Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-09 / 57. szám
A szocializmus építésének magasabb szintje] a gazdasági munkában P ártunk X. kongresszusa a szocializmus építésének az elkövetkezendő évekre szóló célkitűzését az alábbiakban fogalmazta meg: „Pártunk és népünk társadalmi programja a legközelebbi négy esztendőben a szocializmus teljes felépítésének magasabb szinten való folytatása legyen”. Ez a program mindenekelőtt azt jelenti, hogy a párt eddig követett — a VIII. kongresszuson elfogadott. a IX. és X. .kongresszus által megerősített — politikájának alapvető változatlansága mellett újabb, jelentős lépést kívánunk tenni a szocializmus teljes felépítésének útján. Elért eredményeinkre támaszkodva tovább folytatják a munkásosztály és a párt vezető szerepének erősítését, a munkáshatalom szilárdítását, Tovább erősítjük társadalmunk szocialista vonásait a gazdaság, az államélet, az ideológia és kultúra területén, magasabb szintre emeljük népünk életszínvonalát. A továbbiakban e széles körű, sokrétű program főbb gazdasági ' vonatkozásait elemezzük, azt, hogy milyen irányban kell fejlődnie gazdasági építőmunkánknak a szocializmus építésének következő időszakában. A X. kongresszus határozatának megfelelően a gazdasági építőmunka területén a magasabb szint mindenekelőtt a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítását jelenti. Jelentősen tovább kell fejleszteni termelőerőinket, a termelés színvonalát. Fokozni kell a ter- m élőm unka hatékonyságát, a jelenleginél lényegesen magasabb szintre kell emelni a társadalmi munka termelékenységét. Mindezek alapján az elkövetkezendő öt évben jelentősen bővülnek a szocializmus anyagi-műszaki alapjai, tovább emelkedik a dolgozók életszínvonala. erősödik országunk védelmi képessége. Az eddiginél hatékonyabbá kívánjuk tenni nemzetközi gazdasági kapcsolatainkat, elsősorban a szocialista országokkal, de a fejlett tőkés és a fejlődő országokkal is. 1YT indez a IV. ötéves terv főbb számszerű előirányzatainak tükrében a következőket jelenti: nemzeti jövedelmünket 5 év alatt mintegy 30—32 százai ékkai kívánjuk növelni úgy, hogy az ipar termelése 32—34 százalékkal, a mezőgazdaság termelése — az előző öt évhez viszonyítva — 15—16 százalékkal emelkedjék. Ennek megfelelően — életszínvonal-politikánkkal összhangban — a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 25—27 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 16—18 százalékkal növekszik. Javítani kell a lakosság áruellátását, magasabb színvonalra kell emelni a dolgozók kulturális, egészségügyi és szociális ellátottságát. A termelőmunkában ez min. denekelőtt a termelés hatékonyságának gyorsabb ütemű fokozását feltételezi. Az ötéves terv során el kell érnünk, hogy az ipari termelés növekedésének 75—80 százalékát a munka termelékenységének növekedése eredményezze. Tehát a termelés mennyiségi növeke. dáse mellett egyre inkább a hatékonysági követelmények kerülnek előtérbe. A lakosság növekvő szükségleteinek a mennyiség mellett minőségi Szempontból is javuló kielégítése — de nemzetközi gazdasági kapcsolataink bővülése is — megköveteli az eddiginél korszerűbb termelési és gyártmánystruktúra kialakítását. Részben a hagyományos gyártmányok minőségének javításával, az elavult termekéi, gyártásának fokozatos ir.egs •'n.etésé. vel és főleg az igén.. >:r,.k jobban megfelelő, korszerűbb termékek gyártásával. A munka társadalmi termelékenységének növelése érdekében elengedhetetlen a fajlagos anyagráfordításak csökkentése, az álló- és forgóeszköz- állomány jobb kihasználása, a fejlesztésre szolgáló eszközök hatékonyabb fehasználása. a műszaki fejlődés meggyorsítása. A munka társadalmi termelékenységének magasabb szintre emelését szolgálja az ipar Szerkezeti összetételének további korszerűsítése is. Ezt a feladatot mindenekelőtt szelek,fiv iparfejlesztés: politikával, a korszerű, dinamikus ágazatok gyorsabb ütemű fejlesztésével valósítjuk meg. Műszaki fejlődésünk legfontosabb, államilag