Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-26 / 72. szám
London Elfogadták a sztrájk ellenes törvényt Az angol alsóház 21 órás maratoni vita után, csütörtökön hajnalban elfogadta a toryk népszerűtlen, sztrájkellenes törvényjavaslatát, az úgynevezett szakszervezeti reformtörvényt. A ház 307 szavazattal 269 ellenében, tehát 38 szavazatnyi különbséggel szavazta meg az indítványt. Néhány órával előbb 600 felIndokínn háborodott munkás tüntetett a Wesminster előtt és a szaktanács petícióban kérte a törvény elutasítását. A törvény több módon csorbítja a munkásság sztrájkjogát, így például bérvitákban döntőbíráskodást ír elő, amely, nek eredményét kötelezővé is teszi. A laoszi felszabadító hadsereg közleménye A VNA csütörtökön ismertette a laoszi népi felszabadító hadsereg főparancsnokságának közleményét, amely a többi között hangsúlyozza, hogy az amerikaiak és dél-vietnami bábjaik Dél-Laosz elleni agressziója teljes vereségbe fulladt. A közlemény részletesen beszámol a laoszi népi' felszabadító hadsereg győzelmeiről, arról, hogy a harcok során 15 400 ellenséges katonát, köztük kétszáz amerikait megöltek, ezret foglyul ejtettek, a foglyok között több magasrangú tiszt is van. A szabadságharcosok megsemmisítették a dél-vietnami 1. ejtőernyős hadosztály két dandárját, az 1. különleges páncélos dandárt, a tengerészgyalogosok 147. dandárját és két gyalogezredet. Elpusztítottak, vagy zsákmányoltak 496 repülőgépet, legnagyobbrészt helikoptereket, 586 katonai járművet, 143 tüzérségi löveget, több mint ötezer különféle típusú fegyvert és nagy mennyiségű okmányt. A népi felszabadító erők főparancsnoksága hangsúlvozza, hogy a hadsereg meghiúsította az amerikaiak és a dél-vietnamiak által alkalmazott taktikát és ily módon sikerült megvédenie Laosz felszabadított területeit, Tchepone városát, a helyi lakosság életét és javait. A laoszi hazafiak — hangzik a közlemény — végzetes csapást mértek az amerikai imperialisták mesterkedéseire, amelyekkel „vietnamizálni”, kiterjeszteni akarják a háborút, s egymás eilen uszítani az indokínaiakat. A saigoni zsoldoshadsereg főhadiszállásán csütörtökön bejelentették, hogy a dél-vietnami fegyveres erőket már teljesén kivonták Laoszból. A hadsereg szóvivője azt mondotta, hogy ezt a jelentést röviddel a déli órák előtt — helyi idő szerint — kapta, de további részletekkel nem rendelkezik. A 9. számú főútvonalnak dél-vietnami területre eső részén a hazafias erők a szerdai nap folyamán szüntelenül támadták azt a í6 000 amerikai katonát, akit „védelmi állásokba” vezényeltek a fegyvermentes övezettől dél re. Brüsszel Ötvenöt órás elkeseredett vita A Közös Piac miniszteri tanácsa 55 órányi elkeseredett vita után csütörtök délben megegyezésre jutott: elfogadták azt a hosszú távú fejlesztési tervet, amely a tagországok elmaradott mezőgazdasági vidékeinek modernizálását célozza. A vita, — amelyet beárnyékolt a közös piaci földművelők keddi, óriási tüntetése — és a vita eredménye végül is Sicco Mansholt áléinak nézeteinek győzelmét hozta. Mansholt az, aki a Közös Piacban évek óta a mezőgazdaság modernizálását sürgeti. Elképzelései szerint ezt párosítani kell a termőterületek és a mezőgazdaságban dolgozóik létszámának, erőteljes csökkentésével. Ezért ütköznek Mansholt nézetei a nyugateurópai parasztság leghevesebb ellenállásába, amint ez a keddi tüntetésen is megnyilvánult. A csütörtökön kialakított megegyezés: a Közös Piac mezőgazdasági alapjától fedezik a jövőben valamennyi olyan szociális és strukturális reform 25 százalékát, amely