Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-14 / 87. szám

Az értelmiség és a vidék i tények mérlegelése Elsősorban a „kötődés”, az t,idetai*tozás” oldaláról és ezzel egviitt az elszürkiilés, a beszű­külés valóságos, vagy vélt ve­szélyeiről lenne jó megköze­líteni a megyében dolgozó ér­telmiség általam áttekinthető jelenét. Egyáltalán kap-e, kaphat-e munkájához alkotó ösztönzést hazánk legkisebb megyéjének levegőjétől áz itt élő értelmiség, s ha igen,» i j- gyan, ha nem, miért nem? Budapesten a közelmúltban politikusokkal, közéleti embe­rekkel arról beszélgettünk, igény belső tartás kérdése csupán, hogy a fővárostól 200 kilométerre élő, valamely kis községben dolgozó mérnök, orvos, tanár vidékinek szá­mít-e, vagy sem. A tévé, a fej­lett hírközlés, a technika kor­szakában a tájékozódás, az önművelés, a továbbképzés le­hetőségei és adottságai szinte korlátlanok, s éppen ezekből következik: lehet valaki Buda­pesten is „vidéki” es ugyan­akkor lehet bárki Nagykónyi- ban. Hőgvészen, Dombóváron, Németkéren is széles látókörű, művelt, a haza, a nép sorsát tág horizontban látó ember. A vidéken élésnek tehát nem velejárója az elszürkülés, a szellemi beszűkülés. Illető­leg embere válogatja még itt Tolnában is. Azért mondom, hogy még itt. Tolnában is, ' mert megyénk határán túl gyakran a nagy evések, a nagy • ivésok áldott földjeként em­legetik Tolnát és Szekszárdot, égy mintha itt más nem is létezne.' Az értelmiségi állapot, ha csakugyan állapot és nerft ál­arc, nem tűr szellemi kihagyá­sokat és nem viseli el a „kí- Vülállóságot”, összességében azt, amit a dombóvári, járási pártbizottságon az egyik párt­munkás találóan „nyúltenyész- tő” szemléletnek nevez. Az ér­telmiségi állapot egy követke­zetes és állandó belső égés, igény és érdeklődés., Jó érzés mindezt közelről nézni, -látni, felismerni. Szárú tálán szór megfordulok a megye közsé­geiben értelmiségi családok­nál. Mindenütt szemembe tű­nik a sok könyv, a folyóira­tok, a szaklápok tömege, és nz utóbbi időben azt is tapasz­talom, hogy megnőtt az érdek­lődés a szakmai, a politikai' továbbképzés iránt. A Marxiz­mus—Leninizmus Esti Egyete­mén évek óta sokan tanulnak, vagy már befejezték tanulmá­nyaikat és esetleg szakosítóra járnak, összességében nem a beszűkülés, hanem az igényes­ség, az érdeklődés jellemzi a’ megye értelmiségét, még ak­kor is, ha létezik a szellemi restség és a semmire nem va­ló tunyaság állapota is. Nemre" arról vitatkoztunk,, hol nagyobb a betokosodás ve­szélye. Szekszárdon, vagy Pé­csen. Pécsett ugyanakkora ez a veszély, mint Szekszárdon, még akikor is, ha Pécsnek más a szellemisége, ha szabad ezt a kifejezést használni, euró­paibb a levegője. Ebben az esetben is embere válogatja. Hiszen nem attól tokosodik be a tanár, a gyógyszerész, a jogász, mert a nyúl, a házikert a hobbija, kizárólag attól, ha nem érdekli semmi, ha köny­vet, újságot soha nem vesz a kezébe, ha csak forintban te­rebélyesedő, növekvő háztáji szőlőjének négyszögöleiben, autójában képes gondolkodni, s fölényes gőggel* járja a ma­ga kisszerű útját, lenézve a szellemi élvezetek birtoklóit, igénylőit. Ilyen magatartásfor­ma mindenütt elképzelhető, de ennek fordítottja is, legyen az néhány száz lelket számláló kis község, vagy százezre« lé­lekszámú város. • - ­Ide kívánkozik még valami. Mély meggyőződésem, hogy napjainkban a betokosodás nem törvényszerű úgy, miként volt harminc, negyven, vagy ötven esztendővel ezélőtt — vidéken. I,epést tarthatunk világgal, bbnne élhetünk a. szellemi élet sodrában, szinte órák leforgása alatt tudomást szerezhetünk az új felfedezé­sekről, az emberiség nagy