Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-27 / 73. szám

g A MAQTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XXX évfolyam, 73. szám ARA: 80 FILLER Szombat, 1971. március 27; A februári „előleg66 után I mezőgazdasági üzemekben folytatják az őszi gabonák ápolását, a vetést, a talajelökészitést A munka, a tekintély és az elismerés Termelési tanácskozáson hal­lottam nemrég egy igen ta­láló (kifejezést, Munkacent- rtkusság. Olyan vonatkozásban hangzott el. hogy az emberek megítélése mindenekelőtt és elsősorban az általuk végzett termelői munka alapján tör­ténjék. Jó is ez, meg szép is ez. Találkozik a többség igé­nyével. akaratával, kívánságá­val. A termelési értekezletek jegyzőkönyvei egytől egyig ezt igazolják. Kérdés azonban, 3*>gy miért kell oly sokat be­szélni arról, ami természetes. Arról tehát, hogy a munka le­gyen a legfőbb értékmérő. Bizonyára azért, mert nem mindig a munka a legfőbb értékmérő, hanem más. Oly­kor például a látszataktivitás, máskor a jópofasás;, némely­kor a demagógia. De mielőtt még ezek részletezésére kitér­jünk, vegyük szemügyre a leglényegesebbet, a sokáig szinte tabunak számító szocia­lista humanizmust. Bizonyos­nak látszik, hogy amikor .rosszul értelmezik, mindig devalválja a munka értékét. Nincs olyan gazdasági ve­zető a megyében, ki ne tudna elmondani legalább íéltucat esetet arról, hogy miként fu­tott zátonyra egy-egy, esetleg elbocsátással járó fegyelmező .intézkedése. Vasa István, a Dalmandi Állami Gazdaság igazgatója, Piegl Ferenc, a Vo­lán Vállalat igazgatója éppen úgy érezte a helyzet tartha­tatlanságát., mint a Többi ve­zető. Sietve megjegyezzük: na­gyon jó, hogy nálunk, a mi rendszerünkben nem lehet egy embert, csak úgy egyszerűen kitenni az utcára. A jövőben se lehessen. Erről egyébként rendeletek sokasága gondosiko- dik. A múltban a munkás­ember számára riasztó volt az a tudat, hogy a főnök hénye- kedve szerint, bármikor kö­zölhették vele: holnap bará­tom ne jöjjön. Népi demok­ráciánkban nincs kiszolgál­tatva a dolgozó a vezető ké­nye-kedvének. Ez viszont tá­volról sem jelentheti azt, hogy mindenki azt csinál, amit ép­pen akar. Elvégre a fegyelem, ha úgy tetszik, össztársadalmi erdek, s elfogadhatatlan túl­zás, hogy egyesek mégis úgy járnak be a munkahelyükre mintha a munkaadónak ten­nének szívességet. A szóinál maradva, a szor­galmas többség körében is rossz vért szül a hanyagok megvédése. Az. ami többnyire a rosszul értelmezett szocia­lista humánum alapállásából történik. „Legyünk tekintettel a gyerekeire”. „Nézzük az el- esettségét”. Nos. az elvetemült lógósnak több sem keik Leg­többször még ő keresi az iga­zát, ő megy panaszra, hogy durván, gorombán bánnak ve­le, holott kizárólag „csak” az a kívánalom, hogy dolgozzék rendesen. Ide is vonatkozik az, amit a megyei pártértekezleten meg­fogalmaztak: az, hogy a mun­ka rovására nem lehetünk el­nézőek. A rászoruló család kapjon szociális segélyt, de a hanyag ember semmilyen cí­men ne kapjon felmentést, el­nézést, védelmet. Ha ez az elv érvényesül.i akkor érte­lemszerűen érvényesül ennek az elvnek a másik oldala is, nevezetesen az, hogy valóban az élenjáró dolgozó számit te­kintélyes embernek, valóban az kapja, mind anyagiakban, mind erkölcsiekben az átla­gosnál magasabb elismerést. Az egyenlősdi sem használ, minden esetben csak árt a munkafegyelemnek, mert ahol nem tesznek különbséget, a végzett munka alapján ember és ember között, ott egy idő után eluralkodik az a felfogás: nincs értelme húzni, hiszen agy a fizetés. ......... » . _ A februárban beköszöntő né­hány napos tavasz lehetővé tette, hogy meginduljanak az időszerű mezőgazdasági mun­kák. A februári „előleg’' után e héten engedte meg újra az időjárás, hogy folytassák a már