Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-10 / 58. szám
I semi koxvélemény-hutatna Az alapkérdésekben azonos véleményen vagyunk Vállalatunk központjában végzett közvélemény-kutatást hasznosnak tartjuk, mert a termelékenység növelésének lehetősége sokat foglalkoztat bennünket is. A vállalatvezetés minden gazdasági év végén értékeli az elmúlt időszak munkáját. Az értékelésből következtetéseket von le. A következtetések birtokában pedig megszabja az új gazdasági év feladatait. Mind az értékelés, mind pedig az új feladatok széleskörűen megvitatásra kerülnek. A Népújság hasábjain végzett eszmecsere bővíti az üzemen belüli véleménycserét. A nyilvánosság bevonása pedig megfelelően széles körű kontrollt biztosít számunkra. A lap kérdésére adott válaszok alapján nyugodtan állíthatom, hogy az alapkérdések megítélésében azonos véleményen vagyunk művezetőinkkel, diszpécsereinkkel. A véleményt nyilvánítók valamennyien az elégtelen, illetve rapszódikus anyagellátásban látják a termelékenység növekedésének akadályát. Mi is úgy látjuk. Még azt sem lehet magyarázatként elfogadni, hogy vállalatunk dinamikus fejlődése következtében a korábbi 8000 tonnás hengerelt és húzott alapanyag szükséglete — 1970-re — 15 000 tonnára nőtt. De mi úgy látjuk, hogy nem valami országos szerv kell, mely biztosítja az egyes vállalatok megnövekedett alapanyagigényét. Hiszen amikor központi elosztásban voltak az alapanyagok, a helyzet akkor sem volt jobb. Megoldást a saját portánkon kell keresnünk. Kétségtelen, hogy az anyagosztáiyunk munkáját kell hatékonnyá tennünk. A korábbi munkastílust kell megváltoztatni ezen a kulcsfontosságú helyen is. Ezzel a legfőbb akadály elhárulhat a termelékenység növelése útjából. Ennek érdekében egy sor intézkedést már folyamatba is tettünk. A központi telep korszerűsítését mindenki lényeges tényezőnek tartja. Mi is! Az elmúlt 3 évben sok millió forintot fordítottunk a központi telep korszerűtlenségeinek felszámolására. De ezzel még nem tudtuk a korszerű termelés feltételeit megteremteni. A IV. ötéves tervben tovább folytatjuk a fejlesztést Korszerű központi daraboló és raktározó üzemet hozunk létre. Ezzel a jelenlegi magas selejtképződés egyik lényeges okát kiküszöböljük. A közelmúltban véglegesen tisztáztuk azt, hogy az óntö- zőcsőgyártásnak mi vagyunk a profilgazdái. Ez sürgetővé teszi, hogy a termelés hatékonyságát javítsuk és valóban korszerű, a hazai piac igényeinek megfelelő öntözőberendezést állítsunk elő. Van erre lehetőség? Igen! Az elmúlt napokban fejeztük be tárgyalásainkat egy olasz céggel, mely hajlandó igen korszerű csőgyártó automatát szállítani, viszonylag kedvező feltételekkel. Az ajánlott géppel előállított cső paramétereiben megfelel a KGST és a kapitalista országok szabványaiban rögzített követelményeknek. Ezenkívül alumínium és acélcsőgyártásra egyformán alkalmas. A termelékenysége 6—8-szor nagyobb, mint a jelenlegi gépeinké, A gyártás folyamatában részt vevő 24 fő helyett — még acélcsőgyártás esetén is — csak 6 főre lesz szükség. így a jelenleg sürgetett nagyon nehéz és korszerűtlen munkaműveleteket, amely az egészségtelen létszámingadozás egyik okozója — kiküszöböljük. A mozgóbér alkalmazásának kérdésében elhangzott vélemény igen érdekes. Széles körben 1968—69-ben alkalmaztuk ezt a bérezési formát. Igen jól szolgálta a vállalatvezetés célkitűzéseinek megvalósítását. Mégis 1970 elején igen nagy nyomás nehezedett a vállalatvezetésre, a központi telepen. Javaslatok sokasága tartalmazta azt, hogy szüntessük meg ezt a format. Engedtünk a nyomásnak. Egy év bebizonyította, hogy a mozgóbérezésben igen nagy hajtóerő rejlik, ami elsősorban a középvezetés munkáját könnyíti meg. Az általunk alkalmazott mozgóbérozési forma a bérkiegyenlítődést kiküszöböli. A differenciált bérezés megvalósítására ad jó lehetőséget éppen a művezetés részére. De a dolgozók érdeklődését is — a vállalati eredményképzés alakulására — folyamatosan