Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-21 / 68. szám

»vvvvvvyirvv>r»*vvTrvirVTv¥Vv»yTVvvvv**vvTvvvvv,rvvvimvvv»v*»vv VTVyVyV*TyTTVTTvv'rvvryTvvTVvvrvvrrrrrvvvTVvvvvvTTTYrTvv’< % % % $ < f 5 4t ^ (jT> 15. A falu csárdájának bejáratára egy idegen férfi egy nagy táblát akaszt ki: LELTÁROZÁS MIATT ZÁRVA. Bent a söntésben azonban egy­általán nem leltározás folyik, illetve nagyon különös leltározás: oda terelik be a cirkuszi öttalálatosokat. Tehát úgyszólván az egész tár­sulat, és arra várnak, hogy egy segédnyomozó felszólítására egyenként beléphessenek a ki­hallgató szobává átalakított különterembe. A máskor oly eleven izgő-mozgó emberek most mereven és szorongva ülnek, még egy­másra se nagyon néznek, a légyzúgást is meg lehet hallani. így aztán szinte természetes, hogy valamennyien összerezzennek, amikor oda­bent az egyik nyomozó indulatosan az asztalra csap, és azt kiáltja: — Elég! Pillanatnyi szünet után kinyílik az ajtó és rémült arccal kiszédeleg rajta Viktor, az állat­idomár, nyomában pedig a nyomozás vezetője. Igen szigorú tekintettel áll meg az ajtóban, végigméri a társulatot. — Uraim! Nagyon világosan megmondtam, hogy önök egyelőre nem vádlottak. De nagyon könnyen azok lehetnek, ha továbbra is ezzel a dajkamesével etetnek bennünket. Még egyszer nagyon szigorúan körülnéz, s aztán azt mondja: — Jöjjön be a következő nyertes. Ö maga máris bemegy, odakint pedig a tár­sulat összenéz, mindenki Darnógyöngycit figye­li, hogy ezek után kit jelöl ki. Darnógyöngyei némi gondolkozás után kemé­nyen ránéz Anitára, és int neki, hogy menjen be. ,• 4, Anitán látszik, hogy ő most nagyon össze­szedi magát, és mindent bedob. Átmegy a különterembe, de már idekint nagyon riszálja magát. Az ajtó túlsó oldalán a lehető legcsá­bosabb mosolyával jelenik meg a tíz nyomozó előtt. A nyomozók közül három, köztük a fő­nyomozó, az asztalnál ül, az ajtóval szemben, rí többiek szanaszét helyezkednek el egy-egy figyelőállásban. Anitára szinte rá sem lehet ismerni. Maga­biztos, és abszolút kacér. — Parancsoljanak velem az urak. A nyomozók között kis élénkség támad erre, az eddigi szigorúság még a főnyomozó arcáról is olvadozik. Most már ő is sokkal engedéke­nyebb. — Mi nem parancsolunk, mi csak arra kér­jük, mondja el nekünk, miért éppen ezt az öt számot játszotta meg, és miért kétszer ugyanezt az öt számot? A főnyomozó ekkor, hogy kontrollálja magát, ránéz a mellette ülő nyomozóra és meg is kér­dezi tőle: — Ugye neki is két ötöse van? A választ azonban Anita adja meg: — Nem, nekem három. A főnyomozó mellett ülő nyomozó az aktákba tekint, és onnan csodálkozva olvassa fel: — Itt kettő szerepel. Anita ismét: —■ Egyet nem vallottam be. — Miért? — kérdezi a főnyomozó. — Azt hittem elveszik. — Mi jogon? Az a magáé. Mi csak azt sze­retnénk tudni, mi indította arra, hogy három szelvényen is ugyanazt az öt számot játssza meg. "\ Anita csak mosolyog. — Nem tudtam volna elviselni, hogy Zöldiné többet nyerjen. — Zöldiné? Ki az a Zöldiné? A választ most az egyik nyomozó adja meg Anita helyett. •. -v A késdobáló felesége. Anita most nem várja meg, hogy. a főnyomo-. - zó rákérdezzen, felszólítás nélkül vall, illetve cseveg tovább. — Véletlenül megláttam, hogy Zöldiné két szelvényen játszik, na, gondoltam, ha kettőt dobsz be, én bedobok hármat. Mert tetszik tud­ni, ez a Zöldiné egy undok béka, azért dobott be két szelvényt, hogy az egyik nyereményt a kis Darnógyöngyeinek adja... Igen? Hát ha te egy nyéréményt adsz neki, akkor én kettőt, mert tetszik tudni, az az igazság, hogy nem tudja elviselni, hogy a kis Darnógyöngyei nem áll vele szóba. A nyomozók arca fokról fokra elsötétedik, ahogy ezt a körmönfont vallomást hallgatják, s ezt látva Anita szükségét érzi annak, hogy va­lamit komolyan is mondjon: — Mert tetszik tudni, ha az ember nagyon szeret valakit, akkor semmi sem drága. A főnyomozó most már ismét dühös: — Maga megint nem a