Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-28 / 74. szám
00 Önnek hány kiló a kézszorífása ? A szokatlan kérdést a Népességtudományi Kutató Intézet munkatársai tették fel több mint másfél ezer fiátultiak, az egyetemi és főiskolai felvételit megelőző alkalmassági vizsga' 18—23 éves résztvevőinek. Fiúk- lá'nyok csaknem egyforma arányban vállalkoztak az erőfelmérésre, amelynek eredménye természetesen csupán a kutatók adattárába került be, az alkalmas- sági bizonyítványba nem. A Collín-féle dinamométer segítségével adott válaszok arra figyelmeztetnek, hogy még az egyszerű baráti kéz szorít ásnál sem árt az óvatosság: d'fiúk ■jobbjukkal átlagosan 50 kiló 75 dekás energiával ropogtatták a dinamométer ,,ujjait”, s ballal is megközelítették a 47 kilós átlagot. (A teljesítmény szóródás egyébként meglepően nagy volt: akadt aki lagymatag' 18' kilót teljesített, volt azonban olyan markos ■legény is. aki csaknem szétlapította a mérőkart 82 ■kilós parolájával.) Az átlagteljesítmények önmagukban is kitűnő kondícióról vallanak, de “külön figyelmet érdemel, hogy a mintegy másfél évtizeddel korábbon megejtett hasonló felmérés tanúsága szerint az if jabb generáció mai tagjai bő tíz és fél kilóval nagyobb nyomatéket tudnak adni kézszoritásuknak, mint tizenöt évvel' ezelőtti elődeik. A gyöngébb nem képviselői természetesen lénye- ■ gesen gyöngédebben kezeitek a dinamométerrel: jobbjuk ,28 kiló .97, dekát, baljuk 27 kiló 39 dekát nyomott a latban. Érdekesség, hogy a rekorder 52 kilós teljesítménnyel büszkélkedhetett, s a vasöklű hölgy a fiúkat ] 5* megszégyenítő, produktumot ballal érte el. Egészében véve a perspektívák nem túl biztatóak a te- ' rx-mtés -koronái számára — a lányok ugyanis 15 év • álált 13 kiló 20 dekát fejlődtek, mintegy két és fél kilöt léfaéágiak erő-hátrányukból. Hogyan kellene táplálkoznunk ? A világon — becslések szerint — mintegy 500—600 millió ember éhezik, továbbá egy- milliárd táplálkozása nem kielégítő. A föld lakossága felének fejenkénti élelmiszerfogyasztása alig éri el a napi kétezer kalóriát. Az ENSZ- szervezet ilyen témakörű kongresszusain ennek megváltoztatását igyekszik előmozdítani. Magyarország tevékenyen kivette részét a világélelmezési kongresszus előkészítéséből, bár nyugodtan elmondhatjuk, hogy hazánk lakossága jelenleg túltáplált, a kelleténél több kalóriát fogyasztunk naponta. Az egy főre átlagosan jutó több mint 3100 kalóriánkkal a világ első tíz országa között foglalunk- helyet Ilyen mértékű kalóriafogyasztás — általánosan — nem indokolt. Innen adódnak aztán az egyre mutatósabban göm- bölyödő férfipocakok, s innen az egyre inkább szembetűnő eltérés a divatbemutatókon felsorakozó manekenek és az „átlagnő” testméretei között is. Miért fogyasztunk sok kalóriát? Könnyen adódik a válasz: mert szeretünk jókat enni; vagy, hogy ilyenek az étkezési szokásaink. Ez mind a A Közéj-Kelet. politikai válság] >an olyan nagy szerepet beti tő Szuezi-csatorna érdekes] epizódra emlékeztet a múl >ói. amikor Ferdinand Less ps, a csatorna építője 138a ber> Magyarországra Iá-' tog^ ott. 1885-bén a budapesti oj zágos kiállítás rendezőség^ a kiállítás megtekintésére meg ívott 38 francia írót, mű- vési és. tudóst. Ezek között voll ..Ferdinand Lessjeps is. Lesseps akkor már 80 éves volt, mégis vállalkozott a nagy útra, mert rokonszenvet érzett a magyar nemzet iránt. Budapesti tartózkodása ide jében a Margitszigeten lakott a többi francia vendéggel együtt. Vele volt Francois Coppée (1812—1908) francia költő, elbeszélő és drámaíró is, Le luthier de Cremone (A cremonai hegedűs) világszer- 'e ismert szerzője. A vendégek több napos budapesti tartózkodásul; folyamán az országos kiállításon kívül megtekintették a főváros nevezetességeit, majd megkoszorúzták Petőfi szobrát. Ferdinand Lesseps helyezte el a koszorú (a szobor talapzatára francia üdvözlő szavak kíséretéÁmikor a Szuezi-csatorna