Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-21 / 68. szám
A dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság A magyar nép, a magyar mat. E gyűléseken feladatul — ■ munkásmozgalom törté- a jobboldal vezetők erőlködése Hetének egyik legszebb szakasza kezdődött 1919. március 21-én, a dicsőséges tavasz első napján: hazánk a nemzetközi haladás élvonalába került! Győzött, a magyar munkásosztály, megteremtette saját hatalmát.. Létrejött a Magyar Tanácsköztársaság, az első magyar proletárdiktatúra. Az orosz proletariátus után a magyar munkásság is bebizonyította: -a munkásság az egyetlen olyan osztály, amely kivezetheti az országot a nemzeti és társadalmi válságból, ő az egyetlen, amely megoldhatja a társadalom fejlődéséből adódó feladatot: végrehajtani a dolgozó osztályok felszabadítását, felszámolni a tőkés társadalmat. 1919. tavaszán olyan sajátos helyzet alakult ki hazánkban, amely nemcsak lehetővé tette, haneng parancsokban megkövetelte, hogy a vártnál korábban vegye kézbe a munkás- osztály az ország sorsának irányítását, hozzáfogjon a társadalom szerkezetének átalakításához, megkezdje a szocializmus építését. A magyar munkásosztály, amelynek alig néhány hónappal előbb alakult meg á forradalmi pártja, kész voit a történelmi küldetés teljesítésére. Gyorsan terjedt a történelmi fordulat híre a fővárosban. A főbb útvonalak hamar megteltek a proletárdiktatúrát éltető emberekkel. A forradalom békésen győzött. A budapesti munkások példáját követte a vidék lakossága is; Tömegtüntetések voltak a nagyobb vidéki városokban. A képviselőtestületek, a nemzeti tanácsok, a munkás-, paraszt-, falusi, valamint a katonatanácsok egyre-másra fogalmazták meg határozataikat, amelyekben üdvözlik a Magyar Tanácsköztársaságot és annak Forradalmi Kormányzó Tanácsát! Rendkívül jelentős volt elvi szempontból is a forradalom békés győzelme. Bebizonyította, hogy a szocialista forradalomnak nem egyetlen, nem kizárólagos útja a fegyveres felfedés. Bebizonyította, hogy a proletariátus csak akkor nyúl fegyverhez, ha erre a burzsoázia kényszeríti. A munkás- osztály nem nyúl öncélúan a fegyverhez. Ha a tőkés hatalom már nem képes szervezetten védelmezni pozícióit, s nem képes megakadályozni a munkásosztály útját a hatalomhoz — 1919. március 21-én ilyen helyzet volt Magyar- országon —, akkor a fegyverek nem dördülnek el, a fegyveres felkelés helyett olyan harci módszereket alkalmaz a proletariátus, amelyet a hatalom megszerzéséhez szükségesnek tart. A forradalom békés győzelmének fontos forrása volt a proletariátus politikai egységének megteremtése. A reformizmus vereséget szenvedett, s ezt a kommunista program elfogadásával a szociáldemokrata párt is nyilvánosan elismerte. * * magyar mun'kásmozga- lom születésének pillanatától kezdve nemzetközi volt. része volt a nemzetközi munkásmozgalomnak. Érthető tehát, hogy a nemzetközi proletariátus forró lelkesedéssel üdvözölte a magyar proletár- diktatúrát, kezdettől fogva magáénak vallotta azt. Elsőként a Bolsevik Párt VIII. kongresszusának elnöksége küldött üdvözletét a Magyar Tanácsköztársaság vezetőihez. Ausztriában március 23-án forradalmi hangulatú tüntetőitek és tömeggyűlések köszöntötték a magyar munkás ha táléi lenére — a magyar proletariátus példájának követését je_ lölték meg. Lengyelország, Jugoszlávia, Csehszlovákia és Románia munkássága is köszöntötte a magyar - forradalmat. A berlini munkás- és katonatanácsok is üdvözletüket küldték és . va magyar proletariátust ' küzdelmében, erejéhez képest támogatja és nem nyugszik addig, amíg a szocializmus az egész világon nem győzedelmeskedik” — hangoztatták üzenetükben. A magyar munkásosztály tudatában volt annak, hogy óriási történelmi feladatot vállalt magára. E nagy felelősség- vállalás tudata határozta meg további cselekedetét. Rendkívül súlyosai; voltak a belső gazdasági és szociális viszonyok : a háború alatt tönkrement a termelőerők nagy hányada. a termelés zilált, a mezőgazdasági termelés az alapvető cikkekből alig . felét állította elő az 1913-as — az utolsó békeév — termékmeny- nyiségének. Az-üzemek egy részének az üzemeléshez nem volt szene. Mérhetetlenül nagy volt a nyersanyaghiány. Ez nemeseik a termelést csökkentette, hanem csökkentőleg hatott a munkahelyek számára is. Gyorsan nőtt - a munka- nélküliség, s a munkanélküliek számát gyarapította a frontról, vagy fogságból hazatérők magas száma is. .Százezrekre rúgott a hadiözvegyek és hadiárvák száma, ugrásszerűen megnőtt az eltartó nélkül maradt idős emberek száma. S minden percben számolni kellett az imperialista hatalmak intervenciójával is. Ilyen rendkívüli körülmények között — amikor a burzsoázia nyíltan bevallotta, hogy a bonyolult helyzettel nem tud megbirkózni — vállalta a magyar: munkásosztály a szinte megoldhatatlannak látszó feladat megoldását. A feladat megoldásának egyik döntő láncszeme a szocialista termelési viszonyok kialakítása, ezen belül is a termelőeszközök társadalmi tulajdonba vétele volt. A Magyar Tanácsköztársaság szocializálta mindazokat az ipari, közlekedési és bányaüzemeket, amelyekben a foglalkoztatottak száma meghaladta a húszat. Az államosított üzemek élére termelési biztosokat állított. Az üzemekben megalakultak az üzemi munkástanácsok, amelyek a szocialista munkaerkölcs kialakításának, a nép tulajdonának védelmét tekintették fő feladatuknak. A Tanácsköztársaság a 100 holdnál nagyobb földbirtokokat államosította és a parasztságnak adta át termelőszövetkezeti jellegű művelésre. Állami tulajdonba kerültek a bankok, a nagy kereskedések, a bérházak. Az államosítások eredményeként a proletárhatalom kisajátította a volt kisajátítókat és a termelés döntő területein megszűnt a kizsákmányolás. A tulajdonviszonyok átalakítása mellett nagy .gondot fordított a Tanácsköztársaság a dolgozók életkörülményeinek javítására: adóhátralékokat engedett el, megszüntette az adókat, felemelte a fizetéseket. kiszélesítetté a társadalombiztosítást, gondoskodott a közszükségleti cikkek megfelelő elosztásáról, biztosította a nyolcórás munkanapot, rendes lakáshoz juttatta a putrik, a pincelakások lakóit. És lehetne hosszan sorolni. frontos feladat volt a Vö- rös Hadsereg és a proletárhatalom más fegyveres testületéinek szervezése. A Horthv-fasiszta rendszer mindent elkövetett, hogy meghamisítsa a Magyar Tanács- köztársaság emlékét. Megrágalmazta azokat, akik a proletárhatalom érdekében cselekedtek. Ezrekre rúg azoknak a száma, akik a különítményes terror áldozatai lettek. Tízezrek kényszerültek elhagyni hazájukat, s" ki tudja hányán szenvedtek internáló táborokban, vagy börtönök mélyén meggyőződésükért. De minden ' hiába, nem lehetett eltüntetni a magyar nép emlékeiből a Magyar Tanácsköztársaságot. Az utókor, különösen az elmúlt 10—15 évben sokat tett, Rogy az első magyar proletárdiktatúra emlékeit összegyűjtse és megőrizze az elkövetkező nemzedékek számára. A tudományos kutatók. a levéltárak anyagait tárták fel, írták meg tanulmányokban, tették közzé a korabeli dokumentumokat, elkészültek a mártírhalált halt személyek biográfiái " is. Sokan voltak — fiatalok és idősek, városi emberek és fair Vak lakói, fizikai dolgozók és szellemi munkások —, akik hónapokon át visszaemlékezéseket gyűjtöttek. A múzeumokban ■ igen gazdag a leltár, amely az 1919-ből származó tárgyi emlékeket sorolja fel. Az úttörők felkeresték a nagyszerű történelmi múl7 tunk még élő harcosait, akik beszámoltak élményeikről, tetteikről. " ''Örökösei vagyunk . j 1919 márciusának. Ez nemcsak azt jelenti, hogy őrizzük emlékét, egy.re pontosabbá tesszük j,a róla alkotott képet, hanem mindenekelőtt azt, hogy azokkal a célkitűzéseket, amelyeket 1919-ben az intervenció, az ellenforradalom, majd a fasizmus uralma miatt elérni nem lehetett,, mt megvalósítsuk. Ez a cél: a szocializmus. K. BALOG JÁNOS Metszik a barackfákat Az értényi Búzakalász Tsz 24 holdon termel őszibarackot teraszos műveléssel. Ez a terület gépi művelésre nem alkalmas. A hétfajta barack nagy részét a Paksi Konzervgyárnak szállítják. Foto: Gottvald A megértésről Tan szó Még a dzsip is nehezen birkózik meg az úttal. Nagy a sár arrafelé. A fehér falu tanya messziről világít. Szekszárd-Jobb- parászta. „Gömbös tanyaként” emlegetik. — Nem is tudom, hogy köszönjem meg. Nagyon jót tettek velünk. Nem túlzás, ha azt mondom, az életünket köszönhetjük nekik. Férjem a decsi tsz asztalosa voit. Én varrónő vagyok. Harminchat éve. Azért vettük meg a tanyát, hogy a férjem meggyógyuljon. Két szobánk, meg ez a kis konyhánk van. Szegény. Tüdőembóliával volt a kórházban. Az orvosok mondták, — mikor visszahozták ,az életbe, — hogy olyan helyen gyógyul csak meg, ahol tiszta, oxigéndús a levegő. Tizenhatezerbe (cerült a négyszáz négyszögöl szőlői harmincba meg a tanya. Egy évig táppénzen volt az uram, most még százszázalékos rokkant. Ha a szeneslapátot emeli fel, már fullad. Látja? Aztán meg jött az én betegségem. Közel három hónap a kórházban . .. Műhasfalam van. Az orvosok sem hitték, hogy túlélem. Havonta ezer forintot törlesztőnk. Néha azt sem tudom, miből. Mert géppel nem tudok varrni. Másfél lóerő kell a hajtáshoz. Nincs jdpvezetve a villany — az áram nem „pedáloz” j helyettem. Ezeket a gyöngyöket Kalocsáról ■ szereztem. Mindenféle mintát hímzek velük. Még kötök, horgolok. . . Nem mondom, hogy mennyibe kerül. Ki mennyit ad. Ezt a daráb oldalast a szomszédéból kaptuk. Pedig nem koldusok vagyunk, dolgozó emberek. A gyerekek is támogatnak, de hát. ugye náluk is nagy a család ... A részletekkel még soha nem késtünk — egyetlen napot sem. Hétezer van vissza. Elmentem q megyei tanácsra, a Borbás elvtárshoz. Meg a városhoz is. Császár elvtárs és a Nedók elvtárs olyan msgértőek voltak . . . Meg mindenki, akivel beszéltem. Megígérték, hogy ide is- elvezetik oz áramot.1 „De nincs keret... Valami megoldást azért mégis kell találni.” — mondták. Es találtak. A DÉ- DÁSZ-tól már megrendelték a munkát. Már a felmérők is itt jártak, öt oszlop kell. Aztán a villanyvarrógéppel majd tudok dolgozni. Azután egészen jól megteszünk. Mert ugye petróleumlámpái -nem égethetek. Drága is a petróleum — literenként két forint — és az uram miatt sem ronthatom vele a levegőt. Már az is eszembe jutott, ha nem varrók: nem tudunk megélni. Mert mibő|? De így... A DÉDÁSZ-nál azt mondták, nagyon megértik a helyzetünket, s azon vannak, hogy mielőbb megcsinálják a munkát. A honvédség KISZ-szervezete pedig felajánlotta, hogy a belső szerelést elvégzik társadalmi munkában. Tudja, arról a nagy-nagy megértésről van szó, ahogy velünk tettek. Nem küldtek el a tanácsról, pedig elfoglalt emberekkel beszéltünk. Meghallgattak. Mindenütt és mindent meghallgattak. S azonnal segítettek. Ez a nagy dolog. Pedig ott senki nem .ismert bennünket. Mert pontosan tudják, hogy a villany mit jelent nekünk, két majdnem magatehetetlen idős embernek. Elmondta: Bese Józsefné Feljegyezte: Horváth Mária mmm Népújság 3 1971, március 21,
