Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-28 / 74. szám

A bukás útja

I A XXIV. kongresszus küszöbén

í.

Szabadulása után P. Zoltán felhívott telefonon és meghívott két,.üveg. sörre a közeli kiskocsmába. Elmentem. Sör helyett ’ bort ittunk,' a pincér- nőtől marhapörköltet kértünk s egymás képébe bámulva kerestük a régi hangot, azután már:, nem is kerestük, mert beláttuk, közöttünk • a régi hang' megszűnt, nincs többé, elvitték a börtönévek. ' .

— A lónak négy lába van, mégis...'— mondta F. Zoltán.

Fejemeltem a..poharat.

— Hagyd. Igyunk inkább!

— Temessünk? — nézett rám . kérdően.

— _ Ja, temessünk — szóltam fáradtan.

Valamit mondott a börtönből - szabadult emberek nő-' éhségéről, szónoklatot tartott a barátságról, az anyaszent- egyház tanításáról, a megtért bűnösről és várta a hatást.

Sajnáltam őt is, magamat is. Együtt gyerekeskedtünk. Ehhez az emberhez mégsincs többé közöm, ehhez az emberhez nincs semmi köizöm. Büntetését letöltötte ugyan, de a szálak elszakadtak, és sehova nem tartozva lógnak, mint a telef önpóznán felejtett régi vezeték. F. Zoltánnal a szocializmus éveit is együtt kezdtük. A tanfolyamon mellettem ült, s jegyzetfüzetének első lápjára Gorkij-idézetet írt. 1967-beh derült ki róla, hogy „beosztásával visszaélve” sikkasztott. 74 ezer-forintot bizonyítottak rá, s letartóztatták.

Ránéztem.

— Mi az ördögnek kellett neked sikkasztani ? Mindened megvolt.

Rágyújtott.

— {Megbolondultam.

— És megbántad.

— Megbántam.

— A magadfajta mind ezt mondja. — szóltam kedvetlenül.

F. Zoltán minden lehetett volna, és itt van, semmivé lett. Ült az asztalfőn, a pincérnőt galambomnak szólította, négy üveg sört küldött a zenének és nótázni kezdett.

Valamikor elvtársnak hittem. Hát nem az. Nekem többé soha nem lesz az.

2.

Nem tehetek róla, a bukás legalább annyira izgat, foglalkoztat, mint a felemelkedés. Számba véve az elmúlt két évtizedet elkönyvelem; sok ember hullott el és bukott bele az anyagiasság mocsarába azok közül, akiket ismertem, akikkel munka, vagy éppen baráti kapcsolatban voltam. Szalmaügy, húsügy, búzaügy,

FIGYELEM!

Dombóvári munkahelyre felveszünk. FŐÉFÍTÉSVEZETÖI BEOSZTÁSBA legalább 5 éves kivitelezési gyakorlattal rendelkező

építészmérnököt

vagy

építésztechnikust,

valamint kivitelezést előkészítő

építésztechnikust.

Jelentkezni lehet levélben, vagy személyesen.

Cím;

Dombóvári

Univerzál Szövetkezet. Dombóvár.

Hunyadi tér 20.

:.:t. (4.14'

téglaügy, ilyen ügy, olyan ügy. Volt közöttük MÉK-főosztály- vezető, tsz-elnök. ügyvezető, tanácstitkár, minisztériumi főosztályvezető, minden. Semmivé váltak pont egy olyan világban, amelyikben csakugyan létezhettek, boldogulhattak anyagilag is, erkölcsileg is.

