Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-11 / 59. szám
Eredményes négy esztendő A párt X. kongresszusa úgy értékelte, hogy az elmúlt években állami és társadalmi életünk jelentősen fejlődött; sikeresen haladtunk előre a szocializmus teljes felépítésének útján. Hazánk széles nemzetközi visszhangra is találó eredményeinek eléréséhez — legA párt IX. kongresszusának Irányelveivel összhangban az országgyűlés kiterjedt törvényhozó tevékenységet folytatott: 26 törvényt alkotott a négy év alatt. Ezek közül kiemelkedik a Munka Törvénykönyve; a termelőszövetkezeti és a földtörvény; a szabálysértésekről, a találmányokról, a szerzői jogról, a népi ellenőrzésről, a szakmunkásképzésről szóló törvények; választójogi törvényünk múlt évi módosítása, IV. ötéves tervünk, s végül a februári' ülésszakon hozott tanácstörvény. A törvényalkotó munka azonban az elmúlt négy esztendőben nemcsak számszerűségében emelkedett, hanem elmélyültebbé,- színvonalasabbá is vált. Az alkotott törvények A parlamenti demokratizmus erősödése kedvező feltételeket teremtett a bizottsági főbb törvényhozó és ellenőrző funkciójának betöltésével — méltóképpen járult hozzá az 1967—71. évi ciklusban az országgyűlés, amely 18 ülésszakban összesen 42 ülést tartott ,lén\£gesen többet, mint a korábbi képviselői ciklusokban. közül kilencet a bizottságok már előkészítésük folyamán törvénytervezet formájában is megvitattak, s javaslataikat azokhoz megtették. A szabálysértésekről szóló törvény- javaslat tervezetéhez például ,a jogi bizottságnak 33 módosító indítványa volt; ebből 22-t a kormány elfogadott, s a törvényjavaslatot már ezek felhasználásával terjesztette az országgyűlés elé. Hasonló módon az illetékes parlamenti bizottságok kezdeményezésére a kormány 16 módosítást a termelőszövetkezeti törvény- javaslat, ötöt a földtörvényjavaslat,. 14-et a Munka Törvénykönyve javaslata, 25 módosítást pedig a tanácsokról szóló törvényjavaslat tervezetében érvényesített munka további kibontakozásához. A képviselők több mint fele tevékenykedett valamelyik bizottságban, s ezek emelkedő • színvonalú tevékenységét a jó szakmai összetétel, s a képviselők hozzáértő gondos felkészülése biztosította. bizottságok 201 ülést tartották, • 251 napirenddel; többet, mint ügyrendjük megalkotása óta bármelyik előző ciklusban. Munkájuk természetesen elsősorban az ország- gyűléshez kapcsolódott; 150 napirendi pontjuk függött ösz- sze törvényjavaslatok, s az országgyűlés plénuma elé került egyéb napirendi témák előké- szítésével. A bizottságok eredményesen kapcsolódtak be a törvényhozáson kívül eső jogalkotó mim kába is. így — egyebek közt — megvitatták a sütőipar fejlesztéséről, a csökkent munkaképes ségűekről, valamint a szolgáltatásokról tervezett kormányintézkedéseket. Sok saját kezdeményezésük is volt, mintegy száz ’ ilyen témát tárgyaltak meg négy év alatt. Többek közt foglalkoztak fontos állami intézkedések végrehajtásának tapasztalataival, meghallgatták miniszterek tájékoztatóit tárcáik munkájáról, s napirendre tűztek a lakosság életkörülményeivel, szociális és kulturális ellátottságával összefüggő jelentős kérdéseket. így megvitatták — egyebek között — a termelőszövetkezeti tagok szociális és kulturális helyzetét, a lakosság iparcikkekkel való jobb ellátásának feladatait, az egészségügyi ellátás javításának