vál­lalkozásairól, sikereiről, ku­darcairól. Nem szükségszerű tehát elvídékiesedni, betoko- sodni. A vidékiesség riasztó ós visszataszító. Ahol egy kisebb értelmiségi kollektívában a nyúltenyésztő szemlélet az uralkodó szemlélet, ott a több­re érdemes, az önmagával szemben igényes emberek nyo­masztó egyedüllétre, társtalan- ságra hivatkoznak, sóvárogva emlegetik Pécs, Budapest szel­lemi légkörét és a maguk munkahelyét igazságtalanul az egész megyére általánosítják. Ebből következik: a kötődést, az idetartozást, az alkotás él­ményét a megyén belül min­dig a munkahely biztosítja, vagy nem biztosítja. Olykor, egy-egv nagytudású ember keserű szájízzel a munkahelyi mellőzések és sérelmek miatt nemcsak a munkahelyét hagy­ja ott, hanem a ftiegyét is. A másik oldalon meg azok %. szellemi emberek, akiket a munkahely értékel, elismeí, ösztönöz, a megyét tekintik kiteljesedésük színterének, gyökeret eresztenek, végérvé­nyesen letelepszenek, lelkes patriótákká válnak. Ezen -a közegen sok-sok nagytudású, „más tájakról” érkezett orvos, bíró, Jogász,, mezőgazdász, építész, tervező vált ízig-vérig Tolha megyei patriótává. így a megyei levéltár vezetője,, a MEZŐGÉP ,Vállalat igazgatója, a Bonyhádi Cipőgyár, a, Tol­na megyei Tervező Vállalat, az Állami Építőipari Vállalat, a Mérleg — méreg A húsvéti ünnepek késő estéin voU okunk mérgelődni a tv Mér­leg című dokumentumfilm műso­rán. A Mérleg című kétrészes do­kumentumfilmnek nevezett alko­tás minden bizonnyal a tv-kriti- kusok mérlegébe kerül. Megméret­tetik ez a film. Mert rászorul, hogy vallat óra fógják. Milyen céllal készült ez a film? — »tegyük fel az első kérdést. Az­zal, hogy a mostani választások kapcsán „agitációs érvvé váljék’* a bajai iparos bökverse, melyet a Horthy-rendszerben a választások Idején írt, és a mostani tanács­elnök mellett korteskedő versike teszi indokolttá? A filmből nem derül ki. A múltbéli nyomorúsá­gos életünket akarja a kétrészes, nem kevés költséggel készített film t4*leplezni?” Ahhoz túlságosan keveset mond. Netán egy világ­csavargó életéve! ismertet* meg bennünket a, mai fiatalság okulása érdekében? A világcsavargás nem erény, nem is érdemes. Pénz nél­kül, enyhén s-cl a irlálékonyság- ffjü, megélni távol a hazától? Ér­Kaland? Kalandvágyókat elégít ki a Mérleg I. és II. része? Nem. kalandfilm-dokumentációhoz ép­penséggel szegény. A bárgyú tör­ténetek, mint az Afrikában élő vadászó angol Miss, akinék a mel­le ugye. .. Avagy az ivrendenta trikó? Meg az ezer frank a sztráj­koló vasasoknak?.. • Úgy tűnik a derék bajai Iparos jobb mérleg- készítő, mint kalandor. Kalandorokban hazánk nem sze­gény, hogy csak szűkebb hazánk­ból, Tolna megyéből hozzunk pél­dákat: egy dunaföldvári hazánk fia alapította Etiópiában a tűzol­tóságot. Avagy a paksi szélhámos, a Trebics.. w Az igen, az szélhá­mos volt, az világcsavargó volt.« De a bajai mester? ’ * Történetei soványak, erőszakol­tak, mesterkéltek, ponyva ízűek és úgy érezzük, kicsit túlságosan jól sikerült az aktualizálása.. . Ak­tualizálása? Ugyan mihez? Kinek a programja, az elve a csavar­gás, a szélhámoskodás? r->* rí. megyei kórház, a bíróság, az ügyészség jó néhány magasan képzett, országosan is elismert és számontartott értelmiségi dolgozója. Nyugodtan leszögeznetjük: elsősorban a munkahelyi lég­kör határozza meg azt, hogy az értelmiségi munkakörben dolgozó ember a műszergyár­ban, a zománcgyárban, a ktsz- ekben, a termelőszövetkezetek­ben jól, vagy rosszul érzi-e magát Tolna megyében. Némelykor felteszem ma­gamnak és másoluiak is a kérdést: vidéken dolgozni, ki­váló eredményeket produkálni csakugyan egyet jelent a