Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-31 / 76. szám

Megkezdte munkáját az SZKP XXIV. kongresszusa

(Folytatás az 1. oldalról.)

riai földgáz eljut a Szovjetunió európai részébe. Ez lehetővé teszi egyúttal a Csehszlovákiába és Lengyelországba irányuló gázszállítások növelését, és az NDK, Bulgária és Magyarország gázellátásának megkezdését. Nagy megtakarj, fásokat biztosít a KGST-orszá- g'oknak a már egyesített energiarendszer. Sikeresen működik a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank. Nemrég megkezdte működését a KGST. országok közös beruházási bankja. Erősödnek a sokoldalú kapcsolatok más formái is.

..Azonban — jegyezte meg — a KGST többi résztvevőjéhez hasonlóan, mi is úgy véljük, hogy a szocialista munkamegosztás lehetőségeit még nem használjuk ki teljességgel. El kell mélyíteni a termelés szakosítását és kooperációját, szorosabban össze kell kapcsol! ' a népgazdasági terveket, egy szóval tovább kell haladni r. szocialista államok gazdasági integrációjának útján. Ez fontos és szükséges dolog.

Ezzel kapcsolatban nyilvánvalóan gondolni kell azokra az intézkedésekre is. ar elyek fokoznák gazdasági rendszerünk valamennvi láncszemének érdekeltségét a testvéri országokkal fennálló tartó; gazdasági kapcsolataink fejlesztésében” — jelentette ki Brezs- nyev.

„Szoros és sokoldalú együttműködés, barátság és szívélyesség jellemzi kapcsolatainkat a Varsói Szerződésben részt vevő államokkal, Bulgáriával, Csehszlovákiával, Lengyelországgal. Magyarországgal, a Német Demokratikus Köztársasággal és Romániával.

Leonyid Brezsnyev ezután foglalkozott a testvéri szocialista államokhoz fűződő megingathatatlan barátságával, a Szovjetunió kommunistáinak. Majd rámutatott: tovább fejlődtek a szovjet—jugoszláv kapcsolatok — a szovjet emberek azt akarják, hogy erősödjék a szocializmus Jugoszláviában, hogy szilárdabbakká váljanak kapcsolatai a szocialista közösséggel.

A Kínai Népköztársasággal fennálló kapcsolatokat érintve az előadó kijelentette: „a kínai vezetők, mint ismeretes, a maguk sajátos, a leninizmus- sal összeegyeztethetetlen eszmei-politikai platformjukkal léptek fel a nemzetközi élet és a nemzetközi kommunista mozgalom alapvető kérdéseivel kapcsolatban, tőlünk pedig a XX kongresszus irányvonaláról, és az SZKP programjáról való lemondást követelték. Intenzív ellenséges propagandát fejtettek ki pártunk és országunk ellen, területi követeléseket támasztottak a Szovjetunióval szemben és odáig mentek el, hogy 1969. tavaszán és nyarán fegyveres határincidenseket robbantottak ki.

Pártunk határozottan fellépett azon kísérletek ellen, hogy eltorzítsák a marxizmus—leninizmus tanítását, sza. kadást hozzanak létre a nemzetközi kommunista mozgalomban, az imperializmus ellen harcolók soraiban. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány megőrizve önuralmát és nem engedve a provokációknak, minden tőle telhetőt megtett, hogy elérje a kapcsolatok normalizálását a Kínai Népköztársasággal”.

„Kezdeményezésünk eredményeképpen az elmúlt másfél évben a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kapcsolataiban bizonyos normalizá-' lódás jelei mutatkoztak — mondotta Leonyid Brezsnyev.

A múlt év végén a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság között nagykövetek cseréjére került sor. Hosszabb szünet után kereskedelmi megállapodást írtak alá, valamelyest nőtt rz árucsere-forgalom. Mindezek hasznos lépések. Mi

a továbbiakban is készek vagyunk ilyen irányban tevékenykedni”.