a mezőgazdasági ágazat modernizálását célozza a tagországokban. Olaszország, amelynek dél; vidékein az EGK legszegényebb paraszti rétege él, 65 százalékban a közös alap terhére hajthat végre ilyen reformokat. Az összegeknek nem szabtak meg felső határt. A megegyezés egyelőre „ad referendum”, vagyis a minisztereiknek még meg kell szerezniük kormányaik jóváhagyását. Az intézkedések négy évre szólnak, a legnagyobb új terhek az NSZK-ra. a közösség leggazdagabb országára hárulnak. Róma Tito Olaszországban Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke csütörtökön délelőtt 9.30 órakor repülőgépen hivatalos látogatásra Rómába érkezett. Titót elkísérte útjára felesége, Jovan- ka is. A jugoszláv köztársasági eh nököit 21 ágyúlövéssel köszöntötték Róma Ciampino repülőterén, ahol fogadására megjelent Giuseppe Sanagat köztársasági elnök. Emilio Colombo miniszterelnök, Francesco De Martino miniszter- elnök-helyettes és Aido Moro külügyminiszter. Tito a második világháború óta első ízben utazott Olaszországba. Látogatásával Sarasat elnök 1969-es jugoszláviai útját viszonozza. A CSKP KB jubileumi dokumentuma Flesch István, az MTI tudósítója jelenti: „Félévszázados küzdelem Csehszlovákia munkásosztályának és népeinek érdekeiért” címmel a CSKP KB Elnöksége nyilvánosságra hozta téziseit a Csehszlovák KomCsou En-laj interjúja egy amerikai hetilapban Csou En-laj kínai miniszter- elnök interjút adott Edgar Snow amerikai újságírónak, a New Republic hetilap számára. A beszélgetés folyamán hosszú évek óta először konkrét adatokat ismertetett a Kínai Népköztársaság gazdasági helyzetéről. Elínondotta többek között, hogy 1970 ben Kína ipari termelésének értéke, a közlekedést is beleértve, mintegy 90 milliárd amerikai dollár értékű volt. A miniszterelnök az interjú szerint kifejtette, hogy Kína „csaknem teljesen f ctolta” az úgynevezett kulturális forradalom miatt a mezőgazdasági és ipari termelésben bekövetkezett visszaesést. Az ország acéltermelése, amelyet az 1967 —1968. évi „forradalmi harcok” ugyancsak súlyosan érintettek, az utolsó öt év folyamán 10 és 18 millió tonna között volt. 1970-ben 20 millió tonna olajat termeltek, ami a kormányfő szerint elegendő a jelenlegi szükségletek- fedezésére. A műtrágyagyártás hozzávetőleg évi 14 millió tonna. A mezőgazdaság helyzetét ismertetve Csou En-laj azt mondotta az amerikai újságírónak, hogy az utóbbi 9 évben gyors fejlődést értek el ezen a területen. A gabonatermelés 1970-ben meghaladta a 240 millió tonnát. Ennek ellenére Kína változatlanul búzát importál, s ezt a miniszter- elnök azzal magyarázta, hogy az importált búza olcsóbb a Kínában termelt rizsnél. Ezért a búzát belső fogyasztásra, vagy tartalékképzésre használják, a rizst viszont részben exportálják cserébe más mező- gazdasági termékekért és ipari alapanyagokért. Több millió tonna rizst szállítalak a Vietnami Demokratikus Köztársaság és más országik megsegítésére is. Ami az 1966—1970. évi ötéves tervet illeti, Csou En-laj kijelentette, hogy a terv célkitűzéseit „alapvetően” sikerült teljesíteni „az 1967—68. évi visszaesés ellenére is ’. Fűní7T»iTf. r r íj Kádár János, az MSZMP KB első titkára bemutatkozó látogatáson fogadta Vlagyimir Jakovlevics Pavlovot, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége új magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. * A felső-sziléziai Rokitnica- bányában kedden délután, 500 méter mélységben erős bányalégrobbanás történt,, amely 19 bányászt elzárt a külvilágtól. Nyolc bányászt sikerült kimenteni, a