név­telenséggel? Vannak, akik es­küvel vallják, hogy igen. Arra hivatkoznak a fővárosban ki­sebb-kevesebb képességgel is jobban lehet boldogulni, fel­tűnni, érvényesülni. Ebben végeredményben nagyon sok az igazság, főleg amiatt, mert közismert hazánk Budapest- centrikussága, amely sok eset­ben bénítóan hat a vidéken •élő és dolgozó szellemi em­berek munkájára. Sokszor felteszem a másik kérdést is. Azt, ami talán még . az előbbinél is izgalmasabb. Azt, hogy a megye, ebben az esetben Tolna megye számon tartja-e, elismeri-e kellőkép­pen értelmiségét, ha úgy tet­szik szellemi bázisát. Nyugta­lanítóan sok a nemmel vála­szolók, s elgondolkodtatóan kevés az igent mondók szá­ma. Úgy érzem, van itt vala­miféle álszerénység, valami nehezen megfogalmazható ki­sebbrendűségi komplexus. Más megyéknek mintha nagyobb gyakorlatuk lenne az egész or­szág számára felfedezni, az egész országban megismertet­ni, elismertetni kiválóságaikat Baranyában, Győrben, So­mogybán az arra érdemes me­gyei értelmiségi kiválóságokra úgy tűnik jobban büszkék, mint a mieinkre. Nálunk sok­szor előfordul, hogy a Szek­szárdon, az Iregszemcsén, a Pakson, a Bonyhádón, a Ta­másiban, a Pincehelyen élő és dolgozó orvos, közgazdász, tervező munkásságát Buda­pesten, ha csak szűk szakmai körben is, de jobban ismerik, elismerik, mint mi. Kár, nagy kár. A megbecsülés egyúttal önbecsülés, s letagadhatatlan, hogy hajtóerő, nagy hajtóerő mindkettő. Tolna megyében az elmúlt évtizedben mintegy 25 száza­lékkal nőtt az értelmiségiek száma. E növekedést azonban nem kíséri hasonló arányú ér­deklődés a munkásságuk iránt. Tevékenységüket túlbecsülni épp oly káros, mint tevékeny­ségüket-alábecsülni, lebecsülni. A harmadik ötéves tervben soha nem tapasztalt fejlődés jellemezte a tolnai tájat. És ebben nagy része van az itt élő értelmiségnek is. SZEKULITY PÉTER Következik: AZ ÉRTELMISÉG ÉS A TERMELÉS. Felveszünk RAKTÁRI SZAK- ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT. TITÁN Kereskedelmi Vállalat Szekszárd Keselyűs: út. (310) Népújság 1971. április 13. T izenkét hasáb a Népsza­badság ' oldalain nem csekély terjedelem. Ha ugyanarról a témáról van szó, az átlagos újságolvasó több­nyire szívesen átsiklik ekko­ra szöveg felett, esetleg még legyint is, mondván, hogy „be­tű tenger”. Fock Jenő múlt he­ti tatabányai választási beszé­de bizonyára a kivételek kö­zé tartozott. A minisztertanács elnöke a nagy munkásváros­ban egész politikánk summá- zását adta, valóságos vezérfo­nalat, mely beszédének rend­jében a nagy összefüggések felismerésére kevésbé hajla­mosak számára is áttekinthe­tővé vált. Mindaz, amit a népgazda­ságban — a gazdasági reform során — elérünk, a szocializ­must építő ember boldogulá­sát szolgálja. Ez a cél nem vál­tozott, esztendők óta követke­zetesen küzdünk érte. Ennek érdekében akarjuk egyaránt fejleszteni az ipart és mező- gazdaságot, igyekszünk meg­szüntetni a beruházásoknál mutatkozó feszültségeket. Po­litikánk, így gazdaságpoliti­kánk is, elsősorban emberköz­pontú. Ez biztosítja, hogy a nemzeti jövedelem alapvetően a munkásosztály, a dolgozó nép érdekei szerint kerüljön felhasználásra. Fogyasztani csak azt lehet, amit megter­meltünk. A következő - ötéves terv során a nemzeti jövede­lem mintegy bő háromnegyed részét szánjuk erre. A z ember, így az újságol­vasó állampolgár, azon­ban nemcsak ilyen ará­nyokban gondolkodik, sőt ilye­nekben gondolkodik kevésbé. Bőrén értzi viszont az élet ap- róbb-nagyobb terheit, visszá-. ságait.. A minisztertanács el­nöke nem csinált ti tkot, abból,, hogy a nagy családokban az egy főre jutó jövedelem átla­ga még alacsony. Terheiben az