A felemelkedést értem, a lealjasodó bukást nem értem. Az egyik világos mint a. nap, - a másik- sötét, akár az éjsza-. ka. Nekem ez túl magas, miként mondani szokás. A bukás meghökkent, lesújt, gyanakvóvá tesz. . összezavarja ‘ bennem a dolgokat és hideglelős izgalommal faggatom P‘. elvtársat: Mondd, mjlyen ér-. zés kihallgatni azt_ a tolvajt, aki tegnap', tegnapelőtt közöttünk járt-kelt, együtt ittá vélünk a feketét, politizált, vitatkozott, elismert, megbecsült embernek számított? „Fene nagy érzés gondolhatod” — dörren rám ilyenkor P. elvtárs és faképnél hagy. ■«

Amikor annak idején a B-i főagronómust letartóztatták, felszisszentem, Ej, micsoda elvetemült pasas. A találkozások jutottak eszembe, meg a határjárás. Kezet ráz a gazdákkal, tréfálkozik az asszonyokkal, s a tagok agronómus elvtársnak szólítják, vezetőjüknek tekintik. Hát miféle ember az ilyen ember? Alszik, iszik, eszik, nevet, tervezget, mintha teljesen rendben lenne a szénája. P. elvtárs azt mondja: „Olyan ember az ilyen ember, hogy azt hiszi, őt nem tudják lefülelni”.

Egyszer egy idős. faddi elv- társsal órákon át sétáltunk a parkban, s e dolgokról beszélgetve azt mondta: duplán büntetném őket, egyszer azért, amit elkövettek, egyszer azért,. mert elvtársnak hazudták magukat.

Hát nincs igaza ?

3.

„Ügyfeleim” közé tartozik az a volt tanácstitkár is, aki hónapokig bejárt hozzám azzal a kéréssel, hogy segítsem őt elhelyezkedni. Büntetését letöltve az építőiparban helyezkedett el, majd úgy találta, mégiscsak jobb lenne visszakerülni „tanácsi vonalra”.

Az érdemeire hivatkozott.

Amikor utoljára jött, hely- lyel kínáltam.

— Beszéljünk őszintén.

Bólintott.

— Elvtárs, olyan tiszta vagyok, mint a ma született bárány.

— Hát jó. Mondja meg, miért akar maga mindenáron visszakerülni a tanácshoz?

— Azért elvtárs, mert én proletárgyerek vagyok.

— Én meg azt hiszem azért, mert magának büdös a fizikai munka.

— őszinteséget kért tőlem. Szerintem a tanácsok nem állnak olyan jól, hogy nélkülözA KÖLESDI ÁFÉSZ TUZÉP-TELEPÉN NAGY VÁLASZTÉKBAN

ajtók, ablakok, síkpala és hullámpala kapható.

Egyéb építőanyagszükségletét is e telepen beszerezheti.

A MEGVETT ÉPÍTŐANYAG

elszállítását

VÁLLA MUK.

(4cjü)

hetnék a magamfajta hozzáértő ember szaktudását. Elismerten én voltam a járás legjobb tanácstitkára.

— Üzérkedett.

— De előtte én voltam a legjobb. Párttag voltam, szemináriumot vezettem...

— Hagyja, hagyja. Fogja- a kalapját és menjen.

Leborult az íróasztalra és zokogott. Piszkos ügyeit ismerve bevallom nem tudtam, nem bírtam sajnálni. Arra kellett gondolnom: ha egy népből jött ember a szocializmus hátára felkapaszkodva lop, csal, sikkaszt, akkor az nem más, mint árulás. Tévedni emberi dolog. De miért lenne tévedés házat építeni lopott anyagból, autót venni sikkasztott pénzből, villát építeni csalásból.

Hát fejreesettek vagyunk mi? Igen, mi a döntő többség.

Nemrég beszélgettem egy emberrel, aki húsz éve tszvezető.- Először két évig foga- tos volt, azután beledobták a mélyvízbe és elnök lett. Azután brigádvezető, azután elnökhelyettes, azután párttitkár. Panaszkodik: minden estéje foglalt, csak egyszer kipihenhetné végre magát.

Fáradt, s .belőle óriás lett.

F. Zoltánból is óriás lehetett volna, és lett belőle törpe.

4.