többiek életéért folytatódik a. küzdelem. • A daccal rádió csütörtöki bejelentése szerint Jalija Khan pakisztáni elnök elvben beleegyezett a kelet-pakisztáni Avami liga négy fő követelésének teljesítésébe, a politikai válság rendezése érdekében. A követelések a következők voltak: a statáriális törvénykezés megszüntetése Kelet- Pakisztánban, a csapatok visz- szavonása a kaszárnyákba, a hatalom átadása a választott tisztségviselők kezébe és a hadsereg állítólagos gyilkosságainak kivizsgálása. Mudzsubur Rahman sejk ezeknek a követeléseknek a teljesítésétől tette függővé, hogy részt vesz-e az új nemzetgyűlés munkájában. A szétszórt intervenciós egységek sebesült katonái a határon át öél-Vietnam felé menekülnek. munista Párt megalakulásának 50. évfordulójára, amelyet májusban ünnepiéinek meg. Mint a tézisek bevezetője megállapítja, „a Csehszlovák Kommunista Párt azért érhetett el sikereket, mert a marxizmus—leninizmus eszméinek szellemében tevékenykedett, törekedett alkotó érvényesítésükre, hű maradt a proletár internacionalizmus, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártjával való barátság és együttműködés gondolatához. Belső életében és tevékenységében a lenini elveket tartotta szem előtt. A tézisek megállapítják, hogy „a szocializmus fejlődése az osztályharc viszonyai között ment végbe. Ezért a párt kezdettől fogva nagy figyelmet fordított a szocializmus hatalmi funkciójára. A szocialista forradalom kibontakozását akadályozó osztályellenséggel vívott harcban azonban sor került a szocialista törvényesség durva megsértésére, becsületes kommunisták és más állampolgárok ellen alkalmazott megtorlásokra.” A CSKP nemzetiségi politikája nem volt mentes fogyatékosságoktól és egyoldalúságtól — emlékeztet a dokumentum. Már a Szlovák Kommunista Párt 1950-ben megtartott 9. kongresszusán súlyos hibákat követtek el. Konstruált vádakhoz, majd később törvénytelen megtorlásokhoz folyamodtak a Szlovák Kommunista Párt kiemelkedő és odaadó funkcionáriusai ellen. A CSKP KB 1963 decemberében felülvizsgálta és elutasította a helytelen tételt a bur- zsoá nacionalizmusnak az SZLKP-ban való jelentkezéséről. A CSKP nemzetiségi politikájának alkotó eleme a pártnak és a. szocialista államnak az az erőfeszítése, hogy biztosítsa a Csehszlovákiában élő nemzetiségek — magyarok, ukránok, lengyelek és németek — egyenjogúságát és általános fejlődését. A tézisek a továbbiakban a Tanulságok cimű pártdokumentum szellemében ismertetik a csehszlovák társadalom életében a hatvanas években felhalmozódott problémákat, méltatják 1968. januárjának jelentőségét, majd rámutatnak a válság kialakulásának okaira, az ellenforradalmi veszély elhatalmasodására, az 1969. áprilisában bekövetkezett pozitív fordulat szükségességére. „A párt 13. és 14. kongresz- szusa közötti időszakot mindig is a CSKP történetének legsúlyosabb megpróbáltatásainak sorában említik majd — állapítja meg. — A 14. kongresszus ennek a korszaknak logikus lezárása lesz. A kongresszus által kitűzendő politikai irányvonal hosszú évekre befolyásolja majd társadalmunk fejlődését. Pontot tesz annak a szakasznak a végére, amelyben a CSXP- nak túlnyomórészt belső problémáival kellett foglalkoznia, s új szakaszt nyit, amelyben kidolgozza és megvalósítja a szocialista építés újabb feladatait Csehszlovákiában. A Csehszlovák Kommunista Párt a szocialista országok internacionalista kapcsolatait úgy értelmezi, mint a kölcsönös politikai és gazdasági integráció megszilárdítását, nangzik a CSKP KB Elnökségének jubileumi dokumentuma.
