Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-26 / 72. szám

TÖLÜÄ MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!' Raríók-emlékfilés az Akadémián f a MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAKÁCS LAPJA~1 XXI. évfolyam, 72. szám ^ ÁRA: 8« FILLÉR Péntek, 1871. március 26. 4 népgazdaság 1970. évi fejlődésének fő vonásai és az idei tapasztalatok •• illési tartott a Minisxtertanáes A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tar­tott. Az Országos Tervhivatal el­nöké beszámolt a népgazdaság 1970. évi fejlődésének fő vo­násairól és az idei első két hó­nap tapasztalatairól. A jelen­tés szerint a múlt évben a terv fő célkitűzéseinek megfelelően alakult gazdasági fejlődésünk üteme, nőtt a nemzeti jöve­delem, erősödött a népgazda­ság egyensúlya. Az előző év­hez képest a termelés jobban' alkalmazkodott a kereslethez, számottevően javult a lakos­ság áruellátása. A beruházásokra fordított összeg meghaladta a tervezet­tet. A túlteljesítés a vállalati beruházásoknál történt, az ál­lami nagyberuházásoknál vi­szont valamelyes elmaradás tapasztalható. A külkereske­delmi forgalom mind a szocia­lista, mind a tőkés országok­kal az előirányzottnál erőtel­jesebben növekedett. A beho­zatal azonban meghaladta a kivitelt. A kormány a jelen­tést jóváhagyólag tudomásul vette, egyben felhívta az or­szágos hatásköré szervek ve­zetőit, hogy figyelembevéve a múlt évi terv végrehajtásának tapasztalatait, biztosítsák az 1971. évi tervben megjelölt célok teljesítését. Az 1970. évi munkaügyi helyzetről és a vállalatok 1971. évi elgondolásairól a munka­ügyi miniszter tett jelentést. Megállapította, hogy a munka hatékonysága a népgazdaság valamennyi ágazatában javult. Ä szocialista iparban az egy foglalkoztatottra jutó napi át­lagos termelés 6,5 százalékkal nőtt. A termelés növekedésé­nek több mint 90 százalékát a A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek a tavaszi mezőgazdasági mun­kákra történő felkészülésről tett jelentését. A tavaszi mun­kák elvégzésének feltételei az idén kedvezőbbek, mint az elő­ző évben, de a következő he­tek jelentős feladatainak meg­oldása . az erők összpontosítá­sát követeli a mezőgazdasági üzemektől. A szükséges anya­gi-műszaki feltételek általá­ban megfelelőek, a mezőgaz­dasági gépek beszerzésére a szállítási határidők az előző évinél némileg kedvezőbbek, az alkatrészeknél és egyes anyagoknál viszont a helyzet nem mindenben megnyugtató. A kormány előterjesztés alapján hozott határozatában A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének javaslatá­ra a kormány rendeletet ho­munkatermelékenység emel­kedése eredményezte. A szo­cialista építőiparban az előző két évi stagnálás után mint­egy 4 százalékkal nőtt az egy főre jutó termelés. 1970-ben a termelő és forgalmi ágazatok­ban átlagosan mintegy 6,5 százalékkal nőtt a munkások és alkalmazottak keresete. A vállalati gazdálkodásnak munkaügyi szempontból to­vábbra számottevő fogyaté­kossága a munkaerő egyenet­len kihasználása, a túlórázás növekedése, a normakarban­tartás elhanyagolása, a mun­ka- és üzemszervezés nem megfelelő színvonala. A népgazdaságban foglal­koztatottak száma 1970-ben mérsékelten növekedett. A szocialista ipar létszáma mind­össze 0,6 százalékkal emelke­dett. Az ipar létszáma a fővá­rosban csökkent, míg vidéken — elsősorban a kevésbé ipa­rosodott megyékben — to­vább nőtt. Továbbra is jelen­tős a munkaerőmozgás, de kedvező, hogy a vállalatok na­gyobb gondot fordítanak a munkaerőmozgás mérséklésé­re, a törzsgárda megbecsülé­sére. A munkaerőmozgás csökkentésének fontos felté­tele változatlanul a vállalati, munkahelyi és szociális körül­mények javítása. A kormány a jelentést elfogadta és meg­felelő