész részközgyűlését. Több olyan javaslat,, is, el­hangzott, amelyek országos jellegű intézkedést tennénk szükségessé;' A takarékszövet­kezetek jelenlévő képviselői például javasolták, hogy kü­lön kölcsönformát kellene In­tézményesen létesíteni a csa­ládalapító fiatalok részére. B. F. mindenki, minden szerv felelős az ifjúság sorsáért, és a maga területén min­denkinek minden lehetőt meg kell tenni a fiatalsá­gért.

Next

/
Thumbnails
Contents