is támogatott irányait a közDonti feilesztési programok tartalmazzák Ezek szerint anyagi erőforrásainkat zömmel a következő, főbb fel - adatok megvalósítására összpontosítjuk: az energia-felhasználás szerkezetének további korszerűsítése érdekében tovább növeli ük a szénhidrogének részarányát. Ennek keretében többek közt célul tűzzük ki, hogy 1975-re a lakásoknak mintegy 65 százaléka leffven ellátva vezetékes, vagy palackos gázzal Az alumínium- ipar gyorsabb fejlesztésével biztosítjuk a népgazdaság és a lakosság korszerű alumínium- termékekkel való jobb ellátását exportlehetőségeinknek az eddigieknél iobh kihasználását. A közii ti jármű program végre- hatrása a hazai közlekedés és szállítás korszerűsítése mellett széles körű nemzetközi kooperáció megvalósítását is lehetővé teszi. A kőolai+ermékek veerrir>a,ri fel dől gngásán ak az olefinprogram keretében történő feiiesziése alaniát képezi a népgazdaság további kemi- zálásának és a lakosság korszerű vegyi _ és műanvágókkal való ellátásának. A korszerű énftési módszerek, éníüetszer- kezetek szélesebb köm alkal- rnazásáy.al nagymértékben nö- rrTbe+iiiV beruházása- ok hatéa szocialista gazdaság egyéb ágazataiban is, hogy IV. ötéves tervünket maradéktalanul megvalósíthassuk. ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósítása érdekében megyénkben is az eddiginél magasabb szintre kell emelni a gazdasági építőmunkát. Ennek legfontosabb feladatait a megyei pártértekezlet foglalta össze és határozta meg. ]Vf indenekelőtt azt kell-LTi szem előtt tartanunk, hogy megyénk gazdaságának fejlesztésében is az intenzív fejlődés, a nagyobb hatékonyság követelménye került előtérbe. Ennek a szemléletnek kell érvényesülnie iparpolitikánkban is. Továbbra is szükséges — a népgazdasági terv területfejlesztési koncepciójának megfelelően — a megye iparosításának folytatása, de mindenekelőtt az intenzív fejlesztéssel összhangban. A hatékonyabb. termelékenyebb munkát kell, hogy célozza meglévő ipari üzemeink további korszerűsítése, rekonstrukciója is. A megye mezőgazdaságán belül központi helyét kell kapnia az állattenyésztésnek, annak érdekében, hogy megyénk fokozottabban vegyen részt az ország növekvő húsellátásának biztosításában. Ez mindenekelőtt a szarvasmarha- és sertéslétszám gyorsabb ütemű növelését, valamint a hozamok emelését követeli meg. Ennek egyik feltételeként az eddiginél gyorsabb ütemben kell folytatni a korszerű állat- tenyésztési telepek építését. A növénytermesztésben is elsősorban a belterjesség fokozására, a hozamok növelésére kell minden erőt összpontosítani. Ennek olyan alapvető feltételeit kell biztosítani, mint a mezőgazdSság anyagi-technikai bázisának fejlesztése, a fokozottabb gépesítés és kérni zálás. valamint modernebb, fejlettebb termelés- és munkaszervezési formák alkalmazása és elterjesztése. ’•••—’-«•őtráif és (^Társíthatjuk a ' ' ’'■nítés ütemét. 1 T gyancsak a társadalmi termelés hatékonyságáriak növelése érdekében folyté l.íufc az ésszerű vidéki ipartelepítést. a termelőerők területi elhelyezésének, arányainak módosítását, korszerűsítését. Nem kis feladatok hárulnak mezőgazdaságunkra sem, a termelőmunka magasabb szintjén riek biztosításában. A mező- gazdaságnak mindenekelőtt biztosítani kell a lakosság növekvő élelmi.szer-szükségletének fokozottabb kielégítését, iparunk — elsősorban az élelmiszeripar — jobb ellátását mezőgazdasági nyersanyagokkal. valamint exportlehetőségeink hatékonyabb, gazdaságosabb kihasználását. Mindezt elsősorban a szocialista mező- gazdasági nagyüzemek további erősítésével, fejlesztésével, a belterjesség fokozásával, a hozamok növelésével és nem utolsó sorban a háztáji és kisegítő gazdaságok lehetőségeinek még teljesebb kihasználásával kell elérni. Tovább kell fejleszteni a mezőgazdaság termelőerőit, szélesebb körben elterjeszteni a modem technika, a korszerű termelési eljárások alkalmazását, mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben növelni kell a hozamokat. Széles körű lehetőségek