„Másrészt azonban nyilvánvalóan nem hunyhatunk szemet afölött, hogy Kína propagandájában és politikájában a szovjetellenes irányvonal tovább folytatódik — jegyezte meg Brezsnyev — és, hogy a KKP IX. kongresszusának határozatai megerősítették ezt a Szovjetunióval szemben ellenséges irányvonalat”.

Az SZKP KB főtitkára leszögezte: „határozottan elutasítjuk azokat, a pártunk és államunk politikájával kapcsolatos rágalmakat és koholmányokat, amelyeket Peking terjeszt és hint el a kínai nép körében.

Mi nem mondunk le a szovjet állam nemzeti érdekeiről. Az SZKP a jövőben is rendíthetetlenül harcolni fog a szocialista országok és a kommunista világmozgalom marxista—leninista alapon megvalósuló egységéért.”

A Csehszlovákiában lezajlott politikai válságról szólva, amely nem csekély helyet foglalt el az utóbbi évék nemzetközi eseményeiben. Leonyid Brezsnyev ezeket mondotta:

„Világos volt számunkra, hogy nem csupán az imperializmusnak és cinkosainak a szocialista rendszer Csehszlovákiában való megdöntésére tett kísérletéről volt szó, hanem

Korunk kapitalizmusának sajátossága jelentős mértékben azzal magyarázható, hogy alkalmazkodik az új világhelyzethez, mutatott rá Leonyid Brezsnyev. Ez az alkalmazkodás azonban „nem jelenti a kapitalizmusnak, mint rendszernek a stabilizálódását. A kapitalizmus általános válsága tovább mélyül”.

„Az imperializmus külpolitikája az elmúlt öt év során új tanújclét adta reakciós, agresszív természete megváltoztathatat- lanságának”

— jelentette ki Leonyid Brezsnyev.

Az amerikai imperializmus az elmúlt években „újból bebizonyította azon törekvését, hogy a kizsákmányolás és leigázás nemzetközi rendszere sajátos kezesének és védelmezőjének szerepét játssza.

Nincs olyan bűntett, amelyet ne követnének el az imperialisták, hogy megvédjék, vagy helyreállítsák uralmukat az egykori gyarmatok vagy más olyan országok népei fölött, amelyek kiszakítják magukat a kapitalista kizsákmányolás harapófogójából. „Korunk gyarmatosítóinak gonosztettei közül a legfőbenjáróbb, Amerika szégyene-: az Egyesült Államoknak Vietnam, Kambodzsa és Laosz népei ellen folytatandó agárról is. hogy ilyen módon megpróbáltak csapást mérni a szocializmus hadállásaira Európa egészében, kedvező körülményeket teremteni ahhoz, hogy az imperializmus leg- \agresszívabb erői ezt követően lendületes támadásra indulhassanak a szocialista világ ellen”.

Az SZKP főtitkára így folytatta: „Tekintetbe véve a

csehszlovák pártmunkások és állami funkcionáriusok, a kommunisták, a dolgozók felhívásait és figyelembe véve, milyen veszély fenyegeti a szocialista vívmányokat ebben az országban, a testvéri szocialista országokkal együtt olyan határozatot hoztunk, hogy a szocializmus védelmében internacionalista segítséget

nyújtunk Csehszlovákiának.

„Egyetértettünk azzal a következtetéssel, amelyre a Csehszlovák Kommunista Párt jutott — mondotta Leonyid Brezsnyev. Az élet tapasztalata ismét meggyőzően rámutatott, hogy a szocialista országok testvéri egysége a legmegbízhatóbb akadály azoknak az erőknek az útjában, amelyek megpróbálják támadni, gyengíteni a szocializmus táborát, aláásni és megsemmisíteni a dolgozók szocialista vívmányait, őszintén örülünk neki, hogy a csehszlovák kommunisták sikeresen megbirkóztak a rájuk nehezedő megpróbáltatásokkal.”

ressziója” — hangoztatta Brezsnyev. — „Nehéz nyugodtan beszélni azokról a gaztettekről, amelyeket az állig felfegyverzett intervenciósok követnek el.

