Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-31 / 76. szám
Jelölőgyűlésekről jelentjük... Bizalom ötvenegy jelöltnek önkiszolgáló újságárusító sarkot rendeztek be a szekszárdi dél? kertváros ABC-áruházában. Országos napi- és hetilapokat, s Tolna megyei Népújságot vásárolhatnak a betérők. G. K. 580 hízott liba egy udvarból — Hol tartják ma este a jelölőgyűlést? — Már, hogy melyiket? — kérdez vissza az ember, akit az utcán megszólítok. Hiszen éppen négy is lesz ma — teszi hozzá magyarázatul. Aztán tisztázzuk a dolgot. Kiderül, hogy Tevelen hétfőn este négy, a 15-ös, a 16-os, a 17-es és a 24-es választókörzetben tartanak községi tanácstagi jelölőgyűlést, s hogy ezzel a nésy- gyel egészül ki félszázra a közös tanácAú községben megtartott jelölések száma. — ötventagú a községi tanácsunk — mondja Ambrus Lukács vb-elnök. — Rengeteg munkánk volt a jelölőgyűlések megrendezésével. De megérte a fáradságot! összesen a három községben, tehát Tevelen, Bonyhádvarasdon és Kisdoro- gon 2525 választónk van. A je- lölőgvűléseken jó érzéssel mondhatom el, hogy a családok 95 százaléka részt vett. A hétfőn este megtartott rendezvényeken is húszon felüli volt mindenütt a létszám. A 17-es választókörzetből megjelentek előtt Szabó András pedagógus, a Népfront községi elnöke vezette a gyűlést. — A legutóbbi választások alka'mából sok gondot, problémát mondtak el 1967-ben. Ezek közül, amit lehetett, azóta orvosolt a községi tanács. A ]o""--"’obbt eredmény — mondotta el Szabó András bevezetőjében — a művelődési otthon bővítése volt. A község lakosságát dicséri, hogv mint- egv 80 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek itt, őre vek és fiatalok, férfiak és nők, narry közös összefogással. — Mindannyiunk örömére megkezdődött a főút nortalarf- tása. Most tavasszal kap még egv záróréteget, és akkor elmondhatjuk, hogv korszerű úttal rendelkezünk. Buszváróíe- rem épült. 3 kilométer járda, felújítottuk az on.’ősi rendelőket. megoldódott a felső iskola vízellátása, és a község gázellátása. TÜ7ÉP-fi éktelenünk van. bővült a. közvilágítási hálózat. hidak énültek, s korszerűsödött az üzlethálózat, s rendezték a község központját is. A javaslatok valósággá lettek Felsorolásuk hallatán megér, tőén bólintgattak a gyűlés résztvevői. Mintha mondták volna: „való igaz. sok mindenre futotta a saját erőnkből.” Mert azt később mondták is: „hiányoljuk, hölgy teljesen kimaradtunk a megyei, de még a járási támogatásból is.” Ahogy elhangzott a felszólítás. hogy ismét lehet javaslatokat tenni az elvégzendő feladatokra. senki nem várt biz- togatásra. Ismerősök, jó szomszédok ültek itt egymás mellett a kényelmes karosszékben, a. teveli öregek napközijének társalgójában, szinte valamennyien ismerik is egymás gondiát-baiát. panaszát, nem volt szükség húzódozásra, szégyenkezésre. Braun János kezdte a sort. Járdát sürgetett, úgy 100—150 méternyi útszakaszra; — Nem szükséges, hogy betonból legyen, megtenné egyelőre a tégia is. csakhogy ne kellien a sárban gázolni, vágj' az úttestre szorulni, hogy nyakig fröcsköljék az emberi; sárral. Schweitzer Jánosné arról érdeklődött, hogy mikorra várható. hogy megépítik a ravatalozót? Azon nyomban megkapta a megnyugtató választ, ho«v arra már nem kell sokáig várni, legfel iebh néhány évről lehet szó. A másik javaslatát is többen fogadták helyesléssel: szüksége volna temetőőrre a községnek. Miklós Lajos, aki a 139. számú házban lakik, ahogy előadta a kérését, azonnyomban felajánlotta a társadalmi munkát is. Mindössze három betongyűrűt kért, amit ő maga elhelyezne, s akkor az esőzések idején nem hordaná el a kertjét a víz, nem lenne állandóan szemetes napközben a járdája; — Hiszen rendbe