Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-07 / 56. szám

Választásra készülődünk Megkezdődött megyénkben a nagy beszélgetés tr zekbén a. napokban me- gyeszerte több ezer agitátor indul útnak, hogy tarsolyában a nemzeti össze­fogásra, a szocializmus ma­gasabb szintű építésére moz­gósító' népfrontprogrammal a március 15-e után kezdődő- jelölő gyűlésekre invitálja a választópolgárokat. Ismeretlenül, vagy ismerő­sen minden bizonnyal szíve­sen fogadják, sok helyütt ár­ják. máris . az agitátorokat. Hiszen ha ismeri is a lakos­ság a ■ közvetlen • környezeté­ben végbement, örvendetes változásokat, nem látja tel­jességében az egészet, a szű- kebb pátria és a nagy’- táj­egység,- a megye előmenete­lét. Választ kér és választ vár az ; agitátoroktól a saját portán tovább látó, mesz- szebb nézni akaró sok-sok ember arra, hogy mit tartal­maznak a helyi tervek, mi­lyen kilátásai vannak a ki­sebb és nagyobb közösségek­nek, melyek az új válasz­tási rendszer változásai, ho­gyan és milyen alapon tör­ténik a jelölés a gyűlésen. Négy esztendeje, a válasz­tások előtt a megyeszékhely új településeire induló agi­tátorok társává szegődtünk. A város' peremén- fekvő Jobb- parászta szétszórtan épült házainak lakóihoz félláb- szárig érő sarat taposva le­hetett eljutni. Azóta kiépült az a rész is. Ma elégedetten tapasztalhatja a régi . tanya mellé új házát építtetett gyá­ri fűtő, az Udvariból beköl­tözött- tsz-tag, hogy szavuk nyitott fülekre talált. Lett .jó út,, van járda, boltot is nyi- tottak, kiépítették a víz- és villanyhálózatot. Az és aki kertváros Kadarka utca fö­lötti télépén. új .gyermek- intézménybe vihetik azóta az apróságokat, a déli kertvá­rosban nagyjából kiépítették az utakat, ÁBC-áruház lé­tesült, korszerűsítették a köz­világítást. Ezek csupán pél­dák, mert nemcsak e telepü­léseken, de hozzájuk hason­lóan mindenütt láthatók a fejlődés jelei. Évről évre gyarapodott a szorgalmasan dolgozó ember, több a ke­reső- a családokban, épültek, szépültek a községek, növe­kedett a közéleti érdeklődési. Van miről beszélni, van mi­vel érvelni', konkrétan tegyék, mert tehetik. Aki látó szemmel jár, - el kell, hogy ismerje, na­gyot fejlődött az elmúlt négy esztendő alatt az egész megye, mindenütt eredményekkel jár­tak az erőfeszítések, a lehető­ségekhez mérten -produkáltak. Lehe- vágyálmokat dédelgetni, de a fantáziának, a lehetősé­geknek határt szabnak az anyagiak. . Bármennyire indo­kolt a sok-sök kívánság, min­denre nem futja, s 'ez igaz a közösségnél és a családnál is. A népfront, égisze .alatt a csa­ládi otthonokba látogató, a. jó politikát népszerűsítő agitáto­rok olyan időszakban kopog­tatnak, amikor egy eredménye­sen zárult, nehézségekkel teli esztendő után új- ötéves terv vette kezdetét. Megyénk, két városunk és falvaink négy esz­tendőt felölelő mérlegét nézve nincs szégyenkeznivaló. Az új terv küszöbéhez érve. az el­múlt ciklusban tettekkel bizo­nyított a megye munkában, al­kotásban életerős népe, a tár­sadalmi tisztségekben tevé­kenykedők egyre nagyobb tá­bora ereje legjavát adta. T1 i’án ebben az időszak­x ban változtak a legtöb­bet a gyári munkások élet. és munkakörülroényei, ezre% ju­tottak új munkahelyhez, a mos­toha év ellenére is elégedett a tsz-tagság. mert a .mezőgazda- sági nagyüzemek túlnyomó többsége eredményesen zárta az esztendőt, körültekintőén, jól sáfárkodtak a tan ács* ■'gokból tevődő testületek a rájuk bí­zott anyagiakkal. A személyhez szóló közösségi számvetés