Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-14 / 87. szám

Mn§»i,no* * 1itilía — FADD ON Olykor a véletlen szavaknak is van szimbolikája. A meg­hívót, mely a Művelődésügyi Minisztériumba invitálta Kras- say Gyulát a faddi művelő­dési ház v 5jét, „művelődé­si otthonba ’ címezték. Az ok­levélen, melyet dr. Garamvöl- gyi József minjszterhelyettes átadott, már a „kiváló műve­lődési ház” elnevezés szerepel. Egész pontosan,. Faddon egy olyan házról van szó, mely évről évre több embernek biz­tosít szinte második otthont, a művelődés, szórakozás és szórakozva művelődés lehető­ségeit. A legutóbbi népszámlálás Faddon négyezer-nyolc százti­zenegy lakost talált. 1967-ben. a művelődési ház látogatóinak száma 4200; 1968-ban 7300; ta­valyelőtt 13 000; tavaly 35 000 volt. Ne essünk a számok bű­völetébe, de ez a meglepő emelkedés természetesen nem a véletlen műve. Faddon tar­talmat és jelentőséget kaptak a sokszor elkoptatott szavak, mint például „összefogás”, „egység”, sőt „egységben az erő”. Olvasóink ezeken a ha­sábokon is nem egyszer érte­sültek már arról, hogy ebben a faluban közel két eszten­dővel ezelőtt valami országo­san is új született. A Lenin Termelőszövetkezet teljes kul­turális alapját a művelődési ház rendelkezésére bocsájtotta, melynek évi negyvenezer fo­rintos költségvetése ezzel há­romszázezer forinttal emelke­dett. Ismét csak ne a számoknak higgyünk egyes egyedül. Ter­mészetes, hogy a bővült anya­gi lehetőségek teremtették meg az alapot Fadd kulturális ar­culatának megváltoztatásához. Megfelelő emberek nélkül azonban ez édeskevés volt. Ahhoz tehát, hogy az alább részletezendő klubélet létrejö­hetett, lelkes társadalmi mun­kások sorára volt szükség, akik az igényekhez fórumot teremtettek. A fórumok első­sorban a klubok. Volt idő Magyarországon, amikor, még a népművelő szakemberek se sok fantáziát láttak a klubéletben, mond­ván, hogy. ez az „angolos” ősz szejöveteli forma nálunk ba­josan honosodik meg. Fa nem is angolos formában, de meg­honosodott. A faddi Váci Mi­hály klubnak hetvennégy tag­ja van. T-z eredőt*1.!?'! az értel­miség összefogására született, de nagyon hamar kiderült a yalfsálban is, amit elír'’öt­ben már tudtunk hogy az &4o1"-!‘cv'í” •• ■’ 'T Ci H­í>'~ - r mosv mér r ’vm. k" hető’- ’ ' ol v'v * ’ ’’~z. A Vá'** ’ ’ v rl-'-a vnH ez r1 múlt '' ■' fc en ‘' ' ' ’ maga c* gí u.n.Uban Iioran ci­hunyt költő. Kívüle — többek közt — dr. Cenner Mihály színháztörténész, dr. Ormos Imre Kossuth-díjas egyetemi tanár, -Abody Béla, Kállai István, Jancsó Adrienne, Hu- sek Rezső, Kaszás Imre, Cson­tos Gábor, Baranyi Ferenc, Soós Zoltán, Kalász Márton, Zsolnay Hédi, Molnár Gábor, dr. Pataki József, dr. Mészá­ros Gyula és Darvasi István. A negyventagú ifjúsági klub szórakoztató műsorok, fejtö­rők mellett, országjárásokat, színházlátogatásokat rendezett, továbbá rangos világnézeti és politikai témájú előadásokat. Működik magnós részlege is. A nők klubja mindössze öt­hónapos, de már harminc kö­rüli létszámú háziasszonynak biztosított lehetőséget őket ér­deklő problémák megvitatásá­ra. A mezőgazdasági klub sok­kal magasabb szinten vette át az egykori ezüstkalászos tan­folyamok szerepét. Létszáma változó, működésének ideje el­sősorban a mezőgazdasági holt szezon. Diplomás szakem­berek vezetik Itt a termelő- szövetkezet tagjainak szakága­zatonkénti továbbképzését. A művelődési ház keretein belül zajlott egyébként a Népműve­lő évet betöltött lányokat szövőnek felvesz a Pamut­textilművek Jacquard Szövő­gyára. A betanulási idő 12 hét: ezen idő alatt havi 1050.