elkezdett munkákat: az őszi gabonák ápolását, a ve­tést, a talajelőkészítést, a fej­trágyázást, a kertészeti mun­kákat. — A növekvő kukorica-ve­tésterület , szükségessé teszi, hogy a műtrágyázást ne ősz­szel, hanem tavasszal végez­zük. ősszel ugyanis a kukori­ca betakarítása jelentős ener­giát köt le. A műtrágyázást három RCW—2-es típusú len­gyel műtrágyaszóróval végez­zük, illetve végeznénk. Nem Péter Jánosnak, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­terének meghívására 1971. március 22—26. között hivata­los baráti látogatást tett Ma­gyarországon Ivan Basev, a Bolgár Népköztársaság külügy­minisztere. A bolgár külügyminisztert magyarországi tartózkodása során fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke. A külügyminiszterek véle­ményt cseréltek a legfonto­sabb nemzetközi kérdésekről, értékelték a kétoldalú kap­csolatok helyzetét és fejleszté­si lehetőségeit. Megelégedéssel állapították meg, hogy évről évre erősö­dik és elmélyül a két nép hagyományos barátsága, poli­tikai, gazdasági és kulturális együttműködése. A két külügyminiszter meg­állapodott abban, hogy meg­vizsgálják a magyar—bolgár Azt mondj ült, a munka, a teljesítmény legyen a legfőbb értékmérő. Ebből következik, hogy léteznek más értékmé­rők is. És ha egy üzemben, munkahelyen felvetődik a kérdés, hogy Nagy István mi­lyen ember, akkor kívánalom, hogy minősítésekor pozitív szerepet játsszék a társadalmi tevékenysége is. Ebből se en­gedjünk. A szolgálatát ellátó munkásőr, a tisztét fáradha­tatlanul végző párt vezetőségi tag, a t anácsitög, a közösségért kapható az üzemeltetéséhez szükséges fogaskerék, így a három gépből általában csak egy üzemképes. A dombóvári Láng Gépgyárral és a pécsi Sophiana Gépgyárral történt megegyezés szerint a gyárak a szükséges alkatrészt egyedi­leg készítik el, ami rendkívül költséges. Ugyancsak hiány­cikk a kombájnokhoz szük­séges ferde felvonólánc — mondta Nógrádi István, a kur­di termelőszövetkezet főagro- nomósa, majd így folytatta: — Ugyancsak nehezen tu­dunk hozzájutni gépkocsi-al­katrészekhez. így gyakran elő­fordul. hogy szállításhoz egy- egy erőgépet kell kivonnunk a mezei munkából. Eddig 1200 katasztrális holdon simítóz­konzuli egyezmény megkötésé­nek szükségességét. Hangsúlyozták: a két ország teljesen azonos nézeteket vall a szocialista országok együtt­működése, a Varsói Szerző­dés erősítése, a KGST tagor­szágok gazdasági integrációjá­nak továbbfejlesztése kérdésé, ben. A nemzetközi helyzet átte­kintése során különös figye­lemmel foglalkoztak az euré­Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az Elnöki Tanács dr. Rabóczky Edét, a Legfelsőbb Bíróság bírájává megválasz­totta, továbbá a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának Elnöksége jelölése alapján megválasztotta a Legfelsőbb Bíróság népi ülnökeit. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) dolgozva pluszt ad, s a ta­pasztalatok azt mutatják, a párt. és társadalmi munkát végző emberek döntő többsé­ge a termelésben is élenjáró módon helytáll. Annak a demagóg nyomás­nak viszont nem szabad en­gedni, ameiv úgy véli, hogy a társadalmi munka önmagában véve eieve érdem, függetlenül a termelőm u rácától. Az ilyen álláspont élénk ellenérzést és helytelenítést váít ki az em~ berékbola, mert végeredmény; tünk kukorica, takarmánynö­vények és egyéb növénykultú­rák alá. 520 hold őszi bú­zát és árpát fej trágyáztunk eddig, de holdanként egy má­zsa nitrogént kapott a 150 holdon termesztett füveshere is. A talajerő-utánpótlást ter­melőszövetkezetünkben terv­szerűen végezzük. Tavaly vizs­gáltuk talajaink ásványi és tápanyagkészletét. Az ősszel 80 katasztrális holdon vetet­tünk Digitálist, ami a vegetá­ciós fázisban csupán egy ka­pálást igényel. Ebben