és tervezés az egyént is arra készteti, hogy belülről szem-.. lélje azt, hözzátégyé á töb­biekéhez a maga véleményét és ne csak mechanikus szava­zással. hanem cselekvöbben is részt vegyen a közügyekben. /''sekély kivételtől eltekint­^ ve van véleményük az embereknek, erősödik tenni- akarásuik és ennek kiaknázá­sára, hasznosítására jó alkal­mat adnak a választások poli­tikai előkészületei. A család- látogatások során, folytatott eszmecserékkel részesei lehet­nek az ' agitátorok a helyi program bővítésének, amikor igénylik és meghallgatják a nem is mindig anyagiakon múló fejlődés gyorsítását szol­gáló javaslatokat. Lesznek észrevételek a bosszantó mu­lasztások, az: apró-cseprő és többnyire elkerülhető bosszú­ságok miatt, mindezek továbbít tása szintén fontos kötelesség. De ne kerüljék meg a vitát a programot vivő agitátorok ak­kor sem, ha érzékenykedéssel, indulatokkal, okkal, vagy ok­talanul sértődött emberekkel találkoznak, mert meghallgatá­suk után jóra fordítható az is, a türelmes, tárgyilagos, és őszinte szóval lázért sem egyszerűen for- mai aktus, nem csak a gyűlésekre való invitálás az agitátorok látogatása, hanem alkalom teremtése ahhoz, hogy akaratuk szerint tömegesen véleményt mondhassanak, köz. életű javaslatokat tehessenek a választópolgárok. Szívükre és tudásukra apelláló szép felada­tot kaptak az: üzemi a lakó- területi agitátorok, amikor az érverés kitapintására, a „test­hez szabott” érvek elmondá­sára, a politika' közvetítésére, a kölcsönös és kötetlen eszme­cserére kérték fel őket. A mu­níció. tudásuk, tájékozottságuk birtokában az élvonalban küzd- hetnek a választási harc so­rán. Az e’ső és második, vagy még több látogatás folyamán okos szóval, nyomós érvekkel elérhe+ő a népfront megyei tit­kára által hangoztatott cék. „Juttassák el a választópol­gárt a segítés a cselekvés, a támogatás elhatározásáig’’.' A tömegooiitikai munka akkor igazán sdkeres nmiVör hatását* a cselekvő mpg főbbét, .altnv. tenni, a közömbösségre hajló ember változtat, amjikor a számvetés az egyéni boldogu­lást magában foglaló közösségi tevékenységre, jobb munkára serkent, és a legalkalmasabb jelölték kiválasztására ösztö­nöz. A .célok megvalósítása, a magasabb szintre érkezés ezt is jelenti. A Magyar Vöröskereszt Tolna megyei Szervezete 1971. évi munkatervét a Vörös- kereszt III. kongresszusa és a megyei konferencia határo­zata alapján állította össze. A munkatervi feladatok egy része meghatározott — szá­mokkal mérhető — a másik rész értékelése jóval, nehe­zebb lesz... Dulai Károlynéval, a Vö­röskereszt megyei titkárával az idei feladatokról beszél­gettünk. — Nyugodtan mondhatom, a vöröskeresztes munka min­den területe olyan fontos, hogy bármit nehéz kiemelni belőle. Az egészségügyi fel­világosítás, ezen belül a tisz­tasági mozgalom, az üzem- egészségügy vitathatatlanul a tennivalók középpontjában áll. De hasonlóan jelentős a polgári védelem, a véradó­mozgalom és a családvédelmi munka is. Az ifjúsági Vörös- kereszt az idén lesz ötven éves, így ennek megünnep­lésére is nagy gondot fordí­tunk, Az évforduló alkalmá­ból országos ifjúsági első­segélynyújtó vetélkedőt szer­vez a Vöröskereszt, melyet járási, városi, megyei verse­nyek előznek meg. ’ Szeret­nénk erre a fiatalokat úgy felkészíteni, hogy az ország legjobb ifjú elsősegélynyújtói között; legyen egy-két Tolna megyei is. — Melyik területen kell előrelépni? — Munkatervünket úgy állítottuk össze, hogy minden ágban, történjen