— Ft. bruttó fizetést, és napi 1.— Ft-ért ebédet biztosítunk. La­kást minimális térítés mellett leányotthonszerű elhelyezésben adunk. Jelentkezés: írásban a Bónifokon (Sió torkolat) lévő lengyel gyártmányú 2 szoba, mellékhelyiséges, ÚJ ÁLLAPOTBAN LEVŐ Ví KENDHÁZ ELADÓ. Érdeklődni lehet: Szekszárd, Hunyadi u. 4. Kóka István. Tel.:12-471. (293) Jó állapotban lévő ZUK A—11 TÍPUSÚ 0,95 T. PONYVÁS TGK. közületeknek sürgősen ELADÓ. Kaposmenti Vízitársulat, Dombóvár, Fő u. 101. (199) lési Intézet irányításával in­dított kísérleti oktatások egyi­ke is, melynek során két év leforgása alatt harmincnégyen szerezték meg a minimális is­kolai végzettséget, fejezték be az általános iskola VIII. osz­tályát. Évszám nagy érdeklő­dés mutatkozott a nyelvtanfo­lyamok (orosz, német) és a ze­neoktatás iránt is, épp úgy, mint ahogy sokan látogatták a társastánc-tanfolyamokat. Most alakult a művelődési ház irodalmi színpada, mely a kö­zeljövőben mutatkozik be a közönség előtt. Érintetlenül hagyva természetesen a rend­szeresen ide látogató Déryné és Csiky Gergely színházak lehetőségeit, melyek mindig telt házat vonzottak a nagy­terembe. A jövő fejlesztési tervei kö­zött újabb klubok, szakkörök alakítása nem szerepel. Az ed­digiek munkáját kívánják még tartalmasabbá tenni, ilyesfor­mán még jobban kiérdemelve a „Kiváló művelődési ház” cí­met, melvet a faddin kívül az egész országban csak még hu­szonhat művelődési intézmény kapott meg e hónap elsején. PTM Jacquard Szövőgyár munkaerő-gazdálkodási osztá­lyán Budapest, XIII. Szek­szárdi u. 19—25. (156) Érettségizett fiatalokat DISZPÉCSERNEK azonnali belépéssel felveszünk szekszárdi betonüzemünkbe. (két műszakra). Jelentkezés: Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat, Szekszárd, Tarcsay Vilmos u. (253) Az MMG. Szekszárdi Műszergyár PÄLYÄZATOT HIRDET ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS s z állít a " vezetői MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. Pályázati feltétel: közép­iskolai végzettség, szak­vizsga és 5 éves gyakor­lat. Jelentkezés: a gyár személyzeti osztályán. (203) ORDAS IVÁN Dolgozókat felvesz! Szekszárd 1970. két csak Miskolc ás Szeged múlja felül. A szekszárdi piac drága. Ezt nemcsak a háziasszonyok tapasztalata, tükrözi, hanem például az a tény is, hogy 1969-ben a hasonló kategóri­ájúak között alig volt város, ahol drágább lett volna a burgonya kilója (4 forint), mint itt, az alma pedig az ország összes városai közül is csak kettőben kerüli töb-: be, mint megyénk székhelyén! (7,10 forint). Az élő csirke kilójáért csak Kecskeméten, Kaposvárott és Tatabányán, fizettek többet a háziasszo-’ nyok, mint Szekszárdon (29,70 forint). Az egy postahivatalra jutó lakosok száma területén ért­hető módon Szekszárd van a legrosszabb helyzetben egyet­len postájával 1969-ben csak Salgótarjánban jutott ezer la­kosra kevesebb távbeszélő ál­lomás, mint Szekszárdon, ahol 46, Zalaegerszegen 14j, Veszp­rémben 138. Hasonlóan utol* sók voltunk a szállodai fér- helyek területén, amely csak az idén belépő Hotel Gemenc révén módosul majd előnye* sen, A részleges felsőfokú köz­pontok közül