ébren tart ja, örülünk, hogy a középvezetés felfedezte a mozgóbérezés előnyét és emellett hitet és tett. A közvélemény-kutatásnak van egy különösen érdekes felvetése, amely vitára ingerel. Többek szóvá teszik, hogy „GEMENC” — világmárka? Árubemutató Ssekssárdon Amint arról már hírt adtunk, tegnap nagykereskedelmi árubemutató nyílt Szék - szárdon. a vadászati világkiállításra szánt készítményekből. A világkiállítás éppen eléggé rangos esemény lesz ahhoz, hogy a művelődési központban helyet kapott bemutatónak figyelmet szenteljünk. A kiállítás megrendezése dicséretes. „Gemenc” neve mindenütt, ami rendjén is van, hiseen a propaganda egyik alaptétele a sűrű szóismétlés. Gemenc neve ismétlődik a Pl ÉRT által forgalomba hozandó csomagolópapíron, zacskókon, papírszalvétán. A PIÉRT árubemutató leginkább kiemelkedő részét a Képzőművészeti Alap és a Vadászszövetség által zsűrizett fotonaptár képei nyújtják. Szerepelnek a kiállításon golyóstollak is. Az egyik nagy hírű szekszárdi késes agancs- nyelű tőreit kutyafejjel látta el. Az Amforaüvért kiemelkedő szépségű osztrák üvegárut mutat be. A bőrrel, fém emblémákkal díszített, vadász- és egyéb készleteknél még azt is meg lehet bocsáj- tani, hogy az egyik kehely: — verklizenét szolgáltat. Természetesen különösen érdekelheti a megyebeli vásárlókat az árubemutatónak szőkébb pátriánkból származó része. Az ízléses Debuiay lakatosmunkák, Morvái fémvázák, Csankó szíjgyártó termékek és a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat vadász- felszerelései. Ezek mindenképpen rangosak, szépek. a munkafegyelem javítása szükséges. Helyesen látják, hogy ott, ahol a munkaidőkiesés 16 százalékos és abban az üzemrészben, ahol dolgozónként az igazolatlan napok száma évi 10—12 nap — van tennivaló! De kinek? Ügy gondolom, ez a lényeg! Itt elsősorban és döntő mértékben éppen a középvezetésnek van több határozottságra és erélyre szüksége. Ehhez a joguk és a lehetőségük adva van. A termelés közvetlen parancsnokai azok a műv?zetők és diszpécserek, akik sürgetik a munkafegyelem megszilárdítását. Többek között éppen ez is a feladatuk — ezért vannak. Kár, hogy ennél a témakörnél nem voltak önkritikusak. Mert a felvetésük most úgy hangzik, mintha valakitől „felülről”, vagy „kívülről” várnák, hogv rendet teremtsen helyettük. Mi segítünk. de nem dolgozhatunk a középvezetők helyett. Nem titok, hogy munkájuk megítélésénél jelentősen esik latba az is. mennyire tudnak rendet tartani saját portájukon. Azoknak, akik a közvélemény-kutatásban részt vettek és segítőkész szándékkal mondták el véleményüket, ez úton is köszönöm munkájukat. Azok a középvezetők, akik nem tartották szükségesnek a feltett kérdésre való válaszadást, saját magukról állítottak ki bizonyítványt. Azt a vezetőt, akinek olyan jé- lentős kérdésben, mint a termelékenység növelése, .nincs véleménye, csak sajnálni tudom. Zsigovits Ferenc igazgató MEZŐGÉP Terveznek a tanácsok E gy terület teljes jogú és felelősségű irányítója csak akkor lehet valamilyen testület, ha a tervezés, a végrehajtás megszervezése és a meg. valósítás éppúgy hatáskörébe tartozik, mint az ezekhez szükséges anyagiak feletti döntés — mondja a tanácselnök, mintegy elvi bevezetőként, majd előterjeszti a város középtávú, azaz ötéves tervét. A vita nehezen kezdődik. Uj, szokatlan teendő ez. hiszen eddig sokféle utasítás, rendelet, költség- keret majd’ minden forint helyét megszabta. Most meg maguknak kell, határozniuk, nemcsak arról, hogy — mint korábban — bővítsék-e egy szárnyépülettel az alsóvárosi óvodát, hanem arról is, hogy a város egészének képe hogyan korszerűsödjék, mi milyen sorrendben kerüljön végrehajtásra, miként működjenek együtt ezékben a kérdésekben a városban lévő üzemekkel, s így tovább. A múlt év decemberében született meg az a kormányhatározat — az 1049 1970. számot viseli, amely az úi követelményeknek megfelelően, alapvetően megváltoztatja a tanácsok tervezési, területfejlesztési