előrelépés, Vöröskereszt 1971. Ifjú elsősegélynyújtók Dombóvár minin város A megyeszékhely fehér folt mert van mit tenni és min javítani. De a tervezésnél fi­gyelembe vettük azt is, hogy erőnket egyenlően osszuk el, vagyis egyik munka ne men­jen a másik rovására. Példá­ul a véradásnál nem tervez­tünk mennyiségi növekedést, hanem az eddigi mennyisé­get stabilizáljuk. Ez *1000 li­ter vér. Dulai Károlyné elmondotta a továbbiakban, hogy a me­gye lakosságának 5,3 száza­léka aktív véradó. Ez a szám elég magas, bár vannak olyan községek, ahol a lakosságnak csak 0,7 százaléka véradó, más községek 9,6 százalékával szemben. Oka; ezekben a köz­ségekben gyengén működik a Vöröskereszt; nincs aktíva­hálózat, nincs kapcsolat a. gazdasági, állami, tömegszer­vezeti vezetőkkel, a tömegek­kel. — Nagy gondot jelent as aktívahálózat kialakítása? — Igen Néhány helyen* könnyű ugyan a. helyzetünk,5 de a községek többségében szinte lehetetlen stabil gár­dát kialakítani. Gondunkat súlyosbítja a dolgozok gya­kori munkahely-változtatása is. Hiába törekszünk arra, hogy eélujiknak megnyerjük őket, új munkahelyükön rend­szerint nem folytatják mun­kájukat, megfeledkeznek a Vöröskeresztről, aminek tevé­kenységét zömmel a gazda­sági vezetők sem veszik ko­molyan. — Beszélhetnénk a szerve­zet feladatairól? . — Népesedési problémák Tolna megyében címmel 1968- ban szerveztünk egy‘ ankétet Bonyhádon, melyhez hasonlót idén Szekszárdon rendezünk. A két felmérés, illetve ankét alapján lemérjük, hogy öt év alatt hogyan alakult a népe­sedés. Itt említem,. hogy a művi vetélés elleni küzdelem jegyében a nem kívánt ter­hesség korszerű megelőzésé­nek szélesebb körű Ismerte­tése céljából az idén legalább 30 családtervezési előadást tartunk a megyében. A másik izgalmas konkrét feladatunk; Dombóvári — az idősek szo­ciális problémájának megol­dásával — mintavárossá ala­kítjuk. E munkánkkal pár­huzamosan, családvédelmi fel­adataink középpontjába állít­juk az idős, egyedülálló em­berek életkörülményének ja­vítását; .Reméljük, hogy Dom­bóváron hamarosan átadják a szociális otthont; szeretnénk, Darabáru autón — az expressz árul még a MÁV viszi Rövidebb idő alatt ér eél hoz A közlekedési és postaügyi miniszter a múlt évben úgy rendelkezett, hogy a vasúti darabáru fuvarozását át kell venni a Volán Trösztnek. Két hónapja Tolna megyében is a darabárat gépkocsikkal szál­lítják. Áz új szállítási rend­szer tapasztalatairól érdeklőd­tünk a szekszárdi 11-es Vo­lán Vállalatnál. A tapasztalatok kedvezőek. A darabáru közútra terelését sok előkészítő tárgyalás, tá­jékoztatás előzte meg. A Vo­lán minden községi tanácsot megkeresett annak érdekében, hogy segítsék a lakosságot tá­jékoztatni. A vállalatok szállí­tási felelőseivel külön beszél­tek. Egyeztették a MÁV-val, hol, milyen rakodási eszközt kell átadni, hogyan kell az épületet megosztani, s végül sikerült megállapodni abban is, hogy a MÁV hány embert ad át véglegesen és mennyit ideiglenesen. Idén. január 3-án. meg­kezdte a Volán Tolna me­gyében a darabáru szállí­tását. Részben a hagyományos jára­tokkal, részben pedig új já­ratok beállításával szállítják a darabárut. A szállításra fel­kínált áru húsz százalékát azonban továbbra is a MÁV viszi a nagy távolságokra. A megyék közötti forgalmat is megszervezték. Eszerint Szekszárd—Pécs. Dombóvár— Pécs, Dombóvár—Kaposvár, Szekszárd—Baja között állan­dó, menetrendszerű járatok közlekednek. Szükségessé vált darabárus járatok indítása a Budapest-—Paks—Szekszárd