Szekszárdon ju­tott tízezer lakosra a legtöbb orvos (55,4), lényegesen több, mint akár Székesfehérvárott, Miskolcon vagy Győrben, Megyénk székhelyén jutott a legkevesebb lakos (2200) egy körzeti orvosra, és 1969-ben nem volt betöltetlen körzeti orvosi állás. Csak az óriási kórházzal rendelkező Szom­bathelyen volt több a gyógy­intézeti ágyak száma (1702),, mint nálunk (1314). Végül egy közművelődési adat: az ezer lakosra jutó könyvtári könyvállomány te­rületén, 5330 kötetes szám­mal, Szekszárd vezetett a ha­sonló kategóriájú városok kö­zött. ÚJ KIS­LEMEZEK ÁRA: darabonként 22 Ft FELDOBOTT KŐ ZSÁKBA DUGOM A BÁNÁTOM Zalatnay Sarolta Frenreisz Károly Metró-együttes HINTA PAL1NTA TÚL NAGY A MI BAJUNK Tíoós János ’xpressz-együttes ÜLTESSÉTEK AT A SZIVEMET ÜVEGCSEREPEK Szácsi Pál Schöck-együttes KISZÁLLT EGY HAJÓ A SZÉLBEN CSALÁD LÁNYOK NE SÍRJATOK JÖJJ, NAPSUGÁR latnay Sarolta 1 esvay-együttes n-gendy-együttes I GONDOLT RÁ NEM KÉREK TŐLED ORCHIDEÁT Harangozó Teréz Bergendy-együttes M5GY A VIZ A DUNÁN EGY KICSI LÉPÉS AZ ÉG ":rda György tipressz-együttes ROSSZ NAPOM VOLT MIÉRT VESZÍT AZ EGYIK Korda György Kos-együttes (204) I KÖSZ ncíünkeí fe jezzük ki ' mindazoknak, akik drága férjein és édesapám te­metésén megjelentek, sír­jára koszorút helyeztek, [ részve nyilvánításukkal fáj-l dalimmkat enyhíteni Igye- \ kéziek. özv. Szeghy Síkidomé és iíj. Szeghy Sándor. (311) mm Mély fájdalommal tudat­juk, hogy szereteti férj, édesapa, nagyapa, CSORBA GÉZA tragikus hirtelenséggel, L hó 11-én elhunyt. Temeté­se f. hó 15-én, du. 4 óra­kor lesz az alsóvárosi te­metőben. Gyászoló család (3117) ( Megy ink székhelyének rangja as orssás városai között Pénteki számunkban már közöltünk néhány érdekesebb összehasonlító adatot, mely hazánk helyzetét mutatta a világ országainak sorában. A Központi Statisztikai Hivatal egy másik, most megjelent kiadványa (Helyzetkép az or­szág városairól 1971) alkalmat ad ■ arra, hogy ugyanezt me­gyénk székhelye vonatkozásá­ban is megtegyük. Természe­tesen meddő lenne Szekszárd viszonyait mondjuk a főváro­séval/ vágy Pécsével egybe­vetni. Összehasonlítási ala­pot a városoknak az a csoport­ja képez, amely a „részleges felsőfokú központokat’ fog­lalja össze. Ezek: Békéscsaba, Eger, Kaposvár, Kecskemét, Nagykanizsa, * Nyíregyháza, Salgótarján, Szekszárd, Szom­bathely, Tatabánya, Veszprém és Zalaegerszeg. Ezek közül 1970-ben csak Veszprémben lakott a megye lakosságának kisebb hányada, mint Szek- szárdon, ahol 9,3 százalék élt. A tényleges népszaporo­dás Veszprémben volt a leg­nagyobb (38.1%), legalacso­nyabb Békéscsabán (10,5) Szekszárdon 24,6 százalék. A részleges felsőfokú köz­pontok kategóriájába tartozó városok közül csak Veszprém­ben és Zalaegerszegen volt magasabb az ezer lakosra jutó élveszületések szpma, mint nálunk (16,8). A szek­szárdiak házasodási kedve kö­zepesnek bizonyult, ugyan­ennyi lakosra vonatkoztatva 7,6, Nagykanizsán 10,6 Messze Szekszárdon volt a legmagasabb összegű az egy lakosra jutó kommunális be­ruházások értéke: 5646 fo­rint (1969-ben), míg az utá­nunk következő Tatabányán 4005 forint. Nem kell azon­ban szégyenkeznünk az egy lakosra jutó költségvetési ki­adások összegével sem, ha valamennyi megyeszékhely kö­zött végzünk összehasonlítást. Szekszárd 2305 forintos érté-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents