Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-28 / 74. szám

Példánymondatok

1. Valószínű, hogy egykor minden országban vasutak fognak építtetni.

2. Igaz, hogy fekete arcbőrű és gyapjas hajú emberek vannak.

3. Nem igaz, hogy a holdba már valaki fölment volna.

4. Bizonyos, hogy a szeszes ital az egészségnek árt.

5. Hasznos, ha a vetőföldeket a gyomtól megtisztítjuk.

6. Helytelen, ha valaki a szegényt kicsúfolja.

7. Illetlen, ha valaki a köszöntést nem fogadja.

8. Az tudva van, ki találta fel a könyvnyomtatást.

9. Az nincs tudva, mennyi csillag van az égen.

10. Az ki van számítva, milyen nagy a hold.

11. Az előre meg van határozva, mikor jelen meg az üstökös csillag.

12. Az még sokak előtt nincs tudva, honnan veszik az elefántcsontot.

13. Mondatik, hogy Kaliforniában igen sok arany van.

14. Gyaníttatik, hogy a holdban is vannak élőteremtmé- nyek.

15. Megesik olykor, hogy télben is villámlik.

16. Még sohasem történt meg, hogy a tövisbokor figét termett volna.

17. Ügy mondatik, hogy Afrikában nagy mérges fák találtatnak.

18. Hogy a szél a levegőt megtisztítja, az igen hasznos.

19. Hogy a selymet egy rovar ereszti, az régen ismeretes.

20. Hogy Afrikában még emberevők vannak, az nekünk a tanító által már rég elmondatott.

* * *

Az általános iskolákban éppen úgy, mint a középiskolákban a diákoknak gyakorta kell különféle mondatokat szerkeszteni. A nyelvtan tanulásához különösebbnél különösebb összeállítású mondatokat szerkesztenek. Egy kilencven éves magyar nyelvtankönyvből ollóztuk a fenti „Példánymondatokat ’. A húsz mondat közül némelyik mosolygásra késztet, más viszont még most is aktuális — nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek számára is.

Geotermikus kút

Kamcsatka félszigetén elkészült a Szovjetunió legmélyebb termálkútja. A vizsgálatok szerint hozama 3 atmoszférás nyomás mellett másodpercenként 34 kg víz-gőz keverék. Ennek az egyetlen kútnak az üzembehelyezésével több mint 1,5 ezer kilowattal emelkedik a geotermikus erőmű kapacitása. A tervek szerint még 6 újabb geotermikus kutat fúrnak, hogy az első szovjet termálvíz-erőmű kapacitását 25 ezer kW-ra emeljék.

A humor

professzora

A Fülöp-szigeteki manilai egyetemen a „humor” tanszakra fognak létrehozni tanszéket. Ennek vezetését Levi Celeióra bízták, aki zeneszerző, színész és filozófus. Első feladatainak egyike az lesz, hogy ki kell dolgoznia a doktorátus megszerzésének feltételeit. A tantervben szerepelni fognak a humor összes létező formái, a vicctől a szatíráig és a karikatúráig. Érdekes az új tanszak szükségességének indoklása is: „A világ ma telítve van a legkülönbözőbb problémákkal és az embereknek oly szükséges humor helytelenül háttérbe szorul.'1

Szobrászgép Egerben

V • , O . < . ^ t T 7 V 1 1 | 0

Évek óta foglalkozik a Heves megyei Bútoripari Vállalat stílbútorok készítésével. Faszobrászaik többségét saját idős mestereik képezték ki tehetséges ipari tanulókból. Rajtus kívül fél éve egy Olaszországból behozott szobrászgép Is dolgozik a faragásokon, a szerkezet a bonyolult ornamentiká- jú, kecses vonalú barokk mintadarabokat letapogatja és egyszerre több példányban lemásolja. Képünkön; munkában a szobrászgép.

(MTI foto: Kunkovács László felvétele—KS)

A hírekben «serepei

Pakisztán

'területe: 946 720 km2. Lakossága: 109,5 millió (1968). Fővárosa: Ha- walpindi, 340 000 lakos (1961) és Islamabad, 45 000 lakos (1966). Államforma: szövetségi köztársaság. A Brit Nemzetközösség, az ENSZ, a Co- lombo-terv, a SEATO és a CENTO tagja.

