Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-31 / 76. szám

Megkezdte munkáját az SZKP XXIV. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) riai földgáz eljut a Szovjet­unió európai részébe. Ez lehe­tővé teszi egyúttal a Csehszlo­vákiába és Lengyelországba irányuló gázszállítások növelé­sét, és az NDK, Bulgária és Magyarország gázellátásának megkezdését. Nagy megtakarj, fásokat biztosít a KGST-orszá- g'oknak a már egyesített ener­giarendszer. Sikeresen műkö­dik a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank. Nemrég megkezdte működését a KGST. országok közös beruházási bankja. Erősödnek a sokoldalú kapcsolatok más formái is. ..Azonban — jegyezte meg — a KGST többi résztvevőjéhez hasonlóan, mi is úgy véljük, hogy a szocialista munkameg­osztás lehetőségeit még nem használjuk ki teljességgel. El kell mélyíteni a termelés sza­kosítását és kooperációját, szo­rosabban össze kell kapcsol! ' a népgazdasági terveket, egy szóval tovább kell haladni r. szocialista államok gazdasági integrációjának útján. Ez fon­tos és szükséges dolog. Ezzel kapcsolatban nyilván­valóan gondolni kell azokra az intézkedésekre is. ar elyek fo­koznák gazdasági rendszerünk valamennvi láncszemének ér­dekeltségét a testvéri orszá­gokkal fennálló tartó; gazda­sági kapcsolataink fejlesztésé­ben” — jelentette ki Brezs- nyev. „Szoros és sokoldalú együtt­működés, barátság és szívé­lyesség jellemzi kapcsolatain­kat a Varsói Szerződésben részt vevő államokkal, Bulgáriával, Csehszlovákiával, Lengyelor­szággal. Magyarországgal, a Német Demokratikus Köztársa­sággal és Romániával. Leonyid Brezsnyev ezután foglalkozott a testvéri szocia­lista államokhoz fűződő meg­ingathatatlan barátságával, a Szovjetunió kommunistáinak. Majd rámutatott: tovább fej­lődtek a szovjet—jugoszláv kapcsolatok — a szovjet em­berek azt akarják, hogy erő­södjék a szocializmus Jugo­szláviában, hogy szilárdabbak­ká váljanak kapcsolatai a szocialista közösséggel. A Kínai Népköztársasággal fennálló kapcsolatokat érintve az előadó kijelentette: „a kí­nai vezetők, mint ismeretes, a maguk sajátos, a leninizmus- sal összeegyeztethetetlen esz­mei-politikai platformjukkal léptek fel a nemzetközi élet és a nemzetközi kommunista mozgalom alapvető kérdéseivel kapcsolatban, tőlünk pedig a XX kongresszus irányvonalá­ról, és az SZKP programjáról való lemondást követelték. In­tenzív ellenséges propagandát fejtettek ki pártunk és orszá­gunk ellen, területi követelé­seket támasztottak a Szovjet­unióval szemben és odáig men­tek el, hogy 1969. tavaszán és nyarán fegyveres határinciden­seket robbantottak ki. Pártunk határozottan fel­lépett azon kísérletek ellen, hogy eltorzítsák a marxiz­mus—leninizmus tanítását, sza. kadást hozzanak létre a nem­zetközi kommunista mozga­lomban, az imperializmus ellen harcolók soraiban. Az SZKP Központi Bizottsága és a szov­jet kormány megőrizve ön­uralmát és nem engedve a provokációknak, minden tőle telhetőt megtett, hogy elérje a kapcsolatok normalizálását a Kínai Népköztársasággal”. „Kezdeményezésünk ered­ményeképpen az elmúlt más­fél évben a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kapcso­lataiban bizonyos normalizá-' lódás jelei mutatkoztak — mon­dotta Leonyid Brezsnyev. A múlt év végén a Szovjet­unió és a Kínai Népköztársa­ság között nagykövetek cseré­jére került sor. Hosszabb szü­net után kereskedelmi meg­állapodást írtak alá, valame­lyest nőtt rz árucsere-forgalom. Mindezek hasznos lépések. Mi