Valami azért feszeng bennem. Olvasom valahol a minap, hogy az agyalapi mirigyek szintetikus előállításával „feltalálták” a törpenövesztő szert. Ez ám, ez ám.

Az igazság keresése munkálja toliamat. Szubjektív érzéseim mögött ott a felkiáltójel. ■ Vigyázz! Társadalmunk berendezkedése eleve növesztőszer. Akarat, jóvátevőszán- dék csupán, hogy a „törpéből” lesz-e újra felnőtt, elfogadott ember.

A példák sokasága bizonyítja: lesz, lehet.

Igen, ez hiányzik. Az, hogy a B-i főagronómus szabadulása óta a mindent jóvátenni akarók megrendítő „elkeseredésével” dolgozik.

Van visszaút.

Úgy érzem, ez a teljes igazság.

SZEKULITY PETER

Szekszárd Városi Tanács Költségvetési Üzeme

AZONNALI BELÉPÉS- ‘ SEL FELVESZ

KŐMŰVES, KÖVEZŐ szakmunkás okai, valamint kertészeti részlegéhez FÉRFI ÉS NŐI SEGÉDMUNKÁSOKAT, ÚTTISZTÍTÓKAT ÉS ÉPÍTŐIPARI

SEGÉDMUNKÁSOKAT

(492)

A DÉDÁSZ Szekszárdi Üzemigazgatósága közhírré teszi, hogy Szekszárd Keselyűsi úton a Növényvédő Állomás részére épített 20 kV-os leágazást és transzformátorállomást 1971. március 30-4n

FESZÜLTSÉG ALÁ HELYEZI

A létesítmények mindennemű rongálása életveszélyes és tilos. Az ebből eredő károkért vállalatunk semminemű felelősséget nem vállal.

(516)

Néhány érdekes

A Szovjetunió Kommunista Pártjának 1966 márciusában, a XXIII. kongresszus idején 12,5 millió tagja volt. A március 30-án megnyíló XXIV. kongresszushoz a párt úgy érkezik el, hogy tagjainak száma meghaladja a 14 milliót.

A taglétszám növekedése az SZKP két kongresszusa között a következő képet mutatja:

1966: 12 357 308;

1967: 12 684 133;

1968: 13 180 ??5;

1969: 13 639 891 r

1970: 14 011 784

Négy év alatt évente átlag csaknem 400 ezer új lag és tagjelölt lépett a pártba, vagyis havonta több mint 30 ezer, naponta több mint ezer szovjet ember kapta meg a, kommunista párt tagsági könyvét, vagy tagjelöjti igazolványát.

Az SZKP a szovjet nép élcsapata, a munkásosztálynak, a társadalom leghaladóbb osztályának a pártja. Az 1987-ben tagjelöltként felvettek 52,2 százaléka volt munkás, a négy év folyamán pedig több mint a fele.

A 14 millió kommunista közül több mint 9 millió közvetlenül a termelésben; a gyárakban és üzemekben, a kolhozokban és szovhozokban, az építkezéseken és a közlnkedésA konzervipar évről évre nagyobb mennyiségű zöldségféleséget dolgoz fel. A gyárak nagyüzemekkel állnak termelési kapcsolatban és e gazdaságokban — tsz-ekben, állami gazdaságokban — egyre nagyobb gondot okoz a konzervipari alapanyagok betakarítása. Még ma is az a helyzet, hogy a nagyüzemi parcellákon kisüzemi módon folyik a szedés (az egyéb munkákat már korábban gépesítették). Csak átmeneti megoldás lehetett a szedés idejére nyugdíjasokkal, iskolásokkal pótolni a munkaerőhiányt.