állam sok százmilliós nagy­ságrendű összegekkel igyeke­zett már idáig is enyhíteni, öt év alatt százezerrel emelke­dett a családi pótlékban ré­szesülő családok száma, a ré­szükre évente kifizetett ősz- szeg pedig egymilliárd két­százmillió forinttal. Egyetlen esztendő alatt ezerkétszáz mil­lió forintot fizettek ki gyér» rriekgondozási segély címén, és habár egyelőre lehetősége­inkhez mérten szerény arány­ban, a nyugdíjak automatikus emelkedése is segít valamit a gondokon. A lakáshelyzet meg­javítása érdekében hozott in­tézkedések pedig már közis- tek. -­F ock Jenő beszédében^ érthető módon, a leg­nagyobb közfigyelmet az egyes rétegek, szakmák jö» védelmének emelésére vonat­kozó bejelentés keltette. Száz­tízezer alsó- és középfokú tan­intézetben dolgozó pedagógus bére emelkedik június 1-től húsz százalékkal, ugyanígy az orvosoké, öt-tíz százalékkal az egészségügyi középkádereké, tíz százalékkal a fegyveres erők hivatásos tagjaié. Mindez több, mint négyszázezer em­ber részére jelent évi egymil- liárd-ötszázhúszmillió forint jövedelemgyarapodást, olyan időszakban, amikor semmilyen — a miénktől eltérő társadal­mi rendszerű — állam nem vállalkozott volna hasonló lé­pésre. Idézzük a beszédbőls „Ezeket az intézkedéseket olyan körülmények között hoztuk meg, amikor szám­ba kellett vennünk a Költ­ségvetésben mutatkozó is­meretes hiányokat. Mégis így határoztunk, mert gazdasági életünk fejlődé­si tendenciáit kedvezőnek ítéljük." S zó sincs arról, hogy ez­zel minden probléma megoldódott volna, de sokak élete lett, lesz könnyebbe Az, hogy ilyenné válhat, Szer**' vés összefüggésben van haU zánk politikai hovatartozásá­val, a világgal való kapcsola­taival és nem választható el azoktól az eredményektől sem, melyeket az SZKP XXIV. kongresszusa összegezett. O. I. Épülő hazánk Műanyagtermelésünk A műanyaggyártás az 1910-es években indult a győzelmi útjára a század_ második felére meghódította az egész modern világot. A műanyag tulajdonságai gyakran sokkal kedvezőbbek, mint a hagyományos anyagoké. Felhasználásuk skálája kimeríthetetlen. A legjobb villamosszigetelő anyagok, acélnál hosszabb életű csapágyak, fogaskerekek, az alumíniumnál jóval könnyebb csónakok, hajótes­tek, gépkocsi-karosszériák, az építőipar számára falak, padlók bur­kolatai, csövek, csatornák készülnek ma tmár műanyagból. De hasz­nálja a vegyipar, a mezőgazdaság, — talán nem is tudnánk már boldogulni nélkülük'. Gondoljunk csak a csomagolásra, az utóbbi időben világszerte elterjedt műanyag-fóliákra; micsoda primőr para­dicsom-, paprikatermést szüretelünk — a réginél lényegesen Ko­rábban — a fóliák alatt. Azután ott az orvostudomány. (Csontpótlás, műfogsor, stb.). De nem feledkezhetünk meg a textiliparról, a divatról sem, ma már szintén jószerével a műanyagra építenek. Intim női fehérneműk, szép cipők, jó vonalú csizmák, ízléses felsőruhák, meleg kötött hol­mik, kitűnő műbőrkabátok, talán velük kellett i'olna kezdenünk. .. Műanyaggyártásunk fejlesztése egész népgazdaságunk korszerű­sítésének egyik fontos kérdése, s a kormányzat így is kezeli. Lenin- városban például a Tiszai Vegyikombinát palietiléngyárának építé­sére 2 és fél milliárd forintot költöttünk, évenként 240 ezer tonna polietilént ad. Nyergesújfalun a Magyar Viscosa Gyár danamid- selyem-üzemével tervezett kapacitása évi 2000 tonna danamid- selyem. Hazánkban a III. ötéves terv időszakában a műanyagter­melés duplájára nőtt; ezen belül a szintetikus alapú műszálak elő­állítása két és félszeresre e nelke^^t. A Magyar Viscosa Gyár új danamldselyem-üzeme. (MTI foto — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents