Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-28 / 74. szám

Példánymondatok 1. Valószínű, hogy egykor minden országban vasutak fog­nak építtetni. 2. Igaz, hogy fekete arcbőrű és gyapjas hajú emberek vannak. 3. Nem igaz, hogy a holdba már valaki fölment volna. 4. Bizonyos, hogy a szeszes ital az egészségnek árt. 5. Hasznos, ha a vetőföldeket a gyomtól megtisztítjuk. 6. Helytelen, ha valaki a szegényt kicsúfolja. 7. Illetlen, ha valaki a köszöntést nem fogadja. 8. Az tudva van, ki találta fel a könyvnyomtatást. 9. Az nincs tudva, mennyi csillag van az égen. 10. Az ki van számítva, milyen nagy a hold. 11. Az előre meg van határozva, mikor jelen meg az üs­tökös csillag. 12. Az még sokak előtt nincs tudva, honnan veszik az elefántcsontot. 13. Mondatik, hogy Kaliforniában igen sok arany van. 14. Gyaníttatik, hogy a holdban is vannak élőteremtmé- nyek. 15. Megesik olykor, hogy télben is villámlik. 16. Még sohasem történt meg, hogy a tövisbokor figét termett volna. 17. Ügy mondatik, hogy Afrikában nagy mérges fák talál­tatnak. 18. Hogy a szél a levegőt megtisztítja, az igen hasznos. 19. Hogy a selymet egy rovar ereszti, az régen ismeretes. 20. Hogy Afrikában még emberevők vannak, az nekünk a tanító által már rég elmondatott. * * * Az általános iskolákban éppen úgy, mint a középiskolákban a diákoknak gyakorta kell különféle mondatokat szerkeszte­ni. A nyelvtan tanulásához különösebbnél különösebb össze­állítású mondatokat szerkesztenek. Egy kilencven éves ma­gyar nyelvtankönyvből ollóztuk a fenti „Példánymondato­kat ’. A húsz mondat közül némelyik mosolygásra késztet, más viszont még most is aktuális — nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek számára is. Geotermikus kút Kamcsatka félszigetén elké­szült a Szovjetunió legmélyebb termálkútja. A vizsgálatok szerint hozama 3 atmoszférás nyomás mellett másodpercen­ként 34 kg víz-gőz keverék. Ennek az egyetlen kútnak az üzembehelyezésével több mint 1,5 ezer kilowattal emelkedik a geotermikus erőmű kapaci­tása. A tervek szerint még 6 újabb geotermikus kutat fúr­nak, hogy az első szovjet ter­málvíz-erőmű kapacitását 25 ezer kW-ra emeljék. A humor professzora A Fülöp-szigeteki manilai egyetemen a „humor” tan­szakra fognak létrehozni tan­széket. Ennek vezetését Levi Celeióra bízták, aki zeneszer­ző, színész és filozófus. Első feladatainak egyike az lesz, hogy ki kell dolgoznia a dok­torátus megszerzésének felté­teleit. A tantervben szerepel­ni fognak a humor összes lé­tező formái, a vicctől a szatí­ráig és a karikatúráig. Érde­kes az új tanszak szükséges­ségének indoklása is: „A vi­lág ma telítve van a legkü­lönbözőbb problémákkal és az embereknek oly szükséges hu­mor helytelenül háttérbe szo­rul.'1 Szobrászgép Egerben V • , O . < . ^ t T 7 V 1 1 | 0 Évek óta foglalkozik a Heves megyei Bútoripari Vállalat stílbútorok készítésével. Faszobrászaik többségét saját idős mestereik képezték ki tehetséges ipari tanulókból. Rajtus kívül fél éve egy Olaszországból behozott szobrászgép Is dolgozik a faragásokon, a szerkezet a bonyolult ornamentiká- jú, kecses vonalú barokk mintadarabokat letapogatja és egy­szerre több példányban lemásolja. Képünkön; munkában a szobrászgép. (MTI foto: Kunkovács László felvétele—KS) A hírekben «serepei Pakisztán 'területe: 946 720 km2. Lakossága: 109,5 millió (1968). Fővárosa: Ha- walpindi, 340 000 lakos (1961) és Islamabad, 45 000 lakos (1966). Ál­lamforma: szövetségi köztársaság. A Brit Nemzetközösség, az ENSZ, a Co- lombo-terv, a SEATO és a CENTO tagja. A két szövetségi tartományból ál­ló Pakisztán Dél-Ázsiában terül el. A két egyenrangú szövetségi tarto­mányt több mint 1500 kilométer vá­lasztja el egymástól. A Bengáli-öböl partján fekvő Kelet-Pakisztán köz- igazgatási székhelye Dacca, az Arab­tenger partján fekvő Nyugat-Pakisz- táné Lahore. Lakosságának 54 százaléka ben- gáli, 29 százaléka pandzsábi, 7 szá­zaléka pathán, 6 százaléka szindi, 1 százaléka belüdzs, a többi csitráli, bragu, gudzserati, kafir, és különbö­ző más nemzetiségű. A jelenlegi Pakisztán nyugati tar­tományt 712-ben meghódították az arabok, s a mohamedán vallás in­nen kiindulva hovatovább India- szérte elterjedt. 999-ben a terület fél évezredre szólóan a Delhiben székelő afgán szultánok, 1526-tól a keleti tartománnyal együtt a delhi nagymogul, majd 1760-tól kezdve a brit gyarmatosítók uralma alá ke­rült. Az önálló Pakisztán állam az indiai nép évtizedeken át tartó an- tikolonialista felszabadító harca nyo­mán, Északnyugat-India és Kelet- Bengália túlnyomórészt mohamedán lakosságú területeiből 1947. augusz­tus 14-én jött létre, brit dominium formájában, majd 1965. március 23- án kikiáltották a Pakisztáni Moha­medán (Iszlám) Köztársaságot, s eb­ből a névből 1958 októberében lett a jelenlegi Pakisztáni Köztársaság név. Pakisztán állam, amelynek nevét Pandzsáb, Kasmír és Szind betűiből állították össze, gazdasági és politi­kai viszonylatban egyaránt súlyos gyarmati örökséggel indult el az önálló fejlődés útján, s olyan nehéz­ségekkel találta magát szemközt, hogy csak azonnali határozott átala­kításokkal lehetett volna úrrá lenni rajtuk. Ehelyett már 1947-ben két éven át tartó fegyveres konfliktus­ba került Indiával, s a bajok, köz­tük az élelmiszerhiány megoldását az imperialista hatalmaktól, első­sorban az Egyesült Államoktól vár­ta. Az országban egvre nőtt az elé­gedetlenség, a munkásság, a paraszt­ság és az értelmiség körében for­rongás kezdődött, amire üldözés, 1954-ben a kommunista párt betil­tása, az alkotmányozó gyűlés fel­oszlatása és rendkívüli állapot kihir­detése volt a válasz. Ugyanakkor a kormány 1954 májusában katonai szerződést kötött az Egyesült Álla­mokkal, ugyanezen év szeptemberé­ben csatlakozott a SEATO-hoz, egy évvel később pedig az utóbb CEN- TO-nak elkeresztelt bagdadi pak­tumhoz. A következő években gyors egy­másutánban váltották egymást a kormányok, de egyik sem tudott ki­vezető utat találni a válságos hely­zetből. Az ipari központokban egy­mást érték a sztrájkok és tünteté­sek, a parasztok mozgalma szerve­zett formát öltött, az egyetemi diá­kok a tüntetések élén jártak, s ma­gán a kormánytáboron belül is meg_ hasonlás ütötte fel a fejét a stabili­záció legmegfelelőbb módjának kér­désében. Ilyen körülmények között került sor 1958 októberében az al­kotmány hatályon kívül helyezésé­re, ostromállapot kihirdetésére, va­lamennyi politikai párt működésé­nek beszüntetésére, a kormány el­mozdítására és Mohammed Ajub Khan hadseregfőparancsnok állam­fői hatalommal való felruházására. Az új államfő a fő figyelmet a gazdasági kérdésekre irányította, an­nak a megfontolásnak alapján, hogy az imperialista hatalmakra való ki­zárólagos orientálódás hátráltatja a gazdasági fejlődést, szélesítette a gazdasági kapcsolatokat a különböző szocialista országokkal, főleg pedig a Szovjetunióval, 1962-ben új al­kotmányt léptetett életbe, megszün­tette az ostromállapotot, a kommu­nista párt kivételével engedélyezte a politikai pártok működését, a Pa­kisztán és India között 1965 szep­temberében kirobbant fegyveres konfliktust követően elfogadta a Szovjetunió jószolgálati kezdeménye­zését, 1966 ianuárjában aláírta a vi­tás kérdések békés rendezéséről szó. ló taskenti nyilatkozatot, igyekezett csökkenteni Pakisztán részvételei a SEATO és a CENTO katonai vo­natkozású tevékenységében. Az or­szág problémáinak igazi megoldásá­ra alkalmas átalakításokat azonban nem kezdeményezett, s az 1958 