rejlenek a különböző termelő, feldolgozó és forgalmazó ágazatók, gazdasági egységek együttműködésének további erősítésében és bővítésében is. Népgazdaságunk e két nagy fontosságú ága mellett hasonlóan nagy feladatokat kell megoldani, az eddiginél hatékonyabb munkái keU végezni tf-'1 ikkünk keretében termé- szetesen nem térhettünk ki a termelőmunka magasabb szintű megvalósításának minden lényeges kérdésére. Inkább azt kívántuk érzékeltetni, hogy a szocializmus építésének magasabb szintje a gazdaságban sem jelent alapvetően új szakaszt, merőben más jellegű feladatokat, mint amit eddig végeztünk. „Csupán” azt jelenti. hogy eddig elért eredményeinkre alapozva, jelentős előrelépést kívánunk tenni népgazdaságunk továbbfejlesztésében. Olyan előrelépést, melynek eredményeként az egy főre jutó nemzeti jövedelemnek a jelenlegi 750 dollárról ÍOOO dollár körülire történő emelésével, korszerűbb termelési és fogyasztási szerkezet kialakításával, a munka termelékenységének lényegesen magasabb színvonalával országunk a jelenleg közepes fejlettségi szintről fokozatosan felemelkedhessen a gazdaságilag fejlett országok színvonalára. ÉNEKES FERENC A Bonyhádi Vasipari Ktsz felvételre keres LAKATOS SZAKMUNKÁSOKAT. Jelentkezni lehet: Bonyhád, Rákóczi út 20. munkaügyi osztály. (140) VISSZHANG Hozzászólás a „Tojáshéj66 c. cikkhez A Tolna megyei-Népújság március 3-i számában megjelent újságcikk felhívta a figyelmünket a Bogádmindszenti Állami Gazdaság és egy hozzánk hasonló termelőszövetkezet közös termelésének hiányosságaira. Annál is inkább foglalkoztat bennünket a téma, mivel mi is hasonló szerződéses kapcsolatban vagyunk már 196S. óta ezzel az állami gazdasággal. Tökéletesen egyetértünk a cikknek azokkal a fejezeteivel, melyek a szerződéses kapcsolatok megbízhatóságával, a szerződések pontosságával, egyes pontjainak betartásával, illetve be nem tartásával foglalkoznak. Elítéljük a Bogádmindszenti Állami Gazdaságnak olyan magatartását, mely nem veszi figyelembe partnereinek szerződésileg biztosított jogait, vagy azt, hogy a partnereket nem egyenrangú szerződő félként kezeli. Kétségtelen, hogy a pénzügyi átutalások és elszámolások nem történnek megfelelő időben. A letojt tyúkok kiselejtezési időpontiának betartása is hagy kívánnivalót, bár ez részben a feldolgozó ipar munkájának is függvénye. A termelésre kihelyezett állomány minősége sok esetben nem megfelelő. A termelés közben is sokszor merülnek fel olyan problémák, melyeket kellő időben helyre kellene tenni, de melyik termelés megy zökkenőmentesen? Végsőfokon mégis sok alakítani és javítanivaló van ahhoz. hogy kevesebb hibával jobb eredménveket. érjünk el. Nem akariuk tehát szebbre festeni a tényeket. különösen nem akariuk eltakarni a megbízó gazdaság hiánvnsséicrait, melyeket az újságcikk helvesén tárt fel. de azért van né^ánv megjegyzésünk. Az a mondat, hogy az újságírón nk nem feladata azt gelnj. hogv egy áúami gazdaság toiástermel^si terve mennvire van szinkronban a felébb szervek. az o*sr4g ilven l»éflVelt fi11/-énr*«*1é*5eb,Pl, f»t con 3-f Iictipüulrpt. A7flknak a lehetőségeknek koordinátása. melleket a t«•emelés erdeijében be lebet vonni egv-ewv üzem VŐrke**t*» o’Acéhe. — JiapVPti ficrnlfutlrp jmpHA dolog-. Megvannak a megfelelő férőhelyek, megfelelő fajták, szükséges takarmányok, otthoni munkaerő, csak hiányzik a tőke és a szakmai irányítás. Ha a hiányzó részt a mé&tnió ‘gázdasátg. illetve' termelőszövetkezet adia, akkor azok helyes összehangolásával kiváló teljesítményt lehet elérni. Hogy ki milyen kötelezettséget vállal magára, és milyen előnyökhöz jut, ezt természetesen a szer- t ződés rögzíti, amelynek betartása mindegyik félre egyformán kötelez,«. A mi gazdaságunk ebben a kooperációban több árut állít elő, mint a faddl termelők. Az t gondoljuk, hogy hivatásunknak teszünk eleget, ha lehetőségeinket kihasználva, a népgazdaságnak több árut állítunk elő. Előttünk van a IV. ötéves terv irányelvei között rögzített cél, hogy többek között a tojás