az év­ben búzából 14 mázsás, árpá­ból 16 mázsás, kukoricából 28 mázsás átlagtermésre számí­tunk. Jelenleg gépi és kézi erővel valamennyi földterüle­tünkön pocokirtás folyik. pai biztonság ügyével. Telje­sen egybehangzóan állapítot­ták meg: egyre több európai ország fogadja el és egyre népszerűbb az a terv, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezletet — egyes nyugati vezető körök által felállított mesterséges akadályok ellenére is — min­den előfeltétel nélkül, mielőbb összehívják. A két külügyminiszter egyet­értett abban, hogy a Szovjet­unió és a Német Szövetségi Köztársaság, valamint a Len­gyel Népköztársaság és a Né­met Szövetségi Köztársaság között aláírt szerződések az európai biztonság és enyhülés érdekeit szolgálják. Elítélték a Német Demokra­tikus Köztársaság ellen meg­nyilvánuló diszkrimináció minden formáját. Hangsúlyozták, hogy a ve­lük szomszédos országok, mind a közép-európai, mind (Folytatás a 2 oldalon.) ben a látszataktivitásban ar­ról van szó, vizet prédikálok és bort iszom. Hogyan, mi­lyen címen szavalhat, szóno­kolhat az. az szb-tag a terme­lékenység növeléséről, aki maga a termelékenység növe­lésében nem mutat példát. Még rosszabb, ha már a szó­noklatát úgy tekintjük, mint­ha az valóságos, produktív munka lenne. S ez bizony oly­kor-olykor még elő-elő fordul, rontva az üzemi légkört, a dolgozók közérzetét-. A Paksi Állami Gazdaság­ban tavaly ősszel 12 00U ka­tasztrális holdon átlag 10 má­zsa alapműtrágyát szórtak ki. Az állami gazdaságban 37UO holdon termesztenek kalá­szos gabonát, valamennyi te­rületen még februárban el­végezték a fejtrágyázást. A vetések Szépek, jól fejlődnek, élénk zöldek, tőhiány egy táb­lán sincs. 350 holdon termesz­tenek szántóföldi zöldségr.övé* nyékét, 170 holdon mar el­vetették a zöldborsót. A 3500 katasztrális hold búzából hol­danként 20 mázsás, a 3200 hold kukoricából pedig hol­danként 30 mázsás átlagter­mésre számítanak. A kukori­ca vetésterületének 70 száza­lékán végeznek vegyszeres gyomirtást, 30 százalékán pe­dig levél alá permeteznek gyengébb hatóanyag-tartalmú gyomirtó szerekkel. Teljes ka­pacitással metszenek az álla­mi gazdaság 900 holdas sző­lészetében. A jelenleg is fo­lyó felmérések szerint a már-; ciusi fagyok a vesszőkben 25—• 30 százalékos kárt okoztak. Az aparhanti Búzavirág Termelőszövetkezetben Kere­kes Ferenc, a tsz elnöke tá­jékoztatott a jelenleg folyó mezőgazdasági munkákról. — Eddig 1000 katasztrális holdon végeztük el a fejtrá­gyázást, 400 hold van vissza. Elvetettük a zabot és a bor­sót. A kukorica- és cukorrépa- vetés alá mintegy 800 holdon készítettük elő a talajt. A márciusi fagy, a száraz, hideg a veteményekben nem okozott kárt. Az ősszel holdanként 3 mázsa vegyes műtrágyát szór­tunk ki, fejtrágyaként másfél mázsa nitrogént adagolunk holdanként. A gondos talaj- előkészítés és elegendő mű­trágya kiszórása után remél­jük, hogy búzából meglesz a 14—14 és fél, kukoricából a 20, cukorrépából a 200 mázsa holdanként. Vegyszeres gyom­irtást a kukoricában terve­zünk: a terület ötven százalé­kát Hungazinozzuk. Kombájn és egyéb gépek javítása jelen, leg folyik. Úgy tapasztaljuk, hogy az idén még nagyobb alkatrészhiánnyal kell számol­ni, mint az elmúlt évben. A X. kongresszus határoza­tát alkotó módon alkalmazni, a dolgozók becsületére vonat­koztatva, világosan és félre­érthetetlenül annyit jelent, hogy az az ember kapjon több fizetést, több prémiumot, több nyereségrészesedést, több más juttatást, aki jól dolgozik. És Fock- Jenő Tolna megyei lá­togatásakor elmondott szavait felidézve: akikor kapjon többet, amikor jól dolgozik. ! Sz. R. Közlemény Ivan Basevnek, a Bolgár Népköztársaság külügyminiszterének magyarországi látogatásáról

Next

/
Thumbnails
Contents