kérdésre felel, mű­vésznő. Anita megérzi, hogy most baj van, s hogy itt már csak a határozottság segít. Megkeményed­nek a vonásai, s megmutatja, hogy elszánt is tud lenni. A főnyomozó folytatja: — Azt mondja meg, miért éppen ezt az itt számot játszotta meg három szelvényen? Anita zárt, szigorú arccal válaszol. — Csak. Aztán hirtelen felemelkedik, és nagyon ke­ményén, határozottan mondja: — Szabad állam szabad polgára vagyok. Azt az öt számot játszom meg, és annyiszor, ahány­szor akarom, a saját pénzemen, és ehhez sen­kinek semmi köze. Aztán még mielőtt kimenne, hozzáteszi* — Egyébként pedig a kis Darnógyöngyei, akár elhiszik, akár nem, dajkamesének tartják, akár nem, egy zseni. Ha maguk nem hisznek benne, az á maguk baja. Mi hál’ istennek hit­tünk benne, s meg is van az eredménye. A nyomozók eléggé csüggedten egymásra néz­nek. A főnyomozó véget vet a kihallgatásnak. — Köszönjük. Anita kimegy a söntésbe, és tekintetével elő­ször Darnógyöngyeit, aztán az egész társulatot is megnyugtatja, hogy minden rendben, mehet tovább a meseszekér. Már majdnem az ajtóig ér, amikor még eszébe jut valami, hirtelen sar- konfordul, és visszamegy a különterembe, il­letve csak az ajtót nyitja ki, és beszól a fő­nyomozónak: ■ - >í - —: 7 SAfli i . ‘ . — Remélem tudják, hogy borzasztóan aka­dályoznak bennünket művészi munkánk kifej­tésében. (Folytatjuk.) * < < UAAAÁAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAaAAAAAAAAAAa Gyógyforrások kutatója GYŐR Március 27-én lesz 700. év­fordulója, hogy Győr V. Ist­ván királytól árumegállító jogot és királyi városi rangot kapott. A több mint 80 ezer lakosú, fontos ipari város ün­nepéhez a Magyar Posta is csatlakozik és 2 forint név­értékű ofszetnyomású bélye­get ad ki. A tervrajzot Va- gyóczky Károly, a Pénzjegy­nyomda fiatal grafikusművé­sze készítette, akinek ez az első alkotása, amelyet bélye­gen megvalósítottak. A bé­lyeg Győr látképét 1594-ből, a végvári harcok idejéből idé­zi fel, a jobb sarokban a város mai címerét látjuk. A bélyegterv a győri Xan- tus János múzeumban őrzött rézmetszet alapján készült, amely Georg Hufnagel (Joris Heofnagel 1542—1800, más adatok szerint 1Ö45—1618) németalföldi festő alkotása. A művész Civitates obris ter- rarum (A világ városai) cí­mű könyvben több magyar várost megörökített. A vastag falak a város akkori hadá­szati jelentőségére utalnak, de békében és háborúban egy­aránt évezredek óta szerepel e település neve. A kelták és rómaiak Arrabona néven is­merték, később Jaurinum el­nevezéssel jelölik. A német nyelvű könyvek Raab néven tartják nyilván és gyakran szólnak a városról, ahol a nyugati országból érkező várt* dór Buda felé haladtában megpihenhet. Carte maximumok képzésé­hez a törökkori város teljes panorámáját elénk táró ké­pes levelezőlapot hoznak for­galomba. Az ügyes kivitelű elsőnapi boríték rajza erede­ti színekben mutatja be a három folyó városának cí­merét, amelynek baloldali me­zőjében a modern, termelés szimbólumai Győr mai éle­tére utalnak. A címer alatt ezüstszürke színben rajzolódik ki a városháza épülete, ahon­nan Győr fejlődését irányít­ják. HÍREK Az angol posta karácsonyi sorozatának 5 penni névérté­kű bélyegéből száz darab fo- gazatlan példányt találtak. A szerencsés megtaláló fél mil­lió forintot kapott a nyomdá­ból véletlenül félkész állapot­ban kikerült bélyegekért — A Német Szövetségi Köztár­saságban bélyegek felárából 6 millió márka összeghez ju­tottak az elmúlt évben az if­júsági szervezetek. — Sierra Leone, a Nyugat-A/rikában fekvő kis ország adja a világ gyémánttermelésének közel egynegyedét. A volt angol gyarmat rövid önállósága alatt több különleges bélyeg­gel lepte meg a filatelistákat, most 12 értékű sorozatot adott ki a gyémántról. Hat bélyeg 38 karátos csillogó briliánst, hat légipostái címlet egyfor­ma rajza 50 karát feletti ék­követ ábrázol. A bélyegek dí­szes, nyitott ékszerdoboz for­rná júak, új alakzattal