Az elmúlt öt év alatt a tőkés világban lejátszódott események teljes mértékben igazolták a munkásosztálynak, mint a monopóliumok hatalmával szembeszegülő legfőbb és legerősebb ellenfélnek, valamennyi antimonopolista erő vonzási központjának a jelentőségét.”

„Nagy változások játszódnak le számos latin-amerikai ország életében is — jegyezte meg az SZKP KB főtitkára. — A legkiemelkedőbb esemény a chilei nemzeti egység erőinek győzelme volt. Itt — e földrész egész történetében először — a népnek alkotmányos úton sikerült olyan kormányt alakítania, amilyet kíván és amelyben bízik. A többi latin-amerikai ország dolgozói támogatják Chile haladó irányzatát.”

Az imperializmus elleni harc sikere jelentős mértékben függ az imperi: 1LHellenes erők és mindenekelőtt élcsapatuk — a kommunista világmozgalom — összefogásától — mondotta Brezsnyev. — Az elmúlt öt évben pártunk a többi testvérpárttal együtt nem kis erőfeszítéseket tett azért, hogy erősítse ezt az öszszefogást, erősítse a kommunista mozgalom egységét.

A kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezlete nagy lépésnek bizonyult a kommunisták nemzetközi egysége megerősödésének és minden imperialistaellenes erő konszolidációjának útján. „Pártunk teljes mértékben egyetért az értekezlet résztvevőinek azon következtetésével, hogy hasznos volna, ha az ilyen értekezletek szilárdan a nemzetközi kommunista mozgalom állandó gyakorlatává válnának.

Leonyid Brezsnyev kijelentette: „jelenleg továbbra is időszerű a harc a jobboldali és a .balos’ revizionizmus ellen, a naciónalizmus ellen. A burzsoá ideológusok, a kommunista pártokban lévő opportunista elemeket valamiféle ideológiai megalkuvásra bíztatják. Mintegy így beszélnek hozzájuk: mutassátok

meg úgymond, hogy szovjetellenesek vagytok, mi pedig készek vagyunk azt hirdetni, hogy ti vagytok az igazi marxisták. Példaként em- lithetők c-re az olyan típusú renegátok, mint Garaudy Franciaországban, Fischer Ausztriában, Petkov Venezuelában, a Manifeto-csoport Olaszországban. A testvérpártok az ilyen típusú elemek

elleni harcot soraik megerősítése fontos feltételének tekintik”.

Az SZKP KB főtitkára ezután a forradalmi demokrata pártok szerepével foglalkozott, majd hangsúlyozta:

„Az 1969-es nemzetközi értekefelet irányvonalának megfelelően az SZKP kész az együttműködés fejlesztésére a szociáldemokratákkal, mind a békéért és a demokráciáért, mind pedig a szocializmusért vívott harcban, természetesen ugyanakkor nem mond le saját ideológiájáról, saját forradalmi elveiről.

A szocializmus teljes és világméretű győzelme elkerülhetetlen, és ezért a győzelemért, a dolgozó nép boldogságáért erőnket nem kímélve fogunk küzdeni.”

„Miként eddig, a jövőben is következetesen tartjuk magunkat a különböző államok társadalmi rendszerüktől független, békés együttélésének lenini elvéhez — hangoztatta Leonyid Brezsnyev —, ma ez az elv a nemzetközi fejlődés reális erejévé változott".

A Délkelet-Ázsiában és a Közel-Keleten kialakult válság okainak elemzése után az alábbiakat mondotta Brezsnyev.

— Külpolitikai aktivitásunk egyik legfontosabb területe ezekben az években Európa volt.

