Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-14 / 87. szám
8. „MEGHATOTT SZÍVVEL” Nem az Országház, hanem a debreceni református kollégium oratóriuma lett a színhelye az országgyűlés megújulásának, a magyar államiság újjászületésének. 1944. december 21-én, amikor az új Magyar- ország első parlamentje összeült, Budapesten, az Országház épületében még a nyilasok voltak az urak. Az igaz, A Sérköz-Völgységi Vízitársulat eladásra kínál mórágy! kőbányájából kiváló minőségű murvát, korlátlan meny- nyiségben. Ára: 25,— Ft/t Megrendeléseket Szekszárd, Rákóczi út 9ő sz. irodánkba kérjük. (257) hogy a karszalagot öltött képviselők többsége már elmenekült a közeledő szovjet csapatok elől, amelyek ezekben a napokban készülődtek a magyar főváros körülzárására. A Debrecenben, az ideiglenes fővárosban összeült politikusok úgy határoztak: az új magyar államélet megindításával nem várhatnak addig, amíg Budapesten gyűlhetnek össze országgyűlésre. Az ideiglenes nemzetgyűlés előkészítő bizottsága a debreceni pénzügyigazgatósági palotában tanácskozott. Tagjai között ott találjuk Dálnoki Miklós Béla vezérezredest, a horthysta tábornokot, aki a kormányzói kiáltvány után átállt a szovjet hadsereghez, köztük, van dr. Révész Imre debreceni református püspök, vannak — negyedszázad után! — kommunisták, a többi között Komócsin Mihály Szegedről, s olyan régi baloldali népi politikusok is, mint dr. Erdei Ferenc. Általános választásokról az akkori idők viszonyai közepette szó sem lehetett. A már felszabadult városokban és nagyközségekben népgyűléseken választották meg az or- szágfvűlési követeket. A Vörös Hadsereg főparancsnoksága, — jóllehet, csapatai éppea támadásra készültek, s minden járműre szükség volt, — 19 tehergéokocsit bocsátott az előkészítő bizottság rendelkezésére. Azon indultak a választások szervezői, összesen huszonnégyen a már felszabadított területekre. S mire felvirradt december 21-e, az ideiglenes nefnzetgyűlés 230 tagja már együtt volt a szállodában, s izgatottan készülődtek arra, hogy a történelmi ülésre vonuljanak. Piros-fehér-zöld zászlók lobogtak a menetben, amellyel a képviselők közös szállásukról az oratórium felé vonultak. Megilletődötten foglalták el a helyüket a régi, szép faragá- sú padokban, amelyeken réztáblácskákkal volt megjelölve néhány nagynevű, 1849-es képviselőnek az akkori üléseken elfoglalt helye. Az oratórium zsúfolásig megtelt, de egy hely a szószék feljárata mellett üresén maradt. Hatalmas vörös rózsacsokor foglalta el ezt a helyet, Kossuth Lajos helyét, jélképéül annak, hogy Kossuth, a magyar szabadság- harc lánglelkű vezére jelen van, itt van a képviselők között, akik most a nemzet újjászületésénél bábáskodnak. A padsorokban 42 ipari munkás, 39 földműves, földmunkás, szegényparaszt foglalt helyet Rajtuk kívül 37 önálló iparos (túlnyomóan kismesterek), 36 „gazdálkodó” (ezen a nagyon általános néven jegyeztették be magukat a ku- lák-kisgazdák, középparasztok, sőt egynéhány, az értelmiséghez tartozó kisebb földbirtokos is), 18 szabadfoglalkozású értelmiségi (orvoß, ügyvéd Bizet: CARMEN c. operája a Pécsi Nemzeti Színház előadásában 1971. április 16-án (pénteken) 19 órakor kerül bemutatásra. Az előadásra a LISZT-bérlet érvényes. Jegyek a Művelődési Központban 10—20 Ft-os áron válthatók. (284) gfb.), tenűr "(egyetem, ío- ft középiskolai), tanító, 16 egyéb köz- és magántisztviselő, 10 újságíró, egyéb közíró, 7 pap (4 katolikus, 2 református. 1 evangélikus), 6 katona, 2 önálló kereskedő, 1 kereskedelmi alkalmazott ült a történelmi múltú oratóriumban. A Magyar Kommunista Párt képviselői voltak a legtöbben, hetvenketten. A Független Kisgazda Pártnak 57, a Szociáldemokrata Pártnak 35 mandátuma volt, a Szabad Szakszervezeteket tizenkilencen képviselték, összesen 16 párt, illetőleg csoportosulás jutott képviselethez az ideiglenes nemzetgyűlésben. Az ideiglenes nemzetgyűlés a magyar néphez intézett szózatában kimondta, hogy „közébe veszi a gazdátlanul maradt ország ügyelnek intézését, mint a nemzeti akarat kifejezője, a magyar szuveré- nitás birtokosa”. Megválasztotta az ideiglenes kormányt, s elfogadta annak program- nyilatkozatát, amelyben első helyen a fegyverszünet megkötése, a német megszállók és nyilas csatlósaik elleni harc gyors megszervezése, a már megindult demokratikus átalakulás továbbfejlesztése, a földreform végrehajtása, a gazdasági építőmunka, a nép életviszonyainak megjavítása szerepelt. Az ideiglenes nemzetgyűlés 