gazda­gítják a filatelia — eddig többnyire szabályos mértani formákhoz szokott — világát. — Mongólia blokkon és hét bélyegen mutatja be az űr­kutatás fejlődését. Az egyes címleteken a szovjet és ame­rikai égi járművek szerepel­nek. A blokk kerete az Or­bita műholdat ábrázolja, amely a középső részen lát­ható ulánbátori tv-állomás részére továbbítja a műsoro­kat. SZÍNHÁZI világnap Március 27-én néhány perc­re a világ valamennyi szín­padán megállnak a színészek, az emberiség a színművészei­nek hódol. Hálát adunk az elődöknek és a kultúra mai munkásainak, akik a világot jelentő deszkákon fáradozva olyan sok szépséget és élve­zetet nyújtanak. A filatelis- ták színházi albuma gazdag. Több fejezetre oszlik, külön gyűjteményt képeznek a szí­nészeket, a szerzőket, az egyes darabok színpadképeit, a színházakat bemutató bé­lyegek. A Magyar Posta 1962- ben Egressy Gábor arcképé­nek és a Nemzeti Színház lát­képének bemutatásával kö­szöntötte a nemzet első szín­háza fennállásának 125. év­fordulóját Bélyeg ad ízelítőt a szegedi szabadtéri játékok nagyszerűségéből. A szerzők közül többek között Madách. Petőfi, Vörösmarty, Katona arcképével találkozunk az al­bumokban. A város romanti­kus hangulatát hűen tükröző, érdekes rajzú bélyegző emlé­kezik meg a Szentendréi Te­átrum működéséről, amely szín­játszásunk múltját kelti életre. A Kaukázus lábánál, a Fe- kété-tengér partján, aZ Abház Autonóm Köztársaság főváro­sában, Szuhumiban él Alek- szandr Gligolíja professzor, akit általában a gyógyforrá- sbk atyjaként tisztelnek. A most 90 esztendős tudós a Kaukázus központi vidékén született. 1910-ben végezte el a Tomszki Orvostudományi Egyetemei, majd visszatért a Kaukázusba. Ö szervezte meg Szuhumiban az első járvány- kórházat és annak főorvosa volt. A forradalom után Gligolíja doktor kezdeményezésére szü­lettek meg AbhdZia első falusi kórházai, egészségházai. Erre rendkívül nagy szükség volt, hiszen ezen a vidéken népbe­tegség arányait öltötte a ma­lária. A pusztító mocsárláz évente ezrével szedte áldoza­tait. Maláriaellenes egészség- ügyi állomások sorát szervez­te, különösen sokat tett a gyermekek védelmében. De Gligolíja doktornak volt egy szenvedélye, hitte, hogy a Kaukázus rendkívül gazdag gyógyforrásokban. Legszoro­sabb teendői mellett is sza­kított időt a gyógyvizek ku­tatására, bár a szakemberek álmodozásának tartották el­képzeléseit. Gligoliját megválasztották az Abház termelőerőket kuta­tó központi bizottságba. Bal- neológusokkal, vegyészekkel, hidrológusokkal fáradhatatla­nul járta a hegyekét és a völ­gyeket, kutatta a források tu­lajdonságait. Munkájuk végül is ered­ménnyel járt. Egyszer a cso­dálatos tengerszem, a Rica-tó közelében jártak. Az expedí­ció szarvasmarhanyomra buk­kant a L asupsze pataknál. Meglepetéssel látták, hogy a kecses állatok nem a paták­ból isznak, hanem átgázolnak rajta és egy szikla alól csörge­dező forrásnál oltják szóraju­kat. A forrás vize rendkívül jó ízű és az analízis szerint gyógyhatású. Így tárták fel a Gligolija-narzán néven ismert radioaktív, sok ásványi sót tartalmazó szénsavas ásvány­vizet. 1926-ban Gligolíja expedí­ciója Auadhar környékén a Rica-tótól 18 km-re egy for­ráscsoportot fedezett fel, ame­lyek rendkívül közel vannak ugyan egymáshoz, de vizük vegyi összetétele más és más. A források sokban hasonlíta­nak a grúziai Borzsomi és a franciaországi Vichy-i gyógy­vizekhez. Ez a gyógyvíz az emésztőszervek, a gyomor, a máj a hasnyálmirigy műkö­dését szabályozza. Egy másik forrás az anyagcsere-rendelle­nességek ellen kínál ásvány­vizet. Gligolíja doktor expedíciói több mint 200 gyógyforrást elemeztek és vettek nyilván­tartásba. Kutatásainak eredményeit számos könyvben foglalta ösz- sze. Grúzia érdemes tudósa, a hajlott korú, de friss szel­lemű professzor a vízgyógyá­szat iránt érdeklődő fiatal tu­dósok egész nemzedéket ne­velte fel. LE v u ^'--i.ir'ÍOV

Next

/
Thumbnails
Contents