teszem én, eltakarítom a vízhordalékot, de ugye csak akkor, ha otthon tartózkodom. Napközben nem, mert én is munkában vagyok. Olyankor aztán átkoznak. No, tudom én, hogy nem fog az átok... De, ha nagyobb, lenne az árok, lefolyhatna a víz... Helyeselnek ám mindenfelől! Hiszen az egész utca problémája az, amiről Miklós Lajos beszél. Ez a hegyek, dombok tövében épült községek átka. A végleges megoldás tenger pénzbe kerülne. A falu szépítéséért Forrai Feri bácsi is megszólal : — Ha valahogy az utat lehetne bővíteni a házam előtt. Keskeny is az út, meg kanyarba is kunkorod ik, aztán ott az a magas part, amely zavarja a belátást, hát akad arrafelé baleset jócskán. Aztán viszik a fészerem, meg a kerítésem is! Kellene valamit tenni a biztonságos közlekedésért. Jándi Józsefné tornatermet sürget az iskolába. Éppel Ferenc meg a falu szépítése érdekében „interpellál’: — Ahol a járda, meg az úttest szélessége megengedi, akácfákat kellene ültetni. Szépülne is a falu, meg az akác felfogná az úttest porát is. Forrai Veronika is járdát kérne. A 144-es számú házban lakó Nagy István is az árok bővítését szorgalmazná, meg a központban megszüntetendő öreg kocsma mellékhelyiségének a tisztítását is kémé. Az utóbbira aztán ismét élénk helyeslés a több oldalról jövő visszhang. — Az ötven jelölőgvűlésen, legalább 160 közérdekű bejelentés hangzott el — mondja Lukács Ambrus. — A legjobban az tetszik ezekben a javaslatokban, hogy az emberek A Szekszárdi Vasipari Vállalat azonnali felvételre keres TÖBB ÉVES GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ gépgyártástechnológust (520) A Szekszárdi Vasipari Vállalat felvételre keres gépírni tudó ADMINISZTRÁTORT. OUT ÉS PORTÁST azonnali belépéssel. Jelentkezni lehet a vállalat központjában: Szekszúrd, Rákóczi u. 13. sz. alatt. (514) reálisan magabiztos politikai érettséggel szemlélik életünket, fejlődésünket. Senki sem kívánt kacsalábon forgó várat. Mindenki a realitás talaján maradt. A 17-es körzetben is éppen így hangzott ez. Így, mint a közös tanácsú három község valamennyi választókerületében. Hétfőn a 17-es körzetben Fazekas Istvánnét, a 15-ösben pedig Streicher Mátyást jelölték Tevelen. A 16-osban a Hazafias Népfront két jelöltet állított, Schi Ili József tsz-állat- tenyésztőt és ifj. Herr Ferencet. Herr Ferenc felszólalt, és javasolta, hogy javasolt jelölt- társát fogadják el. így lett egyedüli jelölt Schilli József. Ráhallgattak. A 24-es körzetben kettős jelölés történt. Dinién Ántalné növénytermesztő tsz-tagot és Kajtár Boldizsár- né bölcsődei gondozónőt jelölték. Máid a választás, a szavazás dönti el, hogy kettőjük közül ki képviseli a tanácsban a körzetet. Tizenhat nőjelölt — Egyetlen napon a teveliek tehát három nőt is jelöltek? Hány nő van az ötven jelölt között? — Így jelen pillanatban ösz- szesen 51 jelöltünk van. Közülük 16 nő. Hármuk kivételével a többiek új tar ’esznek tanácsunknak — válaszol Ambrus Lukács vb-elnök. — Harmincéven aluli jelöltünk 12 van. Közöttük a két fiatal körzeti orvos, akiket nagy taps közepette jelöltek. — Tevel nemzetisé"! település. Gondoltak erre. amikor javaslatot tettek a jövendőbeli tanács tagjaira? — A németajkú lakosságot tizennégyen, a felvidékieket hatan, a székelyeket húszán, a régi magyarokat tizen képviselik maid. A válasz, amilyen gyors olyan precíz és megnyugtató is. Méry Éva Folytatva Üzemi közvélemény-kutatás sorozatunkat ez alkalommal a TOTÉV dolgozóit kértük meg, válaszoljanak arra a kérdésre, hogy megítélésük szerint mi a magyarázata annak, hogy nem kapnak nyereségrészesedést. „Véleményem szerint azért, mert a vállalat hirtelen nagy arányban *i télit a nagyfokú gépesítésre. A másik ok érzésem szerint az lehet, hogy nem megfelelő a szervezettség. Ok még az is, hogy ezért a pénzért jó szakembert nem kapna a vállalat. Aki van is, az is elmegy olyan helyre, ahol többet kap. A vállalati gépkocsik fel-v : ;«át olyan helyén végzi1.' 