Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-28 / 74. szám

■%%% %:• * < X. tf <s> — 21. — Luciánó boldog. — Végre, veszíthetek! Jaj, de jó! Szállodai folyosó. Szántódi lopakodik pizsa­mában Luciánó szobája felé. Éjszaka. Belopódzik Luciánóék lakosztályába. A nap­paliban megtalálja, amit keres: a kartonokat. A hálószobája ajtaja nyitva, bent alszik Margit és Luciánó. Szántódi, zseblámpa fénye mellett lemásolja a kartont, aztán zsebre teszi. Kioson. Zima Londonba indul. Saját lakosztályának a halijában adja ki az utolsó parancsokat. Szán­tódi, Luciánó, és Margit hallgatják. — A Kaszinónak a környékére se mehetnek, amíg haza nem jöttem. Szántódi túlságosan lelkesen bólogat. Zima Luciánóhoz fordul: — Legyen szíves a kartonokat adja ide. Ma­gammal viszem. Szántódi zsebébe nyúl, és egyáltalán nem ije­dősen kivágja magát. — Gondoltam rá. Itt van, tessék. Zima felfigyel erre, nem tetszik neki. — De nagyon előrelátó maga. Mindegy, ennél többet mégsem érdemel a do­log. Zima pénzt vesz elő, Margitnak adja. — Kisasszony, amíg oda leszek, maga a he­lyettesem. Maga gazdálkodik a pénzzel. Szóra­kozzanak, éljenek, lubickoljanak, de a Kaszi­nóba ne tegyék be a lábukat. Kezet fog mindenkivel. Margit és Luciánó egy nagyon elegáns helyen vacsoráznak. Mialatt a pincérek tálalnak és töl­tenek nekik, a háttérben egy sztriptiz-száim fo­lyik, Margit sajnálkozva mondja. — Sajnálom szegény Szántódit. Éppen most betegszik meg, amikor végre egy kicsit élhetne. Luciánó elmosolyodik. Tudja, amit tud. — Ne sajnáld, nem beteg. Luciánó jelentősen mosolyog. — Remélem, hamarosan vége lesz ennek a léha életnek, hazamegyünk és elveszlek feleségül. Margitot nem veti szét az öröm ettől. Természetesen Szántódi a Salon Prive-ben ját­szik. Méghozzá egyedül három asztalnál. Szinte pattog, szaladgál az asztalok között. Tesz, in­kasszál, átszalad, tesz, inkasszál. A helyén min­denütt a szokásos nagy halom zseton. Egy nagyon elegáns londiner, a már ismert nagyon elegáns szállodában, egy nagyon bősége­sen megrakott reggeliző asztalkát tol be diszkrét kopogtatás után a fejedelmi lakosztályba, Lu­ciánóhoz. Miközben szervírozza Lucíánónak a reggelit, egy névjegyet is átad. — Uram, ez a hölgy szeretne beszélni önnel, Luciánó átveszi a névjegyet, elolvassa. — Gvendolin Rheinmetall... ? Nem ismerem. Luciánó int a pincérnek, hogy engedje be a hölgyet. A pincér csodálkozik, hogy itt fogadja az ágyban. Gvendolin bejön az ágyig. Ledobja a kabát­ját. Luciánó megismeri. Mosolyog. — Uram, én két országos szépségversenyt nyer. tem hazámban, Svédországban, de minden me­nedzsertől undorodtam. Óhajtja, hogy levetkőz­zem? Luciánó félénken néz át a másik szobába át­vezető ajtó felé, ahol Margit hál. — Nem. Gvendolin mégis vetkőzik. — Nézzen meg. — Miért? — Kérem, hogy nézzen meg. És egyszer érint­se meg testem azzal a kezével, amelyikkel ten­ni szokott. Csak egyszer. Luciánó nagyon fél, hogy Margit bejön. Gvendolin vetkőzik. — Mindenem elvesztettem. Csak maga segíthet rajtam ... Luciánó megenyhül. — Jó... csak egy kicsit gyorsabban ... Már majdnem meztelen. — És, ha egyszer, megcsókolna... Luciánó rémüldözik. Mielőtt azonban Luciánó erre válaszolhatna, végigrobog a termen Szántódi, és rendkívül ide­gesen, ügyet sem vetve a vendégre, ráront Luciánóra. — Hol vannak a be nem váltott zsetonok? — Miért? — csodálkozik Luciánó. — Délig be kell váltani. Csődbe menj a Ka­szinó. Robbantották a bankot. Mit gondolsz, ki­csoda? Luciánó halványan elmosolyodik. — Nem tudom. — Este már ki sem nyitnak. Ezt halivá* Gvendolin dühösen öltözni kezd, Luciánó közben lenyúl az ágy alá, és előhúz egy vulkánfibert, meg egy kalapdobozt. Mind­kettő tele van papírpénzzel és zsetonokkal. Szán­tódi válogatni kezdi a zsetonokat. Mindez ott történik az öltözködő Gvendolin orra előtt. Luciánó megkínálja udvariasan, hogy vegyen csak, amennyi kell. Gvendolin vesz né­hányat. Aztán jóízűen a fenekére húz egyet. —- Menj át Velencébe, szépségem! 