Biztató kezdeményezések Európában

A kapitalizmus sajátosságai

„Az európai helyzet szempontjából fontos pozitív következményekkel járt a szovjet— francia viszony megjavulása. A Franciaország elnökével nemrég Moszkvában folytatott tárgyalások és a politikai konzultációkról szóló jegyzőkönyv aláírásának eredményeképpen kibővültek a szovjet—francia együttműködés lehetőségéi”. ’ A szovjet—nyugatnémet kapcsolatokban bekövetkezett lényeges változás eredményeként új távlatok nyílnak meg Európában — jelentette ki az SZKP KB főtitkára.

A Szovjetuniónak és Lengyelországnak az NSZK- val kötött szerződései a határok sérthetetlenségét — beleértve az NDK és az NSZK közötti határokat, valamint a lengyel állam nyugati határát —, teljes határozottsággal biztosítják.

„Az említett szerződések ratifikálásának kérdésével kapcsolatban Nyugat-Németország- ban a politikai erők élesen megoszlanak. Úgy gondoljuk: a ratifikálás halogatása az NSZK egész politikájával’ szembeni, újabb bizalmi válsághoz vezet, ne.

Ami a Szovjetuniót illeti, kész arra, hogy eleget tegyen a szovjet—nyugatnémet szerződés megkötésével kapcsolatban vállalt kötelezettségeinek”.

„Az általános európai helyzet megjavulását szogálhatná az összeurópai értekezlet ösz- szehívása. Ma az európai államok többsége az értekezlet mellett van. Előkészítése a gyakorlati politika síkjára tevődik át” — állapította meg Brezsnyev.

„Az európai helyzet normalizálódása érdekében természetesen elengedhetetlen., hogy a szovjet—nyugatnémet és a len. gyei—nyugatnémet szerződés

mielőbb hatályba lépjen”.

Rendezni kell a Nyugat- Berlinnel kapcsolatos kérdéseket is — mondotta az előadó.

„Ugyanilyen aktuális feladat az egyenjogú és a nemzetközi jog általánosán elfogadott normáin alapuló kapcsolatok kialakítása az NDK és az NSZK között, továbbá mindkét állam

felvétele az ENSZ-be. Nagy jelentőséget kell tulajdonítani a Csehszlovák Szocialista Köztársaság azon igazságos követelésének, hogy a müncheni egyezményt nyilvánítsák eleve érvénytelennek”.

Leonyid Brezsnyev ezután arról szólt, hogy a Szovjetunió tárgyalásokat folytat az USÁ-val a stratégiai fegyverzet korlátozásáról. A tárgyalások kedvező kimenetele lehetővé tenné a rakétafegvverke- zési hajsza újabb menetének elkerülését, jelentős eszközök felszabadítását alkotó célokra.

Eléggé aktívak és sokoldalúak voltak az utóbbi években a Szovjetunió kapcsolatai a kapitalista világ országaival.

A szovjet—amerikai kapcsolatok megjavítása, mutatott rá többek között az előadó, megfelelne a szovjet és az amerikai nép érdekeinek, a béke megszilárdítása érdekeinek. „Nem mehetünk el szó nélkül azonban az USA agresszív cselekedetei mellett, a világ különböző övezeteiben”.

„Abból indulunk ki. hogy a Szovjetunió és az USA közötti kapcsolatok megjavítása lehetséges. Azokkal az államokkal pedig, amelyek készek erre, együtt akarunk működni a béke megerősítésének területén”.

„Senkivel szemben nincsenek területi követeléseink, senkit nem fenyegetünk és senkit nem szándékozunk megtámadni, az összes nép szabad és független fejlődése mellett állunk — mondotta Brezsnyev —, de velünk se próbáljon senki az ultimátumok és az erőszak nyelvén beszélni”.

„Az imperializmus agresszív politikájával a Szovjetunió a béke aktív védelmének és a nemzetközi biztonság megerősítésének politikáját állítja szembe, ennek a politikának a fő irányvonalai jól ismertek”.

Leonyid Brezsnyevnek, SZKP KB főtitkárának besz mólóját lapunk holnapi sz mában folytatjuk.

Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára beszédét mondja a kongresszuson.