feltételeit, stb. Sok kérdést a helyszínen, az adott terület és problémakör legjobb szakembereinek bevonásával tárgyaltak meg. A területi munka A megyei képviselőcsoportok — és természetesen a fővárosi is — jelentős és eredményes politikai munkát végeztek területükön. Az elmúlt évek tapasztalata azt is bebizonyította, hogy a képviselők az egyéni választókerületi rendszer mellett sem nélkülözhetik az egész megye politikai, társadalmi, gazdasági kérdéseinek átfogó ismeretét; ezt pedig a képviselőcsoportokban kapták meg rendszeresen. A csoportok négy év alatt 350 ülést tartottak, s munkájukhoz minden segítséget megadtak a népfrontbizottságok, a tanácsok, a helyi párt- és tömegszervezetek. Magtermesztesi tanácskozás Dombóvárott Tegnap Dombóvárott a művelődési házban a Vetőmagtermeltető és -Ellátó Vállalat dél-dunántúli központja, az angliai ELANCO magyarországi képviselete az IMPORTRADE KFT, a MAE Somogy megyei Egyesülete és a Tesse- dik Sámuel szocialista brigád Somogy megyei tagozata magtermesztési tanácskozást rendezett. Ezen részt vettek Tolna, Somogy, Baranya megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetői, a három megye tsz-szövetségei- nek titkárai, valamint a lucernamagot termesztő mező- gazdasági üzemek szakemberei. Dr. Jánossy Andor akadémikus, a tápiószelei KIGI igazgatója beszélt a pillangós takarmánynövények magtermesztéséről. Ezt követően filmvetítéssel egybekötött előadást tartott a Bálán gyomirtó szer alkalmazásáról Kovács Ferenc mezőgazdasági mérnök, az IMPORTRADE KFT képviselője. Növényvédelmi szakemberek találkozója Tegnap a szekszárdi tsz- szövetség székházában a növényvédelemről és a gyomirtó szerek alkalmazásáról tartott előadást dr. Nagy Bálint, a MÉM növényvédelmi főosztályának vezetője. Mint'elmondotta, egyre nagyobb területen, mind több féle vegyszert használnak mezőgazdasági üzemeink. A jövőben újabb vegyszereket is forgalomba hoznak — így várhatóan vegyszerekben nem lesz hiány, ennek ellenére komoly problémát jelent majd a növényvédelmi gépek elavultsága. Tolna megyében a 439 permetező- és porozógép közül 371 rossz, korszerűtlen, elhasználódott. Dr. Nagy Béla felhívta a szakemberek figyelmét a gépek mielőbbi kijavítására. Hiszen hiába rendelkezünk jó gyomirtó szerekkel, ha nem megfelelő a gépparkunk, — nem tudjuk elvégezni a növényvédelmi munkákat, ami érthetően csökkenti a termésátlagot. Nagy Béla beszélt a gabonafajtákról, majd pedig a nagyfokú Fusarium-fertőzöitségrői, amely átterjed a gabonára és a kukoricára is. Ennek megelőzésére javasolta a csávázási Megemlítette, hogy az USA-ban a TJ-citoplaxmás hibridek fertőzöttségének következményeként 15 százalékkal csökkent a termés. Miután nálunk is fennáll a fertőzés veszélye, nem engedélyezik a T-citoplazmás vetőmagok behozatalát, bár a dalmandiak és a bábolnaiak ezt kérték. Az amerikaiak viszont tőlünk vásárolják az N-citoplazmás vetőmagot. A MÉM főosztályvezetője javaslatot tett a különböző növényféleségeknél használható gyomirtó szerek alkalmazására. Majd pedig a növény- védelmi szakemberképzésről beszélt. Tolna megyében 14 mezőgazdasági üzemben még nincs növényvédelmi szakirányító. Más megyékben hasonló a helyzet, ezért rövidesen szigorú határozatokkal kívánják csökkenteni a szakember- hiányt. Az előadás után dr. Nagy Béla válaszolt a feltett kérdésekre. Törvényelőkészítő