határozatokat hozott. A kormány megvitatta és el­fogadta a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnökének jelentését a népi ellenőrzés 1970. évi munkájáról és ta­pasztalatairól. A népi ellen­őrök több, mint hatezer vizs­gálatot folytattak le. Ennek nyomán 30 százalékkal több felelősségre vonás történt, mint az előző évben. felhívja a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, to­vábbá az érintett minisztere­ket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a fel­adatok sikeres végrehajtásához a szükséges intézkedéseket — különös tekintettel a gép_ és alkatrész-szállításokra — a sa­ját hatáskörükben tegyék meg. A pénzügyminiszter javas­latot terjesztett elő a gazdasá­gi és pénzügyi ellenőrzés rend­jéről szóló korábbi kormány- határozat egyes pontjainak módosítására. Az elmúlt évben felülvizsgálták a '•tanácsok pénzügyi ellenőrzési rendsze­rét. A vizsgálat tapasztalatai, valamint a tanácsok hatáskö­rének bővülése szükségessé tette a hatékonyabb ellenőr­zést biztosító újabb rendelke­zéseket. zott a tanácsokról szóló tör­vény végrehajtására. A rende­let biztosítja a tanácsi szer­vek önállóságának folyamatos növelését, további lehetősége­ket teremt a decentralizálásra, lényegesen egyszerűsíti a túl­zottan részletes kora obi sza­bályozást. Ezenkívül szabályoz­za a tanácsot, a végrehajtó bi­zottságot, a tanács bizottságait, a tisztségviselőket és a szak- igazgatási szerveket érintő je­lentős kérdéseket. Rendelkezik a járási és a megyei, városi, kerületi hivatalokról, valamint a tanácsi hatáskörbe tartozó területszervezési ügyekről. A tanácstörvény, továbbá a vég­rehajtásról szóló Kormányren­delet alapján állapítják meg a tanácsok saját és szerveik szervezeti és működési sza­bályzatát. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyta az Or­szágos Vízügyi Hivatal elnö­kének beszámolóját a nem­zetközi vízügyi egyezmények alapján iJíO-ben tett intézke­désekről és a nemzetközi víz­ügyi együttműködés főbb kérdőéiről. A jelentés ké­pet ad hazánk két- és több­E héten meggyorsult az ápri­lis 25-i választásokat előkészítő jelölőgyűlések tempója. A csü­törtökön készült öszesítés sze­rint eddig a megyében a ta­nácstagjelölő gyűlések 84 szá­zalékát tartották meg a két városban és a községekben. Szerda estével együtt, a ta­nácstagot választó körzetekben összesen 1898 jelölőgyűlésre került sor, ahol 59 839 választó­polgár jelent meg, s több mint hétezer a felszólalók száma. Az alig tíz rtap alatt lezajlott népes jelölőgyűléseken 1784 esetben állítottak egy jelöltet, 106 esetben pedig — élve ki- szélesedett, demokratikus jo­gaikkal — kettős, vagy többes jelölés történt. Szinte kivétel nélkül mindenütt jó hangulat­ban, kiegyensúlyozott és előre- mutatóan kritikus légkörben zajlottak a jelölőgyűlések. A megjelentek elismerték és mél_ tatták a közéleti munkájukkal kitűnt, eddig is jó munkát vég­zett tanácstagjaikat és megúií tották jelölésüket. Több kör zetben — így a paksi, dombó­vári, tamási járás néhány köz ségében — megtörtént, hogy a jelölőgyűlés résztvevői elutasí­tották az ajánlottat,' vagy még egy személyt javasoltak és je­löltek. A visszautasítás, vagy kettős jelölés megszavazása nem politikai kifogásók, vagy alkalmatlanság miatt történt, — ki is hangsúlyozták —, ha­nem saját körzetükből akartak tanácstagot, vagy a régihez ra­gaszkodtak, vagy éppen a kap­csolat gyengesége miatt kapott kritika hatására lépett vissza a javaslatba hozott személy. Arra is volt precedens, hogy oldalú vízügyi kapcsolatairól, a KGST keretében folytatott vízgazdálkodási együttműkö­désről és a magyar vízügyi szervek részvételéről a nem­zetközi szervezetek munkájá­ban. Az Országos Természetvédel­mi Hivatal elnökének előter­jesztése