1 a jfu-ító vállalat rr 'Ihelyzei1 en van az országi .n, a munkát nem végzik el hibátlanul, mindez nagyon sok pluszmunkába és többletpéo/i e került a vállalatunknak. Beosztásunkból eredően nem tudunk mélyebben betekinteni a vállalat vezetésébe, ezért bővebbet nem mondhatunk.” ..Megítélésem szerint az ok: kihasználatlanul állnak amegTolna megyében figyelemre méltóan hozzájárulnak az áfész-társulásokban tömörült háztáji kisállattenyésztők az ország ellátásához és élelmiszerexportjához. 3665 család — köztük 1400 tsz-tag — foglalkozik mellékesként baromfi-, méh- és más kisállattenyésztéssel. A megyében tavaly például rekordmennyiségű: 60 millió darab tojást, 50 vagon élő njnilat és mintegy 45 vagon hízott libát vásároltak fel a háztáji gazdaságokból és az áfész által — amint azt Szórád Dánielné MESZÖV-ügyin,téző közölte. S az 1970. évi kisállattenyésztési verseny helyezettjeit a MÉSZÖV, a tsz területi szövetségek és a Baromfiipari Vállalat megjutallévő nagy kapacitású gépek, Az új gépek, mielőtt használnánk őket, átalakításra szorulnak. A rengeteg adminisztrátort másra kellene alkalmazni.” „Az előregyártó üzem gépei a hó alatt fekszenek. Az építkezéseket csak ősszel a rossz idő beálltával kezdték el. Sok a felesleges gépvásárlás. Gépkocsijaink miért mindig a műhelyben, miért nem az építkezéseken vannak?” „Szerintem első ok a tél hosszú elhúzódása. Emiatt későn tudtunk neki.Ulni a külső munkáknak. Vállalatunk francia aiagútzsalut és új darukat. vásárolt, amely rengeteg pénzt emésztett fel.” „Véleményem szerint ugyanannyi munkát végeztem az 1089-es évben, mint 1970-ben. A nj’ereségrészesedés elmaradásának okát egyébként abban látom, hogy vállalatunk nem rendelkezett kellő létszámmal és így bérpótlék kifizetését kellett eszközölni. Másrészt anyaghiány miatt a nyári hónapokban sok munkakiesés volt. A lakásépítkezésekre való áttérés sok új mázták, előzőleg Tamásiban, majd kedden Szekszárdon osztottak ki több mint 20 000 forint jutalmat és díszokleveleket. 1500 forintos 1. díjat kaptak: Szabó László Nagymányok, Pál-Szabó Antalné Dunaföld- vár. Odor János Báta, Potó Sándorné Tolnanémedi és Pán- csik Gyula Dombóvár. Rajtuk kívül öten kaptak 1200 forint II., öten 900 forintos III. és hatan 500 forintos IV. díjat. A dunafödvári Pál-Szabó Antalné, aki már évek óta a legkiválóbbak közt szerepel a versenyben, 580 hízott libát, a hátai Ódor János pedig 27 má. zSa élő nyulat adott el az áfésznék a múlt évben. gép beszerzését tette szükségessé, ami egy év alatt nem térül meg.” A kérdésre állandóan visz- szatérő válasz: az árvíz, kihasználatlanok a gépek, sok pénzt költöttek gépvásárlásra, fizikai dolgozókhoz képest aránytalanul sok az adminisztrátor, helytelen a vállalatnál a létszámgazdálkodás. A TOTÉV dolgozói többé-kevésbé tájékozottak a vállalat gazdálkodásának irányvonaláról. Azt sem mondhatjuk, hogy nem önkritikusak, hisz szinte mindannyian összehasonlít 1st tettek: mennyit dolgoztak 1969-ben, amikor kaptak nyereséget. és mennyit 1970-ben, amikor nem. „Nem tudjuk miért nem lesz nyereségrészesedés. Előttünk érthetetlen, mert 1989-ben is úgy dolgoztunk, mint most. A keresetünk nem lett több, sem kevesebb. Véleményünk szerint azt a főnökség jobban meg tudná mondani.” Bízunk benne, hogy a TOTÉV vezetősége és pártszervezete valamennyi felvetett problémára és felmerülő kérdésre válaszol. Vm. Üzemi közvélemény-huta (ás Véleményünk szerint a főnökség jobban meg tudná mondani