a továbbiakban is készek va­gyunk ilyen irányban tevé­kenykedni”. „Másrészt azonban nyilván­valóan nem hunyhatunk sze­met afölött, hogy Kína propa­gandájában és politikájában a szovjetellenes irányvonal to­vább folytatódik — jegyezte meg Brezsnyev — és, hogy a KKP IX. kongresszusának ha­tározatai megerősítették ezt a Szovjetunióval szemben ellen­séges irányvonalat”. Az SZKP KB főtitkára le­szögezte: „határozottan eluta­sítjuk azokat, a pártunk és ál­lamunk politikájával kapcso­latos rágalmakat és koholmá­nyokat, amelyeket Peking ter­jeszt és hint el a kínai nép körében. Mi nem mondunk le a szov­jet állam nemzeti érdekeiről. Az SZKP a jövőben is rendít­hetetlenül harcolni fog a szo­cialista országok és a kommu­nista világmozgalom marxis­ta—leninista alapon megvaló­suló egységéért.” A Csehszlovákiában lezaj­lott politikai válságról szólva, amely nem csekély helyet fog­lalt el az utóbbi évék nem­zetközi eseményeiben. Leonyid Brezsnyev ezeket mondotta: „Világos volt számunkra, hogy nem csupán az imperia­lizmusnak és cinkosainak a szocialista rendszer Csehszlo­vákiában való megdöntésére tett kísérletéről volt szó, hanem Korunk kapitalizmusának sa­játossága jelentős mértékben azzal magyarázható, hogy al­kalmazkodik az új világhely­zethez, mutatott rá Leonyid Brezsnyev. Ez az alkalmazko­dás azonban „nem jelenti a kapitalizmusnak, mint rend­szernek a stabilizálódását. A kapitalizmus általános válsága tovább mélyül”. „Az imperializmus kül­politikája az elmúlt öt év során új tanújclét adta reakciós, agresszív termé­szete megváltoztathatat- lanságának” — jelentette ki Leonyid Brezs­nyev. Az amerikai imperializmus az elmúlt években „újból be­bizonyította azon törekvését, hogy a kizsákmányolás és le­igázás nemzetközi rendszere sajátos kezesének és védelme­zőjének szerepét játssza. Nincs olyan bűntett, ame­lyet ne követnének el az im­perialisták, hogy megvédjék, vagy helyreállítsák uralmu­kat az egykori gyarmatok vagy más olyan országok né­pei fölött, amelyek kiszakít­ják magukat a kapitalista ki­zsákmányolás harapófogójá­ból. „Korunk gyarmatosítói­nak gonosztettei közül a leg­főbenjáróbb, Amerika szégye­ne-: az Egyesült Államoknak Vietnam, Kambodzsa és Laosz népei ellen folytatandó ag­árról is. hogy ilyen módon megpróbáltak csapást mérni a szocializmus hadállásaira Eu­rópa egészében, kedvező kö­rülményeket teremteni ahhoz, hogy az imperializmus leg- \agresszívabb erői ezt követően lendületes támadásra indul­hassanak a szocialista világ ellen”. Az SZKP főtitkára így foly­tatta: „Tekintetbe véve a csehszlovák pártmunkások és állami funkcionáriusok, a kom­munisták, a dolgozók felhívá­sait és figyelembe véve, mi­lyen veszély fenyegeti a szo­cialista vívmányokat ebben az országban, a testvéri szocia­lista országokkal együtt olyan határozatot hoztunk, hogy a szocializmus védelmében in­ternacionalista segítséget nyújtunk Csehszlovákiának. „Egyetértettünk azzal a kö­vetkeztetéssel, amelyre a Cseh­szlovák Kommunista Párt ju­tott — mondotta Leonyid Brezsnyev. Az élet tapaszta­lata ismét meggyőzően rá­mutatott, hogy a szocialista or­szágok testvéri egysége a leg­megbízhatóbb akadály azok­nak az erőknek az útjában, amelyek megpróbálják tá­madni, gyengíteni a szocializ­mus táborát, aláásni és meg­semmisíteni a dolgozók szo­cialista vívmányait, őszintén örülünk neki, hogy a cseh­szlovák kommunisták sikere­sen megbirkóztak a rájuk ne­hezedő megpróbáltatásokkal.” ressziója” — hangoztatta Brezsnyev. — „Nehéz