A borsótermesztésnél már évekkel ezelőtt befejezték a teljes.gépesítést, most az egyéb növények kerülnek sorra. Tavaly már „megjelent” a Paksi Konzervgyár termelői körzetében az első két uborkaszedő gép. Lényegében próba- üzemelést tartottak, beigazolódott, hogy a gép konstrukciója jó, azon csak kisebb módosításokat kell végezni. Az idén már három gép lesz és a gépek „igényeinek” megfelelően módosítják az agrotechnikát, kétszeresére növelik a holdankénti tőszámot. ügy számítják, hogy ezzel egy holdról hatvan mázsa uborkát

A KGST-tagországok képviselői Moszkvában megvitatták az energetikai rendszerek irányításának problémáit. Az ülésen, amelyen Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Ma- gyárország, az NDK, Románia, és a Szovjetunió küldöttsége vett részt, különös figyelmet szenteltek a számítógépek alkalmazásának az energetikai rendszerek irányítása területén.

A Szovjetuniót villamos vezetékek kötik össze Magyarország, Lengyelország, Románia és Csehszlovákia energetikai rendszerével. Már épül a Szovadat az SZKP-róí

ben dolgozik. A pártonkívüli milliókkal együtt ők teremtik meg a kommunizmus anyagi-technikai bázisát

„A kommunistáknak nincs semmiféle előjoguk, egyet kivéve — másoknál többet kell tenniük a közös ügyért, másoknál jobban kell harcclriok és dolgozniok a közös ügy győzelméért. A kommunistáknak nincs semmiféle külön joguk, egyet kivéve, — mindig elöl lenni, mindig ott lenni, ahol nehezebb” — mondotta L. I. Brezsnyev, 1 az SZKP Központi Bizottságának főtitkára a kommunisták kötelességéről és hivatásáról.

Az SZKP tagjainak több mint egyharmada — 39,3 százaléka — munkás, 16,5 százaléka kolhozparaszt. A párttagságnak több mint a fele tehát a szovjet társadalom két alapvető osztályának kén- viselője, a többi pedig alkalmazott. A kommunista alkalmazottaknak 37 százaléka mérnök-technikai dolgozó és mezőgazdasági szakember. Csaknem egynegyedrészük (23,5 százalék) tudományos, közoktatásügyi, egészségügyi dolgozó, irodalmár és művész. A kommunista alkalmazol laknak 5,5 százaléka kereskedelmi, közétkeztetési, szolgáltatási vállalatoknál tevékenykedik. (APN—KS)

takarítanak be a hagyományos módszerrel termelt — ős kézzel szedett — átlagosan 30 mázsával szemben. A gyár pályázatot hirdetett egy nem futó uborkafajta kinemesíté- sére, vagy honosítására.

Az idén sor kerül a zöldbabra is. A paksi gyár „étvágya” olyan, hogy szezon idején 300—400 dolgozó tud megszedni annyi zöldbabot, amennyire a gyárnak naponta szüksége van. Az idén azonban már a teljes mennyiség felét géppel szedik. Három gépet szereztek be import, útján, tanfolyamot tartottak a gyár termelési felügyelői és az érdekelt tsz-ek szakemberei részére a gépi betakarításról és a termesztési technológiánál szükséges változásokról. .

Gépesítik a paradicsom szedését is. Tavaly már működött Hatvanban — és bevált — a külföldről behozott paradicsomkombájn, a paksi gyár körzetében az idén valószínűleg a magánjáró, vagy vontatható szedőkocsit próbálják ki. A fűszerpaprika és zöldbab betakarítására cserélhető adapteres, hazai konstrukciójú géppel végeznek kísérleteket.

jetunió és Bulgária közötti,. Románia területén keresztül, húzódó villamos fővezeték. Sikeresen működik a Béke energetikai rendszer, melynek Prágában van a diszpécser-központja. A KGST-tagországok közötti együttműködés lehetővé teszi, hogy előre nem látható körülmények bekövetkezése esetén a tagországok kölcsönös segítséget nyújtsanak egymásnak.

A szocialista országok közötti villamosenergia-csere már elérte a 13 milliárd kilowattórát,

Gépesítik a zöldségfélék betakarítását

KGST-energetika