vonalon. Dombóvár és Komló között. Szekszárd és Székes- fehérvár között — Simontor­nyn l-özbeijrtsdásával — is igény _ jelentkezett új járat szervezésére. A Budapest—Szekszárd közötti darabáru IV arozás 90 százaléka* a Volán látja el. A darabárus járatok általá­ban menetrend szerint közle­kednek. Járatkimaradás a két hónap alatt mindössze három­szor volt. Általános tapaszta­lat, hogy az áru szállítási ideje rövidebb, mint a MÁV idejében. A darabáru közúti szállí­tása nem járt díjemelés­sel. A lakosság, a fuvaroztatók, tehát nem károsodtak. Csupán azok, akik az árut expressz- ként adják fel. Az expressz- árut ugyanis még a MÁV továbbítja. S ennek szállítási, díjtétele magasabb, mint a sima darabárus díjtétel. Az új szállítási módszer természetszerűen lényegesen érintette mind a Volán, mind a MÁV szállítási embereit. A két cég „egyesülése” révén különösebb személyi problé­mák nem fordultak elő. Mind­össze öt szellemi dolgozó és hat fizikai munkás óhajt az átvett több mint félszáz közül visszamenni a MÁV-hoz —ki. rendelésük lejárta után. A Volán természetszerűen átvett olyan akut gondokat is, mint a munkások problémái: öltöző, mosdó, étkező hiánya, A vasúttól átvett raktár! felszereléseket a legrövi­debb időn belül korszerű­síteni kell. mert a meglé­vők évtizedesek, elavultak, nehéz velük dolgozni. Raktárépületeket kell felújíta­ni, irodákat építeni és szüksé­ges majd minden központosí­tott vasúti-közúti rakodót a gépjárművel történő darab­áru szállításához átalakítani. A kéthónapos tapasztalato­kat összegezték a 11-es Vo­lán vezetői. Megállapították, hogy a MÁV-val az együttmű­ködés jó, a szállítási rendszer az igényeket kielégíti és to­vábbi munkára van még szük­ség, hogy a darabáru-szállítás tökéletes legyen.-Pj­ha még az idén ott is bein­díthatnánk az öregek napkö­zijét; megszervezzük az idő­sek házi gondozását — rész­ben társadalmi úton, de fel­tétlenül szükséges lenne má­sodik városunkban is egy szo­ciális gondozónő foglalkozta­tatása. Ezenkívül Dombóváron és a megyében másutt is megszervezzük a nyugdíjasok üzemen belüli támogatását. — Az egészségügyi felvilá­gosításban milyen segítséget kap a Vöröskereszt az üze­mektől, termelőszövetkezetek­től? — Az üzemek inkább igé­nyűket nyújtják be, speciális kérdésekben kérnek előadást. A segítségükre csak szerve­zési téren van szükség, ugyan­is annyi előadónk van, — vö­röskeresztes aktivisták, T1T- tagok — hogy merünk vál­lalkozni szakosított oktatásra is. Dr. Horváth Jenő, a megyei főorvos, a Vöröskereszt me­gyei elnöke a következőket mondja: — 1971. évi munkatervünk készítésekor arra vigyáztunk, hogy feladataink ne haladják túl aktívahálózatunk teljesítő- képességét. — A megye vöröskeresztes munkájában, hol és melyik területen van fehér folt? — Sajnos a megyeszékhe­lyen. ahol — néhány üzem kivételével — a vöróskeresz- tes munkát szinte a legkisebb községéhez sem lehet hason­lítani. Hogy Szekszárdon mi­ért nem megy a véradás, azt nem lehet megmagyarázni. Hogy miért nem lehet tiszta­sági mozgalmat szervezni, az is érthetetlen. Nem tudunk kialakítani olyan aktívaháló­zatot, amire hosszú távon le­hetne támaszkodni. Mindezek­kel a problémákkal még az idén foglalkoznunk kell, hogy egy-két év múlva itt is ered­ményt tudjunk elérni. — hm — As A FIT XIV. Autójavító Vál­lalat szekszárdi üzemegysége felvételre keres: 1 fő adminisztrátort, 1 fő ebédfelszolgál« takarítónőt. Jelentkezés: Tolnai át 2. (146)

Next

/
Thumbnails
Contents