építője Magyarországra látogatott ben, amelyeket Pulszky Ferenc fordított magyarra. Ezután Francois Coppée elszs- valta á Petőfi emlékéhez írt versét. A francia vendégek magyarországi tartózkodásuk idejében nagyobb körutazást tettek, ellátogattak több felvidéki és alföldi városba. Utolsó napon, augusztus 20-án részt vettek a Szent István napi ünnepségeken. Augusztus 21-én utaztak vissza Párizsba. Ferdinand Lesseps magyar- i országi tartózkodása idejében már világhírnévre tett szert a Szuezi-csatorna megépítésével, amely a Földközi-tengert összekötötte a Vörös-tengerrel. Lesseps. aki eredetileg diplomata és mérnök volt, Szaid pasa, egyiptomi alkirály felszólítására elkészítette a szuezi földszoros átvágásának tervét, részvénytársaságot szervezett Franciaországban és 1859-ben megkezdte a csatorna építését. Tízévi kemény munka uián. 1869-ben fejezték be a Szuezi-csatorna építését; amely a világkereskedelem legrövidebb, út jál .nyitotta meg az Indiai-óceán felé. Lesseps 1879-ben a Panamacsatorna megépítésének tervét vetette fel Amerikában, részvénytársaságot alakított erre a célra, de később a Panama- csatorna építésébe belebukott és vagyonának jó részét is elveszítette. Charles fiával belekeveredett az úgynevezett Panama-perbe — innen származik, hogy a vesztegetése» bűnügyet panamának nevezik — •majd 1893-ban vesztegetés miatt öt évre ítélték el, de a semmítőszék az akkor már 88 éves Lessepsre vonatkozóan megsemmisítette az ítéletet. A következő évben, 1894, december 7-én 89 éves korában meghalt, Emlékiratait több kötetben jelentette meg. M esterseges“ halak r • Tavasszal szaporodnak — a természet megújulásával egy időben — a különféle halfa- V>k(. A lerakott és megtermékenyített ikrák közül azonban nagyon sok áldozatául esik a zord természeti körülménynek, hullámverésnek, a ragadozó állatoknak. A haltenyésztők ezért sorra megoldották a haszonhalfajok mesterséges megtermékenyítését, és a fejlődő embrió mesterséges keltetését. Legnehezebb a tok-, félék, például a kecsege mesterséges szaporítása. Az anyahalakat hormoninjekciókkal késztetik az ikrák lerakására, ívásra, — ezzel a módszerrel viszont előre, szinte órára kiszámítható az ikrarakás. A megtermékenyített ikrák védett helyen nevelődnek, és kikelés után még sokáig az ember gondoskodásával fejlődnek. Csak akkor bocsátják ki őket a természetes vizekbe, ha kellően megerősödtek. Képünkön: megtermékenyített kecsegeikrák és a kikelt ivadékok. kettő igaz, de a „jókat evés” nem feltétlenül azonos a túlzottan zsíros, tésztás és édes étkezéssel, és a szokások is — bár nehezen —, de megváltoztathatók. A változtatást feltétlenül indokolja a munkakörülmények változása is. Csak egy példa: az elmúlt évtizedekben sok tíz-, sőt százezer, korábban nehéz fizikai munkát végző dolgozó került lényegesen kisebb fizikai erőkifejtést igénylő munkakörülmények például hivatali munka körülményei közé. Fizikai munkássága idején szervezete igényelte és megszokta a kalóriadús táplálkozást, de ha az új körülmények között is ugyanúgy, vagy csak kevés változtatással étkezett. vagy étkezik, a mozgás is kevesebb, akkor elkerülhetetlen az elnehezedés, — ennek egészségügyi vonatkozásait nem is említve. Mi az, amin feltétlenül változtatnunk kell? Elsősorban le kell csökkenteni a szénhidrát, mindenekelőtt a kenyérfogyasztást. Csökkenteni kell a fő étkezés számba menő főtt tésztafélék mennyiségét, de hátrányos a mértéktelen cukorfogyasztás is. Hazai táplálkozásunk másik szembeszökő hibája az aránytalanul magas zsírfogyasztás. A viszonylag kisebb jövedelmű emberek étrendjében az olcsóbb zsír kiszorítja a drágább húst.) amely pedig a létfontosságú fehérjéket tartalmazza. A fehér j efogy asztás növelését nagy mértékben elősegítené a tej- fogyasztás lényeges emelése, főleg a falusi lakosság étrendjében. Táplálkozásunk összetételének bizonyos javulása — mondjuk a 10 évvel ezelőttihez