Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-26 / 72. szám
Gondolatok a tulajdonosi látószögről, közös dolgainkról Kutatásuk tárgya: a gyümölcstermesztés Mozdítani* tenni keli Alakul, érlelődik a káros szélsőségektől mentes, előremutató tulajdonosi gondolkodás. Két. vagy több ember találkozásakor, s a kisebb létszámú tanácskozásokon tanúi lehetünk annak, hogy megnőtt a dolgozó ember kritikai kedve, néhány mondat után közös dolgainkra, s gondjainkra terelődik a szó. A beleszólás, a jobbat akarás szembetűnő igényéhez feltétlen hozzájárult a X. kongresszust megelőző és azt követő helyi eszmecserék termékenyítő hatása. s napjainkban erőteljesen erre késztet a politikai pezs- dülést keltő jelölőgyülések okos számvetése is. Előbbiekkel együtt az is észrevehető, sokan eljutottak arra a szintre, hogy fülük ha'- latára nem lehet felelőtlenül belebeszélni a vakvilagba. Elvárják az önvizsgálatot és nem e°'rszer rászorítanak, vsarra intenek másokat is. Kis- dorog községben történt az egyik jelölőgyűlésen. Felállt egv fiatalember és hetykén kijelentette, hogy szerinte náluk nem történt semmiféle fejlődés, minden változatlan. Illő türelemmel meghallgatták, majd egyikük cáfolta az elhangzottakat, s végül feltette a személyhez szóló kérdést: Te fiam, valón mit tettél, mit cselekedtél annak érdekében, hogy a mi falunk többre vigye? Engedett az ifjú a het- venkedésből és kénytelen-kelletlen a gyűlés színe előtt ismerte be, hogy- édeskeveset mozdított az, általa türelmetlenül reklamált dolgokban. Hogyne sértette volna a meggondolatlan kijelentés azoknak igazságérzetét, akik erejük javát adva, igenis a köz javára fáradoztak. A népképviselettel nem ellentétes a lekicsinylő degradálás kritikája, a féloldalas’..kívánsághangverseny’ elutasítása. Belülről nézi, cselekvőén és nem előkelő idegenként szemléli mások erőfeszítéseit a szekszárdi mezőgazdasági üzemnek az a munkása, aki mindennel elégedetlen társát józan megítélésre inti, a lógással való felhagyásra, a jogok és kötelességek összhangjára nógatja. „Tetteit látva, szavait figyelve hogyne háborodnék fel. Mivel-elfelejtette, emlékeztetnem kellett arra. hogy emberré válását velem együtt ennek a rendszernek köszönheti. Úgy .is dolgozzon.” Megmondta kerek-perec a lén- ten-nyomon dohogó, szőkébb baráti körben nyíltan a szocializmust ócsároló munkatársának, hogy tizedmagavnl szoronghatna egy szobában — ahogy az apja —, ha nem jön a rendszerváltozás, amelyben remek szakmát szerezhetett. Volt erkölcsi alapja kemény szavainak, mert a • veszélyes munkahelyen savakkal, négy műszakban dolgozó munkás- ember — aki előre- és bátra- pillant — sosem húzta ki magát a közösségi munka alól. Helyén volt és maradt az esze és a szíve. Az érettebb gondolkodás, az erősödő tulajdonosi szemlélet mutatkozik meg azokon a jelölőgyűléseken is. ahol nem eresztik el a fantáziájukat, hegy mit kérhetnének még Helyette azt vizsgállak, hogy mire futja, és ők maguk mivel járulhatnak hozzá » falvak építéséhez és szépítéséhez. Az egyik összejövetelen arról beszéltek, hogv az előző ciklusban az ő lakóterületükre fordítottak többet, a mostani és esetleg a következő szakaszban pedig nem szabad sajnálni a többi körzettől a nagyon is véges anyagiakat. Másutt az őszinte, a gondokat is feltáró és tettekre mozgósító előadói beszéd hallatán az égető gondok olcsóbb megoldásán törték a fejüket. Kísért, a mában is tovább él meg a tegnapok erkölcse, nem ritkaság napjainkban sem a csak magával törőd > ember.