alapján a kormány rendeletet hozott a természet- védelemről. A tíz évvel ez­előtti törvényerejű rendelet végrehajtásának újabb szabá­lyozása növeli a megyei ta­nácsok természetvédelmi ha­táskörét, fokozza a természeti értékek védelmét, továbbá szervezeti és egyéb rendelke­zéseket tartalmaz. A művelődésügyi miniszter javaslatára a kormány a szo­cialista kultúra fejlesztése te­rén elért eredményeik elisme­réséül több művésznek a Ma­gyar Népköztársaság kiváló művésze, illetve érdemes mű­vésze kitüntető címet adomá­nyozta, majd egyéb ügyeket tárgyait. (MTI) a gyűlés színe előtt a kissé megfáradt régi tanácstag maga ajánlotta az utódnak tekintett fiatalt. Néhány esetben nem szavaz­tak bizalmat a jelölőgyűlésről távolmaradt és mégis ajánlott személynek. Ritka kivételtől eltekintve, a helyi tanácsokba jelöltek megtiszteltetésnek tartják az irántuk nem egyszer bensőségesen megnyilvánult bizalmat, néhányan azonban a kettős jelölés kockázatát nem vállalva, visszaléptek. A többes jelölések között is. kuriózum, hogy Alsónánán Sztankovics Sándor községi KISZ-titkár és édesapja, Sztankovics Károly munkás neve együttesen ke­rült fel a választópolgárok jó­voltából a körzet szavazólap­jára. A Magyar Tudományos Aka­démia és a Bartók Béla em­lékbizottság csütörtökön az Akadémia dísztermében a Bar- tók-év záróüléseként emlék­ülést rendezett a nagy zene­szerző születésének 90. évfor­dulója alkalmából. Részt vett az emlékülésen Aczél György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Ajtai Miklós, a kormány el­nökhelyettese, Ilku Pál műve­lődésügyi miniszter, a Bartók Béla emlékbizottság elnöke, Bartók Béláné Pásztory Ditta, valamint a társadalmi és a kulturális élet sok ismert sze­mélyisége. Ott voltak az UNESCO zenei tanácsának tagjai. Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke megnyitó szavaiban méltatta a nagy zeneszerző és művész tu­dományos munkásságát, amellyel világraszóló alkotá­sokkal gazdagította kultúrán­kat. Ezután Szabolcsi Bence aka/ démikus, az Akadémia zene- tudományi intézetének igazga­tója tartott előadást „Bartók, és a világirodalom” címmel. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Andre Jurez, a Nemzetközi Modernzenei Szö­vetség holland elnöke üdvözlő beszédében méltatta Bartók Béla művészi és tudományos munkásságát és megemlékezett a holland művészeti élettel fennállt kapcsolatairól. Az ülés Ilku Pál művelődés- ügyi miniszternek, a Bartók Béla emlékbizottság elnökének zárszavával végződött. Ilku Pál a kormány nevé­ben köszönetét mondott az em­lékbizottság tagjainak, az álla­mi intézmények és társadalmi szervek vezetőinek, az oktatás és a kultúra dolgozóinak az emlékévben kifejteit értékes munkájukért. Sok szó esett a jelölőgyüLé- seken a személyi kérdésekről, azonban nem szőrűit háttérbe a községek fejlesztésének ezernyi tennivalója sem. Sok észrevétel, ötlet, társadalmi- munka-feíajánlás hangzott el a helyi kommunális ellátással, a kereskedelemmel kapcsolat­ban, néhány esetben a kenyér minőségét kifogásolták. Kivé­tel nélkül minden jelölőgyűlé­sen a szőkébb pátria gyarapo­dását szolgáló javaslatokkal gazdagították a helyi tanács terveit, gyakran útravalóval is ellátták jelöltjeiket. Tolna megyében előrelátha­tólag március 29-ével befeje­ződnek a helyi tanácsoknak munkaprogramot is adó jelö­lőgyűlések. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a kormány elnöke csütörtökön fogad­ta Ivan Basev bolgár külügyminisztert. Képünkön a bolgár külügyminiszter Fock Jenőnél. A tavaszi munkák elvégzésének feltételei kedvezőbbek, mint tavaly Rendelet a tanácsokról szóló törvény végrehajtására Jelölőgyűlésekről jelentjük... Hatvanezren voltak eddig a gyűléseken

Next

/
Thumbnails
Contents