1945. szeptemberében Budapesten, az Országházban folytatta munkáját Az épület szerencsére nem pusztult el a fővárosért folytatott harcok következtében, de az ostrom alatt súlyos károk érték. Több mint 250 találat, köztük húsz nagyobb belövés érte az épületet s csaknem ugyanannyi a tető- szerkezetet. A legsiralmasabb állapotban a felsőházi terem volt. Mennyezetét bomba ütötte át. Az épület helyreállítását még 1945. tavaszán megkezdték, s az 1951-ig tartott. A volt felsőházi terem rendbehozatalához, csak 1950-ben jutottak hozzá. Kétévi munkával nemcsak újjáépítették, hanem át is alakították. Annak idején 290 ülőhely volt a főrendek számára — most ennek a helyén áll a kongresz- szusi terem, amelyben hatszá- zan foglalhatnak helyet. A bombák, belövések tépázta épületben az ideiglenes nemzetgyűlés 1945. szeptember 5-én, szerda délelőtt 10 óra 21 perckor tartotta első budapesti ülését A Himnusz elének- lése után Zsedényi Béla elnök emelkedett szólásra: — A magyar nemzetgyűlés egyeteme és tagjai meghatott SEÍvvel mondanak köszönetét a szovjet haderő, a diadalmas Vörös Hadsereg győzelmes és hősi harcáért, amellyel országunkat az idegen zsarnokság és magyar bérenceinek rémuralma alól felszabadította. A képviselők helyükről felállva percekig ünnepelték a felszabadítókat A padsorokban ekkor már ott ültek a főváros és a Dunántúl küldöttei is, akik az ideiglenes nemzet- gyűlés Debrecenben tartott ülésein még nem vehettek részt hiszen akkor az ország egy része még hitlerista megszállás alatt állt. Budapesten még áprilisban, két nappal az ország teljes felszabadulása előtt megrendezték a válasiztógyűlést _ a Sportcsarnokban, a gyűlés színhelyén, az emelvény fölött, Petőfi arcképe ragyogott, alatta a felírás: „Félre, kislelkű- ek, akik mostan is még / Kételkedni tudtok a jövő felett'. A gyűlés ünnepi hangulatát egy maroknyi fasiszta csoport arcátlan provokációjával — Szakasits Árpád. aki a Szociáldemokrata Párt nevében beszélt, „ugatókórusnalí” nevezte őket — megpróbálta megzavarni, de az egybegyűlt dolgozók alaposan ellátták a bajukat Ezek után zavartalanul folytatódott a gyűlés, amely Nagy-Budapestről ösz- szesen 108 képviselőt küldött az ideiglenes nemzetgyűlésbe^ A pártok képviselői mellett néhány kiválóságot, így a Horthy-rendszer elől Amerikába emigrált Bartók Bélát, a még Párizsban élő Bölöní György írót, a londoni emigrációból éppen hazakészülődő Károlyi Mihályt, a Nobel-dí- jas Szent-Györgyi Albertet iS bizalmukban részesítették. Az ideiglenes nemzetgyűlés. Budapesten mindössze hat ülést tartott. Törvényerőre emelte azokat a legfontosabb intézkedéseket, amelyeket 93 ideiglenes .kormány a debreceni üléstől kapott felhatalmazás alapján hozott, így a Németországnak szóló hadüzenetet, a Szovjetunióval kötött . fegyverszünetet, a népbíróságról hozott kormányrendelete^ két, s a nagybirtokrendszer? megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról szóló kormányrendeletet, s megalkotta az új választójogi törvényt, amely megadta a titkos választójogot minden 20 évesnél idősebb magyar állampolgárnak, továbbá mindazoknak, akik a németek vagy a fasiszták elleni harcokban részt vettek, s 18. életévükéi betöltötték. Negyedszázad parlamentarizmussal álcázott fasiszta diktatúrája után ismét szabad választásokra készült Magyarország. PINTÉR ISTVÁN KÖVETKEZIK: A TÖMEGEK HANGJA § AZ ÜLÉSTEREMBEN Felveszünk: lakatos, hegesztő szak- és betanított munkásokat, műhelyi és udvari segédmunkásokat. Gépjavító Állomás. iúbcnási (44) Tolna megyei Tanács VB Egészségügyi Osztálya PÁLYÁZATOT HIRDET A PÁLFAI EGÉSZSÉGÜGYI GYERMEK- OTTHONBAN MEGÜRESEDETT FŐKONYVEjLŐI ÁLLAS BETÖLTÉSÉRE. 1 Követelmény a középiskolai végzettség és államháztartási könyvelői képesítés. Fizetés E. 404 kulcsszám szerint Lakás megbeszélés tárgyát képezi. Pályázat a Tolna megyei Tanács VB Egészségügyi Osztályához küldendő 1971, április 30-ig. (175) Hív az építőipar! Valamennyi építőipari mátmBtum, egftz éves ft BIZTOS KERESETET, MUNKA ALKALMAT BIZTOSIT a Baranya megyei Állami Építőipari Váltalak, Vidékieket naponta autóbusszal szállítja, távoűakök részére munkásszállót biztosít. VARJUK: I ácsok, kőművesek, építőgépészek, betonvas- szerelők, festők, villanyszerelők, központifűtés-szerelők, víz-, gázszerelők, vasútépítők, kubikosok és segédmunkások jelentkezését a munkaerő-gazdálkodáson, PÉCS, Rákó cg út 56. vagy SZIGETVAROM1, a sportpályánál tévő munkásszállóba« és MOHÁCSON, m MOSTRA-égítteaésen, (158)