-Ennek esv’k valfaia az elzárkózás, a jobbik esetben a közvetlen érdekeltség képviselete. Szerencsére egyre gyakoribb városban és talon a fellépés " a * magunknakélés visszahúzó felfogása és megrögzött szokása ellen. És ha ez a fellénés nem is Végződik minden egves esetben látványos győzelemmel, többnyire mégis az marad magára, aki nem lát továbh saiát portájánál. aki akkor egv szalmaszálat sem hailandó orféhb- tenni, ha az nem gyarapítja ecvéni javait. Többen vannak az érettebb, a szélsőségektől mentesen gondolkodó, a köz. javát őszintén szolgáló emberek, mint az azzal nem törődök. Minden ellenkező híresztelés ellenére azok szavának van hitele, akik a közösség érdekeit képviselik. akik nemcsak másokat szólítanak rá. de maguk is megfogják és viszik. A közös dolgainkat tulajdonosi látószögből néző, ezt valló és cseszünk a bort a Szekszárdi Állami Gazdaságban Gottvaf'’ lekvő ember képes csali ma- gávalragadni társait. Egy népes falusi összejövetel szünetében, a közepes köz- , ségben fel kellett figyelni egy jó ötvenes, túlzás nélkül mai bölcsnek tekinthető, jó fellépésű tsz-tagra. ízes, szép beszédében, saját szavaival úgy érvelt — később tudtam meg: gyermekkori pajtásához intézte a szót —, hogy álláspontjában az egyik sarkalatos párthatározat lényegét és szel. lemét lehetett felismerni. „Mozdítani, tenni kell érte” — sommázta végül. Amikor felfedezésemet az egyik ismerős helybéli vezetőnek újságoltam, azzal felelt, hogy a nagy tekintélyű, egyenesbeszédű, jó észjárású, felvilágosult parasztember annak icfején ku- láklistára került, noha nem volt kizsákmányoló. Tiz év alatt a tsz-ben ízig-vérig közéleti emberré vált, félretette, túljutott régi sérelmein, és párton kívüli, nem is fiatal ember létére teljesen azonosulni tudott a mi világunkkal. Adni kell a szavak és tettek egységére, ami sokat mondó és lemérhető. Ez az ember elérkezett a „mozdítani, tenni kell” elhatározásának magasabb szintjére. Nyitva a sokak által taposott út, van rá lehetőség. Ujfehértón működik az Országos Kertészeti Kutató Intézet kísérleti telepe. Feladata a nyírségi időjárási és talajviszonyoknak leginkább megfelelő gyümölcskultúra kialakítása. A mikrobiológiai kutatás mellett nagy hangsúlyt kap a telepen belül az a kísérleti gazdaság, ahoi a gyakorlatban vizsgálják a nemesített új gyümölcsfajtákat. A kutatások során szerzett információkat, eredményeket tovább adják a nyírségi gyümölcstermesztő tsz-eknek és állami gazdaságoknak. Képünkön: Rácz Júlia tudományos munkatárs a biokémiai laborban folytat speciális vizsgálatot. SOMI BEN.TAMINNÉ (MTI foto JéRzái Csaba felv. — KS) 1975-re az egész országban befejezik a szarvasmarha-állomány gümdkór-mentesítését A közelmúltban Tolna megye mezőgazdaságát is közelről érintő kérdésről, az ország állategészségügyi helyzetéről tartott sajtótájékoztatót dr. Kádár Tibor, a MÉM főosztályvezetője. Elmondotta: pár szórványos esetet leszámítva országunk sertéspestistől és baromfipestistől évek óta mentes, bár Európa egyes országaiban mindkét betegség terjedőben van. Magyarországon 1964-ben kezdték el állami támogatással a szarvasmarha-állomány gümőkor-mentesítését. Közismert, hogy e munkában jelentős eredményt értek el a Tolna megyei mezőgazdasági üzemek is, az itteni állatorvosi kar irányításával és tevékeny közreműködésével. 