tevékenység A kormány beszámolói Parlamentünk demokratikus fejlődésére utal, hogy az állami költségvetés teljesítéséről szóló jelentés évről évre rendszeresen visszatérő tárgyalási anyaga lett az országgyűlésnek, amelynek politikai ellenőrző tevékenységében mind nagyobb szerepet kap a kormánybeszámoló is. A most zárult ciklusban három alkalommal számolt be a Minisztertanács elnöke az országgyűlésnek; a beszámolókat mindhárom alkalomnál széles körű vita követte. A "elhangzott képviselői észrevételek, javaslatok és a kormány munkája iránt kifejezésre juttatott bizalom jelentős segítséget adott a további kormányzati munkához is. A plénum tanácskozásaiban a korábbinál nagyobb szerepet kaptak nemzetközi kérdések, a külpolitika problémái. 201 ülés — A külügyi bizottság maga is kezdeményezett és az ország- gyűlés elé terjesztett határozati javaslatokat az európai biztonság, valamint a közel- keleti helyzet kérdéseiben. Az országgyűlési ellenőrzés sajátos eszközeként a most zárult ciklusban is rendszeresen éltek a képviselők in- terpellációs jogukkal; összesen 32 kérdést terjesztettek elő. Ezek többnyire olyanok voltak, amelyek módot nyújtottak arra, hogy egyes negatív jelenségekre fokozottabban felhívják legfőbb állam- hatalmi szervünk figyelmét. A képviselők aktivitására különben jellemző, hogy a 349 országgyűlési képviselő közül csaknem mindegyik felszólalt a négyéves időszakban; a 42 ülésen összesen 557 képviselői felszólalás hangzott el. 251 napirend Szükséges és igazságos ]M[ indenki tudja, milyen sokfajta, bonyolult kérdés kapcsolódik a „lgkás”-hoz, azaz a lakásügyhöz, lakásviszonyainkhoz, hogy az egyes embert, a családot, mindnyájunkat, egész életünkön át végigkísér, befolyásolja életviszonyainkat, alakítja közérzetünket, s hatással van a munkánkra, terveinkre, még az élet- felfogásunkra is. És bár tagadhatatlan, hogy az emberek szorgalma, tehetsége, céltudatossága, a családok összetartása és,következetes munkája igen sok esetben lemérhető a lakásviszonyaikon is, túlzás lenne azt állítani, hogy általában valamiféle megcáfolhatatlan társadalmi igazság érvényesül ezen a téren, s kiki érdeme, képessége és jogos, méltányolandó igénye szerint lakik. Ám eddig nemcsak az egész társadalomra kiterjedő, igazságos rendelkezések, jogszabályok hiánya gátolta a méltányosabb lakáshelyzet kialakulását, hanem mindenekelőtt az elégtelen lakásállomány, a lakások jelentékeny részének avultsága és a hosszú évekig elég szűk körű, s csak lassan kibővült lakásépítés. Ez utóbbi anyagi, gazdasági okaira itt nem kívánunk kitérni. A lényeges az, hogy az utóbbi években, állami és más erőforrásokból is, lényegesen meggyorsult a lakásépítés; ennek tudható be, hogy egy évtized alatt kereken 600 ezer új lakás került tető alá, s a most kezdődő öt esztendőben, 1975-ig, még további 400 ezer felépítésére nyílik lehetőség. Ami pedig az építés és a rendelkezések összefüggését illeti: hiábavaló is lett volna addig rendezni az egész lakásügyet, — elosztást, béreket, fenntartást és a többit, — amíg az építkezések fokozódása folytán nem áll rendelkezésünkre — ha még nem is elegendő, de —: a korábbinál jóval több lakás; mint ahogy az építés önmagában sem oldja meg a lakáskérdést, ha nem párosul mindenre kiterjedő, igazságos jogi szabályozással. Mindazonáltal az elsőbbség az építésé, s