őszé­től egyre gyakoribbá és hevesebbé váló tüntetések hatására 1969. már­cius 25-én Jahja Khan tábornoknak adta át helyét, aki rögtönítélő bí­ráskodáson alapuló katonai diktatú­rát vezetett be. Jahja Khan, aki nemzetközi kötelezettségekre hivat­kozva, az elnöki címet vette fel, ki­jelentette, hogy a különböző társa­dalmi rétegek közötti egyenlőtlensé­geket csökkenteni kell, s hogy Pa­kisztán minden országgal jó viszonyt akar fenntartani. Pakisztán két része közül poli­tikailag és gazdaságilag egyaránt a nyugati rész a fontosabb. A 803 600 km1 területű Nyugat- Pakisztán felszínét délen az Arab­tenger partvidéke, nyugaton a Mek- ran-, a Pab-, a Harboi- és a Szu- lejman-hegység, északon a 7742 mé­ter magasságig emelkedő Hindukus- hegység, keleten a Thar-sivatag pe­reme, középső részén az Indus-sík­ság borítja. Az Indusnak és mellék­folyóinak alföldje igen száraz. Az évi csapadék a négy nagy folyó be- ömlésétől délre a 250 mm-t sem éri el, de a forrásvidékeken 1000 mm körüli. Az Indus deltavidéke hatal­mas mennyiségű hordalékkal feltöl­tött mocsaras terület. Az évi közép­hőmérséklet 23—25° C, a déli hegy­vidéken 14° C körüli, északon a ma­gasság arányában csökken. A 142 700 km2 területű Kelet-Pa- kisztán felszíne a Bengáli-öböl part­vidékét, a Gangesz és a Brahmaput­ra alsó medencéjét és deltavidékét, a Khasi-hegység lejtőit és a Chitta- gongi-dombvidéket foglalja magában. Az évi csapadék sehol sem keve­sebb 1500 mm-nél, de északon, Charrapunji környékén, a 12 000 mm-t is eléri. Az évi középhőmér­séklet 25—26° C körüli. Pakisztán a gazdasági fejlődés aUm csony xotcan álló agrarorszag. Az ás­vány luncseK kozüt a keleti tariomá- nyoKoan Kőolajat és földgázt, a nyu­gatiban kőolajat, földgázt, szenet* vas. es kromercet, antimont, bauxi- tot, meszKövet, gipszet és kősót bá­nyászná«:, az Arab-tenger partján sót paroinaK. Az olajfinomítás és a kohászát most fejlődik ki nagyobb arányokban. 1968 áprilisában létre­jött megállapodás értelmében a Szovjetunió vaskohászati üzemet és atomerőmüvet épít Pakisztánban. Az 1966—1970. évi ötéves terv egyik fő célkitűzése a nehézipar fejlesztés se. A gyáripar vezető ága a textil» ipar. A nyugati és a keleti tarto­mányokban egyaránt jelentős üze­mei vannak. További fontosabb ágai a gépgyártás és fémfeldolgozás, a hajógyártás, teherautó-gyártás, trak­torgyártás, gumiabroncs-gyártás* vegyipar, cementipar, bőr- és cipő­ipar, papírgyártás és az élelmiszer- ipar különböző ágazatai. A keleti tartomány kézműipara ezüstműves- ségérői és muszlinszövéséről, a nyu­gati tartományé kés- és fegyverké­szítéséről, továbbá bőráruiról neve­zetes. A mezőgazdaság fő ága a földmű­velés. A szemes termények közül legfontosabb a rizs, utána a búza, az árpa, a köles és a kukorica kö­vetkezik. További növényi termékek a zöldségfélék, a juta, gyapot, repce* len, mustármag, ricinus, dohány, cu­kornád, tea, füge, mandula, dato-; lya, citrusfélék és más gyümölcsök. Az állattenyésztés fő területe a nyugati tartomány. Szarvasmarhát, negyedrészben bivalyt, juhot, kecsr- két, lovat^ szamarat és tevét, a ke­leti tartományban nagy csordákban elefántot tartanak. A halászat szá­mottevő ágazat. Az erdőgazdaság főleg bambuszt szolgáltat, ami egyebek közt a pa­pírgyártás alapanyaga. A vasútvonal hossza 11 300 km, a korszerű műutaké 15 000 km. A leg- ,fontosabb közlekedési ág a folyami hajózás. Igen jelentős a tengerhajó­zás és a légi közlekedés. A legfon­tosabb kikötők Karachi, Chittagong és Chalna. Karachi, Dacca és Laho­re mellett nemzetközi repülőtér mű­ködik. A lakosság majdnem négy­ötöd része írástudatlan. Tankötele­zettség nincs. A felsőoktatási intéz­mények növendékeinek száma 29 0ŰŰ körüli.

Next

/
Thumbnails
Contents