1964- ben gümőkórmentes gazdaság sehol az országban nem volt. Hét évvel ezelőtt e betegség évi kártétele megközelítette az egymilliárd forintot. A harmadik ötéves terv utolsó évében a szarvas- narhatartó gazdaságok 10 zázaléka. a háztáji udvarok 92 százaléka mentes ettől a betegségtől. ’ranya, Komárom. és eszprém megyében elérték a nezőgazdasági üzemek szarvasmarha-állományának teljes mentességét. Erre a hatalmas munkára az állam eddig összesen mintegy hatszázmillió forintot fordított. Figyelemre méltó adat. hogy a mentes állománnyal bíró üzemek összesen évente háromszázmillió forint tej-felárat kaptak. 1969 óta a gümőkór-mentesítést összekapcsol iák a szarvasmarha-ó 1 lömön v brucellózistól való mentesítésével A sertés- brucfllóitis elleni védekezés is eredményesen folyik. Az ország csaknem valamennyi sertés törzstenyésztőtelepét és több árutermelőtelepet sikerült már ettől a betegségtől „megszabadítani”. í:r. K " • r Tibor főosztályvezető bejelentette: ma már ott tartunk, hogy a mintegy' 152 tenyésztőtelepen lévő 24 ezer. tenyész- koca brucellózistól mentes utódaival fertőzött állományát bármelyik gazdaság lecserélheti, s így egyszerre megszabadulhat ettől a betegségtől. Tavaly az év elején szervezett akció indult a baromfitífusz visszaszorítására. Ez a betegség képes a napos, a pár hetes állomány 20—30 százalékát elpusztítani. Az akció kezdeti eredményei biztatóak. A tenyésztő,jást előállító gazdaságok jelentékeny részét a baromfitífusztól máris mentesítették, az úgynevezett fertőzött gazdaságokat a tenyész- tojás és naposbaroinfi forgalmazásából kizárták. Az ország szarvasmarha- állománya gümőkór-mente- sítésének befejezését a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium távprognózisa szerint 1975-re tervezik. Az állami támogatás teljes összege el fogja érni az egy- milliárd forintot. Tolna megye mezőgazdasági üzemeiben a hagyományokat továbbfejlesztve egyre magasabb színvonalon foglalkoznak állattenyésztéssel. Éppen ezért megkülönböztetett figyelmet érdemel, hogy a MÉM az eddiginél hatásosabb akciókkal iránvelvekkel. ajánlásokkal óhajtja leküzdeni az állategészségügyi szervezettel azokat az ártalmakat, amelyek a? állatok termelését leginkább veszélyeztetik. Továbbmélyítik az állategészségügyi szervezet irányító apparátusában a specializálódást. Legtöbb állategészségügyi állomás megyei központjában már szarvasmarha-, sertés«, baromfiegészségügyi, áliathigiénikus és élelmiszerhigiénikus szakállatorvosok szervezik és irányítják ármunkát. Az élelmiszer-gazdaság területén az állategészségügyi feladatokat háromezer-négyszáznegyven állategészségügyi dolgozó látja el. Közülük kétezer- háremszázhúsz az állatorvos. Évről évre több az üzemi alkalmazást vállaló állatorvos. Számuk elérte a hatszázat, s ezzel a gyakorlatot .folytató állatorvosok egyharmada már. üzemi alkalmazottként dolgozik. A negyedik ötéves tervben befejeződik az állategészségügyi intézményhálózat teljes kiépítése. Az Országos Állategészségügyi Intézet mellett felépül az új Virusdiagnosztikai Intézet, amely alkalmas lesz az egzotikus vírusokkal való kutató- és diagnosztikai munkára is. Magyarországon ilyen jellegű állategészségügyi intézmény eddig nem volt. Felépül a Húsipari Állatorvosi Ellenőrző Szolgálat központi laboratóriuma, bővül és korszerűsödik az Állatgyógyászati Oltóanyag Ellenőrző Intézet központi laboratóriuma. Az állategészségügyi szolgálat intézményeinek fejlesztésére a harmadik ötéves tervidőszakban százhetvenmillió forintot fordítottak, a negyedik ötéves tervben 310 millió forintot fordítanak.