képest — feltétlenül ki-t mutatható, a javulási tendencia meggyorsítása a következő évek feladata. Ennek megfelelően alakítjuk ki a mezőgazdasági termelés szerkezetét. Az elkövetkező 15 évben a napi kalóriafejadagot 3000 alá kívánatos csökkenteni. Ennek érdekében több fehérjét, húst, tejterméket, zöldséget, gyümölcsöt állít elő a mező- gazdaság, viszont csökken a zsiradék termelése. Milyen távol vannak a csillagok? A csillagok egymástól olyan távol hajókáznak a világűrben, hogy messzeségük össze sem mérhető megszokott fogalmainkkal. A csillagászat kénytelen volt egy különleges távolságegységet létrehozni, a fényévet, hogy kifejezhesse az égitestek közötti távolságot. Tudva, hogy a fény másodpercenként 300 000 kilométert tesz meg, könnyen elképzelhetjük azt az utat, amelyet egy év alatt jár be. A szabad szemmel is látható csillagok a termékeny fantázia birodalmán belül vannak: néhány ezer fényévnyi távolság választ el tőlük minket. Teleszkóppal és fényképezőgéppel még messzibb csillagok is kimutathatók. A nagy csillag- halmazokat, a galaxisokat lefényképezhetjük több millió fényévnyi távolságra is. A galaxisokat alkotó csillagok száma jóval meghaladja a homokos partok homokszemeinek számát: több tízmilliárdnyi, sőt százmilliárdnyi elemből állnak össze. A százmilliói’, dot átlagnak elfogadva, a galaxis az anyagi világegyetem molekulájának tekinthető. Jegyezzük meg, hogy a Napot a múltban látjuk, hiszen számunkra olyannak tűnik, mint amilyen 8 perccel korábban volt, a közeli csillagokat pedig több évnyi lemaradással. fényképezzük le. Ha eszközeink elég érzékenyek volnának ahhoz, hogy egy kicsit távolibb csillagon sétálgató kisbaba képét rögzít, sék, a fénykép bájos kölyke a valóságban már mogorva öregúr volna. Az egész csillagos ég, melyből a költők annyi ihletet merítenek, valamikor a népvándorlás korából származó régiség, és ha a csillagászok becsületesek volnának, csak azt tehetnék, hogy szép felvételeiket beadják a régiségárushoz. A világegyetemet soha nem olyannak látjuk, mint amilyen, hanem olyannak, mint amilyen volt, hiszen az alatt az idő alatt, amíg valamelyik égitest képe eljutott hozzánk, minden megváltozott. És minél messzebbre tekintünk a térben, annál messzebbre nyúlunk vissza időben. Egyedülálló klub Ez a feltámasztottak klubja, amely már néhány év óta működik Londonban. Tagjai azok. akik „túlélték halálukat”. Az alapító tagok között két második világháborús veterán van. akiket az egészségügyiek a csata után szedtek össze, mert azt hitték, hogy halottak. Két nővér is van a klubban. Az egyiket valamikor az orvos elvitette a hullaházba. Ott azonban magához tért és odahívta testvérét. hogy megörvendeztesse. Ez láttára sokkot kapott és egy bizonyos ideig a klinikai halál állapotában volt, míg végül az orvos újra felélesztette. Menmi napközidíjat kei! fizetni ? Az újabb félévi adatkérés már megtörtént, mégis hasznosnak tartjuk ismertetni, hogyan alakul a gyerek után fizetendő napközi-óvodai-böl. csődéi térítési díj: Ha a szülők együttes havi jövedelme A napi térítésj 1 2 és több díj forintban 3 4 gyerek esetén 1000 Ft-ig terjed 2 __ 1 ,50 1,30 1,— 1001—1600 Ft-ig 3,— 2,50 2__ 1 .50 1601—2200 Ft-ig 4.— 3.20 2.80 2.50 2201—3000 Ft-ig 5,4 — 3,50 3.— 3001—3800 Ft-ig 7,— 6,— 5,— 4.— 3801—4600 Ft-ig 9,— 7,— 5,— 5,— 4601—5600 Ft-ig 10,— 8,— 7,— 6,— 5601—7000 Ft-ig 12,— 10,— 8 — 7,— 7000 Ft felett 15,— 13,11,— 9,— Négynél több gyermekes családoknál annyiszor egy forinttal csökken a térítési díj, ahány gyermek után térítési díjat kell fizetni. Ha a gyermekintézményben elhelyezett gyermek étkezésben nem részesül, a térítési díj naponta egy forint. A családi pótlék mértéke ismert azok előtt, akik kapják ezt. Nem árt azonban tudni, hogy 2 gyermek után ?90—. három gyermek után 5:0,— minden további után 170,— forint. A gyermekét egyedül nevelő anya, vagy apa 140 forint családi pótlékoUJsap.