termelést 23 százalékkal kell nőve i«U 'MFM közgazdasági főosztály kiadványa a IV. ötéves terv célkitűzéseiről 33. oldalon.) Hogy a dolgozók asztalára olcsóbban kerüljön .»r élelem, ebben nagy szerepe 'tszik ez a szép számot kite". is. rmelés is. A termelés meglehetősen szerteágazó megszervezésében pedig komoly része volt a Bogádmindszenti Állami Gazdaságnak is, hiszen a cikk is „fél országot behálózó akciónak” nevezi. A faddi, regölyi és nem utolsó sorban bogádmindszenti problémán túl fennáll jelenleg a tojás- termelés gazdaságosságának válsága és ez az amivel knncsolat- ban a cikk hangulata nem volt egészen reális. Véleményünk szerint az állami gazdaság és a szerződő partnerek között kevesebb nézeteltérés merült volna fel, bst» ez a körülmény nem hat. Ha az árakat figyeljük, a termelői és fogyasztói ár között nagy árrés mutatkozik. Nem tudjuk, hogy az árpolitika vagy egyéb értékesítési nehézségek miatt, hány termelő számolja fel az állományát és mennyi termelés- kiesést von maga után, azoknak a termelőknek visszalépése, akik nem tudnak megbíPkózni a nehézségekkel, de igen félő, hogy a látszattúltermelés visszafejlesztése a fogyasztók rovására megy és szöges ellentétben van a IV. ötéves terv idézett célkitűzéseivel. Nem gondoljuk, hogy a népélelmezésünk olyan magas fokon van, hogy a tojásfogyasztás minden dolgozó asztalán a maximális mennyiséget éri el. és ilyen alapon rántottéban elképzelve sem haladja meg az általános fantázia határait. Azt sem látjuk célszerűnek, hogy termeljünk kevesebbet azért, hogy b, termelőnek jobban fizessék meg. A termelés éhekében tehát továbbra is vegyük igénybe az adott lehetőségeket és használtuk ki a fellett termeié*! módszereket. A te»*me!ő érdekében: Tépjük biztonságossá az értékesítést átgondolt szerződésekkel. A fogyasztó érdekében: Szabják meg a termelői és fogyasztói árrés nagyságát. Utalt még a cikk a tanok minőségére is, de ennek taglalása messze esik attól a témától, amihez hozzá kívántunk szólni. Nem akartunk tehát védőprókátorként szerepelni, de szeretnénk a figyelmet felhívni arra, hogy ez az „összefogás” mégis nagy termelési lehetőségeket tár fel. Sőt érdemes lenne megvizsgálni, hogy például a sertéstenyésztés és hizlalás területén hogyan lehetne hasonló együttműködéssel megnövelni a termelést. Vagy félő, hogy ez is termelési válságot vonna maga Után? Hisszük, hogy nem ígv b*sa- A lehetőségek a termelés fokozására adottak, csak élni keli velük. Meg kell találni azt a helyes utat, ami közös nevezőre hozza a termelő, a fogyasztó és a népgazdaság érdekelt, biztonságossá tesz* p ^fittségietek maximális ki • elégítését. A regölyi tsz. tojást érméiért ágazat szakmai vezetői: Péti József tsz-elnök Molnár Miklós Antal János Szili János Fehér János Válasz Udvariból A Tojáshéj című cikkre válasz érkezeti Udvariból Jankó Györgyimtől is. Levelében megírja, hogy a Bogádmindszenti Állami Gazdasággal Udvariból is számosán szerződést kötöttek. „Mi sajnos olyan szerencsétlen helyzetbe kerültünk, hogy a gazdaság négy fajtából összetevődő állományt bocsátott rendelkezésünkre.” A nagy elhullás miatt a körzeti állatorvos tanácsára „1971. február 4-én levélben fordultunk a. gazdasághoz. A levelünkre a mai napig választ nem kaptunk, semmi intézkedés nem történt. Meg kívánjuk említeni, hogy a tulajdonos állami gazdaság bennünket semilyen szaktanáccsal /el nem látott, és a mintegy öthónapos időtartam alatt ellenőrzést nem gyakorolt. Az eddig leadott tojásból járó részesedést a mai napig nem kaptuk meg.” Jankó v^örgyné Udvari, Dózsa György u. 31. PÉCS—SZEKSZÁRDI TÜZÉP VÄLLAUAT 35. számú termelőüzeme. Dombóvár, Gyár u. 7. sz. pályázatot hirdet: üzemgazdász munkakörre közgazdasági technikumi végzettséggel és több éves gyakorlattal. ÁLTALÁNOS ADMINISZTRÁTORI MUNKAKÖRRE, középiskolai érettségivel, GYORS- ÉS GÉPÍRÓI KÉPESÍTÉSSEL, önálló levelezési készséggel. Felveszünk még: NEHÉZGÉPKEZELŐKET, LAKATOSOKAT.. AEZTA -OSOKAT, ÁCSOKAT, férfi és női SEGÉDMUNKÁSOKAT. (107)