ezért is kellett várni a rendelkezések kiadásával mindaddig, amíg meglehetős előrehaladást érünk el az egymilliós lakásépítési program teljesítésében és meggyorsíthatjuk a további épitkezéseket, annak ellenére, hogy a közvélemény már huzamos ideje tisztában volt a lakáskérdés átfogó rendezésének szükségességével. Ami ugyanis a feltételeket illeti, most már — a szükségesség mellett — időszerűvé is vált a rendezés. TVTem szeretnénk azonban illúziókat kelteni. Az elmondottakból nem következik, hogy most két oldalról is — az épités és a szabályozás felől — megragadva a lakásügyet, egyszeriben sikerül általánosan kedvező lakásviszonyokat teremteni az országban. Sajnos erről még nincsen szó. De megértek a korszerű lakáshelyzet megteremtésének feltételei, mégpedig annyira, hogy belátható időn belül, legalábbis meny- r.yiségileg, meg tudjuk szüntetni a lakáshiányt. Ehhez pedig, a.növekvő kiterjedésű építkezéseken túlmenően, «nagy segítséget nyújtanak a lakáselosztásról és a bérletről, az anyagi hozzájárulásról, a lakásépítő és fenntartó szövetkezetekről, valamint a lakásépítés pénzügyi feltételeiről és támogatásáról nemrég megjelent, egymással összefüggő és egységes egészet alkotó rendelkezések. Vizsgáljuk mindenekelőtt a iakbérrendezés hatását. A rendelkezések döntő vonása, hogy az állam — a jogos, méltányosan megállapított lakásigény mértékéig — visszatéríti az új és a régi lakbér különbözetét a bérlőnek, s ezzel óvja a bérlakásokban élők életszínvonalát. De azért ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy az élvezett lakbérhozzájárulás a jövedelem' növekedésének 25 százalékával évről évre csökken, és kinél hosszabb, kinél rövidebb idő múltán megszűnik. A fokozatosan a bérlőre háruló teljes lakbér pedig arra ösztönzi őt, hogy ne foglaljon el tényleges szükségleténél nagyobb lakást. Ez az ösztönzés egyébként némiképp már a rendelkezések hatályba lépésétől érvényesül, mert a megállapított hozzájárulást — természetesen a jövedelem változásától függően — akkor is megkapja, ha netán családi körülményeinek változása folytán, kisebb lakásba költözik. Fokozottan érvényes ez a nyugdíjasokra, akiknek életük végéig folyósítják a megállapított lakbérhozzájárulást; a kisebb, illetve olcsóbb lakásba költözés révén tehát ők véglegesen bizonyos anyagi előnyökre tehetnek szert. Ilyenformán a lakbér eleve szabályozza, bizonyos józan keretek között tartja a lakásigényeket. tf asonlóképpen szabályozó ereje van a bevezetett lakásépítési hozzájárulásnak is, amely ugyancsak arra készteti a lakásigénylőket, hogy szükségletüket jól megfontolva jelentsék be igényüket. A másik oldalon viszont a tanács, illetve a társadalmi bizottságok teszik alaposabb bírálat tárgyává, hogy anyagi, szociális viszonyaiktól függően, kik jogosultak tanácsi bérlakásra, kik szövetkezeti lakásra, sőt azt is, hogy kik képesek elviseli az ilyen, vagy amolyan tár- sasház-építés, vagy más magánépítkezés terhét. b. j. Közéletünk Tegnap, szerdán délelőtt tartotta soron levő ülését a dombóvári járási tanács végrehajtó bizottsága. Elsőként Vaszkó Szilveszter, a vb. megbízott elnöke tett jelentést *a lejárt határidejű vbhatározatok végrehajtásáról, majd tájékoztató hangzott el az országgyűlési képviselő- és tanácsválasztások előkészületeiről. A végrehajtó bizottság szerdai ülése bejelentésekkel ért véget.