nyugod­tan beszélni azokról a gaztet­tekről, amelyeket az állig fel­fegyverzett intervenciósok kö­vetnek el. Az elmúlt öt év alatt a tő­kés világban lejátszódott ese­mények teljes mértékben iga­zolták a munkásosztálynak, mint a monopóliumok hatal­mával szembeszegülő legfőbb és legerősebb ellenfélnek, va­lamennyi antimonopolista erő vonzási központjának a jelen­tőségét.” „Nagy változások játszódnak le számos latin-amerikai or­szág életében is — jegyezte meg az SZKP KB főtitkára. — A legkiemelkedőbb esemény a chilei nemzeti egység erőinek győzelme volt. Itt — e föld­rész egész történetében elő­ször — a népnek alkotmányos úton sikerült olyan kormányt alakítania, amilyet kíván és amelyben bízik. A többi la­tin-amerikai ország dolgozói támogatják Chile haladó irányzatát.” Az imperializmus elleni harc sikere jelentős mérték­ben függ az imperi: 1LHelle­nes erők és mindenekelőtt él­csapatuk — a kommunista vi­lágmozgalom — összefogásá­tól — mondotta Brezsnyev. — Az elmúlt öt évben pártunk a többi testvérpárttal együtt nem kis erőfeszítéseket tett azért, hogy erősítse ezt az ösz­szefogást, erősítse a kommu­nista mozgalom egységét. A kommunista és munkáspár­tok nemzetközi értekezlete nagy lépésnek bizonyult a kommunisták nemzetközi egy­sége megerősödésének és min­den imperialistaellenes erő konszolidációjának útján. „Pártunk teljes mértékben egyetért az értekezlet résztve­vőinek azon következtetésé­vel, hogy hasznos volna, ha az ilyen értekezletek szilárdan a nemzetközi kommunista mozgalom állandó gyakorlatá­vá válnának. Leonyid Brezsnyev kijelen­tette: „jelenleg továbbra is időszerű a harc a jobboldali és a .balos’ revizionizmus el­len, a naciónalizmus ellen. A burzsoá ideológusok, a kom­munista pártokban lévő op­portunista elemeket valami­féle ideológiai megalkuvásra bíztatják. Mintegy így beszél­nek hozzájuk: mutassátok meg úgymond, hogy szovjet­ellenesek vagytok, mi pedig készek vagyunk azt hirdetni, hogy ti vagytok az iga­zi marxisták. Példaként em- lithetők c-re az olyan típu­sú renegátok, mint Garaudy Franciaországban, Fischer Ausztriában, Petkov Vene­zuelában, a Manifeto-csoport Olaszországban. A testvérpár­tok az ilyen típusú elemek elleni harcot soraik megerősí­tése fontos feltételének tekin­tik”. Az SZKP KB főtitkára ez­után a forradalmi demokrata pártok szerepével foglalkozott, majd hangsúlyozta: „Az 1969-es nemzetközi ér­tekefelet irányvonalának meg­felelően az SZKP kész az együttműködés fejlesztésére a szociáldemokratákkal, mind a békéért és a demokráciáért, mind pedig a szocializmusért vívott harcban, természetesen ugyanakkor nem mond le sa­ját ideológiájáról, saját forra­dalmi elveiről. A szocializmus teljes és vi­lágméretű győzelme elkerül­hetetlen, és ezért a győzele­mért, a dolgozó nép boldogsá­gáért erőnket nem kímélve fo­gunk küzdeni.” „Miként eddig, a jövőben is következetesen tartjuk magun­kat a különböző államok tár­sadalmi rendszerüktől függet­len, békés együttélésének le­nini elvéhez — hangoztatta Leonyid Brezsnyev —, ma ez az elv a nemzetközi fejlődés reális erejévé változott". A Délkelet-Ázsiában és a Közel-Keleten kialakult válság okainak elemzése után az alábbiakat mondotta Brezs­nyev. — Külpolitikai aktivitásunk egyik legfontosabb területe ezekben az években Európa volt. Biztató kezdeményezések Európában A kapitalizmus sajátosságai „Az európai helyzet szem­pontjából fontos pozitív követ­kezményekkel járt a szovjet— francia viszony megjavulása. A