Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-25 / 71. szám
MAGASABB SZINTEN Egy közös gazdaság a IV. ötéves terv első hónapjaiban A felsőnyéki Egyetértés Termelőszövetkezetben ma, március 25- én tartják a tervtárgyaló kögyűlést. Acs István párttitkárral és Berek Sándor főagronómussal az idei termelési elképzelésekről, a IV. ötéves terv megkezdéséről, az üzem fejlesztéséről, a tagok és a vezetők kapcsolatáról beszélgettünk. Kormányzó és szolgáló politika Népújság: Most, az indulás hónapjaiban milyennek tekintik termelőszövetkezetük •„egészségi” állapotát? Párttitkár: Véleményünk szerint jó. A IV, ötéves tervből a ránfc. eső részt megvalósítjuk. Üzenjünk ehhez a szükséges feltételekkel rendelkezik. Főagronőmus: A kezdés évét — még tavaly — úgy érzem, jól megalapoztuk. A termelő- szövetkézét fennállása óta' első ízben fordult elő, hogy tavaly ősszel maradéktalanul elvégeztük a' mélyszántást," idejében befejeztük a vetést, a betakarítást. ' ' ' Népújság: Úgy tűnik, hogy az „idejében” még. kevés. Főagronőmus: Értem. AJ tagok is igazolhatják, idejében és jő minőségben fejeztük be az őszi mezőgazdasági munkákat, sőt mintegy ötszáz hold szántást végeztünk el segítségképpen a szomszédos közös gazdaságnak. Ez nagyon nagy szó. Nem mondok mást: nálunk az a bizonyos öt, öt és félszáz kataszteri hóid kukorica mindig veszélyes ügynek számított,1 amikor a betakarításra került sor. Párttitkár: 1969-ben a kukorica egy része a határban maradt és ebből körülbelül egymillió forint kára származott a tsz-nek. Még mindig van száz mázsa ebből a kinn telelt kukoricából. Legfeljebb a halakkal -tudjuk majd megetetni. Főagronőmus: A IV. ötéves terv első évében 460 kataszteri holdon' termesztünk kukoricát. De már nem úgy, mint a korábbi években. A kézi munkát teljes egészében kiiktatjuk. Gépesítünk. Népújság: A feltételeiket megteremtették? Párttitkár: Megteremtettük. A szárítóberendezés megvan. Júniusban a berendezés üzemelni fog. Főagronőmus: Holdanként a 28—30 mázsás átlagtermésre állítottam be a műtrágyamennyiséget. Minden más szükséges feltételről gondoskodtunk. Az elmúlt öt év átlagához képest a negyedik ötéves tervben 8—10 métermázsával növeljük holdanként az átlagtermést. Népújság: Meglesz az a szárítóberendezés júniusra? Tető alá kerül? Nem fordult még elő;, hogy külső szervek keresztülhúzták a tsz számítását? Párttitkár: A szárítóberendezés üzemképes állapotba kerül. A külső szervek termelőszövetkezetünk számítását nem szokták áthúzni. A partneri kapcsolatok jók. Népújság: Úgy érzi az ember, hogy Önök túlzottan optimisták. Főagronőmus: Én azt vallom, optimizmus nélkül nem megy. A pesszimizmus eleve kudarc. Gondolom, az elvtárs meg akarja kérdezni, mi lesz a felszabadult kézi munkaerővel? Népújság: Inkább azt szeretném megkérdezni, miként fogadták a tagok a részes művelés felszámolását? párttitkár: Nem mondanám, hogv: kitörő lelkesedéssel, de azt‘mondom, hogy megértéssel, Előbbre kell jutni. Főagronőmus: Legyünk őszinték: ki szeret ma már kapálni? Ez az egyik oldala a dolognak. A másik meg az, hogy a termésátlagok növelése érdekében legfőbb ideje megtenni azt, amit az idén teszünk. A részművelés azzal járt, hogy olykor a parcellák átlagtermésében is 10 mázsás terméskülönbsé-g mutatkozott. Nem mindenki hagyta meg a kívánatos tőszámot és némely esetben a kapálás minősége sok kívánni valót-hagyott maga után. • „ Népújság: Rendben van. De mit mondanak a tagok? Volt részes, nincs részes. A háztáji gazdaságok számoltak a részes kukorica mennyiségével... Főagronőmus: A viták során a gazdák azt vetették fel leggyakrabban: mivel etetjük a jószágot? Párttitkár: Ügy érzem, megtaláltuk a megoldást. Először is van a háztáji föld, utána a részes kukorica helyett mindegyik ísz-tag a közösből származó száz forint részesedésre 2—3 kiló májusi morzsolt kukoricát kap természetben. Azért mondom, hogy 2— 3 kilót, mert a közgyűlés még nem fixálta le egyértelműen a mennyiséget. Népújság: A felsőnyéki termelőszövetkezetre egyszerűen nem lehet ráismerni. Párttitkár: 1967 óta minden megváltozott, és minden jó irányba változik. Ez mindenekelőtt a tagoknak köszönhető, és annak, hogy megfelelő egyetértés alakult ki a tagok és a vezetők között. Főagronőmus: Teli vagyunk tervekkel, elképzelésekkel. Ne. gyed millió forintot tettünk félre hízómarha alapanyag vásárlásra. Az elmúlt napokban ötven borjút vásároltunk Sárospatak környékén. Eddig évente 100—120 hízott marhát adtunk el. A negyedik ötéves terv során ezt a meny- nyiséget megduplázzuk. Párttitkár: A tehénlétszámot is növelni akarjuk. A folyamat is lassúbb, mégis évente 25-tel, harminccal növekszik a tehénlétszám. Csakhát a férőhelygondok. Népújság: A környező mezőgazdasági üzemekkel együttműködés nem jöhet szóba? Főagronőmus: A malacgyárról tetszett hallani? Népújság^: Nem. Párttitkár: Hat mezőgazda- sági üzem összefogásával épülne egy malacgyár. Az együttműködésből ránk nem .tartozna más, csupán a hizlalás. Mi azt hisszük: ez az együttműködés meg fog valósulni. Főagronőmus: Egyébként helyeseljük az együttműködést. Nemcsak szavakban helyeseljük, hanem tettekben is, mint hogy benne vagyunk a hőgyé- szi féle juhtenyésztő társulásban. Ez a társulás már .jól működik. Népújság: A malacgyárra vonatkozó együttműködést a szövetkezeti tagok ismerik, helyeslik? Párttitkár: A tagok többsége a termeléssel kapcsolatos elképzeléseket ismeri. Mi az utóbbi időben minden kérdésben szót tudunk váltani a gazdákkal. És a gazdák támogatják a vezetők elképzeléseit. Azért is talán, mert látják, hogy jó irányba haladunk. Három év alatt a közös gazdaság stabilizálódott, a tagok jövedelme 47 százalékka- nőtt. Ezzel. együtt általában megnőtt a gazdák érdeklődése a közösség ügyei iránt. Volt itt egy 25 főre tervezett gazdaságpolitikai tanfolyam. Rendszerint harmincán vettek részt az előadásokon. Túlzás nélkül állítom, az emberekkel való kapcsolat kiépítésében előre léptünk. Régebben nagyon nehéz volt a helyzet. Főagronőmus: A bukfenc éveiben a tagok egy része kiábrándult mindenből. Párttitkár: Hogy mennyire megváltozott a helyzet, azt azzal is bizonyítanám: hosz- szú évekig nem tudtunk pártépítéssel foglalkozni. Most nemrég hat elvtársat vettünk fel a pártba, akik a termelő- szövetkezet kiváló munkásai, és egytől-egyig fizikai dolgozók. Főagronőmus: A vezetőség nemcsak gondoskodik, gondolkodik is. Tessék kinézni: az udvaron a cukorrépabetakarító gépsor. Nálunk jól megy mind a cukorrépa, mind a napraforgó. Ennek megfelelően a cukorépa termőterületét az idén megduplázzuk. A napraforgóban és a cukorrépában kapnak most több munkát a növénytermesztők. Párttitkár: Kezdenek beérni a dolgok. A kétszázhúsz dolgozó tagból, száznyolcvannak egész évben állandó elfoglaltsága van. De biztosítjuk év közben a munkát mindenkinek. Főagronőmus: Emlékszem, annak idején az ötvenkét holdas szőlőtelepítésre. Már úgy volt, hogy ki kell szántani, ha egyszer nincs hozzá erő. És tavaly ez a szőlő már meghozta a maga másfél millióját, a halastóval együtt a maga 1,8 millióját. Népújság: Itt a tavasz. A ’felsőnyéki Egyetértés T6z-ben most, március második felében hogyan állnak az időszerű mezőgazdasági munkákkal? Párttitkár: Minden naprakész. Népújság: Köszönjük a beAz elmúlt években számottevő fejlődésen ment át a megye kereskedelme, a lakosság jobb ellátását szolgálták a-, új, korszerű állami, illetve szövetkezeti áruházak, üzletek Viszont a kereskedelemnek vannak olyan, sajátos területei, a lakosságnak olyan igényei, amelyeket nem tud átfogni, nem tud kielégíteni a szocialista szektor, ezért még hosszabb távlatra szólóan is szükség van a magánkereskedők tevékenységére, a lakosság ellátására. A magán-kiskereskedők szervezete, a KISOSZ évről évre értékeli ezt az állami, a szövetkezeti kereskedelmet kiegészítő tevékenységet, ezt szolgálta a napokban megtartott közgyűlés is. A közgyűlésen részt ■ vett dr. Gyüi-ki Rudolf, a KISOSZ elnökhelyettese. Deli Sándor, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa. Korsós István, a megyei tanéc* kereskedelmi osztályának ve - zetője is. A Tolna megyei kiskereskedők elmúlt egyéves munA mikor négy esztendő- ** vei ezelőtt megválasztottuk országgyűlési képviselőinket és tanácstagjainkat, nem. egyszerűen embereket választottunk, nemcsak alkotmányos jogunkkal éltünk és állampolgári kötelességünknek tettünk eleget. Szavazatainkat a választottatok által képviselt politikára adtuk s erre készülünk most is. Nincs okunk elbizakodottságra, önelégültségre, de arra sem, hogy szemérmesen elhallgassuk : hazánk, társadalmunk határozottan halad a szocializmus teljes felépítésének az útján. Törvényesség, alkotmányos rend van országunkban, szakadatlanul fejlődik a szocialista demokrácia. Gazdagodik a haza s vele együtt gyarapszanak állampolgárai is — anyagi javakban, kulturális értékekben, emberségben egyaránt. Magyarország megbecsült tagja a szocialista világrendszernek, nemzetközi tekintélye nagy. A világ dolgaiban kicsit is járatos ember tudja: ezek az eredmények csak jó politikával érhetőek el. Ennek a politikának pedig a munkásosztály, a párt a kovácsa. Az MSZMP elvi alapokról kiindulva határozta meg szövetségi politikáját is. amit a hétköznapi szóhasználat népfrontpolitikaként emleget. Ennek az elvi politikának az a felismerés az alapja, hogy a szocializmus — amely kezdetben csak egy osztály — a munkások —, csak egy párt — a kommunisták ügye, akkor juthat el a megvalósulás korszakába, ha az egész nép céljává, gondjává, ügyévé válik. Tehát a szocializmus felépítése céljából kovácsolja a párt azt a politikai szövetséget, amelynek „elemi alapja a tudatosan felismert közös érdek, az igazi hazaszeretet és az a szándék, hogy hazánk felvirágoztatásán munkálkodjunk együtt a közösség boldogulására”. kájáról Borcsa Károly, a szervezet megyei titkára számolt be. A kiskereskedők száma az 1968. évi 92-ről 1971. elejéig 120-ra növekedett. Egy-két kivétellel valamennyien tagjai a KISOSZ-nak. A cél az — elsősorban érdekvédelmi meg- okolásból —, hogy minden, iparigazolvánnyal rendelkező kereskedő tagja legyen £- szervezetnek. Viszont a törvényes rendelkezések betartása érdekében felül kell vizsgálni i segítő családtagi igazolványokat. Enélkül családtagot a tevékenységbe bevonni nem lehet — bár van olyan tapasztalat, hogy a piacokon, vásárokon és egyéb alkalmakkor más megyéből, de főleg a fővárosból érkező kiskereskedők megszegik ezt • a rendelkezést. A kiskereskedők tevékenységének fokozásához, a jobb áruellátáshoz megfelelő tőke kell. Ehhez lehetőséget nyújt az OTP hitelakciója. 1969-ben hatan 120 000 forint. 1970-ben tizen 233 000 forint összegű hitelt igényeltek. Ezzel a segítséggel két vegyesüzlet, egy vendéglő nyílt egyebek közölt és új elárusítópavilonokat épíp’zen a ponton a szilárd *-* elvi politika felmutatja a lényegétől elválaszthatatlan másik arculatát is: ez a marxista—leninista politika egyben nemzeti politika is. Hiszen az új társadalmi trend, a szocializmus átformálja a hazát is, s minden polgárának hazájává válik; azoknak a millióknak is, akik alig több, mint negyed százada még hontalannak, mostohagyereknek érezték magukat ebben az országban. Nemzeti érdekeinket, békénket, függetlenségünket magunkban nem lennénk képesek megvédeni. Nem is kényszerülünk erre, hála nemzeti s egyszersmind internacionalista politikánknak. Békénk és függetlenségünk legfőbb biztosítéka szoros szövetségünk a Szovjetunióval és a szocialista országokkal. Szövetségeseinkhez való viszonyunk „nyílt és megingathatatlan, szilárd elvi, internacionalista alapokon nyugszik, és teljes összhangban van nemzeti érdekeinkkel”. Ám internacionalistának lenni nemcsak annyit jelent, hogy számítunk másokra, hanem azt, hogy ránk is számíthatnak. Politikánk így is értelmezi az internacionalizmust. Szolidaritást vállalunk minden néppel, amely a világ bármely részén szabadságáért, nemzeti függetlenségéért, az emberi haladás ügyéért harcol. Szolidárisak vagyunk, mert tudjuk: a mi szabadságunk és függetlenségünk is fenyegettetik azáltal"; ha bárhol a világon, bármely nép szabadsága, függetlensége csorbát szenved; saját emberségünkben tá- madtatunk meg, ha az emberi haladást bármilyen támadás éri. "NJégy esztendő múltán űj- ra választásokra készül az ország. S újfent nemcsak személyekre, hanem általuk képviselt politikára is szavazunk. Arra a politikára, amely további boldogulásunk záloga, amely egyszerre kormányozza az országot és szolgálja a népet A mi politikánkra. tettek Bonyhádon, Szekszár- don, Tamásiban. A beszámolót követő hozzászólások is foglalkoztak egyes, áruellátási nehézségekkel, az egymással, az állami, a szövetkezeti kereskedelemmel folytatott versennyel. Ha verseny, az legyen tisztességes, ne legyenek olyan megnyilvánulások, hogy „majd megfojtjuk a maszekot”, a versengés ne hangban legyen, hanem az árukínálatban, a kiszolgálás módjában, kulturáltságában. Korsós István elmondotta; a kiskereskedők munkájával, tevékenységével megelégedettek, a lakosság is hasonlóan vélekedik. Megígérte, a kereskedelmi osztály segít orvosolni az ellátási panaszokat. Dr. Györki Rudolf K1SÖSZ- elnökhelyettes a kiskereskedők gazdasági társadalmi szerepével foglalkozott, utalva a X. pártkongresszus megállapításaira, határozataira. A közgyűlés ezután elfogadta a múlt évi bevétclek- kiadások alakulásáról tett jelentést és az idei költségvetést. BJ. szelgetest. SzPA kiskereskedők helye, szerepe Közgyűlést tartott a KISOSZ megyei szervezete