A két szövetségi tartományból álló Pakisztán Dél-Ázsiában terül el. A két egyenrangú szövetségi tartományt több mint 1500 kilométer választja el egymástól. A Bengáli-öböl partján fekvő Kelet-Pakisztán köz- igazgatási székhelye Dacca, az Arabtenger partján fekvő Nyugat-Pakisz- táné Lahore.

Lakosságának 54 százaléka ben- gáli, 29 százaléka pandzsábi, 7 százaléka pathán, 6 százaléka szindi, 1 százaléka belüdzs, a többi csitráli, bragu, gudzserati, kafir, és különböző más nemzetiségű.

A jelenlegi Pakisztán nyugati tartományt 712-ben meghódították az arabok, s a mohamedán vallás innen kiindulva hovatovább India- szérte elterjedt. 999-ben a terület fél évezredre szólóan a Delhiben székelő afgán szultánok, 1526-tól a keleti tartománnyal együtt a delhi nagymogul, majd 1760-tól kezdve a brit gyarmatosítók uralma alá került. Az önálló Pakisztán állam az indiai nép évtizedeken át tartó an- tikolonialista felszabadító harca nyomán, Északnyugat-India és Kelet- Bengália túlnyomórészt mohamedán lakosságú területeiből 1947. augusztus 14-én jött létre, brit dominium formájában, majd 1965. március 23- án kikiáltották a Pakisztáni Mohamedán (Iszlám) Köztársaságot, s ebből a névből 1958 októberében lett a jelenlegi Pakisztáni Köztársaság név.

Pakisztán állam, amelynek nevét Pandzsáb, Kasmír és Szind betűiből állították össze, gazdasági és politikai viszonylatban egyaránt súlyos gyarmati örökséggel indult el az önálló fejlődés útján, s olyan nehézségekkel találta magát szemközt, hogy csak azonnali határozott átalakításokkal lehetett volna úrrá lenni rajtuk. Ehelyett már 1947-ben két éven át tartó fegyveres konfliktusba került Indiával, s a bajok, köztük az élelmiszerhiány megoldását az imperialista hatalmaktól, elsősorban az Egyesült Államoktól várta. Az országban egvre nőtt az elégedetlenség, a munkásság, a parasztság és az értelmiség körében forrongás kezdődött, amire üldözés, 1954-ben a kommunista párt betiltása, az alkotmányozó gyűlés feloszlatása és rendkívüli állapot kihirdetése volt a válasz. Ugyanakkor a kormány 1954 májusában katonai szerződést kötött az Egyesült Államokkal, ugyanezen év szeptemberében csatlakozott a SEATO-hoz, egy évvel később pedig az utóbb CEN- TO-nak elkeresztelt bagdadi paktumhoz.

A következő években gyors egymásutánban váltották egymást a kormányok, de egyik sem tudott kivezető utat találni a válságos helyzetből. Az ipari központokban egymást érték a sztrájkok és tüntetések, a parasztok mozgalma szervezett formát öltött, az egyetemi diákok a tüntetések élén jártak, s magán a kormánytáboron belül is meg_ hasonlás ütötte fel a fejét a stabilizáció legmegfelelőbb módjának kérdésében. Ilyen körülmények között került sor 1958 októberében az alkotmány hatályon kívül helyezésére, ostromállapot kihirdetésére, valamennyi politikai párt működésének beszüntetésére, a kormány elmozdítására és Mohammed Ajub Khan hadseregfőparancsnok államfői hatalommal való felruházására.

Az új államfő a fő figyelmet a gazdasági kérdésekre irányította, annak a megfontolásnak alapján, hogy az imperialista hatalmakra való kizárólagos orientálódás hátráltatja a gazdasági fejlődést, szélesítette a gazdasági kapcsolatokat a különböző szocialista országokkal, főleg pedig a Szovjetunióval, 1962-ben új alkotmányt léptetett életbe, megszüntette az ostromállapotot, a kommunista párt kivételével engedélyezte a politikai pártok működését, a Pakisztán és India között 1965 szeptemberében kirobbant fegyveres konfliktust követően elfogadta a Szovjetunió jószolgálati kezdeményezését, 1966 ianuárjában aláírta a vitás kérdések békés rendezéséről szó.

ló taskenti nyilatkozatot, igyekezett csökkenteni Pakisztán részvételei a SEATO és a CENTO katonai vonatkozású tevékenységében. Az ország problémáinak igazi megoldására alkalmas átalakításokat azonban nem kezdeményezett, s az 1958 őszétől egyre gyakoribbá és hevesebbé váló tüntetések hatására 1969. március 25-én Jahja Khan tábornoknak adta át helyét, aki rögtönítélő bíráskodáson alapuló katonai diktatúrát vezetett be. Jahja Khan, aki nemzetközi kötelezettségekre hivatkozva, az elnöki címet vette fel, kijelentette, hogy a különböző társadalmi rétegek közötti egyenlőtlenségeket csökkenteni kell, s hogy Pakisztán minden országgal jó viszonyt akar fenntartani.