Franciaország elnökével nem­rég Moszkvában folytatott tár­gyalások és a politikai konzul­tációkról szóló jegyzőkönyv aláírásának eredményeképpen kibővültek a szovjet—francia együttműködés lehetőségéi”. ’ A szovjet—nyugatnémet kap­csolatokban bekövetkezett lé­nyeges változás eredményeként új távlatok nyílnak meg Euró­pában — jelentette ki az SZKP KB főtitkára. A Szovjetuniónak és Len­gyelországnak az NSZK- val kötött szerződései a ha­tárok sérthetetlenségét — beleértve az NDK és az NSZK közötti határokat, valamint a lengyel állam nyugati határát —, teljes határozottsággal biztosít­ják. „Az említett szerződések ra­tifikálásának kérdésével kap­csolatban Nyugat-Németország- ban a politikai erők élesen megoszlanak. Úgy gondoljuk: a ratifikálás halogatása az NSZK egész politikájával’ szembeni, újabb bizalmi válsághoz vezet, ne. Ami a Szovjetuniót illeti, kész arra, hogy eleget tegyen a szovjet—nyugatnémet szer­ződés megkötésével kapcsolat­ban vállalt kötelezettségeinek”. „Az általános európai hely­zet megjavulását szogálhatná az összeurópai értekezlet ösz- szehívása. Ma az európai álla­mok többsége az értekezlet mellett van. Előkészítése a gyakorlati politika síkjára te­vődik át” — állapította meg Brezsnyev. „Az európai helyzet norma­lizálódása érdekében természe­tesen elengedhetetlen., hogy a szovjet—nyugatnémet és a len. gyei—nyugatnémet szerződés mielőbb hatályba lépjen”. Rendezni kell a Nyugat- Berlinnel kapcsolatos kérdése­ket is — mondotta az elő­adó. „Ugyanilyen aktuális feladat az egyenjogú és a nemzetközi jog általánosán elfogadott nor­máin alapuló kapcsolatok ki­alakítása az NDK és az NSZK között, továbbá mindkét állam felvétele az ENSZ-be. Nagy je­lentőséget kell tulajdonítani a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság azon igazságos köve­telésének, hogy a müncheni egyezményt nyilvánítsák eleve érvénytelennek”. Leonyid Brezsnyev ezután arról szólt, hogy a Szovjet­unió tárgyalásokat folytat az USÁ-val a stratégiai fegyver­zet korlátozásáról. A tárgyalá­sok kedvező kimenetele lehe­tővé tenné a rakétafegvverke- zési hajsza újabb menetének elkerülését, jelentős eszközök felszabadítását alkotó célokra. Eléggé aktívak és sokolda­lúak voltak az utóbbi években a Szovjetunió kapcsolatai a kapitalista világ országaival. A szovjet—amerikai kapcso­latok megjavítása, mutatott rá többek között az előadó, meg­felelne a szovjet és az ame­rikai nép érdekeinek, a béke megszilárdítása érdekeinek. „Nem mehetünk el szó nélkül azonban az USA agresszív cse­lekedetei mellett, a világ kü­lönböző övezeteiben”. „Abból indulunk ki. hogy a Szovjetunió és az USA közötti kapcsolatok megjavítása lehet­séges. Azokkal az államokkal pedig, amelyek készek erre, együtt akarunk működni a béke megerősítésének terüle­tén”. „Senkivel szemben nincse­nek területi követeléseink, senkit nem fenyegetünk és senkit nem szándékozunk megtámadni, az összes nép szabad és független fejlő­dése mellett állunk — mondotta Brezsnyev —, de velünk se próbáljon senki az ultimátumok és az erő­szak nyelvén beszélni”. „Az imperializmus agresszív politikájával a Szovjetunió a béke aktív védelmének és a nemzetközi biztonság megerő­sítésének politikáját állítja szembe, ennek a politikának a fő irányvonalai jól ismertek”. Leonyid Brezsnyevnek, SZKP KB főtitkárának besz mólóját lapunk holnapi sz mában folytatjuk. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára beszédét mondja a kongresszuson.

Next

/
Thumbnails
Contents