rendjét, a beruházási, valamint a gazdasági jellegű koordinációs tevékenységet. A közelmúltban pedig — február 10-én — az ország évű lés elfogadta a tanácsokról szóló törvényt, amely sokféle korszerűsítést tartalmaz, a többi 'között a tervezési, s területfejlesztési munkában is. M volt a gyakorlat hosszú éveken át? A megyei tanácsok részletekbe menő tervet készítettek, ezek elkerültek a járáshoz ahol további részleteket iktattak be, s így jutattak végül a., ü^zségekbe. ÉyrŐ’ évre az ismétlődött, s ma> tehetett a tanács,, tudomásul ve* te. A község, a. város, a ■járás ú«v érezte, hogy kötve a keze. ám a megye sem másként. mert ott meg az országos hatóságok diktálták, mire adjanak, mire nem, mi szereEzervagonos gabonatároló épül Selypen A Heves megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat ezervagonos gabonatárolót építtet Selypen. A hatalmas betonsilók csúszózsaluzását az elmúlt év közepén kezdték el, ma már befejeződött 12 hatalmas siló építése és a belső berendezéseket szerelik. Képünkön: Az egyik siló belsejét készítik elő a kőművesek. ... . . .(MTI foto — Mező Sándor felv. — KS). peljen a tervben, mit hagyja* nak ki belőle. A kormány- határozat, valamint a tanács* törvény — némi leegyszerűsí- téssel szólva — érvényt szeres annak az elvnek, hogy a döntéseket ott hozzák meg, ahol a döntéshez szükséges helyismer retek, információk a legbőségesebben állnak rendelkezésre. A tanácsokról szóló törvény kimondja a tanácsok jogaként és felelősségeként, hogy „felméri és tervezi területe szükségleteit. .., meghatározza területe fejlesztésének céljait éa mértékét.... anyagi eszközeivel önállóan gazdálkodik”. Melyek az új körülmények? Csupán tőmondatokra szorítkozva: az eddigi gyakorlattal szemben a tanácsi gazdálkodás alapját nem az éves, hanem a középtávú, az ötéves tervela képezik. Ez módot ad arra, hogy a testületeknek a folyamatok, s ne csupán azok egy része fölött legyen áttekintése. A rendelkezésre álló anyagiak fölhasználása koncentráltabb legyen — pénzmaradványaik egyik évről a másikra átvihetők, nem úgy. mint korábban, — s a területfejlesztésben egy, séges irányítás valósuljon meg. A tanácsok öt esztendőre előre ismerik — szemben a 'korábbi egy évvel — a saját és az állam által átengedett források* ból származó bevételt, a kiegészítő állami támogatást, erre támaszkodva készíthetik el tehát beruházási, pénzügyi tervüket. N émi, kezdeti tapasztala* tot a gazdasági reform bevezetése óta eltelt három esztendő már nyújtott. A reform hatásaként ugyanis — öntevékenyen, egységes gyakorlat nélkül — a tanácsom egy része már keresni kezdte a területén lévő, nem tanácsi irányítású szervezetekkel való együttműködés lehetőségeit. Ugyan Csák akadtak tapasztalatom a területfejlesztésben a tanácsi koordinációra is, s bár elszórt esetekről volt szó, az eredmények biztatóak. A kormányhatározat, valamint a tanácsokról szóló törvény egység ges kereteket ad az öntevékenyen kezdett, s most már kötelezően előírt munkához, ugyanakkor megnyitja e munka hatékonyabbá tételének anyagi forrásait is, például azzal, hogy a tanácsok bevételeit összefüggésbe hozza a területük egészén végbemenő gazdasági fejlődéssel. O jó fölkészülés, az alapos tervezés fél siker. Azoknak van tehát igazuk, akik azt vallják: inkább éles vita a tervezéskor, mint kapkodás. fönnakadás a végrehajtáskor. A most zajló tanácsülések, amelyeken a következő évek tend óit határozzák meg, nem szűkölködnek vitákban, ellentétes véleményekben. Azzal bíztat ez. hogy tervező tanácsaink, amilyen gyorsan beletaláltak új szerepükbe, oly’ eredményesen töltik majd be új szerepüket a tervem végrehajtásakor js. Ügy, ahogy az egy terület teljes jogú és felelősségű irányító testületétől várható és — megkövetelhető. A Simontornyai Vegyes Ktsz, nyugdíjazás miatt megüresedett, órajavítAs MUNKAKÖRBEN egy dolgozót foglalkoztatna. Kérjük a jelentkezőket, hogy írásban nyújtsák be kérelmüket. (157)