Pakisztán két része közül politikailag és gazdaságilag egyaránt a nyugati rész a fontosabb.

A 803 600 km1 területű Nyugat- Pakisztán felszínét délen az Arabtenger partvidéke, nyugaton a Mek- ran-, a Pab-, a Harboi- és a Szu- lejman-hegység, északon a 7742 méter magasságig emelkedő Hindukus- hegység, keleten a Thar-sivatag pereme, középső részén az Indus-síkság borítja. Az Indusnak és mellékfolyóinak alföldje igen száraz. Az évi csapadék a négy nagy folyó be- ömlésétől délre a 250 mm-t sem éri el, de a forrásvidékeken 1000 mm körüli. Az Indus deltavidéke hatalmas mennyiségű hordalékkal feltöltött mocsaras terület. Az évi középhőmérséklet 23—25° C, a déli hegyvidéken 14° C körüli, északon a magasság arányában csökken.

A 142 700 km2 területű Kelet-Pa- kisztán felszíne a Bengáli-öböl partvidékét, a Gangesz és a Brahmaputra alsó medencéjét és deltavidékét, a Khasi-hegység lejtőit és a Chitta- gongi-dombvidéket foglalja magában. Az évi csapadék sehol sem kevesebb 1500 mm-nél, de északon, Charrapunji környékén, a 12 000 mm-t is eléri. Az évi középhőmérséklet 25—26° C körüli.

Pakisztán a gazdasági fejlődés aUm

csony xotcan álló agrarorszag. Az ásvány luncseK kozüt a keleti tariomá- nyoKoan Kőolajat és földgázt, a nyugatiban kőolajat, földgázt, szenet* vas. es kromercet, antimont, bauxi- tot, meszKövet, gipszet és kősót bányászná«:, az Arab-tenger partján sót paroinaK. Az olajfinomítás és a kohászát most fejlődik ki nagyobb arányokban. 1968 áprilisában létrejött megállapodás értelmében a Szovjetunió vaskohászati üzemet és atomerőmüvet épít Pakisztánban. Az 1966—1970. évi ötéves terv egyik fő célkitűzése a nehézipar fejlesztés se.

A gyáripar vezető ága a textil» ipar. A nyugati és a keleti tartományokban egyaránt jelentős üzemei vannak. További fontosabb ágai a gépgyártás és fémfeldolgozás, a hajógyártás, teherautó-gyártás, traktorgyártás, gumiabroncs-gyártás*

vegyipar, cementipar, bőr- és cipőipar, papírgyártás és az élelmiszer- ipar különböző ágazatai. A keleti tartomány kézműipara ezüstműves- ségérői és muszlinszövéséről, a nyugati tartományé kés- és fegyverkészítéséről, továbbá bőráruiról nevezetes.

A mezőgazdaság fő ága a földművelés. A szemes termények közül legfontosabb a rizs, utána a búza, az árpa, a köles és a kukorica következik. További növényi termékek a zöldségfélék, a juta, gyapot, repce* len, mustármag, ricinus, dohány, cukornád, tea, füge, mandula, dato-; lya, citrusfélék és más gyümölcsök.

Az állattenyésztés fő területe a nyugati tartomány. Szarvasmarhát, negyedrészben bivalyt, juhot, kecsr- két, lovat^ szamarat és tevét, a keleti tartományban nagy csordákban elefántot tartanak. A halászat számottevő ágazat.

Az erdőgazdaság főleg bambuszt szolgáltat, ami egyebek közt a papírgyártás alapanyaga.

A vasútvonal hossza 11 300 km, a korszerű műutaké 15 000 km. A leg- ,fontosabb közlekedési ág a folyami hajózás. Igen jelentős a tengerhajózás és a légi közlekedés. A legfontosabb kikötők Karachi, Chittagong és Chalna. Karachi, Dacca és Lahore mellett nemzetközi repülőtér működik. A lakosság majdnem négyötöd része írástudatlan. Tankötelezettség nincs. A felsőoktatási intézmények növendékeinek száma 29 0ŰŰ körüli.