19. Zima egy elegáns londoni ingatlan- és telek­ügynökség igazgatójával tárgyal. Mint milliomos a milliomossal. — A szobák száma nem lényeges, elég, ha 12—16 szoba van a kastélyban. Ellenben nagyon fontos, hogy a ház a tengerparton álljon, és sa­ját kikötővel rendelkezzék, ahol egy közepes nagyságú jachttal biztonságosan ki lehet kötni. Az igazgató bólogat. — Van ilyen villánk. Zima folytatja a kikötéseket. — Továbbá szükséges: 2 darab színes televízió és egy, az egész világhálózatba bekapcsolt te­lexgép. Egy titkos telefon és a személyzetet il­letően pedig: a személyzet nem lehet magyar nemzetiségű, és nem is tudhat egy- szót sem magyarul, ellenben a szakácsnak tudnia keil magyaros ételeket főzni. Az igazgató nem jön zavarba, egy albumot mutat. — Ez megfelel, uram? Zima megnézd, bólint. — Heti bére 1000 font, a személyzet egyik tag­ja azonban néger, de ha kívánja... — Nem, néger lehet. Rainer herceg dolgozószobájába most engedi be a komornyik Luciánót. (Folytatjuk.) k~cAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAA.AAAAAAAAAAA APOLLÓ—14 A Magyar Posta folytatja az űrkutatás eredményeinek megörökítését. Március 31-én tíz forint névértékű blokk az Apollo—14 útjáról emlékezik meg. A három bátor űrhajós — mint ismeretes — január utolsó napján indult a Hold­ra és kilenc nap után teljes sikerrel tértek vissza, ä blokk keretén Légrády Sándor gra­fikusművész azt a képet fes­tette meg, amit az űrkabin­ból lehetett látni. Bal oldalon a világűr sötétségét csillagok fénye töri meg: jobboldalt Észak- és Közép-Amerika kör­vonalai tárulnak elénk. A kö­zépen elhelyezkedő bélyegen a Hold felületén dolgozó She­pard és Mitchell tűnik fel A 118x68 milliméter méretű blokk mélynyomással készül az Állami Nyomdában. Fogazott darabokon kívül kis mennyi­ségben sorszámmal ellátott, vágott példányok is forgalom­ba kerülnek. Az újabb űresemények szá­mos országot ösztönöznek bé­lyegkiadásra. Mongólia érde­kes ötlettel a Holdon egvidő- ben jelenlevő, ember alkotta két szerkezetet a Lu.ioho'l —l automatát és az Apollo—14 hodkompját együtt mutatja be. TOGO A filatelisták körében Togo, a Nyugat-Afrikában fekvő kis köztársaság arról a bélyegé­ről lett híres, amely Kenne- dyt, az Egyesült Államok el­nökét Sylvanus Olimpio el­nökkel együtt ábrázolta. A bélyeg Togo államfőjének az USÁ-ban tett látogatása alkal­mából jelent meg és tragikus hírnévre akkor tett szert, ami­kor az ábrázolt személyeket megölték. A Guineai-öböl partján fek­vő Togóban közel kétmillió lakos él, területe a Dunán­túl másfélszeresét teszi ki. A kontinensbe keskenyen benyú­ló ország fővárosa a tenger­parton fekvő Lomé, amelynek az elővárosokkal együtt sincs százezer lakosa. Togót a por­tugálok fedezik fel a XV. szá­zadban, 1621-től francia bir­tok. 1884-ben a németek nyúj­tanak védnökséget, ami fino­mabb néven változatlanul gyarmati sorsot jelent. 1897- ben kiad ják az első ben eget a német anyaországban hasz­nált kiadásokat Togo felül­nyomással látták el. Ez idő­től kezdve az ország haladá­sának rögös útját leolv áshat­juk a bélyegekről. 1900-ban az összes német gyarmat löszére közös, hajót ábrázoló rajzzal kiadott sorozatot kapja Togo is, ennek változataival a rö­vid német uralom véget ér 1914-ben angol—francia közös megszállásról adnak hírt a korábbi bélyegek két nyelven készült felülnyomásai, ame­lyek közül az angol szövegű sorozat magasabb névértékű példányai nagyon ritkái;. Az első világháború befejeztével a. Népszövetség mandátum! én a franciákra bízta Togót. Elő­ször a szomszédos Lancia gyarmat, Dahomey bélyegeit használták, de feltüntették az ország nevét, majd a többi francia részére készült raj­zokkal Togo feliratú sorozatok kerültek forgalomba. Sok vita. ismételt népszavazások után 1956. augusztus 8-án Togo a Francia Unió köztársasága 1960. április 27-én független állam lett. Az önálló ország bélyegkiadásai bemutatják a népművészet, a törzsi kultúra jellegzetességeit és e kis állam gyors fejlődését. HÍREK Áprilisban Dortmundbe „magyar hetet” tartanak amelynek keretében oélvegbe- mutató is lesz. Erről az ese­ményről postánk magyar—né­met szövegű bélyegző haszná­latával emlékezik meg. — A görög nemzeti felkelés 150. év­fordulóiára hat bélveg tengeri ütközeteket mutet be. •— Áp­rilisban nyol" Jeggyel bélyeg a núbiai Faras kátéd ralisá­nak falfestményeit tárja elénk. Az asszuáni gát építésével kapcsolatban az UNESCO irá­nyításával számos ország ré­gészei munkálkodtak a r.üMai műemlékek megmentésén. En­nek során lengyel tudósok egy csoportja Farasban felfedezte a most bélyegre kerülő 8—13. századból eredő freskókat. — A gondok mindenütt egyfor mák. A világ tőlünk legtá­volabb fekvő országa, Ui­Zéland hazánkban is napiren­den levő kérdéseket, a mező- gazdasági technológia fejlesz­tését és a geotermikus energia felhasználását népszerűsíti bé­lyegen. iAAaAA aaa-AAAááaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa

Next

/
Thumbnails
Contents